Sitemap:
honlaptérkép

Frissítve:


View My Stats:


Kapcsolat:



4. tétel


Milyen szempontokat kell figyelembe venni az utógondozói ellátás megszűnésekor, megszüntetésekor?

Zs. T. 15 évesen került a gyermekvédelmi szakellátásba rendőrségi beutalás alapján, lopás miatt. Egy trafót tulajdonított el, amire az erős elektronikai érdeklődése, aktuális szerelése miatt volt szüksége, s amit vissza is szolgáltatott eredeti állapotában a tulajdonosnak. Zs. T. szülei elváltak, ő az anyjánál maradt, s az anyai nagyszülők lakásában éltek. Az anya és a nagyszülők is alkoholizáltak - valószínűleg emiatt került sor a kár megtérítése ellenére is - a családból való kiemelésére. Bekerülését követő egy hónap eltelte után az anya halálhírére hazautazott. A temetést követően még otthon tartózkodott egy hétig. Ez idő alatt nagyszülei is elhaláloztak. Az apjával semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn soha, a kapcsolatot az apa sem kereste fiával. Zs. T. számtalan kudarca ellenére befejezte általános iskolai tanulmányait, de továbbtanulásról hallani sem akart. Korán kelt, kemény fizikai munkát végzett a szabadban, derekasan helytállt, munkaadója teljesen elégedett volt vele. Soha, semmilyen probléma nem merült fel vele kapcsolatban sem magatartása terén, sem a bekerülését indokolttá tevő, elkövetett ballépése kapcsán. Nevelői állandó unszolására később - nem sokkal nagykorúsága elérése előtt - mégis beiratkozott a szakközépiskolába, szakmát szerzett jó eredménnyel, azonnali foglalkoztatási ajánlattal. Most a gyermekotthonból való kiköltözését fontolgatja, hozzákezdett önálló életvitele megtervezéséhez, kialakításához.




Információtartalom vázlata:




Az utógondozás és az utógondozói ellátás fogalma
A személyes gondozás keretébe tartozó ellátási feladat.
A gyerek egészséges fejlődésének elősegítése, prevenció/megelőzés
Jelzőrendszer - a veszélyeztetettség megelőzése
A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás (szülői jogok!)
Az utógondozó tervet készít, figyelemmel kíséri, rendezi, segíti a gyerek-szülő kapcsolatot és fél évente helyzetértékelést ír;
egy év után döntés, ami a gyámhivatal hatásköre , hogy az utógondozás eredményesen megtörtént, a gyermek a családban marad- vagy átmeneti nevelésre kerül sor.
Utógondozói ellátás
Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal életkezdési utógondozását látja el az utógondozói otthonba bekerülési lehetőség: 18-21 vagy 18- 24 éves korig, megállapítása gyámhivatali hatáskör.
Az utógondozás feltételei
18 év alatt: 1 év
A gyámhivatal az átmeneti nevelést megszünteti a fennálló probléma megszűnése miatt.
A gyermek visszakerül a családba
Utógondozót jelöl ki a gyámhivatal
A családnak együtt kell működnie a családgondozóval
18 év felett: 1 év
Eletre való felkészítés,
Eletvezetési tanácsadás biztosítása
A fiatalkorúak bűnelkövetésének szankciói
Szankciók:
megtorlás, mindig arányos az elkövetett tettel (szükséges és elégséges):
14 éves életkorig a gyermek nem tartozik büntetőjogi felelősséggel tetteiért.
14-18 éves kor között a fiatalkorú cselekedeteiért büntetőjogi felelősséggel tartozik, csak enyhébbek a büntetések.
Kötelező a kihelyezett védő alkalmazása. Foganatosítható rendelkezések az 1997/XXXI. törvényerejű rendeletben, napjainkban szigorodnak.
Gyámhatósági intézkedések bűncselekmény esetén:
  • védelembe vétel,
  • ideiglenes hatályú elhelyezés,
  • átmeneti nevelés,

  • Ügyészségi, intézkedések lehetnek bűncselekmény esetén:
  • pártfogói felügyelet: 1-3 év

  • Nem büntethető, aki a cselekményt kóros elmeállapotban, vagy kényszer, fenyegetettség alatt követte el.
    A családból való kiemelés dilemmái
    családból való kiemelés lehet, ha:
  • objektív depriváció: a gyermek kirekesztődik a saját, biztonságot nyújtó családi környezetéből (szellemi, kulturális szokások)
  • szeretettől való megfosztottság
  • szociális jóléttől való megfosztottság
  • mentális megfosztottság (értékrend)
  • Szocializációs hatások
    A társadalomba való beilleszkedésre nevelünk.
    A szocializáció színterei: család, intézmények, társadalmi közegek, ide tartozik a serdülő kortárs-kapcsolatai is. Ez ebben a korban komoly befolyásoló személyiségalakító tényező.
    Családi és külső kapcsolatai révén valamint saját tapasztalatai által sajátítja el az egyén a társas-, társadalmi élet szabályait, normáit, kommunikációit, a társas együttműködés elveit. Ezek mind hatással lesznek személyiségére. Igy sajátos, szociális személyiséggé formálódik.
    Az intézményekben a családi identitás/önmeghatározás hatásait a nevelők formálják tudatos irányítással, a gyerek magatartását és értékrendjét formálják. A stabil környezet hatására válik stabil felnőtté a gyermek.
    Erőforrás-lista készítése
    Természetes és mesterséges erőforrások az egyén környezetében:
    család, barátok, hivatalok, intézmények, szolgáltatások;
    INTEGRACIO:
    A társadalomba milyen támaszok segítségével, hogyan illeszkedünk be. Egyén helye a családban, az intézményekben; a lelki-testi-értelmi szükségleteket kitől, hogyan kaphatja meg.
    Személyes gondoskodást nyújtó támaszok:
    egészségügyi, oktatási, mentális, szociális, jogi segítségnyújtó szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, (utógondozás).
    Az önálló életkezdéshez szükséges feltételek
    társadalomba való beilleszkedés /társas kapcsolatok!
    a munka világába beilleszkedni /Anyagilag biztosítani tudja egzisztenciáját/ képes legyen önálló életre /egészség, pozitív családmodell/
    megfelelő normák: magatartás, viselkedés. szülői példák, szerep, partnerválasztás felelősségtudat
    problémahelyzetek felismerése, kezelése
    nyitottság mások felé
    Az önálló életkezdés támogatásának lehetőségei
    állami-önkormányzati támaszok
    mesterséges támaszok: intézetek, intézmények, hivatalok, szolgáltatások, anyagi lehetőségek
    természetes támaszok: család, barátok
    Az önálló háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege
    anyagi gazdálkodás
    felhasználói tervezet: kiadások-bevételek, költségvetés
    maradék, ésszerű gazdálkodás, takarékosság