gyif: 1868-06/2.tétel

2. tétel

Milyen dilemmák vetődnek fel az alábbi eset kapcsán?

B. I. két hete az Ön gyermekcsoportjába került. Ön áll hozzá legközelebb a gyermekotthon munkatársai közül, ezért Önhöz fordul tanácsért. Az Ön segítségét kéri abban, hogy mit tegyen, megtartsa-e terhességét. B. I. 12 és fél éves leány kiemelésére a családból azért került sor, mert elhagyva a családi házat, összeköltözött a szomszédjukban lakó 17 éves R. B.- vel. Iskolába nem jár, és két hónapos terhes. A környezettanulmány tanúsága szerint B. I. szülei nem találnak a történtekben semmi rosszat, elvetendőt, hiszen, amint az anya elmondta, ő is 12 évesen szülte első gyermekét, B. I. nővérét, aki 13 évesen ment el otthonról, s szülte meg gyermekét. R. B. szülei is rendjén valónak találják a történteket, vállalják a születendő gyermek felnevelését. R. B.-ék egy kétszobás lakásban laknak. Az egyik szobában élnek a szülők a két kisebb fiú- gyermekükkel, a másik szobában B. I. és R. B. B. I.-t a bekerülése utáni napokban R. B. gyakran látogatta, ám az idő múlásával a látogatások ritkulnak. Úgy tűnik, hogy B. I. sem hiányolja a gyakoribb találkozásokat.

Információtartalom vázlata:

A szakember és a kliens közötti bizalmi kapcsolat értelmezése
Hogy segíteni tudjon a kliensnek a szakember, információkhoz kell jutnia, A hiteles információ feltétele hogy őszinte nyílt kommunikáció alakuljon ki közöttük. A bizalomi kapcsolat feltétele: az empátia, teljes elfogadás, értő figyelem, odafordulás, és a személyes szimpátia megléte.

Információkezelés dilemmái
Információkezelés: információgyűjtés, a kapott információk rendszerezése, az információk feldolgozása. Az első információkat a gyermeklány terhességéről, tőle kapja a gondozónő. Utána a többi információ a gondozásba vétel dokumentációjából való. Miért került sor a kiemelésre, kivel élt együtt, ki a gyermek apja, milyen környezetben élt. Fontos a szociális háttér és emberi kapcsolatok feltérképezése. A kapott információkat dokumentálni kell, tervet készíteni a segítés lehetséges módjairól. Sok információ kerül a gyermek gondozója birtokába, amit megfelelően tudnia kell kezelni, a szakmai együttműködés etikai szabályait figyelembe véve.

megjelenik a titoktartási kötelezettség
a gyermekotthon igazgatóját, mivel ő a gyermek gyámja,a gondozónő értesíti arról amit a lány elmondott neki, de senki másnak nem beszélhet róla!
a gyermek a gondozónő tanácsát kéri, de köti őt a gyermeknek az a joga, hogy "joga van eldönteni megtartja- e a gyermeket

Ki a kliens? kérdése
A kliens: az ember, akinek szükséglethiánya van és kéri, vagy elfogadja a segítséget. Az önkéntessége alapján dolgozik, de vannak olyan kliensek, akiknél az önkéntesség nem biztos, hogy fennáll. Ez esetben kliens: a 12 éves kislány

Jogi dillemmák

házasodni még kiskorúságuk miatt nem házasodhatnak
a gyám (igazgató) és a kiskorú kismama kérheti a terhesség megszakítását
vizsgálandó a szülők felelőssége
ki és hogyan avatkozhat az ügybe

A 12 és fél éves gyermeklány terhessége komoly jogi dilemmákat vet fel. A kislány kiskorú, jogi lépések esetén felmerül az apa felelősége aki szintén fiatalkorú. A kislányt saját családjából kiemelték, mert megszökött R.B. családjához, de igazából nem kötődik sem ehhez a családhoz, sem a fiúhoz ( a bekerülése óta ritkulnak a látogatások, nincs komoly kapcsolattartás). A szituációból nem derül ki, hogy a kislányt ideiglenes, vagy tartós gondozásba vették. Ki dönthet a születendő gyermek sorsáról, kinek van beleszólása? (a kislány, a lány családja, az apa és családja, a kijelölt gyám) R.B. családja felnevelné a születendő gyermeket - de megszülethet-e ez a gyermek?; örökbe adható-e R.B családjának?; B.I családja, hogyan fogadná a gyermeket? Ebben az esetben az orvosi háttéren kívül be kell vonni jogi és gyámügyi szakértőt is az eset megnyugtató rendezéséhez.

A gyermekek jogai védelmének alapszabályai

a gyermekvédelmi (1997. évi XXXI. tv.) törvény alapelvei:

A kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdeke
Gyermekek családban történő nevelését segítő ellátásoknak igazodni kell a családok helyzetéhez, szükségleteihez.
A családból kiemelt gyermeknek biztosítani kell a biztonságot, neveltetést, egészséges fejlődést, gondozást.
Az önkéntesség elve.
A törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést.

alapszabályok:

a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.
Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal- és jogszabályban meghatározottak szerint- elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.
a gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.
a családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.
A gyermek szülője vagy törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybe vételére.
a gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
a gyermek döntéseit meg kell hallgatni
gyermekjogi képviselőt (jogi személy) kell bevonni, aki köteles a gyermek jogait védeni. Ő segít megfogalmazni a gyermek panaszát. A gyermek ellátójánál szúrópróba szerűen vizsgálatot tarthat. Míg a gyermek fel nem nő, figyelemmel kell kísérnie a sorsát.

A tankötelezettség szabályai

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 6§(1) bekezdése alapján ma Magyarországon minden gyermek tankötelezett.
a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. E szabálytól az intézmény vezetője eltérhet. Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

A törvény erejénél fogva a tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki

érettségi vizsgát tett
államilag elismert szakképesítést szerzett
házasságkötés révén nagykorúvá vált
gyermekének eltartásától gondoskodik

A kérelmet a tanuló és- a nagykorúvá vált tanuló kivételével- a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.

A szülői felelősség jogi értelmezése

Az Alkotmány szerint:"A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó neveltetést megválasszák."
A Magyarországon a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.)
Jelenleg a család társadalmunk alapvető egysége. A szülő joga, hogy védjék gyermekük biztonságát, egészségét, és erkölcsét, és az ő kötelességük, hogy gondozzák, ellenőrizzék, felügyeljék és neveljék őt. A nevelésbe beletartozik az iskoláztatás, az otthoni tanulás és a gyermek magatartása is.
A szülő tehát elsősorban felelős gyermeke neveléséért, taníttatásáért

A családból való kiemelés dillemmái
Dilemma: Mivel tesz jót a segítő? Ki kell-e feltétlenül emelni a lányt a környezetéből? Dilemma lehet a segítőnek. A fenti szituációban a kislányt kiemelték a családból, saját vérszerinti családjától meg szökött, és abból a családból is kiemelték, ahová szökött (a fiú és családja).
Dilemmát okoz a szakembernek, hogy mivel mind a lány, mind a fiú családja elfogadhatónak tartja, hogy ilyen fiatalon szüljön, sőt a fiú családja vállalná B.I gyermekének felnevelését, hogy B.I. intézeti körülmények között nevelkedjen-e tovább. Amennyiben megszületi a gyermek, gyermekotthonban, vagy inkább vérszerinti családjánál kerüljön elhelyezésre.
Dilemma: a szabályozott, de mégis gyermekotthoni körülmények, vagy a rosszabb szociális viszonyok ellenére a családi környezetben történő nevelkedés lenne-e megfelelőbb a gyermeknek. A szituációból kiderül, hogy 2 szobás lakásban laknak a fiú szülei, két gyermekkel, milyen körülmények közé kerülne a csecsemő az anyukával?

A gyermekek és fiatalok büntethetősége
a lány még gyermek, mert 3-14 éves korig gyermekről beszélünk
a fiú már fiatalkorú, mert 14-18 éves korig fiatalkorúról beszélünk
A fiatalkorúak büntetőjoga ismeri a tevékeny megbánást és jóvátételt, aminek következtében a fiatalkorú nem büntethető, ha ez elkövetett cselekmény 5 évnél nem súlyosabban büntetendő
az okozott kárt az elkövető a sértettnek a közvetítői eljárásban megtérítette a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

A kultúrák egymás mellett élésének dilemmái
Az esetből leírásából következtethetünk, hogy cigány családról van szó hiszen a roma kúltúrában elfogadott norma, hogy már a korai nemi érés következményeként igen fiatalon szexuális életet folytatnak ami több legtöbb esetben a szülői felvilágosítás hiánya, illetve az iskolai tanórákról való hiányzás, valamint a fogamzásgátló szerek hiányos ismerete miatt viszonylag korán szülővé válnak.
A cigány nők korábban kezdenek szülni, mint a nem roma többséghez tartozók, a magyar társadalomban.
A házasságot és különféle formáit univerzális jelenségként tartják számon. Ennek az a tény sem mond ellent, hogy a cigányok körében hagyományos értelemben véve hiányzik ez az intézmény. Éppen ellenkezőleg, a cigányok szexuális és szerelmi életével, a nemzéssel kapcsolatos megegyezések, tiltások és tabuk a házasság intézményének elismeréseként is értelmezhetők, amely ugyanakkor ténylegesen nem létezik. A párok belső érzelmi viszonyait és társadalmi szerepüket, magatartásukat általában koruk és nemük határozza meg. A nő tiszteletet érez a férje iránt, és elismeri annak hatalmát. A férfi hatalma házastársa felett nem különbözik attól a hatalomtól, amit saját rokonságának női tagjai felett gyakorol. Ezenfelül természetesen megilletik a mindenki által elismert szexuális előjogok. A pénzügyekért az asszony a felelős, csak úgy, mint a gyerekek neveléséért, ami majdnem kizárólag a nő feladata.
Dilemma: a különböző kultúrák által elfogadott normák, értékek, szokások különböznek, ez sokszor okoz konfliktust.
A törvény betartása:
A cigányságnak is bármennyire is eltérő kultúrával rendelkeznek a törvények betartása kötelező!

Összegzés:
Tehát ebben az esetben nekem, mint gondozónak még abban az esetben is, hogy szimpatizálok a kislánnyal, és együttérzek a problémájával mégis a legfontosabb a kontroll kézbentartása és a mielőbbi segítségnyújtás több szakember bevonásával a gyermek mindenekelőtti érdekeit figyelembevéve. A gyermeket segíteni kell a döntés meghozalatában, de mindenképpen gyorsan és körültekintően felvilágosítva őt a terhessége megtartása és a terhesség megszakítása esetén ért következmények tudatában.