15. tétel

Értelmezze a kapcsolattartás dilemmáit!

Balázs 8 éves. Tartós neveltként került a gyermekotthonba. Beutalására az anya kérésére került sor. Egy téli estén az apa alkoholos befolyásoltság alatt bántalmazta, majd kizavarta a házból az anyát és két kiskorú gyermekét. Éjszakára a rokonoknál húzták meg magukat. A következő napon az anya elment a település önkormányzatához, és kérte a gyermekek elhelyezését. A gyermekeket azonnal a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat befogadó otthonába szállították. Balázs és öccse tartós nevelésbe vételét az indokolta, hogy az anya nyilatkozott a gyermekekről való lemondásról, az apa szülői felügyeleti jogát pedig a bíróság vonta meg. Idővel a kisebbik gyermeknél az örökbefogadást kezdeményezték, a nagyobbik gyermeket, a nyolcéves Balázst gyermekotthonban helyezték el. A gyermek iratanyagából kiderült, hogy az apa agresszív, alkoholizáló életmódja miatt már négy idősebb testvére szintén gondoskodás alatt áll. Balázs édesanyja - aki érzékelhetően maga is értelmileg akadályozott -, felkereste a gyermekotthont, hogy fiát meglátogassa. A szülő, valamint az anyát elkísérő unokanővér a gyermekotthonban találkozott a fiúval. Boldogan üdvözölték egymást, az anya kisebb ajándékait átadta fiának. Azt tapasztalja, hogy a gyermek és az anya között kimondva és kimondatlanul komoly kötődés van. Balázs szinte felelősséget érez édesanyja iránt, aggódik érte, félti a többször megtapasztalt apai tettlegesség miatt. Az anyával folytatott beszélgetés alapján kiderül az Ön számára, hogy az anya nincs tisztában lemondó nyilatkozattételének belső tartalmával, értelmével, következményeivel. Ő továbbra is tartani akarja velük a kapcsolatot.

Információtartalom vázlata:

A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól:

A gyermeknek joga van értelmi, erkölcsi, testi fejlődéséhez, felnevelkedéséhez, jólétéhez, saját családi környezetben,

segítséget kapjon, az előbbiekhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az önálló életvitelhez,

fogyatékosoknak a különleges, speciális ellátáshoz,

védelembe részesüljön az egészségkárosítással szemben,

emberi méltóságának megőrzése, tiszteletben tartása (nem bántalmazható (fizikai, lelki, szexuális), nem vethető alá kínzásnak, nem elhanyagolható, információs ártalom védeni kell a gyűlölet, erőszak és pornográfia ellen,

a médiából a neki megfelelő pozitív információk megszerzésére,

s

zülőtől való elválasztás indokolt esetben, anyagi okokból NEM,

kiemelt gyermeknek a helyettesítő védelemhez, saját értékeinek, vallásának tiszteletben tartásához,

tartós neveltnek a vér szerinti szülők megismeréséhez, beleegyezésükkel a kapcsolattartáshoz, mindkét szülővel való kapcsolattartásra, ha külföldön is él,

szabad véleménynyilvánításhoz, az őt érintő dolgokról információhoz, tájékoztatást kapjon jogairól, véleményét, kora állapota, fejlettségi szintje alapján figyelembe vegyék,

meghatározott fórumoknál panasszal élhet, ha sérelem éri, eljárást kezdeményezzen,

tiszteletben kell tartani a vallási, etnikai hovatartozását,

átmeneti nevel gyermek állandóság, ellátás, neki megfelelő nevelés, oktatás, gondozási hely testvérekkel együtt,

fejlesztő, felzárkóztató, szabadidős tevékenységben való részvétel,

vallásszabadság, véleménynyilvánítás, érdekei képviselése

támogatást kapjon családba való visszakerüléshez kapcsolattartáshoz.

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
A gyermekek alkotmányos jogait az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a
Gyermekjogi képviselő segít panasz feltárásában, megfogalmazásában, ellátáshoz jutásban, eljár bizonyos ügyekben,
meg kell ismertetni, kifüggeszteni.

A szülői felügyeleti jogról való lemondás feltételei

A szülő a magatartásával gyermeke javát, testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
Ha a szülő nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel, gyermekével nem tart kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés céljából nem változtat.
Ha a bíróság valamelyik gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
Ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel, és tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja gyakorolni.
Ha a bíróság mindegyik gyermek tekintetében megszüntette a felügyeletet, az a később született gyermekre is vonatkozik.

A lemondó nyilatkozat következményei

Szülői felügyeleti jogáról lemondva a gyermekét a gyámhatósági intézkedéseknek követően beleegyezett a későbbi örökbe fogadásba. Gyermeke mellé gyámot jelölnek ki.

Tartós nevelésbe vétel fogalma, tartalma

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
a gyermek ismeretlen szülőktől származik.

Menete lehet:

Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése veszélyeztetve van és a szülő a veszélyeztetettséget nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni a jegyző a gyermeket védelembe veszi.
Ha azonnal el kell helyezni, akkor ideiglenes hatállyal elhelyezik a különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál, ha nincs akkor nevelőszülőnél, de ha erre nincs lehetőség, akkor bentlakásos intézménybe (gyermekotthon).
Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.
Az illetékes gyámhivatal 30 napon belül megvizsgálja az esetet, vagy megszűnik az eljárás vagy per következik a szülő ellen a gyermek elhelyezése iránt.
A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezést megszünteti, ha a gyermek átmeneti nevelésbe kerül. Az átmeneti neveléssel egyidejűleg a gyermeket a gyámhivatal nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban helyezi el.
Ha a szülő felügyeleti jogának megszűnése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, vagy ha a gyermeket a szülő örökbe kívánta adni, de a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el az örökbe fogadni kívánó szülőknél, a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi.

Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei

Törvény szabályozza le. Figyelembe kell venni bentlakásos intézmény házirendjét, illetve a nevelőszülői hálózatot működtetővel előzetes egyeztetés szerint válogathatja.
Biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeket. A látogatást továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal határozza meg.
Nem rendszeres látogatás esetén: levélírás, csomagküldés, telefonálás, évi egy két látogatás. Mérlegelni kell a szülő körülményeit is, nem válhat a gyermek kárára, nem sértheti a gyermeket.

Szülői jogok és kötelezettségek

A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket (lakhatás, étkezés) valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges feltételeket biztosítsa.

gyermekét értelmi, erkölcsi, testi fejlődése érdekében gondozza, nevelje, megfelelő oktatásban ellátásba részesüljön,

gyermeke nevelésében segítséget, ellátásához tájékoztatást kapjon,

köteles gyermeke nevében, érdekében eljárni,

gyermekével együttműködni, emberi méltóságát tiszteletben tartani, tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, jogai gyakorlásában segíteni, iránymutatást adni,

hatóságokkal, szolgáltatásokkal, együttműködni a gyermek érdekében

átmeneti nevelt gyermek szüleinek a kapcsolattartásra, gyermekről tájékoztatásra, együttműködni, kapcsolatot tartani az intézménnyel, gondozási hely megváltoztatását kérheti, visszahelyezésért mindent megtenni (utógondozás) és ennek érdekében segítséget kell, hogy kapjon (szolgáltatás, pénzbeli segítség)

gyermek sorsát illetően meghallgassák,

tiszteletben tartani az intézmény házirendjét, dolgozóit,

térítési díjat fizetni.

Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében

Az anya-gyermek kapcsolatnak a korai kötődés kialakulásának óriási szerepe van. Az anya hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a társas kapcsolatok kialakulását. Az anya által nyújtott állandósság, biztonságérzetet ad. A harmonikus anya-gyermek kapcsolatban kialakuló szeretet minden későbbi érzelmi kontaktus modellje.

A társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermek életében

A családból a bölcsődébe, óvodába kerülő gyermek más-más szinten ugyan, de rendelkezik bizonyos társ iránti igénnyel.
Az én-tudat kialakulásával az én és a másik elkülönül, egyre több személlyel létesít társas kapcsolatot. Kezdetben főként a felnőttek, majd a gyerekek körében érzi jól magát.
A társas kapcsolatok segítenek a szocializációban, kialakulnak a csoportban a szokások, hagyományok, megjelenik az empátia, új szerepek ismernek meg a társas kapcsolat révén.
Mintákat vehetnek át a társaktól, amik lehetnek pozitívak és negatívak. Toleranciát tanulhatnak, segítőkészséget mutathatnak a társas kapcsolatok során, amik kihatnak majd a felnőtt viselkedésére is.
A családi kapcsolatok megőrzése fontos, de problémát okoz, ha rossz hatással vannak a gyermekre a kapcsolatok, fokozódik a hiányérzet vagy rossz szokásokat vesz fel.
Segítenünk kell a megfelelő környezetet a gyermeknek, beszélgetni kell a gyerekkel sokat, közös programokat kell vele szervezni.

A családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái

elkötelezettség, lojalitás dilemmája (tudok-e harcolni a kliensemért?)

prioritás dilemma (mit tegyek meg elsőként az ügy érdekében?)

értékdilemma (az én és kliensem értékei különbözhetnek, pl. iskolaválasztás)

kontrolldilemma (segítő szakmában ellenőrzés - hogyan, -kell-e?)

értékelő dilemma (a kudarc esetén megfelelő következtetéseket vonok-e le? én hibám-e?)

felelősségdilemma (én vagyok-e felelős a kialakult helyzetért?)

visszatérő kliens dilemma (meddig legyen a kliens a rendszerbe, mikor engedjem el?)

A segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában

A másik személy jóllétének erősítése, támogatása a feladatunk. Meghallgatjuk a másik embert és segítjük.
A kliens az aki beszél, mi pedig meghallgatjuk, időt, figyelmet és szolgáltatást nyújtunk.
Szabályozott viszonyrendszer, a beavatkozás speciális, a kommunikáció eszközeivel történik. Nem társalgás, nem vita, nem interjú, nem kihallgatás, nem a kérdező szónoklata, nem gyónás és nem diagnóziskeresés.
Nyílt érdeklődés előítéletek nélkül, saját nyelvén értsük meg, az ő kifejezéseivel éljünk, maradjunk objektívek, a kontroll, gondolatmenet kézbentartása.
Nem indukálunk direkt választ, nem értelmezzük túl korán a helyzetet. Ne féljünk a megbeszéléstől, ne féljünk a csendtől, a beszélgetést ne manipulációnak fogja fel a kérdező, legyünk empatikusak és hitelesek.
Arra összpontosítsunk, amit a kliens átélt, tiszteljük, az ügyfél személyisége iránt érdeklődjünk, ne akarjunk semmit felfedni, a közlést könnyítsük meg, ily módon folytatott beszélgetéssel segítsünk a kliensnek kibeszélni a problémáit.
Tegyük lehetővé, hogy a gyermeket a szülő látogathassa, informálódjon róla, személyesen, telefonon vagy levélben kereshesse, ezáltal a gyermek nem szakad el a gyökereitől, testvéreitől, rokonaitól, társadalmi identitásától.