gyif: 1879-06 Gyermekotthoni ismeretek

otthont_nyújtó_ellátás
Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára
a) a 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást,
b) a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését,
c) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást.
(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében
a) különleges ellátást kell biztosítani
aa) a tartósan beteg, illetve fogyatékos,
ab) a három év alatti gyermek számára;
b) speciális ellátást kell biztosítani
ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek,
bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek],
bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek
számára.
Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente, illetve a gyermekvédelmi gyám kérelmére felül kell vizsgálni.331
(3) A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
(4) Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást biztosítani azon nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte.

(6) Otthont nyújtó ellátást biztosít
a) a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges -
b) a gyermekotthon, vagy
c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona)
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermekvédelmi gyámság ellátásával.
(7)Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására.
(Gyvt.)

Az intézmény feladatai

Az intézmény szervezeti egységei

Otthont nyújtó ellátás

Gyermekvédelmi szakellátás keretében
Gyermekotthon
Nevelőszülői hálózat
Lakásotthoni hálózat
- Lakásotthonok
- Befogadó Otthon
- Speciális lakásotthon

Utógondozói ellátás

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás
Szakszolgáltatás
Szakértői Bizottság
Gazdasági ellátás

Otthont nyújtó ellátás keretében:

Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára.
Az egyéni gondozási-nevelési terv szerint biztosítja a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges teljes körű ellátást.
A családba való visszakerülés érdekében elősegíti és támogatja a gyermek és a szülők kapcsolatát, elsősorban családgondozással, vagy ha ez nem lehetséges, elősegíti a gyermek örökbefogadását.
A gyámhivatal kirendelése alapján megszervezi a teljes körű gyámi feladatok ellátását.
Lakásotthoni hálózatot működtet, amelyben normál, különleges és speciális szükségletű ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek, és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátását biztosítja.
Nevelőszülői hálózatot működtet, hagyományos és hivatásos nevelőszülőkkel.

Gyermekotthon

gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
biztosítja az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv, valamint az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,
biztosítja továbbá a gyámhivatal határozata alapján a gyámi feladatok ellátását és az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését
elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal,
rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,
elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,
elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,
biztosítja a gondozottak egészségügyi ellátását,
a gyermekotthonba utalt kiskorú anya gyermekével való közös elhelyezése, segítségnyújtás a gyermekkel kapcsolatos tevékenységek ellátásához,
örökbefogadás előkészítésében való részvétel,
a beutalt gyermekek iratainak kezelése, nyilvántartások és a jogszabályban előírt dokumentáció vezetése,
továbbképzések szervezése, továbbképzéseken való részvétel
Kapcsolattartás a társintézményekkel.

nevelési_felügyelet
A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kérelmére indul.
A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek - egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el.
(2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat tartalmazza
a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,
b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését,
c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,
d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,
e) a felülvizsgálat időpontját,
f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.
(3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el.
(4) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermekvédelmi gyám, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból nyolc napon belül határozattal dönt.
(149/1997.Korm.rendelet)

nevelőszülő
Nevelőszülő az a személy lehet, aki
a) huszonnegyedik életévét betöltötte,
b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
c) büntetlen előéletű,
d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb,
e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,
f) a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre és az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(3) Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
(4) Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
54/A. § (1) A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.
(3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie.
(4) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (1)-(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.
55. § (1) A nevelőszülő - egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek.
Ennek érdekében különösen
a) elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását,
b) elősegíti - a működtető támogatásával - a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését,
c) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére,
(3) A nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.
(4) A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával
a) elláthatja a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, a három év alatti gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek speciális gondozását, nevelését,
b) részt vállalhat az egyéni elhelyezési tervben foglaltak szerint a vér szerinti család komplex gondozásában,
c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nála elhelyezhető gyermekek száma nem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot,
feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.
(5) A működtető a nevelőszülőt
a) külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és
b)szakmai tanácsadással és utógondozással segíti, továbbá
c) folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj, az ellátmány és a családi pótlék felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában.

(7) A nevelőszülő a saját háztartásában - a működtetője közreműködésével - utógondozói ellátást nyújt.
56. § (1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt (1a) bekezdésben foglaltak szerinti ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a.
(1a) A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.
(2)A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,
b) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.
(3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj 25%-ánál.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.
(5) A nevelőszülő az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja.
(6) A gyermek, fiatal felnőtt saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni.
(Gyvt.)

Nevelőszülői hálózat

A nevelőszülői hálózat keretében az egyéni gondozási- nevelési terv alapján a nevelőszülő saját háztartásában teljes körű - normál, különleges illetve integrált - ellátást nyújt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára.
Segíti a nevelőszülő munkáját a nevelőszülői tanácsadón keresztül.
Feladata a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek családi kapcsolatainak a gondozása, ennek megszervezése és segítése a családgondozó által.
A nevelőszülői tanácsadó segítségével figyelemmel kíséri a jogszabály általi juttatások (nevelési díj, ellátmány, nevelőszülői díj) folyósítását és felhasználásuk ellenőrzését.
ellátja a dokumentációk vezetését, gyámsági feladatok segítését,
megszervezi a nevelőszülők toborzását, kiválasztását, felkészítését, továbbképzését,
rendszeresen, de legalább 3 hetente meglátogatja a nevelőszülői családokat,
elősegíti a gyermek hazakerülését, ennek érdekében együttműködik az alapellátás családgondozójával, a családdal,
ha ez nem lehetséges, segíti a gyermek örökbefogadását,
felkészíti a gyermeket az önálló életvitelre,
együttműködik a működtetővel, a TEGYESZ- szel, a gyámhivatallal,
kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal, oktatási intézményekkel, a gyermekek ügyében eljáró egyéb szervekkel.
háromévente, felülvizsgálja a nevelőszülők alkalmasságát, szükség szerint rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményez.

Lakásotthoni hálózat Feladata:
A lakásotthoni hálózat keretein belül az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára otthont nyújtó ellátást kell biztosítani lakásotthoni ellátás formájában.
A lakásotthon biztosítja a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet. A pedagógiai alapelvek figyelembevételével, azok módszereivel és eszközeivel valósítja meg a személyiségfejlesztést.
Elősegíti a gyermek és családja kapcsolatát, segíti a családba való visszakerülését. Felkészíti a gyermeket az önálló életre, iskolai tanulmányaira és azok sikeres befejezésére.
A lakásotthon vezető által gyámsági feladatokat lát el.

Befogadó Otthon A Befogadó Otthon olyan lakásotthon, amely ideiglenes hatállyal maximum 8 gyermek számára biztosít otthont nyújtó ellátást.
Befogadja:
a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka által beutalt gyermeket, aki felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges,
a lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermeket legfeljebb 3 napra, ideiglenes jelleggel azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott.

Speciális lakásotthon
A speciális lakásotthon
- a súlyos pszichés tüneteket mutató,
- a súlyos disszociális tüneteket mutató,
- a pszichoaktív szerekkel küzdő
12. életévét - kivételesen indokolt esetben 10. életévét - betöltött maximum 8 átmeneti vagy tartós nevelt gyermek speciális ellátását biztosítja.

Utógondozói_ellátás
Feladata:
A fiatal felnőtt és az ellátást nyújtó által kötött írásbeli megállapodás alapján:
szükség esetén teljes körű ellátást biztosít azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe,
utógondozás keretében segítséget nyújt azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek:
segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,
tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,
a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.
Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt a jogszabályi előírások szerint térítési díjat fizet.

A gyermekvédelmi gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak a gyermek utógondozói ellátásra irányuló kérelmét, valamint az utógondozói ellátásra vonatkozó javaslatot és a szükséges dokumentumokat.
Ha a tizenhetedik életévét már betöltött gyermek cselekvőképességének hiánya, vagy a fiatal felnőtt cselekvőképességének teljes vagy részleges korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezése és szociális bentlakásos intézményi elhelyezése látszik indokoltnak, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.
A fiatal felnőtt az utógondozói ellátásra irányuló kérelméhez csatolja
a) jövedelemnyilatkozatát az azt alátámasztó igazolásokkal együtt, vagy igazolást az álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről,
b) a köznevelési, felsőoktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszonyról vagy a felnőttképzési intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés másolatát,
c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,
d) az ellátást biztosító nevelőszülő és működtetője együttes, a gyermekotthon, utógondozó otthon vagy külső férőhelyet működtető befogadó nyilatkozatát, vagy a befogadás megtagadásáról szóló nyilatkozatot.

Területi_Gyermekvédelmi_Szakszolgáltatás
Feladata:
- Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében
a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítéséről való gondoskodás a gyámhivatal megkeresésére,
az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is befogadó önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése
- A gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében
-nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,
az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján - nyilvántartás vezetése,
az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek esetén.
- Gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről.
- A nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.
- Az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámjának (hivatásos gyámjának), gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenysége segítése és szakmai ellenőrzése érdekében a gondozóval együttműködve, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elkészíti azon gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét, akinek gyámságát az általa foglalkoztatott hivatásos gyám látja el,
a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléshez szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedése vagy önálló életvitelének elősegítése céljából, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon.
- Elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.
- Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,
- Ügyeleti szolgálatot működtet.

örökbefogadás
Az örökbefogadás célja az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők a gyermeket nem tudják, vagy nem akarják nevelni, megfelelő, nevelésére alkalmas szülőket biztosítson és olyan helyzetet, mintha az örökbefogadók vér szerinti gyermeke lenne.
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata -
a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése,
nyilvántartás vezetése a gyámhatóság határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
javaslatot tesz az örökbefogadás engedélyezésére.

Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és az annak meghosszabbítása iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnál.
A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.

Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik
a) az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre, gyermekekre vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül különösen
aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról és arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,
ab) az örökbe fogadandó gyermek, gyermekek koráról,
ac) arról, hogy vállalja-e egészségi problémával küzdő gyermek örökbefogadását,
b) a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről...

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek törvényes képviselőjének személyesen előterjesztett, egyező kérelmére indul. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet írásban is előterjesztheti.
(Részletes szabályok: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról)
Link:tajekoztato-az-orokbefogadas-felteteleirol

Kapcsolatrendszer

A GYERMEKEK VÉRSZERINTI CSALÁDJA
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
KAPCSOLAT AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL
OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI
ÓVODA
ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA
EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK
GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGI PSZICHIÁTRIA
MUNKAÜGYI HIVATAL
MUNKÁLTATÓK
VÁROSI GYÁMHIVATALOK
MEGYEI SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL
RENDŐRSÉG
ÜGYÉSZSÉG
BÍRÓSÁG
PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK
BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK