gyif: fogalmak

Keresés

Bővítés

abúzus
visszaélés, bántalmazás, zaklatás;
Visszaélés, negatív következményekkel járó cselekedet, folyamatos rossz bánásmód.
Személyekkel kapcsolatban főleg az, ha valaki beosztásával, hatalmával, erejével, kapcsolataival vagy egyéb lehetőségeivel él úgy, hogy ezzel mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait vagy életét veszélyezteti.
Jellegénél fogva többnyire titokban történik, és nem ritkán bűncselekmény.
Formái:
szexuális visszaélés (nemi erőszak, zaklatás);
fizikai visszaélés (erőszak, kínzás, vallatás);
érzelmi, lelki visszaélés (megalázás, megfélemlítés, zsarolás);
kábítószerrel való visszaélés (drogfogyasztás, szenvedélybetegség);
gyermekkel való visszaélés (sérülés, fájdalom okozása, megrontás, nemi erőszak);
házastárssal való visszaélés (családon belüli erőszak).

agresszió
olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában kárt, sérelmet, fájdalmat okozzon valakinek, vagy valaminek. Irányulhat a külvilág vagy önmaga ellen.

ambivalens
Az ellenkezőjébe könnyen vagy rendsz. átcsapó érzés, viselkedés.
kétértelmű; kétféleképpen is érthető, értelmezhető
Ellentétes érzelmek, késztetések egyidejű megnyilvánulása valakinél.
Két ellentétes hangulat, gondolat, vagy hozzáállás egyidejű jelenlétekor használhatjuk.

altruizmus
önzetlenség, ellentéte az egoizmusnak, önzésnek, önszeretetnek
a szociális munkás értéke

altruista: önzetlen, áldozatkész, emberszerető, mások javán fáradozó személy;

akceleráció
felgyorsult fejlődés, serdülés, növekedés

asszimiláció
az a folyamat, amikor a gyermek az új tárgyat vagy eseményt előzetesen meglévő sémáiba beillesztve próbálja megérteni.
(Piaget kognitív fejlődés elmélet)

attitűd
Az egyén környezetében lévő személlyel, tárggyal, vagy elvont fogalommal kapcsolatos beállítódás.
Nem tudatos, rejtett hajlandóság értékelő jellegű viselkedésre tetszőleges "szociális-kulturális" tárggyal szemben.
Értékelő viszonyulás, beállítódás tárgyakhoz, személyekhez.

átmeneti nev.-be vételi eljárás

Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történi ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történi elhelyezése útján.

Ha a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztetőkörülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez.

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi:
- ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfeleli gondozása a családján belül nem biztosítható.

Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülijének szülői felügyeleti joga szünetel.
Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására.
Felülvizsgálat:
a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja.

A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről.

átmeneti_gondozás

45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.
(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
(3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását - a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.
(4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását - lehetőség szerint - iskolaváltás nélkül kell biztosítani.
(5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet.
(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ebben az esetben a gyermek átmeneti gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn az utógondozói ellátás helyszínén.
46. § (1) A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.
(2) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából.
(3) A gyermek (2) bekezdésben meghatározott további átmeneti gondozásához minden esetben be kell szerezni a szülő vagy más törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát.
(4)A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha
a) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermekéről az ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik,
b) a szülő vagy más törvényes képviselő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri,
c) a gyermek visszakerülése a szülőjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel.
47. § (1)-(2)
(3) Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza
a) az elhelyezés - a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével - hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy
b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhatóságot, a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A gyámhatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az átmeneti gondozás időtartamának eltelte előtt is, ha
a) nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza,
b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri.
48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.
(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
(Gyvt.)

befogadó_szülő
A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek.
(2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.
(3) Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4) A nevelőszülő - a működtető hozzájárulásával - helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.
(5) Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében vagy az 54/A. §-ban meghatározott létszámot, ha az adott háztartásban élő személyek közül többen is befogadó szülői feladatot látnak el.
(6) A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek - nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőtteket is - számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.
(7) A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.
(8) A helyettes szülő kivételével a befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a befogadó szülő háztartását határozta meg. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg.
(Gyvt.)

bölcsőde
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátásban az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti gyermek legfeljebb hatéves koráig vehet részt.
(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
(4) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.
(5) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.
(6) A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.
A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.(Gyvt.)

Családbafogadás
- A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különéli másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
- A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel.
- A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti
- A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja.
- A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli.
- A családbafogadás az alapul szolgáló ok elirelátható fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.
- A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érinti lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érinti lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt.
- Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
- A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kért
Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.

családi_napközi
Családi napköziben - nem nevelési-oktatási céllal - ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek, valamint a magántanuló.
(2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
(3) A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.
(4) Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
a) személyisége és - a külön jogszabályban meghatározott - körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és
b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(5) A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben.
(6) A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek.
(7) A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő.
(8)A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van.
(9) A családi napköziben gondozott saját gyermek után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.
(10) A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként működő - családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.
(11) A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok - 98. § szerinti - hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámot.(Gyvt.)

csao
Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.
(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét.
(3) A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során
a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét,
b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét,
c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,
d)319 segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,
f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,
g) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.
(4) A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.
(5) A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család).
(6) A krízisközpont a bántalmazott család számára
a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra
aa) lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,
ab) közreműködik - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.
(7) A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani.
(8) A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy
a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,
b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és
c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.
(9) A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.
(Gyvt.)

deviáns
Deviancia: A társadalmi normáktól betegesen eltérő életmód, magatartás;
szabály nélküli (azt el nem fogadó pl. gyerekes);
külső szemlélő gondolhatná, hogy személyiségzavarokkal küzdő vagy éretlen személyiségről van szó.
Formái: Bűncselekmények elkövetése, bűnözés; alkoholizmus; öngyilkosság.
A viselkedés kontroll beteges, nem feltétlenül veleszületett gyengeség, ki is alakulhat.

dihatomizáció
kétpólusú gondolkodás, igen vagy nem, pl.:"A magyarok jók a romák rosszak"

dilemma Döntéskényszer, választási lehetőség több megoldás között.
Egymást kizáró választás.

disszociális antiszociális
A disszociális személyiségzavart az antiszociális magatartás jellemzi, a szociális normák és mások jogainak feltűnő mellőzésével.
Az egyénnek önmagához és másokhoz való viszonya kiegyensúlyozatlan, állandó feszültségeket hordoz.
A személyiség egészét érintik, átható nehézségeket okozva a szociális, a munkahelyi és a magánéletbeli alkalmazkodásban. Az ilyen egyén többnyire nincs belátással saját magatartását illetően, ezért általában segítséget sem igényel, ill azt nehezen fogadja el.
A személyiségzavarok kialakulása a serdülőkorra tehető és fiatal felnőttkortól állapítható meg.
Az ilyen egyének folyamatosan figyelmen kívül hagyják mások jogait, a szociális normákat megsértik, gyakoriak a bűncselekmények, a törvényszegő magatartás. Frusztrációs tűrőképességük alacsony, gyakoriak az agresszív, erőszakos, olykor kegyetlen megnyilvánulások, akár saját családtagjaikkal szemben is.
Cselekedeteik miatt megbánást nem éreznek, bűntudatra képtelenek, a tapasztalatokból, büntetésekből nem okulnak.

depriváció
valamitől való megfosztottságot jelent;

Relatív depriváció:
A szegénységre használt. A egén vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak.
Objektív depriváció
A egyén vagy család ténylegesen kirekesztődik az általánosan elterjedt életmódból, szokásokból, tevékenységekből, amelyek összességükben halmozott hátrányokat hoznak létre.
Hátrányos helyzet:
ez estben a kirekesztettség mellett betegség, személyiségproblémák stb.
Többszörösen hátrányos helyzet- halmozottan hátrányos helyzet

dominancia
=> szociológia
fölérendeltség, uralom, elsődlegesség;
A dominancia nem agresszivitást jelent, hanem elismert vezető helyet valamilyen közösségen belül, szubcsoporton belül.

előítélet Általánosításon alapuló előre kialakított vélemény.
negatív -> sztereotípia
Általában negatív. => szociálpszichológia
Személyről, csoportról vagy jelenségről alkotott vélemény, mely bizonyíték vagy szisztematikus bizonyítás nélkül alakult ki. Az előítéletek lehetnek kedvezőek, de gyakoribb, hogy kedvezőtlenek, és intézményesülhetnek a társadalom törvényei vagy szokásai által.

empátia
az a képességünk, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes kapcsolat során beleéljük magunkat a másik lelkiállapotába, ennek nyomán megértjük érzelmeit, indítékait, törekvéseit.

érés
Élettani és pszichológiai funkciók feltételeinek kialakulása, a fejlődés egyik eleme.
Gyakorlással elősegíthető, de az új funkció megjelenésének időpontja csak kismértékben befolyásolható.

fejlődés
A fejlődés mennyiségi és minőségi változás, amikor az új állapot magasabb rendű az előzőnél.

frusztráció
Szabad akarat végrehajtásának megakadályozása miatt megélt kudarc;
Olyan érzelem, amit egy cél elérésének lehetetlensége miatt érzünk. Zaklatott lelkiállapot.

A frusztráció Freud szerint a csalódás élménye; ezt akkor érezzük, amikor erőltetett módon mondunk le egy ösztönszükséglet kielégítéséről. Általánosabban: az az érzés, amelyet egy célirányos cselekedet meghiúsulásakor, ill. valamely várt jutalom elmaradásakor érzünk.
Az ember személyiségfejlődése és szocializációja során kisebb-nagyobb frusztrációk tapasztalatait megélve sajátítja el a szublimáció képességét. A súlyosabb, ismétlődő frusztráció azonban depresszióhoz is vezethet.

gyermekjóléti_szolgáltatás
A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
(2)A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d) a szabadidős programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) kezdeményezni
ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,
cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,
cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy
ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően
da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,
db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.(Gyvt.)

helyettes_szülő
49. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja.
(2) Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló és büntetlen előéletű személy lehet, aki
a) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, és
b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
(3)A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha
a) a helyettes szülőnél elhelyezett gyermek rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés alatt áll,
b) a helyettes szülő gondozásában kettőnél több három éven aluli gyermek van,
c) a helyettes szülő szabadságon van, beteg vagy feladatai ellátásában egyéb okból akadályozott.
(4) A helyettes szülőket a működtető
a) külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és
b) tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá
c) folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában.
(5) A helyettes szülőt a gyermek ellátására az 56. § szerinti nevelési díj és külön ellátmány illeti meg.
(6) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.
(7) A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.
(Gyvt.)

hospitalizáció
súlyos pszichológiai és testi működésbeli zavaregyüttes, amelyet hosszan tartó kórházi tartózkodás idéz elő.

identitás
én-azonosság, én-tudat, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a "teljes én" érzésével társul. A személyiségfejlődés, a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások során jön létre.
Az identitás formálódása egy életen át tartó folyamat különböző szerepeken keresztül, melyekkel az egyén azonosul

identifikáció
Azonosulás - magatartásformák, értékek átvétele, modell

Arra a folyamatra utal, melyben és melynek révén az egyén a fontos és életében jelentős szerepet játszó személyek szerepeit, véleményét, ízlését, stb. sajátítja és veszi át.
Ma az identifikációt összetettebb folyamatnak tartják, mint az utánzást, melytől abban különbözik, hogy a modell viselkedésének átvétele nem csak meghatározott viselkedéselemekre vonatkozik, az egyén ezeket az átvett elemeket a sajátjaként éli meg, valamint erős motivációs késztetés jellemzi, olyanná szeretne válni, mint a modell. Ugyanakkor félelem is adhat indíttatást az identifikációra.

infantilis
gyerekes, testalkatilag éretlen, nemileg vagy értelmileg fejlődésében visszamaradt

inklúzió szemléleti befogadás, elfogadás;

kölcsönös befogadást jelent, amely az egyénekben megjelenő sokszínűségre történő hatékony és eredményes reagálás.
a fizikai együttlét mellett az egyenlő esélyek megvalósítása érdekében a valódi befogadó (inkluzív) környezet megteremtése a cél.
Az inklúzió az integráció optimalizált és bővített értelmezése.
Valamennyi ember különböző képességű és különböző lehetőségekkel rendelkezik. Az együttélés valójában kölcsönös befogadást jelent, amely az egyénekben megjelenő sokszínűségre történő hatékony és eredményes reagálás.
[forras:http://janus.ttk.pte.hu]

integráció egyesülés, beilleszkedés, hozzácsatolás, beolvasztás

Az a folyamat, mely során az addig kirekesztett személyeket vagy csoportokat be kell fogadni egy nagyobb szociális csoportba vagy a társadalomba.
Ebben az értelemben az integrációnak az a szemlélete, hogy az embereknek két típusa van: a valamilyen "hiányossággal" rendelkező és az anélkül élő. A "hiányossággal élő" csoport befogadása az integráció.
[forras:http://janus.ttk.pte.hu]

interiorizáció
a külső követelések belsővé válása
Az interiorizáció a szociális tanulás legmagasabb szintje, melynek folyamán az egyén azért veszi át, fogadja el a másik befolyását, mert az megfelel saját belső értékrendjének.

jelzőrendszer
Prevenciós szolgáltatás, a Gyermekjóléti Szolgálat működteti.

Feladata:

együttműködés
jelzés, visszajelzés
kölcsönös információ
tájékoztatás
közös esetkezelés

Tagjai:

Egészségügyi szolgáltatást nyújtó
Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
Közoktatási intézmények
Rendőrség,
Ügyészség,
Bíróság,
Pártfogó felügyelői szolgálat,
Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása,
Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, magánszemélyek

kliens A szociális munka szakmai szóhasználatában a segített személy.

kognitív
megismerő, gondolati.
Kognitív pszichológia: olyan pszichológiai irányzat, amely a mentális folyamatokat hangsúlyozza a lelki jelenségek és a viselkedés tanulmányozása során.

konformizmus Elvtelen alkalmazkodás

konformista
az uralkodó felfogás elvtelen híve, elvtelenül alkalmazkodó ember
nincs önálló erkölcsi ítéletalkotó képessége és nem alkot önállóan ítéleteket

nonkfonformista
aki számára kevésbé fontos a másoknak való megfelelés, vagy olyan módon függ a többiek véleményétől, hogy igyekszik különbözni.

kompetencia Hatáskör, illetékesség, hozzáértés, alkalmasság, képesség (például kompetencia-felmérés);

kreativitás alkotóképesség, teremtőképesség;

motiváció
szükséglet-kielégítést és célirányos viselkedést kiváltó késztetés.
Szelektív aktivitás.
Az a pszichés folyamat vagy állapot, amely valamilyen cselekvésre indít, késztet.

Münchausen szindróma
Elsősorban szorongó, tapasztalatlan, elszigetelt, pszichés beteg vagy stresszállapotban lévő fiatal anyák, ritkábban apák vagy baby-sitterek esetében előforduló jelenség.
Enyhébb formájában a gyermeket jelentéktelen tünetekkel rendszeresen orvoshoz viszik, amivel fájdalmas és felesleges orvosi vizsgálatoknak teszik ki. Súlyosabb esetben maga a szülő idéz elő a gyermeknél betegségtüneteket vagy betegségeket (pl. gyógyszerekkel, romlott étel etetésével).
Háttere, hogy a magányos, szociálisan izolált szülő gyermeke kezelése kapcsán az egészségügyi hálózat dolgozóitól figyelmet, törődést kap vagy remél kapni.
A családon belüli fizikai bántalmazás kapcsán meg kell említeni, hogy az elkövető nem csak a szülő lehet, hanem más családtag is, így például a nevelőszülő, az idősebb testvér vagy unokatestvér, valamelyik nagyszülő vagy (ritkábban) távolabbi rokon.

nárcizmus
önszeretet, önimádat.
A pszichoanalitikus elméletben a pregenitális fejlődés vele járója.
Amennyiben felnőttkorban is dominánsan jelentkezik, egészségtelen. Az elne- vezést a mitológiai Narcisról kapta, aki saját tükörképe iránti szerelemből öngyilkos lett.

nevelésbe_vétel
A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek
a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
c) örökbefogadása megtörténik, vagy
d) eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre.
78. §536 (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha
a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és
aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy
ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy
ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője,
b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és
ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy
bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.
(2) A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság
a) a gyermek ideiglenes gondozási helyéül
aa) 12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7. § (2) bekezdés szerinti kivételekkel - minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - ,
ab) gyermekotthont, vagy
ac) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát
jelöli ki,
b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel,
c) hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra,
d) három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet,
e) megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható.
(3) A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga
a) az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontja szerinti esetben,
b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek hathetes életkorának betöltéséig
szünetel.
(4) A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.
(5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.
(6) Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.
(7) A gyámhatóság - ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor - a nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének meghatározása és a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése érdekében.
(Gyvt.)

nevelési_ellátás;iskoláztatási_támogatás;családi_pótlék
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (továbbiakban: Cst.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét.
Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében "a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt." (Cst. II. fejezet, 6. § (1) bek.)
Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmezteti a szülőt arra, hogy az adott tanévben mulasztott ötvenedik igazolatlan óra után el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg a gyermek védelembe vételét.
Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegylik, a jegyzői gyámhatóság - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket.
A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár.
[www.nefmi.gov.hu]

pragmatikus
A legcélszerűbb felhasználást tekintő; az előírt ügymenetnek megfelelő; gyakorlatias.

A pragmatizmus amerikai gyökerű filozófiai-pszichológiai irányzat, mely szerint igaz az, ami a gyakorlati cselekvés szempontjából hasznos.
A tiszta megismerés csupán illúzió, az ember életét választásai hozzák létre ("self made man").
(William James)

prevenció
megelőzés,
szociálpszichológia => a problémák kialakulásának megelőzése;

projekció
saját vágyak kivetítése, más vágyainak megélése

szegregáció
eltávolodás
térbeli távolság; => Szociálpolitikai alapismeretek
különböző képzettségű, foglalkozású, jövedelmű csop. között valódi térbeli távolság lesz.

szeparációs_szorongás
a kisgyermek félelme attól, hogy szülei elhagyják. Normális esetben 8 hónapos csecsemőknél jelentkezik, legjellemzőbb 10 és 18 hónapos kor között, és 2 éves korra általában megszűnik

szocializáció a társadalmi normákhoz való viszony,
a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során megtanulja az egyén megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.

sztereotípia
Felszínesen általánosító vélemény. => szociálpszichológia
Elképzelések és előíteletek együttese.
Emberek, jelenségek egy csoportjáról alkotott séma. A gondolatainkba elsőként betolakodó gyakori, vulgáris asszociáció.

regresszió visszatérés egy korábbi fejlődési szakaszhoz;

releváns
a tárgyhoz tartozó, idevágó; fontos, lényeges, meghatározó
a relevancia kifejezést arra használják, hogy leírják valamilyen információ mennyire helyénvaló, mennyire kapcsolódik, illetve mennyire alkalmazható egy adott kérdésben.

retardáció
hátráltatás, lassítás, késleltetés;

Mentális retardáció - tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak

A tanulásban akadályozottak köre tágabb, mint az enyhén értelmi fogyatékosoké. Ők nehezen tanuló gyerekek közül a leggyengébbek illetve azok, akik tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán gyógypedagógiai iskolába járnak.
Az értelmi akadályozottság a mérsékelt, a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése.

személyiség jellemző vonások,gondolkodásmód, érzelmek, kapcsolati minták egyedi szerveződése, amely meghatározza cselekedeteinket,
azzá teszi a személyt, aki;

tartós nev.-be vételi eljárás
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
- a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
- a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,
- a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy a fenti pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséril kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,
A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetileg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
Felülvizsgálat:
a gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja annak érdekében, hogy elisegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését.

Új kifejezés hozzáadása: