Két vagy több azonos erősségű dolog közül való választási kényszer, kétség.

-        szakmai dilemmák (pl. kompetenciahatárok)

-        személyes dilemmák (pl. etikai kérdések)

-        közösségi alapú dilemmák (pl. modellek, minták, családi körülmények)

-        környezeti dilemmák (pl. esélyek, egyenlőtlenségek)

-        társadalmi dilemmák (pl. hatalmi kérdések, érdemesek-érdemtelenek)

-        politikai dilemmák (pl. ideológiák - szegények, támogatások)

-        kulturális dilemmák (pl. szokások, ismeretek, értékek)

A szociális munka dilemmái:

-        elkötelezettség, lojalitás dilemmája (tudok-e harcolni a kliensemért?)

-        prioritás dilemma (mit tegyek meg elsőként az ügy érdekében?)

-        értékdilemma (az én és kliensem értékei különbözhetnek, pl. iskolaválasztás)

-        kontrolldilemma (segítő szakmában ellenőrzés - hogyan, -kell-e?)

-        értékelő dilemma (a kudarc esetén megfelelő következtetéseket vonok-e le? én hibám-e?)

-        felelősségdilemma (én vagyok-e felelős a kialakult helyzetért?)

-        visszatérő kliens dilemma (meddig legyen a kliens a rendszerbe, mikor engedjem el?)

Tényeken vagy hibás, merev általánosításon alapuló előre kialakított vélemény. Általában negatív sztereotípia. Háttere az ismerethiány.

Az előítélet megnyilvánulásának fokozatai:

1. Szidalmazás, szóbeli bántalmazás
2. Elkerülés
3. Megkülönböztetés
4. Fizikai bántalmazás, agresszió
5. Megsemmisítés, üldözés

A diszkriminálással szemben a legcélszerűbb lépéseknek azok látszanak, ha az embereket felvilágosítjuk, annak alapján az emberek új értékeket alakítanak ki, az értékek alapján viselkedésük strukturálódik, és új készségeket alakítanak ki (jártasság), illetve a gyakorlás során új tapasztalatokra tesznek szert.

Olyan viselkedés, magatartásforma, amely az adott társadalmi csoporton, közösségen belül az elfogadott normáktól, szokásoktól, értékektől jelentős mértékben eltér, illetve megszegi azokat.

-        Megbízható-e az információ?

-        Mennyi információ osztható meg másokkal a kliens érdekében? A további információszerzés a kliens érdekében történik.

-        Kinek van joga betekinteni a nevelőotthoni gyermek adatai közé?

-        Kinek lehet továbbadni az információt?

-        Iratanyag tárolása zárható szekrényben történik-e?

A szakszemélyzet segítőkészséget tanúsít abban, hogy a gyermek felnőve ismerje saját gyermekkorát, élettörténetét, a nevelésbe vétel előzményeit, a gondoskodás alatt vele történteket; a dokumentumokat megőrzi, a gyermekkel kapcsolatban (fejlődésével, tevékenységeivel, családi körülményeinek alakulásával, stb.) nyilvántart, dokumentál minden fontos információt, adatot, történést, eseményt.

A személyiségi jogok: az ember értékét, szellemi és fizikai egységét, szabadságát védik az emberi jogokból és az Alkotmányból kiindulva sajátos polgári jogi védelmi eszközökkel. Az emberi és személyiségjogokat az alkotmány és a Ptk. határozza meg.

Adat: adatnak nevezünk minden olyan ismeretet, mely előzőleg már rögzítésre került (rögzített információ)

Adatvédelem: az adatok védelméhez fűződő jogunk az alkotmányhoz vezethető vissza (adatvédelmi törvény)

Adatvédelmi szabályok:

-        személyes adat: minden természetes személlyel kapcsolatba hozható információ ide tartozik (pl. név, születési adatok, lakcím, taj-szám, e-mail-cím, azonosítók, stb.)

-        különleges személyes adat: (érzékeny) a személyes adatokon belül egy alkategória és fokozottabb védelemben részesülnek. Pl. faji eredet, nemzeti és etnikai hovatartozás, politikai vélemény, vallási meggyőződés, egészségi állapot, káros szenvedély, szexuális életre vonatkozó adatok, bűnügyi adatok.

Adatkezelési szabály gyermekvédelemben:

A gyermek védelmét biztosító állami és nem állami szerv kezelheti a személyes adatokat. Statisztikai céllal lehet adatot szolgáltatni. Biztosítani kell az adat védelmét:

-        a megsemmisítéssel

-        megváltoztatással, nyilvánosságra hozatalával

-        illetéktelen hozzáféréssel szemben

Adatot kezelhet:

-        gyermekvédelmet biztosító szerv, személy

-        alap szakellátást biztosító intézményvezető

-        helyettes szülő, nevelőszülő, gyermekjogi képviselő

Az adatkezelés kétféle módon történhet:

-        az érintett hozzájárulása szükséges, az érintett hozzájárulása szóban, írásban és ráutaló magatartással szerezhető be, a különleges személyes adatokhoz a hozzájárulás csak írásban szerezhető be.

-        ha a jogszabály elrendeli (pl. a bűnügyi eseteknél).

Gyvt.
11. § A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

11/A. § A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

A beavatkozási dilemma értelmezése az eset kapcsán

Van-e joga egy külső személynek egy autonóm család életébe beavatkozni?

Beavatkozhatunk. (Akkor avatkozhat be a szakember, ha feltételezzük, hogy a beavatkozás következtében javul a kliens helyzete, ha kellő kompetenciával bírunk, az adott területen megfelelő szakmai tudással, feszültséggel rendelkezünk. Illetve, ha erre intézményi felhatalmazásunk van, tehát egy intézmény munkatársai vagyunk. Az önkéntesség elve azt jelenti, hogy felajánljuk a segítséget a kliensnek.)

A nehézséget az okozza, hogy nincsen bizonyíték. Feltételezzük, hogy a szülői minták miatt a gyermek követheti a bűnözői életet.

Gyermekkorú, ezért a büntethetőséget kizárja. Nem büntethető a lopással és nem is vonható felelősségre. 14 éves korig nem büntethető. A gyermekek esetében a jog eszköztelen, és legfeljebb az átmeneti nevelésbe vétel jöhet szóba, ha kiderül, hogy a családi környezet alkalmatlan a kiskorú egészséges fejlődésének biztosítására.

A fiatalkorúakat felelősségre vonhatják, és a bíróság az azonnali következmények nélküli próbára bocsátástól a javítóintézeti nevelésen keresztül a börtönbüntetésig többféle szankciót alkalmazhat az elkövetett bűncselekmények súlyosságától függően.

Fiatalkorúak bírósága jár el, javítóintézeti nevelést rendelhet el.