20. tétel

Értelmezze az értékek és normák ütközését az alábbi eset kapcsán!

T.-né egyedül neveli három gyermekét. Klári, a legidősebb gyermek, középiskolás. Az iskolaév kezdetén jó tanuló volt, félév után kezdett kimaradozni. Nyilvánvaló, hogy nem érdekli az iskola. Az utolsó három hétben egyáltalán nem is ment be. T.-né a város egyik vállalkozójánál dolgozik. Korán reggel, mielőtt a gyerekek elindulnának az iskolába, munkába megy. Délután egy órával később ér haza, mint a gyerekei. T.-né nagyon jó háziasszony, mindent elvégez a háztartásban. A lakásban mindig rend van, finom ételeket készít a gyerekeinek, szépen vasalt ruhákban járatja őket. Csak a gyermekeinek él, nincsenek barátai. Most a helyi gyermekjóléti központhoz fordult segítségért. Elmondta Önnek, hogy rosszul érzi magát, levert, kétségbeesett és tehetetlen, nem tudja, mit csináljon a lányával. A Klárival és T.-nével folytatott beszélgetések során Ön megtudta, hogy Klárinak minden este és minden hétvégén otthon kell lennie, mivel édesanyja nem akar otthonról kimozdulni. Édesanyja soha nem engedi el Klárit a barátaival sem.

Információtartalom vázlata:

Az értékek fogalma

Egyének, csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a jó, a rossz, a megfelelő.
Értékek: egyenlőség-egyenlőtlenségek
Igazságosság
Szolidaritás
Tolerancia

A normakövetés és a normaszegés dilemmája

Érték: amit az egyén vár el a társadalomtól. Általános emberi érték a szeretet.
Norma: amit a társadalom vár el az egyéntől

Nem írott norma a szokás, a hagyomány, a kiközösítés.
Az eset kapcsán a helyes normakövetés az lenne, ha az anya megadná a lányának a szórakozási lehetőséget, hiszen az ő generációjának erre szüksége van. A lány így nem kényszerülne normaszegésre, s rendesen járna iskolába.
Az anya úgy, gondolja minden tőle telhetőt megad amit a mai társadalom elvár (mos,vasal,dolgozik), de nincs tisztába gyermekei életkori sajátosságaival, nem veszi figyelembe lánya egyéni szükségleteit.

. A szocializációs színterek értékeinek ütközése

Az elsődleges szocializációs színtér a család, a másodlagos az iskola (oktatási intézmény). Az anya kizárja a lehetőségét annak, hogy az intézmény kiegészítse a családi nevelést.

Generációk értékrendjének ütközése

Két generáció ütközése a serdülő gyerek és a dolgozó anya között van. A serdülő lány szórakozásra, szabadidőre,kortárskapcsolatokra vágyik, míg az anya, aki egyedül maradt, inkább magányra. Ő nem jár kikapcsolódni, ezt nem tartja fontosnak és szükségesnek, ezért lányát sem engedi.

Életkori sajátosságok, szükségletek

A kortársak iránti igény megnő. Ellentmondásos élettapasztalat, kritikus életszemlélet az anya részéről.
A fiatal lánynak szüksége van barátokra, szabadidőre, szórakozásra stb.

A szerep fogalma

Valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták.
Szereptípusok:
-velünk született
-tanult vagy kivívott (szerzett)

Szerepek tanulása:
-spontán (szituációs)
-imprinting (korai bevésődés)
-utánzás (imitáció)
-modellkövetés
-identifikáció (azonosulás)
-interorizáció (belsővé tétel)
Életünk folyamán több szerepet töltünk be, ezek rendszert alkotnak, szerveződnek, egymásra épülnek. A szerep szociális viszonylatban jön létre, kapcsolatra, két oldal viszonyára van szükség.

Családi szerepek és feladatok

Az egészséges, érzelmileg jól működő családban az anya:
jelentősen hozzájárul az apa és a gyermekek egészségének megőrzéséhez, biztosítja jó színvonalú teljesítményeinek feltételeit, a családi élet megszervezését és az összetartást.
apa:
felelős modellviselkedéséért és a család irányításáért, a munkára nevelésért, a feltételek megteremtéséért.
Mindketten felelősek az egyöntetű nevelésért. A szülői szerepekben együtt kompetensen állják meg a helyüket. Gyermekeik számára a kettőjük kapcsolata nyújtja a biztos támaszt.
Ennél az esetnél az apa a férfi szerep hiányzik.

Az iskola szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában és újratermelésében

Mindenkinek egyenlő feltételeket biztosít a tanulásban, viszont nem biztosított a kimenetek egyenlősége.
A tehetségeket nem biztos, hogy gondozni tudja. A kortárscsoportban kialakulnak egyenlőtlenségek, intézmények közti különbségek.

A segítő beszélgetés fogalma

Segítő kapcsolat: mint professzió (szakma).
A segítés maga egy másik személy jóllétének az elősegítését, támogatását jelenti.

A segítő kapcsolatnak több formája van, de minden formájára igaz: egyik személy meghallgatja és segíti a másikat, aki beszél, és akit valamilyen sajátos kérdés foglalkoztat, és amivel kapcsolatban szüksége van egy másik ember idejére, figyelmére szolgálatára.

Segítő kapcsolat:
szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást igénylő személy között, melyben a beavatkozás speciálisan célzott kommunikáció eszközeivel történik, mégpedig a szolgáltatást igénylő személy érdekében, és beleegyezésével, egy közösen meghatározott cél érdekében.
Keretei: kölcsönösen elfogadott önkéntes szerződés, melynek értelmében a kliens a segítőt és annak szolgáltatását választja és a segítő elfogadja megbízóját.

A segítő beszélgetés alkalmazási lehetőségei

Célja, hogy a másik emberben lejátszódó folyamatokat pontosan megértsük.
A célzott beszélgetés NEM társalgás, vita, interjú, kihallgatás, gyónás, diagnóziskeresés.
Alaptechnikája az újrafogalmazás, újra elmondjuk amit a kliens mondott, csak más szavakkal, összefoglalva, világosabban, a lényeget kiemelve.

Hét alapelve a hatékony segítő beszélgetésnek:

egyénre szabottság,

az ügyfél érzéseinek szabad kifejeződése,

személyes elköteleződés de érzelmi bevonódás nélkül,

az ügyfél elfogadása a maga valóságában és méltóságában,

nem megítélés,

az ügyfél önmeghatározása, szabad döntéshozatala,

szakmai titoktartás

.