Sitemap:
honlaptérkép

Frissítve:


View My Stats:


Kapcsolat:


19. tétel


Miben segíthetünk, miben nem?

Bölcsődei csoportjába egy új kislány érkezett. A gyermekkel való megismerkedés során érzékeli, hogy a gyermek láthatóan sajátos nevelési igényű. Az anyával való beszélgetés közben kiderül, hogy a gyermek diagnosztizáltan értelmileg elmaradott. Azt is megtudja, hogy a gyermek nagyon nehezen fogant, a negyvenes éveiben járó anyának ez a terhesség már a sokadik próbálkozása volt. Férjével együtt számtalan vizsgálaton vettek részt, de a sikertelen fogantatások és terhességek okára nem derült fény. Már szinte teljesen lemondtak arról, hogy saját gyermekük születhet, az örökbefogadás gondolatával foglalkoztak, amikor kiderült, hogy az anya várandós. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a hírt és várták a gyermek születését, s nagy aggodalommal figyelték a terhesség minden fázisát. Részt vettek minden vizsgálaton és tanácsadáson. A gyermek végre megszületett normál súllyal, jó életfunkciókkal. Gyanújuk, hogy a gyermek értelmi képességeiben nem megfelelően fejlődik, csak a tágabb családban lévő, hasonló korú csecsemővel való összehasonlításkor erősödött meg. A védőnő tanácsára elvitték a gyermeket fejlődés-neurológiai vizsgálatra, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kicsinek a mozgáskoordinációban több hónapos elmaradása van. Valószínűsítették, hogy ez az elmaradás több területet is érint. A bizonyosságot követően a szülők nagyon elkeseredtek. Voltak olyan időszakok is, amikor nem hitték el, hogy ez velük megtörténhetett, s abban reménykedtek, hogy az orvosok tévedtek, a diagnózis volt hibás. Amint azonban a gyermek növekedett, rá kellett jönniük, hogy a lemaradások nem csökkennek, a fejlődés üteme nem gyorsul. Ez körülbelül a gyermek egyéves korában történt. A szülők úgy döntöttek, hogy az anya visszamegy munkahelyére, s a gyermek számára egy elfogadó bölcsődét keresnek. A gyermek most másfél éves, a beszoktatás első hetében tartanak. A szülők kezdeti szorongása kissé oldódni látszik, s megnyugvással és örömmel hallják, hogy a kislány mennyi mindenre képes.




Információtartalom vázlata:




A rendellenes fejlődés fogalma
A rendellenes fejlődés a normálistól eltérő, abnormális fejlődést jelent.
– Normális: természetszerű, szabályszerű.
– Abnormális: természetellenes, szabályellenes, beteges, torz.
A rendellenes fejlődés a betegségek sajátos csoportját képezi, melyben a teljes gyógyulás nem érhető el, az eltérés véglegesen nem szüntethető meg.
Igazán nem is betegségről, hanem az átlag fejlődéstől negatív irányban eltérő állapotról beszélünk.

A fogyatékosság típusai:
• testi és mozgásfogyatékosság
• látás fogyatékosság - gyengén látó – vak
• hallás fogyatékosság - nagyot halló – siket
• (beszédhiba) és beszédfogyatékosság
• érzelmi és akarati fogyatékosság
• részképesség-zavar tüneteit mutatók
• pervazív zavarban szenvedő autista és autisztikus
• értelmi fogyatékosság

A rendellenes fejlődést eredményező leggyakoribb okok
      Belső okok:
      • familiáris lumpen életmód, alkoholizmus, anyagcsere betegségek
      • genetikai számszerű / szerkezeti kromoszóma eltérések, génhibák
      Külső okok:
    • fogamzás előtti-alatti; terhesség alatti ártalmak
      • fizikai sugárzás, hő-, klimatikus-, mechanikus ártalmak
      • kémiai gyógyszer, vegyszer, táplálkozás: (alkohol, dohányzás, alultápláltság, cukorbetegség)
      • biológiai vírusok, baktériumok, gombák, Rh összeférhetetlenség; az anya betegsége
    • koraszülés életképesség?
    • szülés alatti sérülés bevérzések, agykárosodás, oxigénhiány
    • születés utáni károsodás fertőzés, kóros sárgaság – méreganyag felgyülemlése
    – pszichoszociális otthon, bölcsőde, óvoda, iskola, munkahely

A rendellenes fejlődést korán jelző tünetek

A másság korai felismerése, jelzésértékű tünetek:


  • Nagymozgások terén
    • 6 hónaposan nem próbál forogn
      • i
    • rövid ideig tartó, vagy elmaradó kúszás-mászás
    • 13-15 hónaposan nem áll fel
    • 18-20 hónaposan nem kísérletez a járással, illetve még nem jár
    • 2-2.5 évesen nem lépcsőzik két lábbal
    • 3-4 évesen nem akar, és nem is tud biciklizni
    • 4-5 évesen nem próbálkozik a hinta hajtásával, s nem is tud hintázni
    • jelzésértékű az állandó rúgkapálás, a túlmozgás, a túlzott ügyesség
    • a mászást kihagyva, túl korán, már 6-8 hónaposan elindul neurológiai osztály, neurorehabilitáció
  • Finommotorika terén:
    • 4 hónaposan még nem figyeli a tárgyakat
    • 8 hónaposan nem nyúl a tárgyak után
    • 11 hónaposan megfogja ugyan, de nem tudja elengedni a tárgyakat
    • 12 hónaposan nem tud kettő ujjal fogni, csippenteni
    • 15 hónaposan nem tud három kisebb tárgyat egyszerre fogni
    • 21 hónaposan nem próbálkozik kockával építeni
    • 3-4 évesen még nem érdekli a rajzolás
    • nem tud játszani, nem tudja magát elfoglalni
    • finommotorika + beszéd elmaradás › ért. fogy. › szakember!
    • Szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, korai fejlesztő
  • A beszédfejlődés terén:
    • 3 hónaposan nem gőgicsél
    • 18(lány), 24(fiú) hónaposan nem jelennek meg az első szavak
    • 24(lány), 30(fiú) hónaposan nem kezd el beszélni
    • ha csak a család érti, hogy mit mond a gyerek = beszédhiba, nem beszédészlelési- beszédmegértési probléma országos beszédvizsgáló, nevelési tanácsadó, korai fejlesztő

bioritmus-zavar, alvászavar
szopási zavarok, rágás elutasítása
vigasztalhatatlan sírás; nyugtalanság; nem köthető le semmivel
gyorsabb pszichomotoros fejlődés; örökmozgó
„kistudós”

A szülők között felléphető konfliktusok:

– a sérülés bekövetkeztéért egymást hibáztatják; bűnbakkeresés
– egymás érzelmeinek mérlegre helyezése; ki szenved jobban?
– a gyermekünk valóban más mint a többi?
– elvigyük a gyermeket orvoshoz, szakemberhez?
– optimista és pesszimista álláspontok ütközése
– a külvilággal való kapcsolat alakulása bezárkózás/kapcsolatok
– a feleség elmehet dolgozni egy sérült gyerek mellől?
– etikus a gyermeket bölcsődébe adni? Jó lesz az neki?
– ki hordja fejlesztésre, ki foglalkozzon vele otthon?
– hogyan bánjunk a gyermekkel?
– testvérvállalás – örökbefogadás kérdése
A bölcsőde lehetőségei a differenciált foglalkozásra
A sérült gyermek bölcsődében való elhelyezése lehetőséget ad a korai fejlesztésre.
A TEAM-ben végzett fejlesztésben a szülő az egyik pillér, aki a gyermeke bölcsődei tartózkodásának idejére felszabadul, akár munkát is vállalhat. (Gyermeke jó helyen, szakemberek kezében van, nevelik, fejlesztik, szocializációját erősítik)
A bölcsődék 1986 óta - a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása mellett - fogadnak fogyatékos gyermekeket.
Teljes integráció:
A gyermeket normál bölcsődei csoportban helyezik el. A fejlesztés a csoporton belül, egyéni fejlesztési terv alapján történik.
Részleges integráció:
A gondozási egység egyik szobájában egészséges, a másikban sérült gyermekek (6fő) vannak. A fejlesztés a csoportban és a speciálisan kialakított fejlesztő szobában történik, egyénileg, illetve csoportosan.
Speciális csoport – szegregált ellátás:
A fogyatékos gyermekek (6 éves korukig) teljes gondozási egységet kapnak. Ez lehetőséget ad a halmozottan sérült gyermekek egyéni fejlesztésére, de az ép társak hiányoznak.

Eldöntendő kérdések:
– milyen fokban sérült a gyermek
– képezhető-e: kontaktusképes, alkalmazkodó, igyekvő
– alkalmas-e a közösségi életre: ön- és közveszély; közösség egészségére ártalmas-e
A korai fejlesztés fogalma
A korai fejlesztés a fejlődés útjára való ráhelyezést jelent.
A korai fejlesztés az eltérő fejlődésmenettel rendelkező, a különböző fokban megkésett, 0-6 éves korú gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot és gyógypedagógiai oktatást, továbbá különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában.

A differenciált foglalkozás eszközei, módszerei
– a gyermekek széles körű, alapos megfigyelése és megismerése
– a különbségek feltérképezése
– a gyermekek erősségeinek, gyengeségeinek és fejleszthetőségének rögzítése
– a nem, vagy a kevésbé sérült funkciók fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése
– homogén csoportok kialakítása, fejlesztése
– az egyéni szükségletek figyelembe vétele
– megfelelő módú, mennyiségű, milyenségű feladatadás
– kellő mértékű segítségadás, gondozás biztosítása
– példaadás, szemléletesség
– több idő biztosítása a begyakorlásra, az elsajátításra
– szilárd alapok kiépítése
– önmagukhoz való fejlődés értékelése
– sikerélményhez jutás lehetőségének biztosítása
– akaraterő, önállóságra törekvés növelése
– a sérült gyermek közösségbe való beolvasztása, alkalmazkodóképesség
– a gyermek motiválhatóságának megismerése és kihasználása
– gyógypedagógus és/vagy konduktor segítsége speciális fejlesztési terv, gyógyászati és technikai eszközök,játékok.
A korai fejlesztés eszközei, módszerei
– komplex gyógypedagógiai fejlesztés: mozgás, kommunikáció, önkiszolgálás, érzékszervi, értelmi, érzelmi és szociális funkciók fejlesztése
– szomatopedagógia: mozgáskorlátozott személyek speciális pedagógiája, mozgás és személyiségfejlesztése, az orvosi rehabilitáció eljárásaira épülő mozgásrehabilitáció
– konduktív pedagógia: rávezetéses tanítás, nevelés; a cél tudatosítása, az odavezető út megmutatása; az optimális mozgáskészség visszaadására a mozgásfejlődés optimális lépcsőfokait követve, a személyiséget is fejlesztve pedagógiai módszereket mozgósít.
– gyógytorna: fizikoterápiás eljárások alkalmazása (masszázs, hidroterápia)
– szenzomotoros integrációs terápiák Pl.: Ayres terápia
– alapozó terápia : az idegrendszer fejlesztésére szolgáló, mozgásfejlesztésen alapuló terápia
– zeneterápia
– családterápia

Minden rendellenesség esetén: mozgásfejlesztés, figyeleméberség és figyelemkoncentráció fejlesztése, beszédmegindítás és fejlesztés, ritmusérzék fejlesztés + sérülés specifikus fejlesztések
A rendellenesen fejlődő gyermek fejlesztéséhez igénybe vehető szakemberek
– a rendellenességnek megfelelő képzettségű gyógypedagógus
  • szomatopedagógus - mozgássérült,
  • szurdopedagógus - hallássérült,
  • tiflopedagógus - látássérült,
  • logopédus - beszédhibás és beszédfogyatékos,
  • pszichopedagógus - magatartászavaros deviáns és antiszociális fiatalok,
  • tanulásban akadályozottak pedagógiája - enyhe értelmi fogyatékosok,
  • értelmileg akadályozottak pedagógiája - közép- és súlyos értelmi fogy.

– konduktor
– gyógytornász
– mozgásterapeuta
– gyermekorvos
– pszichológus
– utazó pedagógus
– pedagógiai szakszolgálat munkatársai
– gyógypedagógus és/vagy konduktor irányításával, közreműködésével:
szociális munkás, szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár, ápoló, bölcsődei asszisztens, gyógypedagógiai gondozónő, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens; szülő

A szülők lelkiismeret-furdalását oldó lehetőségek és módszerek
Elméleti előadások szervezése szakértők meghívásával
– Mit tehetünk születendő gyermekünk érdekében?
– A rendellenességek kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb okok
– A rendellenességek figyelmeztető tünetei
– A rendellenességek korai felismerésének jelentősége
– Az eltérő fejlődésmenet, a különböző fokban megkésett fejlődés fejlesztésének lehetőségei
– Az elfogadás fontossága
– Szülő és intézmény közös munkálkodása a gyermek megsegítése érdekében
– Mindenki jó valamiben – Megbékélés = megnyugvás – A jövő kérdései – A törvényi háttér ismertetése
A TÉMÁHOZ KAPCSOLHATÓ GONDOLATOK

Nehéz elfogadni, ha gyermekünk nem olyan, mint a többiek, s a segítségnyújtás talán még ennél is nehezebb. A mindennapos küzdelem megnehezíti a családi kapcsolatok alakulását, növeli a konfliktusok előfordulását. További megterhelést ró a szülőkre gyermekük sikertelenségével való szembesülés. Nehezen élik meg kudarcait, aggódnak sorsáért, jövőjéért.

A szülőknek figyelmet kell fordítaniuk arra is, hogy gyermeküknek legyen arra lehetősége, hogy kompenzációs tevékenységek (zene, sport, barkácsolás, festés, stb.) végzése során megtapasztalhassa a sikert, ez segíthet abban, hogy a diszlexiás gyermek önbizalmát visszanyerje. Az önérzet saját erőből való felépítése elengedhetetlen. Ez csak megvalósítható célok kijelölésével lehetséges. Olyan célokat kell kitűzni, amelyek a fogyatékosoknak örömet okoznak, és amelyekért érdemesnek tartja, hogy keményen dolgozzon.

A családnak hinnie kell a gyermek gyógyulásában, fejlődésében, és ezt a hitet át kell adni a gyermeknek is. A szülői ház nyugalmat és türelmet sugározzon, a feszültséget, a konfliktusokat és a büntetéstől való félelmet távol kell tartani. A pszichés félelem ismétlődése visszaesést válthat ki, a magatartászavarokban rosszabbodás állhat be.

Feldatom ebben az estben,hogy az aggódó szülőket rávilágítani arra hogy nem feltétlan az ő hibájuk hogy gyermekük fogyatékos. Lehetőségeiket feltárni hogy gyermeküknek meg tudják adni amire szüksége van. Segíteni abban, hogy a gyermek fejlődjön, teljes életet élhessen.