Sitemap:
honlaptérkép

Frissítve:


View My Stats:


Kapcsolat:



13. tétel


Mutassa be a különböző nevelési stílusok nevelési hatásait az alább esetleírás felhasználásával!

Az egyik délután a következő jelenetnek lesz tanúja a bölcsődei öltözőben: az anya és az apa együtt érkeznek meg a két és fél éves kisfiúért a bölcsődébe. A gyermek éppen elmélyülten rajzol. Élvezi, hogy az előtte lévő sok színes ceruzát most csak ő használhatja, s nem akarja abbahagyni a rajzolást. Az anya nyugodt mozdulatokkal összeszedi a gyermek játszóruháit, összehajtogatja azokat, az apa ül az öltöztető-padon, s érzékelhetően egyre fogy a türelme, míg a gyermekre vár. Az anya már mindent elrendezett, előkészítette a gyermek utcai ruháit is, amibe majd átöltözteti a hazainduláshoz, de a gyermek továbbra sem jön, jele nem mutatkozik annak, hogy befejezné a rajzolást. Az apa türelmét veszti, felpattan és ráparancsol a gyerekre, hogy azonnal rakja el a játékokat és jöjjön öltözködni. Az anya próbálja nyugtatni az apát, de ez nem jár sikerrel, sőt az apa indulattal a hangjában az anyát kezdi hibáztatni a gyermek szófogadatlansága miatt. Az apa szerint a gyermek jelenlegi viselkedése az anya túlzottan megengedő nevelési módszerének következménye, mellyel csak azt lehet elérni, hogy a gyerek sosem fogja megtanulni, hogy szót kell fogadnia. Az anya - oldani igyekszik az apában lévő feszültséget - nyugodt hangon szólítja meg fiát. Kéri, hogy mutassa meg neki a rajzát. Megbeszélik a rajzon látható "figurákat", s megígéri neki, hogy otthon közösen befejezik a rajzot. A gyermek elgondolkodni látszik az anya ajánlatán, majd visszamegy a terembe, elrakja az általa használt ceruzákat, elköszön Öntől, s elindul az öltözőbe.




Információtartalom vázlata:




A gyermeknevelési stílusok
Nevelni annyit jelent, mint elvárni. Ahogy a gyermek nő, egyre többet várunk el tőle. Elvárásaink részben általános viselkedési szabályok, részben konkrét felszólítások és tilalmak formájában fogalmazódnak meg. Elvárásaink hatással vannak a gyermekre. Igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Az igyekezett nem mindig eredményes, előfordul , hogy nem mindig helyesen értelmezi a vele szemben támasztott követelményeket. Még gyakoribb, hogy nehéz számára a felnőtt elvárásainak megfelelően viselkedni, annak ellenére, hogy szeretne, nem képes rá.
Nevelési módszerek :
- követelmények és tilalmak felállítása
- szokások kialakítása
- meggyőzés és magyarázat
- elismerés és dicséret
- büntetés
- példaadás
Meggyőzés:
- nincs külső direkt presszió
- a tevékenység motívumainak tudatosítás
- a társadalmi értékek és normák megismerése és tudatosítása
- önkéntes engedelmesség a cél és az eredmény elérésekor
Példaadás:
- követés,
- modellkövetés,
- azonosulás
Jutalmazás, dicséret:
- a helyes tevékenység megjutalmazása közvetett és közvetlen formái:
Közvetett formái:
-verbális - szóbeli dicséret
- szociális. pl. simogatás, mosoly , elismerő pillantás
- szimbolikus pl. piros pont Közvetlen formája: - tárgyi jutalom pl. jó bizonyítványért egy kerékpár

Büntetés: - fájdalom és félelem keltése
Hatása:
- behódolás
-félelem
- szorongás
- harag, lázadás

A gyermeknevelési stílusok és hatásaik

Meleg, elfogadó magatartás jellemzői

a gyermeket elfogadó, megértő
gyermekközpontú viselkedés
az ilyen szülő ritkán büntet
többször dicsér
a helyes cselekedetet erősíti
a tetteit, az ítéleteit megindokolja, megerősíti
gyakran beszélget a gyermekkel
függőségi törekvéseire pozitívan válaszol
Hatása:
- a gyermek a szülőket modellizálja
- a gyermek pozitívan fordul a világ felé
- aktív, becsvágyó, barátságos, alkotó
- függőségi viszonya jó - a problémával szívesen fordul a szülő felé
- tevékeny részese az őt ért hatásoknak
- nem a széltől is óvó, és nem a mindent megengedő magatartás jellemző
- vannak tilalmak, de nem merev szabályokat alkalmaznak
- proszociális agresszió jellemzően a gyermeket- a társadalom érdekében kifejtett, a gyermeknél a biztonság érzése és a szigorú büntetés hiánya váltja ki.

Hideg , elutasító nevelői magatartás

jellemzői:
a gyermeket nem tudja elfogadni
egyén központú a viselkedése
gyakran fizikálisan is büntet
keveset dicsér
a helytelen cselekedetre fokuszál
tetteit , ítéleteit nem indokolja
ritkán beszélget a gyermekkel- inkább közöl, utasít
függőségi törekvéseire negatívan válaszol.

Hideg, engedékeny nevelői magatartás

a szülő nem kívánatos modell a gyermek számára
a szülőre jellemző:
- rideg- elutasító
- nem törődik a gyermekével
- az elutasítás megnyilvánul a gyermek érzelmi és gondolati közeledésében is
- a szülő részéről megjelenik az "alibi verés"
Gyermekre gyakorolt hatása.
- a serdülő rossz érzelmi állapotba kerül
- rossz az érzelmi kapcsolata a szülővel
- ellenállás, ellenszenv a szülővel
- antiszociális agresszió- belső konfliktusokból származik.

Meleg, korlátozó nevelői magatartás

szülőre jellemző:
-túlaggódó
-túloltalmazó
-túlszerető
gyermekre gyakorolt hatása:
- szorongóvá válik, befelé fordul
- iskola centrikusak, kötelességtudóak, fegyelmezettek
- gondolkodásuk, szociális magatartásuk kicsit megalkuvó
- kevésbé alkotó szelleműek
- a lányok jobban tűrik, kevesebb a szorongás
- a fiúk igyekszenek kitörni belőle

Hideg korlátozó nevelői magatartás


jellemzői:
-szorongást vált ki, személyiség károsító a következménye
-belső zavarok-bűntudat, hálátlanság érzése- sokasodnak és beépülnek
- öngyilkossági hajlam, balesethajlam

Kettős nevelés
Sok családban hiányzik a szülők közötti összhang, amiből következik az úgynevezett "kettős nevelés". Amit az anya megenged a csemetének, azt az apa tiltja. Az effajta nevelés a gyermeket előbb vagy utóbb kétszínűvé teszi, mert kiismerve a módszert, megpróbálja kijátszani egymás ellen a szülőket. A nevelés céltudatosságának hiányában aztán sok szülő gyakran helytelen, erőszakos módszereket alkalmaz, és ezek közül is leggyakoribb a tiltás, a büntetés és a verés. Egyes szülők pedig mindent jutalom igérgetésével igyekeznek elérni a csemeténél, olyanokat is, amiket a családi szokások következetes kialakításával kellene a gyermekből kiváltaniuk. Igy a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy örömét ne a sikeres cselekedeteiben lelje, még csak ne is a szülőtől kapott dicséretben, hanem kizárólag a teljesítményéért kapott anyagi javakban, jutalmakban.
Konfliktus
Az emberi kapcsolatokban a megújulás, ill. a fejlődés alapkövei lehetnek.
A konfliktus személyek, vagy csoportok között olyan folyamat, ahol az értékek, nézetek, szándékok, igények kerülnek szembe egymás, nyílt vagy rejtett formában.
-intrapszichikum- személyen belüli konfliktusok
-szerepkonfliktus pl. anya, feleség, dolgozó nő
- interpersonális konfliktus személyek közötti, olyan emberek között jön létre akik személyes kapcsolatban állnak egymással pl. családban, párkapcsolatban, munkahelyi, barátok stb.
Annak alapján, hogy mi ütközik össze lehet:
- érdekkonfliktus, a felek érdekei különbözőek
- információ áramlás különbözősége
- értékkonfliktus- ezeket bölcsen nem lehet megoldani
- Társadalmi konfliktusok egész társadalmi csoportok kerülhetnek ilyen helyzetbe pl. háború idején.
szerkezeti szempontból :
- valóságos konfliktus
- esetleges konfliktusfontos, hogy mindkét fél számára kielégítő legyen a megoldás
- áthelyezett konfliktus amikor az ellentét nem ott jelenik meg, ahol keletkezett, hanem egy semleges helyen pl. utolsó csepp a pohárban.
- áthelyezett konfliktus
- lappangó konfliktus, nem kimondható, mindkét fél óckodik, érdekkonfliktus
- állkonfliktus, nincs is igazán alapja, elbeszélnek egymás mellett.

A szülők konfliktusának okai
Stratégiák:
- győztes- vesztes, amikor az egyik fél erőszakosan le akarja győzni a másikat, a konfliktushelyzetet hatalmi harcként értelmezik, győzelemre, mások legyőzésére törnek, hátrány, hogy mindig van a győztes mellett egy vesztes is
- alkalmazkodás - a probléma a felszín alatt marad, amikor az egyik fél tekintélyesebb, mint a másik, az alkalmazkodó stratégiát választó ember félelemből, kényszerből, esetenként megfontolt döntés után a partner céljainak, elgondolásainak megvalósulását segíti.
- kompromisszum- egyensúly, de csak rövid időre, egyensúly állapot létrehozása a cél, a konfliktusban érintettek célja, olyan megegyezés keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. ez a megoldás az egyenrangú kapcsolatokban kialakuló konfliktusok gyakori megoldásmódja.
- elkerülő konfliktus, konfrontáció-az egyik fél agresszíven rákényszeríti akaratát a másikra, a pedagógusok akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva, későbbre halasztják a megoldást.
- problémamegoldó, mindkét fél akarata érvényesül, nem csorbul egyik akarata sem, a résztvevők a probléma megoldására törekszenek, mely megoldásban mindkét fél érdekei, igényei, szándékai, elképzelései figyelmet kapnak, a stratégia együttműködést igényel, empátiát, toleranciát feltételez

A szülők konfliktusának okai az estleírás alapján:

Nézetkülönbség alakul ki a szülők között, az adott helyzethez másképpen közelítenek, így más- más megoldási technikát, viselkedési mintát, formát ajánlanak a gyermeknek. Érzelmi, gondolati és érték felfogásbeli különbség tapasztalható a szülők között.

Az apa feszült, türelmetlen, nincs ideje kivárni , míg a gyermek befejezi a már elkezdett rajzot. Az apa nem tudja magát beleélni a gyermek helyzetébe , ezért sem tud türelmesen várakozni .

Az anya helyzete nehezebb az eset kapcsán, mert nyugtatnia kell az apát,oldani próbálja az apában lévő feszültséget közben figyelni kell a gyermekére is , hogy az esetleges nyílt konfliktust elkerüljék, és még eredményt is érjen el a gyereknél.

Az anya jó megoldást talált a kialakulóban lévő konfliktus megoldására,a felek együttműködtek egymással, az anya nyugodt hangon szólítja meg fiát, értő figyelemmel , megértéssel fordul felé, ezzel jó példával járt el, jó mintát közvetített a gyermek személyiség formálására.



A gondozónő szerepe a családi nevelés befolyásolásában

A gondozónő a szülőkkel állandó kapcsolatot tart, rendszeresen beszámol a gyermekkel kapcsolatos napi eseményekről. Fontos szerepe van a helyes szokás kialakításban, a gyermek egyéni szükségleteinek kielégítésében, tudatos, szakszerű nevelésben.

A gondozónőnek ismernie kell a családot, nemcsak a szülők életmódját, de a gyermek iránti érzéseit is, bele kell helyezkednie a családban másként jelentkező nevelési helyzetekbe- empátia. A gondozónő elsősorban az érzelmekre figyel és ezeket megfogalmazva segít a szülőnek abban, hogy tisztán láthassa saját problémáját. Ez nem kritikát jelent, hanem azt, hogy a kívül álló másként látja a helyzetet, sokszor hozzásegíti a szülőt ahhoz, hogy saját problémáját más szemszögből nézze. A szülők és a gondozónők között kialakult napi kapcsolat, gyakori egyéni beszélgetések, üzenőfüzetek, szülői értekezletek, csoport beszélgetések , nagy jelentőségűek, mert ezen alkalmak során megbeszélhetik a nevelési elvek és módszerek összehangolását .

Az együtt nevelésben a szülő az ismereteit és szeretetét nyújtja gyermeke érzelmi és egyéni világáról, személyiségéről, míg a gondozónő a tapasztalatát, szaktudását. A kölcsönös beszélgetések, a gyermek fejlődése láttán érkezett közös öröm közelíti egymáshoz a családot és a bölcsődét .
Kapcsolatukban egyenrangú partnerek, közös céljuk a gyermek harmonikus fejlődése.
A gondozónők munkája felelősségteljes és nehéz. A szülőkkel való szoros kapcsolat számára is többlet munkát jelent, de ez a saját eredményeiben, s elsősorban a gyermek fejlődésében sokszorosan megtérül.