11. tétel

Milyen dilemmákat vet föl a szülők gyermekük nevelésbe vételére vonatkozó kérése?

A 13 és fél éves fiú harmadjára járja az ötödik osztályt, immár magántanulóként. Az első bukás óta értékelhető tanulmányi és beilleszkedési erőfeszítéseket nem tett. Órai viselkedésével az osztály munkáját zavarja, testi erejének növekedésével sakkban tartja a kisebbeket, több lopási ügybe keveredett, hiányzásai egyre szaporodtak. A nyári szünettel, majd a kényszerű magántanulóvá válással hirtelen megduzzadt szabadideje, ez tovább rontott a helyzeten. Rendszeresen a fővárosba szökött, s csak napok múlva került elő, magáról hírt nem adott, a család számára ismeretlen helyen tartózkodott. Az így eltelt idők alatti történésekről később sem akart számot adni. Tetteit, kalandozásait nem magyarázza, nem is mentegeti. A Budapesten töltött idő eseményeiről egyáltalán nem kíván nyilatkozni azon túl, hogy "ott sok minden történt". Két fiatal férfival lakott. Az idősebbé volt a lakás, aki állítólag biztatta, hogy tegyen félre a nem részletezett módon szerzett pénzéből, mert még kicsi, de hazaküldését nem szorgalmazta. A fiú nem tartja problémának, hogy családja, rokonai nem ismerik a baráti körét, sőt azt sem, hogy előttük tartózkodási helye, elfoglaltsága is ismeretlen marad. Ezt ő mélyen magánügynek tekinti, s így is kezeli. Ebben a helyzetben döntött úgy a család, hogy a gyermekkel nem boldogulnak, láthatóan különc és megmagyarázhatatlan dolgaiért felelősséget nem vállalnak, ezért kérték a gyermek nevelésbe vételét.

Információtartalom vázlata:

Gyermeki jogok hazai és nemzetközi szabályai

Magyarországon az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról címmel szabályozza a gyermekek jogait, azok érvényre juttatását.
A gyermekek jogairól szóló Egyezményt, 1989. november 20- án fogadott el az ENSZ közgyűlés, melyhez a Magyar Köztársaság is csatlakozott és 1991- ben törvénybe iktatta, mely az 1991. évi LXIV. tv egyezmény a gyermekek jogairól címet kapta.
A gyermeki jogok hazai és nemzetközi szabályai:
. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését biztosító családi környezetben való nevelkedésre.
. Joga van arra, hogy olyan családi nevelést kapjon, amelyben személyiségét kibontakoztathatja.
. Szüleitől, rokonaitól csak a törvényben előírtaknak megfelelően szakíthatják el
. Joga van hátrányos és veszélyeztető környezetével szemben társadalmi segítséget kérni
. Tiszteletben kell tartani lelkiismereti szabadságát.
. Vagyoni helyzetét, egészségét érintő kérdésben véleményét meg kell hallgatni, figyelembe kell venni.
. Joga van a megfelelő iskoláztatásához.
. Fogyatékossága esetén megfelelő ellátásra.

Speciális szükségletű gyermekek meghatározása

Speciális szükségletű gyermek, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd.
Viselkedése átlépi a normákat, azaz a gyermek életében jelen van a bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, nemi erőszak.
lásd: disszociális,antiszociális
Ezen ismeretek alapján a szóban forgó gyermek is speciális szükségletű. Megfelelő gondozást, nevelést, szakember segítségét igényli.
Az ellátást a gyermek életkorának, állapotának és szükségleteinek megfelelően kell biztosítani. Ki kell, hogy terjedjen a foglalkoztatásra, oktatásra, szakképesítésre, nevelésre, gondozásra, ápolásra, illetve a gyermek szocializációjára és reszocializációjára is

A kamaszkor lélektani jellenzői

LÁZADÁS KORA.
A kamaszkor a gyermek - és ifjúkor közötti átmenet időszaka. Az én azonosság megszilárdulásának korszaka. Az egyén eljut a testi növekedésében, szellemi érettségében és társadalmi felelősségérzetében oda, hogy átéli és megoldja az identitásválságot.
A személyiség kialakulása számára a kamaszkor - ifjúkor a döntő: ekkor tesz szert a fiatal arra a gondolkodásmódra és világnézetre, mely további életútján öntevékenységét jelentősen alakítja.
A személyes példa és személyes befolyás hatása ebben az életkorban különösen erős
. A felnőtté válás nem egyszerűen biológiai, hanem társadalmi feltételektől befolyásolt pszichikus folyamat. Önállósulnia kell, kialakul a saját személyisége. Ebben a korban önállóan kell cselekednie
A kamasznak titkai vannak. Ez nem az őszinteség ellen van, tiszteletben kell tartani.
Szélsőséges teljesítmény képesség.
Hangulata hullámzó. Amíg változik a kamasz a szélsőségek között addig nincs baj. Akkor van a probléma, ha megreked valamelyik szélsőséges állapotban.

A szocializáció színterei

A szocializáció tanulási folyamat, a társadalmi szokások normák elsajátítása.
Életünk egész idejére jellemző. Színterei a család, iskolai kortárscsoportok, tömegkommunikáció.

Énkép, identitás kialakulásának feltételei

Énkép:
A személy önmagáról alkotott elképzelésének összessége, amelybe beépül mások véleménye a saját magával kapcsolatos élmények és tapasztalatok sokasága is.
A kialakulásának feltételei
? Legyen önmagáról ismerete
? Tudnia kell, hogy környezete milyennek tartja őt, a visszajelzés erősíti én-tudatát
? Ízlésformálás
? Legyenek szokásai
? A tudat és az akarat szoros kapcsolatban van
? A gyermek próbálkozik, hogy meddig van kompetenciája, megtanulja a határokat
Az én-identitás kialakulása nem serdülőkorban kezdődik el, de az énkép és az én-tudat szocializációjának szempontjából ez kitüntetett időszak.

A kamaszkori konfliktusok okai

A kamaszkor nehéz periódus sok konfliktuslehetőséggel. A kamasz felnőttségre törekszik. A kamasz egyéni önállóságot igényel, melyhez társul a kamaszos, sokszor gyermeki viselkedés.
A rohamos változásokkal, válságokkal, önértékelési zavarokkal birkózó serdülő könnyen kerülhet ?akár kisebb kudarcok hatására is? krízisbe.
A kamaszkori krízisek leggyakoribb oka: a párkapcsolati törések, az iskolai kudarcok és a súlyosabb családi konfliktusok.

Magatartási, viselkedési zavaros gyermek nevelésének kérdései

Hogyan viselkedjünk magatartási zavarokkal kapcsolatban?

• Ismerjük meg a gyermek előző környezetét, előéletét, szüleit, családi kapcsolatait
• A felismert jelzéseket ne saját szubjektív értékrendünk-előítéletünk alapján értékeljük, hanem az előzmények és összefüggések ismeretében
• Figyeljük a gyermek jelenlegi környezetét, kapcsolatit / szülő iskola tanárok barátok osztálytársak, csoporttárasak/
• Az új környezetre a gyerekek, különböző képen reagálnak:Szorongás, agresszió, pszichoszomatikus tünetek, zavarok
• A magatartási zavarokat fel kell ismerni,
• Segítséget kell nyújtani, abban hogy felismerje, ő is felelős a viselkedésért
,
• Együttműködés a segítőjével, nevelőjével, pszichológussal. Felelősség érzése a problémák iránt érezze, hogy tőle is függ, hogyan változik meg a problémája, helyzete
• A magatartás probléma identitásprobléma is tele van ellentétes dolgokkal "szeretnék valamit, de nem tesznek érte semmit" "tudom, hogy ezt most ki kéne mondanom de, nem mondom ki."
• Képes azonosulni a rossz érték ítélettel és igyekszik"meglelni neki" ilyenné is válik, válhat.
• Amennyiben a gyermeket azonosítjuk a rossz viselkedésével, akkor nem válik lehetővé, hogy elkülönüljön a gyermek személyisége és az elkövetett rossz tett
• Tehát ne a gyermeket, hanem a tettet értékeljük
• Fontos megértetni a gyermekkel, hogy te az vagy az leszel, aki lenni akarsz. Az elkövetés tényét nem lehet meg nem történté tenni, de a jóvá tevés lehetőségét ki kell használni.

Fontos szempontok magatartás-zavaros gyermek fogadásához

• Fontos, hogy a segítő szakemberek állandó kapcsolatot tartsanak egymással. (szülővel is)
• Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha éppen ostobaságot követett el (nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél). Hagyjunk minden lehetséges szituációban választási lehetőséget, hogy érezze a döntések következményeit, és érezze a bizalmat is!
• A magatartás-zavaros gyermekekkel szemben nélkülözhetetlen a türelem.
• A büntetés csak agressziót hoz magával.
• Minden apró sikernek, minden apró viselkedésben beállt pozitív változásnak nagyon kell örülni, állandó és azonnali megerősítésre van szükség, mert ez motiválja majd a gyermeket a további változásra.
  Ezáltal tudja meg, hogy ahogyan viselkedett egy szituációban, az jó volt.

A nevelésbe vétel előnyei, hátrányai

A nevelésbe vétel a gyermekvédelmi rendszer, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közé tartozik.
Átmeneti és tartós nevelésbe vételt különböztetünk meg.
Nevelésbe vétel:
a) Átmeneti nevelésbe vétel: a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevesbe veszi, ha
- a gyermek fejlődését a családi környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal vagy a védelembe vétellel nem szüntethető meg,
- a védelembe vétellel nem szüntethető meg,
- a gyermek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható.
b) Tartós nevelésbe vétel: a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
- a szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
- a szülő (vagy mindkét szülő) elhalálozott,
- a gyermek ismeretlen szülőktől származik, és nincs kirendelt gyámja,
- ha a szülő gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél.

A (átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges lakásotthonban, gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni és számára (hivatásos) gyámot kirendelni.
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente- 3 éven aluli gyermek esetében félévente- felülvizsgálja.
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének *szülői felügyeleti joga szünetel, a tartósé, megszűnik.
Szülői felügyeleti jog szüneteltetése:
- a szülő cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott
- a szülő ismeretlen helyen van vagy ténylegesen akadályoztatva van
- a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezi el
- a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe vette
- a gyámhivatal hozzájárult a gyermek családba fogadásához
- a gyermeket ideiglenesen más szülőkhöz, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, más személynél, helyezte el.

A családból való kiemelés dilemmái
anyagi okból nem emelhető ki a családból!
jobb lesz-e neki, ha elszakítják a családjától?
kire támaszkodhat a családban?
van-e pozitív minta a családjában?
képes lesz- e otthon megváltozni?
van-e olyan családtag, aki figyel rá, segíti?

A kliens autonómiája

A kliens:
az ember, akinek szükséglethiánya van és kéri, vagy elfogadja a segítséget. Esetünkben kliens a gyermek.
Autonómia dilemmája.
Autonómia önállóságot jelent.
A kliens maga dönti el, mit szeretne csinálni. Ebben kell őt segíteni terelgetni (akar-e változást?).
Ezt a szociális munkásnak tiszteletben kell tartani. Fontos szakmai elv, hogy ismertessük, beszéljük át a klienssel az összes rendelkezésre álló alternatívát, hogy tudjon dönteni.
Az autonómia elve csak olyan esetekben használható, ha a kliens reálisan átlátja döntésnek a következményét.
Amikor a szociális szolgáltatás véget ér a teljes autonómiát vissza kell adni a kliensnek.