10. tétel

Milyen beavatkozási lehetőségeket lát a család támogatására?

V. A. két és féléves, kiegyensúlyozott, víg kedélyű kisfiú. Öten vannak testvérek, V. A. a legkisebb. Az anya szokta behordani és hazavinni a gyermeket, időnként azonban vele érkeznek nagyobb gyermekei is. A kisfiú, az anya és a testvérek között a kapcsolat nagyon bensőséges, kölcsönösen örülnek egymásnak, ragaszkodásuk kifejezett. A kisfiú hatodik hónapja jár az Ön bölcsődei csoportjába, mert édesanyjának akkor sikerült négyórás munkát találni egy takarító kisiparosnál. Az apa a lakóhelyüktől távol dolgozik, naponta ingázik a család és a munkahelye között - így vele még Ön nem találkozott. A család láthatóan harmonikus. A gyerekek és az anya kapcsolata szeretetteljes, kiegyensúlyozott. Gyakran hallani a családtagok közötti beszélgetésben a távol lévő apáról, az ő hazavárásáról és a vele való közös tevékenységekről, élményekről. A gyermekek és az anya rendezett megjelenésű, ruhatáruk meglehetősen viseltes, de mindig tiszta és hibátlan. A család érzékelhetően anyagi gondokkal küszködik. Az eltelt időszak alatt többször előfordult, hogy a térítési díjat a megadott időpontban nem tudták befizetni, kötelezettségüknek csak késve tudtak eleget tenni. Szűkös anyagi helyzetükre engednek következtetni a családnál tett látogatás tapasztalatai is. A ház, melyben a héttagú család él egy kétszobás, kertes, családi ház, szülői örökség. A szobák csak a legszükségesebb bútorokkal vannak berendezve, melyek nagy része szintén az örökség része lehetett. A konyhának és a fürdőszobának használt helyiség felszereltsége is igen puritán. Az udvar tiszta, rendezett. A telek művelésre alkalmas kicsi részén konyhakert van, melyet a család tagjai közösen művelnek, gondoznak.

Információtartalom vázlata:

Szociálpolitika fogalma

Történelmileg kialakult intézményrendszer, a mi kielégít bizonyos, a piaci kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket.
Túlnyomórészt az állami elosztás és újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézmény rendszerek együtteseként működik.
A szociálpolitika tehát az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése.
Szociálpolitika alapvető célja:
1. célja: Biztonság
abszolút biztonság- közösség által megítélt minimális szociális biztonság (lakás, munka, végzettség)
relatív biztonság- pl. rokkantság, nyugdíj estén ne zuhanjon a mélybe, állam mellett kötelezi az egyéni felelősség kialakítása, biztosítás, társadalombiztosítás.
2. célja: Prevenció
- a probléma tényleges kialakulásának megakadályozása "önsegítés segítése, ne halat adj."
3. célja: Korrekció-
már meglevő problémák kezelése, további problémák prevenciója

A szociálpolitika eszközei

Szociálpolitika alapelvei: " hogyan, milyen formában" válaszai mutatják
Hogyan?
Javak elosztásának két alapelv mentén történhet:
1. Univerzalitás- (egyetemességet jelent) pénzbeli támogatás Jogosultság alapján azonos mennyiségű támogatás
2. Szelekció- (kiválasztás) leginkább rászorultak
Tipikus esete: pozitív diszkrimináció

Milyen formában?
1. integráló (beillesztő) iskolai integráció
2. szegregáló (elkülönítő) iskolai szegregáció, védett közösségek
Eszközeik lehetnek:természetbeni, vagy pénzbeliek aktívak vagy passzívak

A szociálpolitika dilemmái

Dilemma:
két azonos erősségű dolog közötti választási kényszer.
A segélyezés dilemmái:
A szegénységi és munkanélküliségi csapda ellenére: a segélyezés olyan alacsony szintje, aminél a legrosszabb fizetés is jobb. A segélyezés megalázó, volta Ez társadalmilag megosztó, szétválasztja, a társadalmat segélyezettre és a többiekre. A segélyezés egyfajta függőséget alakíthat ki, gyengíti a társadalom morális tartását. Éppen ezért a segélyezés tartósíthatja a szegénységet:
a szegény lassan beletörődik az adott helyzetébe

A szegénység fogalma

A egyén vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak
A szegénység:
hátrányos helyzet, alacsony jövedelem, és ebből fakadó egyéb hátrányok
Szegénységi küszöb:
az a határ, ami alatt valakit egy adott társadalomban szegénynek tartunk- alatta élnek A szegénység a családok körében legnagyobb arányban sújtja a három- és többgyermekeseket, az egyedülálló szülőket, azokat a családokat, amelyek hat-hét éven aluli gyermeket nevelnek (az anya gyesen, gyeden van), és azokat, amelyekben fogyatékos gyermek él.
Szegénység két fő típusa:
1. Abszolút szegénység - egyén, család helyzete a létminimum alatt marad- szükségletek alacsony szintje
2. Relatív szegénység - különböző életkörülmény-mutatók alapján (pl. lakásviszonyok, jövedelem, isk. végzettség) elmarad, az adott társadalom átlagos viszonyaitól- nem mindig tudatosodik -nem kér segélyt

A szegénység társadalmi méretei Magyarországon

Ma hazánkban lakósságának 25-30% - abszolút szegénységben, az ország népességének a relatív szegények 12 -15% - át teszik ki. A szegénység az összes háztartás 28%-át érinti a gyermekes családok 41% - át a három vagy több gyermekes családok 60%-át.
A mélyszegénységben élők napi 500 - 1000-Ft - ból élnek Egy családban minél több a gyermek, annál alacsonyabb a család életszínvonala.
A szegénység kockázata a gyermekszám növekedésével egyenesen arányos.

A gyermekszegénység jellemzői Magyarországon

A rendszerváltás óta rendkívüli mértékben megnövekedett a gyermekszegénység hazánkban. Közel fél millió gyermek mélyszegénységben él és tömegek születnek bele a társadalmi kirekesztettség állapotába.
Magyarországon a gyermekvállalás nagyon megnöveli egy család szegénységi kockázatát.
A hátrányos helytetű családok gyermekei rosszabb tanulási esélyekkel rendelkeznek. Kevesebben mennek középiskolába, maguk is munkanélküliek vagy dolgozó szegények, később pedig hátrányos helyzetű szülők lesznek.
Gyermekkori hátrányos helyzet jellemzői
A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)
-nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz
-könyv, játék, eszközhiány
-osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes
-öltözködés (évszaknak nem megfelelő) kevés, "túlhordott" ruhadarabok
-magántanár megfizetése lehetetlen

A gyermekszegénység megszüntetésének eszközei

A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, több évtizedes, folyamatos erőfeszítést igényel.
A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a foglalkoztatottak aránya és a jövedelmek nőnek. A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja eme szegénység kialakulásának a megelőzése. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni.
1. Csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
2. enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái,
3. alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők:
1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása
2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése
3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása
4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskoláztatást segítő intézmények és szolgáltatások,
5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása, szegregáció csökkentése

A hiányok számbavétele az eset kapcsán

Ez a család az abszolút szegénységkategóriájába sorolható, mert:
A ruházatuk viseltes,a ház ahol laknak örökség és a legszükségesebb bútorokkal berendezett, és munka mellett is gondot jelent számukra a bölcsődei térítési díj időbeni kifizetése.
V családja tehát anyagi gondokkal küzd annak ellenére, hogy mindent megtettek ennek csökkentésére. Szegénységük okai összefüggésbe hozható az öt gyermek születésével.
Azt a társadalmi megítélést, hogy a szegények maguk felelősek szegénységükért cáfolja az a tény, hogy mind a két szülő dolgozik, és környezetükre gondot fordítanak, a konyhakertet is közösen művelik (A szegénységgel összefüggésben van az alacsony iskolázottság, ami a szociális ellátásokról való tájékozatlanságot vonja maga után.) Lehetséges, hogy a szülők alacsony iskolázottságúak és csak a végzettségükhöz megfelelő munkát tudnak ellátni, azzal egyenes arányos jövedelemmel.
A másik lehetőség az, hogy olyan helyen élnek ahol a területi egyenlőtlenség érvényesül, azaz messze a munkalehetőségtől.
Feltehetőleg a család pénztárcáját még pluszban terheli az apa lakóhely-munkahely közötti ingázása. Az utazási költség jelentős jövedelem kiesést jelenthet a családnak,időhiány miatt pedig nem tud kiegészítő keresetre szert tenni, és ezzel segíteni az életminőség javulását .
Érzelmi szegénységet eredményez az apa távolléte.

A család támogatásának lehetőségei

-Bölcsődei ellátás biztosítása a szülő kérésére, a munkába állási törekvését segítve, a gyermek óvodába lépéséig.
-Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, melyet az Önkormányzatnál igényelhet, a gyermekek étkezési díját téríti, valamint egy évben két alkalommal kiegészíti 5500-5500 ft pénzbeli támogatással.
-Lakás fenntartási támogatás, szintén az Önkormányzatnál igényelhető a család bevétele, és a kiadás arányában, a rezsi költségébe segít be havi rendszerességgel
-Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás időszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek.