A-osztályú erősítő - olyan erősítő, amelynek aktív elemei ( tranzisztor, MOSFet ) vezérlőjel nélkül olyan mértékű konstans áramot hordoznak, amekkora áram egyáltalán folyhat a terhelésen ( hangsugárzón ) keresztül. Amikor vezérlőjel érkezik, a kimeneti feszültség a vezérlőjel ütemében ingadozik, s a terhelésre juttatja a nyugalmi áram kisebb vagy nagyobb hányadát. Ha nincs vezérlőjel, a nyugalmi áramból eredő teljesítmény hőenergiává alakul ( energia megmaradás törvénye ). Az A-osztályú erősítőknek, ellentétben az AB- és különösen a B-osztályúakkal, nincs un. keresztezési torzításuk a jel nullátmeneteinél.

AB-osztályú ( ellenütemű ) erősítő - olyan erősítő, amelyen vezérlőjel hiányában csekélyebb nyugalmi áram folyik, mint az A-osztályú erősítőn, s ezért kevésbé melegszik. A jel pozitív, illetve negatív félhullámait más-más aktív elem dolgozza fel. Az állandó ide-odakapcsolgatás folytán ugyan úgynevezett keresztezési torzítás lép fel, viszont a munkamegosztás révén lényegesen nagyobb kimenőteljesítményt lehet elérni, s nem kellenek hozzá túlméretezett hűtőbordák. A tisztán B-osztályú erősítő torzítása általában túl magas, a konvencionális erősítők csaknem mind AB-osztályúak.

AC - Alternating Current - a váltakozó áram

A/D átalakító (analóg - digitális átalakító) - olyan áramkör, amely a folyamatos ( analóg ) jelet diszkrét, egész számokkal ( digitekkel ) kifejezhető digitális formába alakítja át.

AFC - Automatic Frequency Control - rádióáramkör, amely a közelítő pontossággal beállított rádióvevőt automatikusan állomásra hangolja, illetve elhangolódását megakadályozza.

Aktív doboz - aktív hangsugárzó - elektronikus keresztváltót és a sávosztásnak megfelelő számú teljesítményerősítőt tartalmazó hangdoboz konstrukció. Az aktívdobozokat közvetlenül az előerősítőről lehet vezérelni.

Akusztika - a hang keletkezésével, terjedésével, átvitelével, rögzítésével, reprodukálásával, mérésével és hatásával foglalkozó tudományág.

Akusztikus rövidzár - a "legveszélytelenebb" rövidzár típus, ugyanis maradandó károsodást nem okoz.
A hangsugárzó membrájának első és hátsó oldaláról érkező ( alacsonyfrekvenciás ) hanghullámok ellentétes fázisban találkozván, kioltják egymást.

Akusztikus visszacsatolás - zúgó, fütyülő vagy permanensen morajló, nemkívánatos zajjelenség, gerjedés. Akkor keletkezik, ha a hangsugárzó hangenergiája a mikrofonba vagy a lemezjátszó hangszedőjébe jut, majd újra megjelenik a hangsugárzón.

Alaphang - a hallható zenei hangok összetevőinek legmélyebb komponense, azaz az első harmonikus.
Ez határozza meg a hang tényleges magasságát.

ALC - Automatic Level Control - automatikus kivezérlés vagy szintszabályzás.

Aliasing - A/D átalakítás, a mintavételezés közben fellépő hatás. Amikor a műsorjelet digitálisan feldolgozzák, a jel teljes spektrumát "két példányban" kapják meg, s a kettőt éppen a mintavételi frekvencia választja el egymástól. Ha ezek túlnyúlnak a mintavételi frekvencia felén, a két spektrum átfedésbe kerül.
Ez a többszöröződés később, amikor a digitális jelet visszaalakítják analóggá, olyan jeleket állít elő, amelyek az eredeti hangképben nem voltak benne (aliasing torzítás).

Amplitúdó - a hangrezgéseket mennyiségileg jellemző paraméter. Az amplitúdó a mindenkori legnagyobb pillanatnyi érték, amelyet valamely időtől függő fizikai mennyiség felvehet.

Amplitúdó-moduláció - lásd Moduláció

Analóg - a folyamatosan változó mennyiségek tetszőlegesen kis értékeket is felvehetnek, így tehát az egyik mennyiséget egy másfajta, de vele pontosan megegyező nagyságú mennyiséggel jellemezhetjük (v.ö. "analógia"). Például a növekvő hangnyomást vele analóg módon növekvő feszültséggel vagy (lemezjátszóban) növekvő barázdakitéréssel idézzük elő. Közepes követelményeknek így kis költségek árán is eleget tehetünk; magas követelmények esetén meredeken növekednek a költségek. (Kedvezőbb: Digitális.)

Analóg/Digitális átalakító (A/D átalakító) - áramkör, amely a folyamatos (analóg) jelet diszkrét, egész számokkal (digitekkel) jellemezhető formába alakítja át. Lásd még: PCM, PCM-processzor.

ANRS - (Automatic Noise Reduction System) - Automatikus Zajcsökkentő Rendszer. - lásd Zajcsökkentő rendszerek.

Antennák - a nagyfrekvenciás jeleket gyűjti össze a rádióvevők számára. A hordozható készülékeknek általában beépített antennájuk van. A hifi-rádióvevőkhöz külső antennát kell csatlakoztatni. Különféle antennatípusok ismeretesek. A helyi adókat egyszerű dipóllal is venni lehet (keresztdipóllal minden irányból). A távoli adókat csak nagynyereségű antennával lehet venni. Építhető olyan antenna, amely nagyon erősen irányított, és csakis a venni kívánt irányból gyűjt össze a jeleket. A forgatható antennákat távolból (a készülék mellől) irányítható motor állítja a megfelelő irányba. A legtöbb URH-antenna úgynevezett Yagi-típus, amelynek előnye, hogy egyszerű felépítésű, elkészítéséhez kevés anyag kell. Újabb időkben antenna alatt a kábeltelevíziós társaságok antennahálózatát értjük. Lásd még Kábel antenna.

Antennaellenállás - az antennának az antennacsatlakozóra vonatkoztatott névleges impedanciája. Rádióvevőkön ez az érték 75 ohm (asszimetrikus) vagy 300 ohm (szimmetrikus).

Antiskating - lásd Skating-hatás

Aszimmetrikus be(ki)menet - a közhasználatú hangfrekvenciás készülékeknél elterjedt megoldás.
A bemeneteket és kimeneteket úgy alakítják ki, hogy az egyik pont a jel be-, illetve kivezetésére szolgál, a másik pedig visszavezeti és egyben árnyékolja a jelet.

Automatikus szalagfelismerés - a magnókazetta testében ablakszerű kivágások vannak, s ezek tudatják a készülékkel (amely ezt felismerni képes), hogy milyen szalagfajtát használunk. A krómkazetta kivágása a kazettatest szélén van, a törlési ablak közelében. A metálszalagnak két további "ablaka" is van. Régebbi metáltípusokról még hiányzik ez a jelzés, márpedig akkor a magnó (hacsak manuálisan be nem állíthatjuk) hamisan állítja be az előmágnesezést, ha pedig a krómkivágás is hiányzik, akkor még a korrekciót is.

Auto Reverse - bizonyos magnókon nem kell megfordítani a szalagot vagy a kazettát, mert ezek a gépek szalagvégen önműködően is irányt tudnak váltani. A nívósabb készülékek nem is játszanak (vagy tekercselnek) egészen a szalag végéig, hanem fotodióda segítségével felismerik a befutószalagot, és máris irányt s eközben természetesen csíkot is váltanak. Némely magnón ezt az automatikát folyamatosan játszóberendezéssel kombinálják. Az oda-visszajátszó orsós magnók általában megkettőzött magnófejekkel és kettős hangtengelly-el vannak felruházva. A kazettás típusokon inkább forgathatóan képzik ki a teljes fejegységet.

Aux (Auxiliary) - az erősítők tetszőleges rendeltetésű nagyszintű bemenete magnók, képmagnók, CD-játszók, rádióvevők, tévékészülékek stb. számára.

Azimut - Fejmerőlegesség. A magnófejek fejrésének pontosan függőlegesen kell állnia, merőlegesen a szalag futásirányára. Ellenkező esetben leromlik a magasátvitel- és a sztereó kép. Újonnan vásárolt készüléken érdemes ellenőrizni, fejcsere alkalmával pedig természetesen pontosan be kell állíttatni a fejmerőlegességet.

Azonoshullámú szelektivitás - (Gleichwellenselektion, Capture Ratio) Ez a paraméter adja meg (dB-ben), hogy valamely adóállomás térerejének mennyivel kell meghaladnia az ugyanezen a frekvencián sugárzó többi adó térerejét.

Árnyékolás - a készülékek és kábelek védelme a környezet zavaró elektromágneses terei ellen.
A készülékek fémházát földelik, a kábeleket pedig hajlékony dróthálóval (harisnyával) borítják.

Áthallás - a műsorjel "átszivárgása" két szomszédos csatorna között. Mivel a térhatású hangátvitel azon alapul, hogy a két csatorna műsorát egymástól elválasztva dolgozzák fel - Sztereofónia -, az áthallás rontja a térhatást. Az áthallási csillapítás azt fejezi ki, hogy mennyivel nagyobb a műsorjel a szomszéd csatornából átszivárgott, nemkívánatos jelnél. Hanglemezek áthallási csillapítása 25, a sztereó rádióadásoké 40 decibelt érhet el. A CD-játszók, DAT-magnók áthallása 90dB.

Átmásolódás (kopíreffektus) - a feltekercselt magnószalagon lévő felvétel spontán átmásolódása az egymáson fekvő szalagrészek között. Különösen kényesek a nagykivezérlésű részletek, valamint a magasabb frekvenciák. Meggyorsítja az átmásolódást a magas hőmérséklet, s az, ha a szalagot hosszú ideig tárolják feltekercselt állapotban. Csökkenti az effektust, ha a hőmérséklet viszonylag alacsony, s ha a szalagot időről időre átcsévélik. A magnószalag minőségét az úgynevezett átmásolódási csillapítás jellemzi. Decibelben adják meg; minél nagyobb a szám, annál jobb a szalag.