Üzemeltetési gyakorlat

1. Dögkút

Az állati hulladékok elhelyezésére szolgáló dögkutak kialakítására vonatkozó hatályon kívül helyezett szabályok szerint (41/1997. (V.28.) FM rendelet)

• „Vízhatlan szigeteléssel kell ellátni a talaj irányából ható nedvesség hatások ellen (253/1997. Korm.r.)”.
• „Zárható fedéllel kell ellátni, melyen legalább 1,5 x 1,5 m nagyságú zárható bedobónyílást kell kialakítani. Mellette jól fertőtleníthető, és zárható kamrát kell kialakítani, ahol az állati hulladék az ártalmatlanításig őrizhető, illetve boncolható”.
• „Létesítési csak olyan helyen történhet, ahol minden évszakban járható bekötő út van, és a legközelebbi állattartó teleptől ezer méter védőtávolság biztosítható, kivéve ha a hulladékemésztő-verem a telepről származó állati hulladék ártalmatlanná tételére szolgál.” Agyagos talajú területen, vagy ahol a talajvíz-szint magasabban van két méternél, illetve ahova a kiszállítás nehézségekkel jár, csak kivételes esetben telepíthető.” (41/1997. FM r. 5. függelék 1. pont)
• „Ha a veremben a hulladék magassága a felszínt egy méterre megközelíti, a vermet legalább egy méter vastag földréteggel be kell temetni.” (41/1997. FM r.)

A hazai gyakorlat további elemei:

• Magyarországon dögkutakat több évtizede létesítenek, és ma is vannak használatban például 1960 előtt létesítettek. Ezek kivitelezése nem feltétlenül a fenti szabályok szerint történt, vagy ha igen, állapotuk mára jelentősen leromlott.
• Az üzemeltetésnél általános gyakorlat, hogy a kút zárható fedele folyamatosan nyitva áll. Ezt az indokolja, hogy az állati-hulladék tulajdonosok bezárt kutat találva legtöbbször a kút mellett hagyják a tetemet.
• Szintén jellemző, hogy a beteléshez közeledő kút tartalmát gázolajjal meglocsolva begyújtják, ezzel biztosítva a hosszabb „élettartamot”.
• Korábbi felméréseink eredményei arra utalnak, hogy a dögkútba sok esetben más kevéssé publikusnak ítélt anyagokat, pl, veszélyes vegyi hulladékokat, akkumulátorokat is bedobálnak. Robbanás szerencsére eddig tudomásunk szerint nem történt.
• Egyes helyeken, a hullák étkezési célból történő eltulajdonítása miatt a kút tartalma közel sem kerül a betelési szinthez.

2. Dögtér

A dögtér, vagy állat hulladék-temető olyan legalább 200 m2 nagyságú terület, ahol az állati hulladékok ártalmatlanítása a talajba ásott gödrökben történik. A korábbi szabályok szerint a gödröket egymástól legalább 1 méter távolságban kell kiásni, illetve helyettük árkok is kialakíthatók. A hulladékok elásására egy, vagy két gödröt mindig készen kell tartani. A belehelyezett hullát legalább 1 méter vastag földréteggel azonnal be kell fedni. A betemetett részeket folyamatosan fásítani, bokrosítani kell.

Kialakítási szabálya megegyezett a dögkútéval: „Létesítési csak olyan helyen történhet, ahol minden évszakban járható bekötő út van, és a legközelebbi állattartó teleptől ezer méter védőtávolság biztosítható, kivéve ha a hulladékemésztő-verem a telepről származó állati hulladék ártalmatlanná tételére szolgál. Agyagos talajú területen, vagy ahol a talajvíz-szint magasabban van két méternél, illetve ahova a kiszállítás nehézségekkel jár, csak kivételes esetben telepíthető.” (41/1997. FM r. 5. függelék 1. pont)

A dögterek üzemeltetési gyakorlatára jellemző, hogy a kötelező kerítés és zárható kapu sokszor hiányzik, állandó őrszolgálat nem biztosított, így ellenőrizetlen lerakás gyakran előfordul.