|
A bezárás megvalósításának folyamata A végleges bezárás kivitelezéséhez részletes bezárási tervet kell készíteni, amelyet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyez. Ha készült korábban környezetvédelmi felülvizsgálat, a korábbi az eredmények aktualizálásával könnyen el lehet dönteni, hogy van-e esély egy a hulladéklerakó körül egy nagyobb terület elszennyeződésének, ez esetben további kárfelmérésre és kármentesítésre kel felkészülni, vagy azonnal elkészíthető a bezárási terv. Környezetszennyezés esetén szükséges kármentesítés lépései a következők:
A munkafázisok egymás után következése a mellékelt folyamatábrán tekinthető meg. Az egyes ütemek munkálatai külön bíráltathatóak el, azaz a feltárások külön versenyeztethetők. A bezárást követően minden esetben több éves további feladatot jelent a terület utógondozása! Ennek keretében a lezárt és fásított terület növényzetének ápolását, monitoring rendszer megléte esetén annak fenntartását, adatgyűjtést, és adatszolgáltatást kell végezni. A szennyezés jellegétől és mértékétől függően a tartós környezetkárosodás tényét az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba! Az erre irányuló határozat megszületésének időpontja akkor előzheti meg a kármentesítést előíró határozatot, ha előre látható, hogy a feltárástól számított vélelmezett időn belül a várható környezeti állapot a kárfelszámolás esetén sem fog megfelelni a területhasználati követelményeknek. 1. Környezetvédelmi felülvizsgálat A felülvizsgálat alapvető célja annak meghatározása, hogy a dögkút, dögtér üzemeltetése okozott-e környezetszennyezést. A környezetvédelmi felülvizsgálatot az önkormányzatok - amennyiben megfelelő engedéllyel és elhivatottsággal rendelkező munkatársat alkalmaznak - önmaguk is elvégezhetik, ill. külső, arra jogosult céggel vállalkozás keretében végeztethetik el. Környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére való jogosultságot az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (melyet harmarosan megszüntetnek) adja ki. A 2002-ig kiadott engedélyek tulajdonosainak a listája a itt tekinthető meg. A felülvizsgálat elvégzésére, és a vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
Sok esetben a kezdeti felülvizsgálatot is két ütemben célszerű végrehajtani:
Amennyiben az alapfelmérés nem talál a terület jellegéhez mérten kiugró szennyeződést, az eredmények az illetékes hatósághoz benyújthatók, és a Felügyelőségi elfogadása esetén – át lehet térni a dögkút v. dögtemető bezárásának megtervezésére (lásd folyamatábra). Szennyeződésre utaló nyom esetén részletes feltárási tervet kell készíteni és második feltárási szakaszt is indítani. A területre vonatkozó adatgyűjtést a felmérés pályáztatásakor az önkormányzat műszaki osztályán már meglévő korábbi tervdokumentációk összegyűjtésével érdemes kezdeni. A környékre vonatkozó talajmechanikai fúrási adatok, területhasználati adatok, kútengedélyek, korábbi ipari létesítmények engedélyezési tervei stb. felhasználásával a felmérés adatgyűjtési része is egyszerűbbé és olcsóbbá válhat. Az előzetes adatgyűjtés természetesen nemcsak a szigorú értelemben vett földtani adatokra kell kiterjedjen: a szakhatóságok adatai alapján ki kell deríteni, hogy van-e a vizsgálandó terület közelében kijelölt védett vízbázis, bányatelek, ismert talajvíz-szennyeződés, hulladék-lerakó, vagy egyéb környezetföldtani szempontból érdemleges objektum. A kárfelmérés és adatgyűjtés során be kell vonni a munkába az illetékes körzeti állatorvost, gyepmestert, az Önkormányzat környezetvédelmi referensét, az illetékes Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSz). Már az első feltárási ütemben el kell végeztetni a környék tulajdoni, természetvédelmi, művelési viszonyainak felmérését és térképi ábrázolását, a szennyezőforrás közvetlen környékének fúrásos feltárását, talaj- és talajvízminták elemzésével, a területről helyben meglévő archív adatok összegyűjtése és értékelése és ezen eredmények rövid értékelését, a terület szennyezettségi és sérülékenységi elemzését. Az első szakasz fúrásai a mintavétel és a nyugalmi talajvízszint meghatározása után eltömedékelhetők. A fúráspontokat geodéziailag be kell mérni, és a terepen is maradandóan megjelölni. A mélyebb rétegvizek feltárása nem javasolt, fontos lehet viszont a környező magánkutak és élővizek egyidejű mintázása. Annak megítéléséhez, hogy a dögkút, dögtér okozott-e környezetszennyezést, kémiai és bakterológiai laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. A második feltárási ütem során a szennyeződés oldalirányú és szükség esetén mélységi lehatárolására kell törekedni. A dögkúttól távolabb a szennyeződést elsősorban a talajvíz révén kerülhet: ennek megfelelően kevesebb talajminta vizsgálatára, ellenben több fúrásos feltárásra van szükség. Talajvíz-szennyeződés feltárása esetén a további feltárás során monitoring kutakat kell telepíteni a környékre, ami vízjogi engedélyköteles tevékenység, azaz a kutak engedélyezése már önmagában is hónapokat vehet igénybe. Ebben az esetben több hónapra elhúzódó, több szakaszos szennyeződés-feltárásra kell számítani, a felmérő vizsgálatok lezárása után pedig a területen több évig rendszeres ellenőrző mintavételezést is elő fognak írni a hatóságok. A kárfelmérések döntő többsége kémiai szennyeződések felmérésére és mentesítésére irányult Magyarországon és világszerte is. Mivel ez esetben a biológiai szennyeződés tartandó veszélyesebbnek különösen ügyelni kell a következőkre:
Dögterek esetében a többletköltségek ellenére ajánlatos a felülvizsgálaton belül elvégezni a végleges bezárás környezeti hatásainak elemzését is mivel a dögtér felhagyása a 20/2001. (II.14.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének B) fejezete 120. pontja alapján előzetes környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Mind a környezetvédelmi felülvizsgálat, mind a környezeti hatásvizsgálat egy tevékenység környezetre gyakorolt hatásait hivatott feltárni. Jelen esetben a 71/2003. FVM rendelet szerint kötelező felülvizsgálat a működés környezeti hatásaira irányul, ugyanakkor a hatásvizsgálat a felhagyás hatásaira vonatkozik. A leírtak alapján azonban látható, hogy átlagos esetben magának a felhagyásnak a műszaki megvalósítása nem jár olyan környezeti hatásokkal, amelyek egy hatásvizsgálat elvégzését indokolnák. A végleges bezárás hatásainak elemzése természetesen azt jelenti, hogy a bezárás műszaki megoldását is meg kell találni a felülvizsgálat keretében. Ennek előnye, hogy a fent ábrázolt hatósági eljárás szakaszai összevonhatók, így például a kellő részletességgel kidolgozott felülvizsgálat (a tényfeltárásra vonatkozó követelmények felülvizsgálaton belüli teljesítése, a kármentesítés megtervezése) lehetővé teszi a részletes tényfeltárás, illetve külön műszaki beavatkozási terv készítésének elkerülését. Ez persze természetesen a felülvizsgálat idejének meghosszabbodását, és a keretében elvégzett munka növekedése miatt költségnövekedést eredményez. A felülvizsgálati dokumentáció alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség kiadja az alábbiakra vonatkozó határozatát:
2. Dögkút, dögtemető végleges bezárásának a tervezési szempontjai A dögkutak és dögterek végleges bezárásánál elsődleges szempont, hogy a jövőben ne jelenthessenek se közegészségügyi, se környezetvédelmi veszélyt. A 71/2003. FVM rendelet hatálybalépésével megszűntek a dögkutak, és dögterek bezárására vonatkozó szabályok. Az egyetlen érvényben lévő jogszabályi előírás 2003. július 27-t követően, hogy „a felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni” (71/2003. FVM rendelet). Az Állategészségügyi Szabályzat (41/1997. (V.28.) FM rendelet) 5. sz. függelékének alábbi (hatályon kívül helyezett) előírásait is érdemes figyelembe venni:
Ezek mellett minden esetben a hulladéklerakók esetében alkalmazandó szabványos alsó és felső szigetelési rétegrendeket kell a tervezésnél figyelembe venni. 3. Feladatok ütemezése A dögkút, illetve dögtér bezárásához szükséges feladatok becsült időigénye a következő:
Szennyezetlen terület esetében tehát a felülvizsgálat megkezdésétől számítva 10-12 hónap telhet el a végleges bezárás megvalósításáig ha minden fokozatos lépésenként a jogszabályoknak megfelelően történik (és a hatóság is minden engedélyt időben kiad). A munka elején részletes felmérést elvégezve az engedélyezés és a kivitelezés is felgyorsítható, kb. 4-4 hónap időtartamra. Erősen szennyezett terület kárfelmérése és kármentesítése esetében a munkák időtartama is akár kettő-négy év is lehet.
|
|||||||||||||||||||||||