Nyitólap

A dögkút, mint aktuális téma

Ajánlott tervező

Üzemeltetési gyakorlat

Dögkutak és dögterek üzemeltetésének környezeti kockázata

Pályázati lehetőségek


A bezárás megvalósításának folyamata

A végleges bezárás kivitelezéséhez részletes bezárási tervet kell készíteni, amelyet az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyez. Ha készült korábban környezetvédelmi felülvizsgálat, a korábbi az eredmények aktualizálásával könnyen el lehet dönteni, hogy van-e esély egy a hulladéklerakó körül egy nagyobb terület elszennyeződésének, ez esetben további kárfelmérésre és kármentesítésre kel felkészülni, vagy azonnal elkészíthető a bezárási terv.

Környezetszennyezés esetén szükséges kármentesítés lépései a következők:

  • tényfeltárás, (környezeti állapot, szennyeződés leírása)
  • műszaki beavatkozás, (szennyeződés megszűntetése vagy elszigetelése)
  • utóellenőrzés (több éves ellenőrző vizsgálat)

A munkafázisok egymás után következése a mellékelt folyamatábrán tekinthető meg.

Az egyes ütemek munkálatai külön bíráltathatóak el, azaz a feltárások külön versenyeztethetők.

A bezárást követően minden esetben több éves további feladatot jelent a terület utógondozása! Ennek keretében a lezárt és fásított terület növényzetének ápolását, monitoring rendszer megléte esetén annak fenntartását, adatgyűjtést, és adatszolgáltatást kell végezni.

A szennyezés jellegétől és mértékétől függően a tartós környezetkárosodás tényét az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba! Az erre irányuló határozat megszületésének időpontja akkor előzheti meg a kármentesítést előíró határozatot, ha előre látható, hogy a feltárástól számított vélelmezett időn belül a várható környezeti állapot a kárfelszámolás esetén sem fog megfelelni a területhasználati követelményeknek.

1. Környezetvédelmi felülvizsgálat

A felülvizsgálat alapvető célja annak meghatározása, hogy a dögkút, dögtér üzemeltetése okozott-e környezetszennyezést.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot az önkormányzatok - amennyiben megfelelő engedéllyel és elhivatottsággal rendelkező munkatársat alkalmaznak - önmaguk is elvégezhetik, ill. külső, arra jogosult céggel vállalkozás keretében végeztethetik el. Környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére való jogosultságot az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (melyet harmarosan megszüntetnek) adja ki. A 2002-ig kiadott engedélyek tulajdonosainak a listája a itt tekinthető meg.

A felülvizsgálat elvégzésére, és a vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

  • 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelmének általános szabályairól
  • 12/1996. KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről
  • 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
  • 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről.

Sok esetben a kezdeti felülvizsgálatot is két ütemben célszerű végrehajtani:

  • Az első feltárási szakasz célja egyrészt megállapítani, hogy valóban szennyezett-e a dögkút környezete, másrészt a szennyeződés által leginkább veszélyeztetett közeg és terület meghatározása.
  • A második feltárási ütem során a szennyeződés oldalirányú és szükség esetén mélységi lehatárolására kell törekedni.

Amennyiben az alapfelmérés nem talál a terület jellegéhez mérten kiugró szennyeződést, az eredmények az illetékes hatósághoz benyújthatók, és a Felügyelőségi elfogadása esetén – át lehet térni a dögkút v. dögtemető bezárásának megtervezésére (lásd folyamatábra). Szennyeződésre utaló nyom esetén részletes feltárási tervet kell készíteni és második feltárási szakaszt is indítani.

A területre vonatkozó adatgyűjtést a felmérés pályáztatásakor az önkormányzat műszaki osztályán már meglévő korábbi tervdokumentációk összegyűjtésével érdemes kezdeni. A környékre vonatkozó talajmechanikai fúrási adatok, területhasználati adatok, kútengedélyek, korábbi ipari létesítmények engedélyezési tervei stb. felhasználásával a felmérés adatgyűjtési része is egyszerűbbé és olcsóbbá válhat. Az előzetes adatgyűjtés természetesen nemcsak a szigorú értelemben vett földtani adatokra kell kiterjedjen: a szakhatóságok adatai alapján ki kell deríteni, hogy van-e a vizsgálandó terület közelében kijelölt védett vízbázis, bányatelek, ismert talajvíz-szennyeződés, hulladék-lerakó, vagy egyéb környezetföldtani szempontból érdemleges objektum.

A kárfelmérés és adatgyűjtés során be kell vonni a munkába az illetékes körzeti állatorvost, gyepmestert, az Önkormányzat környezetvédelmi referensét, az illetékes Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSz).

Már az első feltárási ütemben el kell végeztetni a környék tulajdoni, természetvédelmi, művelési viszonyainak felmérését és térképi ábrázolását, a szennyezőforrás közvetlen környékének fúrásos feltárását, talaj- és talajvízminták elemzésével, a területről helyben meglévő archív adatok összegyűjtése és értékelése és ezen eredmények rövid értékelését, a terület szennyezettségi és sérülékenységi elemzését.

Az első szakasz fúrásai a mintavétel és a nyugalmi talajvízszint meghatározása után eltömedékelhetők. A fúráspontokat geodéziailag be kell mérni, és a terepen is maradandóan megjelölni. A mélyebb rétegvizek feltárása nem javasolt, fontos lehet viszont a környező magánkutak és élővizek egyidejű mintázása.

Annak megítéléséhez, hogy a dögkút, dögtér okozott-e környezetszennyezést, kémiai és bakterológiai laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

A második feltárási ütem során a szennyeződés oldalirányú és szükség esetén mélységi lehatárolására kell törekedni. A dögkúttól távolabb a szennyeződést elsősorban a talajvíz révén kerülhet: ennek megfelelően kevesebb talajminta vizsgálatára, ellenben több fúrásos feltárásra van szükség.

Talajvíz-szennyeződés feltárása esetén a további feltárás során monitoring kutakat kell telepíteni a környékre, ami vízjogi engedélyköteles tevékenység, azaz a kutak engedélyezése már önmagában is hónapokat vehet igénybe. Ebben az esetben több hónapra elhúzódó, több szakaszos szennyeződés-feltárásra kell számítani, a felmérő vizsgálatok lezárása után pedig a területen több évig rendszeres ellenőrző mintavételezést is elő fognak írni a hatóságok.

A kárfelmérések döntő többsége kémiai szennyeződések felmérésére és mentesítésére irányult Magyarországon és világszerte is. Mivel ez esetben a biológiai szennyeződés tartandó veszélyesebbnek különösen ügyelni kell a következőkre:

  1. A felmérést végző cégek szigorú munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak kell megfeleljenek a fertőzés-veszélyes talajfeltárás során. Ezek betartatása a Megbízó Önkormányzatnak is elemi érdeke.
  2. Az első szakasz szintéziseként sérülékenységi elemzés végezhető, a részletes felmérés után viszont már kockázatelemzést kell előírni, (azaz mind a humán egészségügyi hatások, mind a talaj- és talajvíz-szennyeződés hatásainak modellvizsgálata javasolt).
  3. Tájékoztatni kell a helyi lakosokat a munka céljáról, eredményeiről, az illetéktelen károkozás veszélyeiről.
  4. Ha van a közelben magánkút vagy élővíz, a lakosság érdekében fel kell mérni és legalább kétszer (a feltáró kutakkal egy időben) meg kell mintázni. A dögkút közelében új víztermelő kutak engedélyezését a lezárástól számított 10 évig semmiképpen sem javasoljuk.
  5. A dögkút lezárása után megfelelő utánpótlódó tápanyag híjával a talajban szétterjedő biológiai szennyezők többsége feltehetőleg elpusztul (ún. spóra-formában ekkor is fennmaradhat!). A természetes mikroorganizmusok térnek vissza és válnak uralkodóvá a környezetben. Ez a folyamat helyről helyre erősen változó intenzitású, emiatt a szükséges monitoring több évet is igénybe vehet. Az aktív mentesítés (szennyezett talajvíz kiszivattyúzása) a nem lebomló kémiai szennyeződések tisztítására tervezhető aránylag egyszerűen, fertőzésveszélyes helyen nem alkalmazható!

Dögterek esetében a többletköltségek ellenére ajánlatos a felülvizsgálaton belül elvégezni a végleges bezárás környezeti hatásainak elemzését is mivel a dögtér felhagyása a 20/2001. (II.14.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének B) fejezete 120. pontja alapján előzetes környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Mind a környezetvédelmi felülvizsgálat, mind a környezeti hatásvizsgálat egy tevékenység környezetre gyakorolt hatásait hivatott feltárni. Jelen esetben a 71/2003. FVM rendelet szerint kötelező felülvizsgálat a működés környezeti hatásaira irányul, ugyanakkor a hatásvizsgálat a felhagyás hatásaira vonatkozik. A leírtak alapján azonban látható, hogy átlagos esetben magának a felhagyásnak a műszaki megvalósítása nem jár olyan környezeti hatásokkal, amelyek egy hatásvizsgálat elvégzését indokolnák.

A végleges bezárás hatásainak elemzése természetesen azt jelenti, hogy a bezárás műszaki megoldását is meg kell találni a felülvizsgálat keretében. Ennek előnye, hogy a fent ábrázolt hatósági eljárás szakaszai összevonhatók, így például a kellő részletességgel kidolgozott felülvizsgálat (a tényfeltárásra vonatkozó követelmények felülvizsgálaton belüli teljesítése, a kármentesítés megtervezése) lehetővé teszi a részletes tényfeltárás, illetve külön műszaki beavatkozási terv készítésének elkerülését. Ez persze természetesen a felülvizsgálat idejének meghosszabbodását, és a keretében elvégzett munka növekedése miatt költségnövekedést eredményez.

A felülvizsgálati dokumentáció alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség kiadja az alábbiakra vonatkozó határozatát:

  • működési engedély 2005. december 31-ig a működés feltételeinek megléte esetén;
  • végleges bezárásra kötelezés 2005. december 31-i határidővel;
  • környezetszennyezés megállapítása esetén kármentesítésre kötelezés a 33/2000. Korm. rendelet alapján.

2. Dögkút, dögtemető végleges bezárásának a tervezési szempontjai

A dögkutak és dögterek végleges bezárásánál elsődleges szempont, hogy a jövőben ne jelenthessenek se közegészségügyi, se környezetvédelmi veszélyt. A 71/2003. FVM rendelet hatálybalépésével megszűntek a dögkutak, és dögterek bezárására vonatkozó szabályok. Az egyetlen érvényben lévő jogszabályi előírás 2003. július 27-t követően, hogy „a felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni” (71/2003. FVM rendelet). Az Állategészségügyi Szabályzat (41/1997. (V.28.) FM rendelet) 5. sz. függelékének alábbi (hatályon kívül helyezett) előírásait is érdemes figyelembe venni:

  • 1.5 pont: „Ha a hulladékemésztő veremben a hulladék magassága a felszínt egy méterre megközelíti, a vermet legalább egy méter vastag földréteggel be kell temetni.
  • 1.6 pont: A megszüntetett állati hulladéktemető és hulladékemésztő-verem területén a mezőgazdasági művelés, illetőleg legeltetés a megszüntetéstől számított huszonöt évig tilos.”
  • 2.5 pont: Az állati hulladéktemető (dögtér) betemetett részeit folyamatosan fásítani, bokrosítani kell.”
  • 2.11 pont: A hullagödörbe (árokba) helyezett hullát legalább egy méter vastag földréteggel azonnal be kell fedni.

Ezek mellett minden esetben a hulladéklerakók esetében alkalmazandó szabványos alsó és felső szigetelési rétegrendeket kell a tervezésnél figyelembe venni.

3. Feladatok ütemezése

A dögkút, illetve dögtér bezárásához szükséges feladatok becsült időigénye a következő:

Felülvizsgálat elvégzése: 4 hónap
Felülvizsgálat engedélyeztetése: min. 4 hónap
Részletes tényfeltárás: 2 hónap
Műszaki beavatkozás megtervezése: 1 hónap
Műszaki beavatkozás: esetfüggő
Végleges bezárás kivitelezése: 1 hónap
Monitoring rendszer engedélyeztetése: 2 hónap
Monitoring rendszer kialakítása: 2 hét

Szennyezetlen terület esetében tehát a felülvizsgálat megkezdésétől számítva 10-12 hónap telhet el a végleges bezárás megvalósításáig ha minden fokozatos lépésenként a jogszabályoknak megfelelően történik (és a hatóság is minden engedélyt időben kiad). A munka elején részletes felmérést elvégezve az engedélyezés és a kivitelezés is felgyorsítható, kb. 4-4 hónap időtartamra. Erősen szennyezett terület kárfelmérése és kármentesítése esetében a munkák időtartama is akár kettő-négy év is lehet.