Üdv a honlapomon!

Örülök, hogy meglátogattál! Böngéssz nyugodtan a versek és dalfordítások között,
remélem örömmel olvasod majd őket. Nyugodtan használd fel bármelyiket, de ha így teszel, ne felejts el hivatkozni rám, mint szerzőre vagy fordítóra! A fotók is az én munkáim, a nevem feltüntetésével azokat is bátran viheted. Ha valamiben a segítségemre van szükséged, írj egy e-mailt :)

Farkas Borbála - Versek

Nem tartottam fontosnak, hogy a verseket időrendbe tegyem. Annak, hogy hol születtek, hogy miért, esetleg kihez íródtak, szerintem csak számomra van jelentősége. Ha mégis érdekelnek a körülmények, szívesen válaszolok a kérdéseidre, ha megkeresel.

Mobirise Website Builder
Csended


Nekem a csended érték.
Romlana, ha beszélnék.
Leáraznám, leszólnám,
a múltba beleszórnám.

Nekem a csended mérték.
Szavam, ha hozzá mérnék,
rövid lenne, vagy apró
és elhanyagolandó.

Nekem a csended keret.
Nem szertelenkedhetek.
Csak megfontoltan, lassan,
hogy nehogy felbolygassam.

Nekem a csended méreg.
Ellenem törő vétek.
Beteggé tesz és gyilkol:
belehal minden titkom.

Nekem a csended álom.
Vágyam beledobálom.
Gondolataim, lényem
engedd, hogy beleférjen.

Nekem a csended izzás.
Vonzó, nyugtalan, szikrás.
Megérinteném ajkad,
hogy forrását kutassam.

Nekem a csended játék.
Úgy belekiabálnék!
Megcsiklandoznám végre!
Vágyom a nevetésre.

Nekem a csended kincsem,
de zálogházba vittem.
Árából, úgy tervezem,
szavaidat megveszem.



Mobirise Website Builder
Verseny a széllel


Sietve eszem a reggelit,
indul a nap, pereg az idő,
hosszú léptekkel s csaknem szelíd
lökéssel ülök le, a cipő

izzik a lábamon, levegő
fütyül a tüdőmbe, s már állok,
rohanok, lökdösök, szerető
csókot osztok, futok, párállok.

Számba kapok lépteim között
valami ehetőt, gyomromban
locsog a joghurtos körözött,
iratok özöne karomban.

Loholok, fekszem és elalszom-
ébredek. Sietve eszem a
reggelit, indul az új napom,
pereg az ido, ez a sema

boszant, de semit se sehetek,
fekve eszem es betut szorok
papirokra, szalnak a hetek,
perg az ido, eltunt napsorok,

fekete-feher almomban is futk
prg z ido
szettornek a srok

es rimek vesznek
es hang ulatok
P z do, pzd...

És fejét csóválva megragad
Isten, csendesen, lassan beszél:
Állj meg! Nézd meg szememben magad!
S hajam arcomba fújja a szél.

Mobirise Website Builder
Cikkcakkok


Nem látni innen csillagot.
Csak elképzelem, hogy ragyog
rám a világ. Hűvös este
zúzmarát szór a testemre.

Lépteimmel kutyaszarok
s köpések közé rajzolok
cikkcakkokat. Ha bezárom
az ajtót, kétfelé vágom.

Kutyabarátom festeget
hozzá még sárga képeket.
Durran a padlón a szomszéd.
Klassz alkoholista volt még,

míg megvolt a másik lába.
Azóta sokszor megjárja.
A tévé kéken vigyorog
szemből, vigyora lecsorog

az elrepült mankón. Innen
egy-két saroknyira sincsen,
mégis szeret tán valaki.
S egész közelről hallani,

mikor csendes lesz minden:
egy zsoltárt dúdolgat Isten.

Mobirise Website Builder
Azt hittem

Azt hittem, letudtam végleg, már nincs.
Azt hittem, csak továbblépek.
De hiába nyílik a japánbirs,
nem találom idén szépnek.

Hiába lett menyasszony a meggyfa,
a könnyeken át nem látom.
Fagyott szerelmem kiengedett ma,
s szétömlött a láthatáron.

Már nem lehet innen visszalépni.
Rám-kötött beton, nem enged
a jövő, ahogy lassan beéri
a múlt, amit elfelejtek.

Hogy velem voltál, tartott életben.
Súlytalan, hűs jelenléted
észrevétlenül belélegeztem.
Nem tudtam, gyógyszer vagy méreg.

Rád-szoktam. Most erősnek kell lennem.
Elmúlik lassan ez, tudom.
Csak várni kell, fuldokolva, csendben.
Szeretlek. Még elsuttogom.

Mobirise Website Builder
Anyám

Mikor anyám mellét szoptam
bőrének illatával telten,
közben csaknem belefúltam,
annyira mohón szerettem.

Nem volt más világ, csak az a
nyugodt, mely belőle áradt,
csendillatú, édes sziget
tömte el egészen számat.

Meleg hasának moraja
s nyeldeklésem kattogása
ősi zene, együtt olvadt
a földi harmóniába.

És tejszagún és álmosan,
ha fejem ölébe bágyadt,
nem volt semmiben hiányom,
nem éreztem semmi vágyat,

és az élet így kezdődött,
reménytelin lettem ember.
Hiába csalódtam, tudom:
anyám maga volt a tenger.

Mobirise Website Builder
Szövet

Lépteid dallama
Bús székely ballada
Válladnak szöglete
Teremtőnk ötlete
Szemednek kéksége
Nagy esők szürkéje
Karodon lágy erek
Ujjbeggyel járt hegyek
Csöndednek anyaga
Reggelem aranya
Nevető ajkadon
Részegül nappalom
Szavaid zöngése
Szívem dübörgése

Mobirise Website Builder
Formál a mester

Minden darabom
sejtekre hullt,
és a szobában
szertegurult.
S még mindig azt mondom:
darabokban is a Tiéd vagyok.
Mert inkább halottan legyek élő,
mint élve halott.
És csak ekkor raksz egésszé
megint,
mert kezed egész lerombol
s megint,
csak aztán formál szebbé
újra,
s én ragyogok öledbe
bújva.

Mobirise Website Builder
Ma végre

Kíváncsiságom mindhiába,
beletörött, mint kulcs a zárba,
csendes légkörödbe. Nem lehet
így megfejteni titkod. Pereg
le bőrömön cseppekben az idő.
Várlak. Mire szólítasz, kinő
szívemből pár virág. Szeretlek.
Pedig csak hangod ismerhettem
meg eddig. Vetkőztetsz-öltöztetsz.
Még csukva az ajtó közöttem
s közötted. Elkéred a jelszót.
Remegve nyújtom, s míg nem szólsz,
nem lélegzem, hiába tudom.
Jó párszor kérték már az úton
idefelé. S házadban állok.
Ma végre nálad vacsorálok.

Mobirise Website Builder
Bujdosó

Lassan megritkulsz bennem.
Az őszi levelekben
van hasonló indulat:
elfedni árnyékukat.

Tán csak repülni vágynak,
tán megunták a fáknak
görcsös ragaszkodását.
Ők lombtalan sem árvák.

Bár megteremthetnélek
én is! De túl kevésnek
tűnik a pár mozdulat,
az ellesett, szép szavak.

Emlékké formálhatlak,
ennyi csupán. Átadlak
a szélnek, és nagy szívem
rejtő fák közé viszem.

Mobirise Website Builder
Game over

Ennek a játéknak vége.
Nem fúrsz már szemembe nézve
alagutat pupillámba,
a szívemig meg sem állva.

Beomlott a rejtett járat,
rá már senki nem találhat.
Pedig jó volt ez a játék,
késő őszi, szép ajándék.

Percekig hittem, szép vagyok,
bámulni való angyalod.
Percekig állt körülöttem,
benned sűrűsödött minden.

Mi történt aztán? Nem tudom.
Talán csak láttad, elbukom.
Talán csak unod arcomat,
magammal vívott harcomat.

De már nem vágysz belém lesni,
szerveim felcserélgetni.
Ha fogadtál rám, megnyerted.
A semmiért is szeretlek.

Most nézem, szemben a tetőn
mit művel a kéményseprő,
és szemem sarkából látom,
még követed pillantásom.

Mobirise Website Builder
Kölykök

Féktelen szaladnak,
és folyton kócosak,
szélvihart kavarnak.

De karjukba zárnak,
a percek elfolynak,
az órák megállnak.

Mint apró kullancsok,
nyakamban matatnak
a maszatos mancsok.

Az ebédet túrják,
a borsót, a parajt,
a répát szapulják.

Jaj, úgy kiabálnak!
Minden gondolatot
a zajba darálnak.

De aztán csak nőnek.
Elmondják, ki vagyok,
nyomomba szegődnek.

Szerelmes szenvedély
amiből lettek ők,
lényükbe zárt remény.

Isten tenyerében
ez a remény felnő,
míg titokban nézem.

Mobirise Website Builder
Békémben nyugvó

Szél nem moccan, megtorpantak
odakint a lomha árnyak.
Tagjaim már belefagytak
az időbe, ahogy várlak.

Valami sűrű anyagon
küzdik át maguk az órák,
és hiába nem akarom,
a csend hűs csókokat szór rám.

Valahová megérkezett,
vagy úton van már mindenki.
Én is dermedten létezem,
bár nem lát itt állva senki.

Csak rólad nincs hír, kallódva
billegsz képzeletem szélén.
Gyere vissza! Csak egy szóra...
Veled ment, elhagyott békém

Mobirise Website Builder
Egyetlen

Egyetlen nyár volt. Nincs más.
Minden nyár csak változata annak.
A kert sűrű illatában
ülsz a farönkön szemlehunyva,
napsütötte bőröd vidám szagát
a virágok kelyheire hajítva.
Olyan nyár volt, amihez mindig
visszatérek, hozzá mérve
a bódult lég nehézségét,
a gerle szavát, ahogy végiggurul 
a nappalon. Hozzá mérve magam.
Ahhoz az érintetlen nyugalomhoz,
ahhoz a csorba nélküli áhitathoz

Mobirise Website Builder
Pillanatkép

Már a virág legfelső levelén
motoz tétován a fény, s a kémény
egy pillanatra még fészket tart neki,
majd sötétlő torkába engedi.

Itt hagytad az illatod, a csészéd.
Árva kávécsepp mereng a szélén.
Utánad sóhajtozik, lecsordul,
a szalvétád felszippantja orvul.

Itt-ragadt nevetésed elgurul.
Szimatol, s hogy nem talál, megvadul.
Becserkészem, ölemben nyugtatom,
s a vers utolsó sorába dugom.


Mobirise Website Builder
Míg hazaérek

Tűnő órákban szeretlek,
vagy percekig csak, míg hazaérek.
A szemközti falat bámulom,
és látlak, mint a denevérek.

Melléd osonok, de csak míg
a csupaszló holdsarlót meglátom.
Nem küldesz, mégse maradok.
Futok tőled, s közben szikrázom.

Mobirise Website Builder
Szeretnélek

Szeretnélek körülnőni.
Gallyak eső után a fényt
gubózzák úgy gyűrűjükbe,
ahogy szőnék köréd karéjt.

Mobirise Website Builder
Elteszem

Elteszem ezt a napsugarat,
legyen befőtt a polcon.
Kikandikál és rám ragyog majd,
ha egy télen kibontom.

Mobirise Website Builder
Nincs

Árva mák vagyok nélküled
gubótlan félelem

Farkas Borbála
Körforgás

Ezt a képverset kétféleképpen is lehet olvasni.
Egyrészt balról jobbra és felülről lefelé, 
másrészt alulról felfelé és jobbról balra.
Ha megtalálod a helyes hangsúlyokat, választhatsz,
neked melyik tetszik jobban.

Olvasd el felülről lefelé, de aztán visszafelé is!

Orvos-Nagy Borka - Dalfordítások

Szeretek keresztény dalokat fordítani. Néha megkérnek rá, néha magamtól kezdek bele a fordításba. De le kell szögeznem, a szöveghez sokkal jobban értek, mint a zenéhez. Néhány dalt Horváth Balázzsal fordítottunk közösen. Ezek sikerültek a legjobban.

Dalfordítások

© Copyright 2020 Mobirise. All Rights Reserved.

Designed with Mobirise ‌

Web Site Maker