Az első nő, Éva

Íme itt az első nő, Éva, minden élő anyja
Nem árva ő, bár se ember apja, sem anyja
De van párja, a "földből való" Ádám
Ám, itt maradtak mind a ketten árván
Mert biz' Éva "jóllakott" a tiltott fáról
S most Édentől vannak, messze, távol

De később jött a szemére édes álom
Fejem kebledre hajtom, édes párom
Megpihenek rajta, mint puha ágyon
Mondá Éva, és rögtön le is hever
Aztán felriad - Mi ez a szőrös kebel?
Nem az! Lószőrpokróc amin hever

Mert Ádám elment, s ágyra tette párját
De Éva asszony feje alá nem tett párnát
Ki e történet teljes részleteit nem ismeri
Azt gondolja, Éva teremtése nem isteni
Biztos egy majomkebel volt ágy helyett -
Gondolja balgatagon ő, és nagyot nevet

Ámde Ádámnak, Teremtője volt az Atyja
Így Évának sem "emberszabású" az anyja
Majom nem lehetett! Nem volt elődje
Oldalborda volt mielőtt nő lett belőle
Gondosan formálta szépre Teremtője
Nem hiszed? Nem baj, nő lett belőle!