"Mongol" hadszervezet Dzsingisz kán idején A mongol (és számos más "nomád") nyelvben nincs külön szava a "katona" fogalomnak, minden nagykorú, cselekvőképes férfi egyúttal harcos is, rendszerint a szolgákat is beleértve. A hadszervezet megegyezett a törzsi szervezettel. 1206-ban, nagykánná választásakor, Dzsingisz kán 95 ezredbe tagolta a hadseregét. Ekkor (és később is) a legyőzötteket, és a megbízhatatlannak tartott csoportokat szétszórta a megbízhatóak között. Az önként csatlakozó népeket néha egyben hagyva sorolta be a hadba, de a csatlakozó vezető halálakor (vagy, ha megbízhatatlanná vált) mongol vezetés alá helyezte, a (túszként) kíséretében nevelt fiú utód(ok)nak más posztot biztosított. Hadszervezet: tümen: "tízezred", hadosztály, vezetője a tümetu-in nojon. minggan: ezred, vezetője a mingganu nojon. dzsagun, dzsaun: század, vezetője a dzsagutu-in daruga. arban: tized vezetője az arbanu daruga. A tizedesüket maguk közül választhatják, része a tizednek. A tisztek kinevezettek. Ez nem csak a fegyveres erő, hanem az egész birodalom átfogó szervezete volt. Pl. a minggan gyakorlatilag az egy ezredet kiállító népcsoportot jelenti: asszonyok, gyerekek, szolgák, állatállomány és az éppen adott élettér (legelő, szállás, adózó város, falu) is beletartozik a katonák mellett. Ennek az egyszemélyi vezetője a nojon, nem csak parancsnok, de "törzsfő" és főbíró is. Csatarend terminológiája: - gol (közép) vagy jeke gol (nagy közép): derékhad, a kán és testőrsége alkotja, a tug (hadijelvény, zászló) itt található. A csatában ritkán vesznek részt, létszám szerint sem feltétlenül a legnagyobb csapat. - baraungar (jobb kar): jobbszárny. - dzsaungar (bal kar): balszárny. - manglaj (homlok): elővéd. - csagdavul: utóvéd, hátvéd. - jangavul: oldalvéd - karavul: rendész, városőr, tábori őr, felderítő - jaszavul: hírnök, őr, hadrendező - szozavul: hírnök, futár (és a legfontosabb: bakaul, bakavul (vagy törökösítve bavurdzsi) = szakács, ételkészítő) Egyéb fogalmak laza betűrendben: ajil = mongol: nagycsalád ill. annak szállása. Lásd: obok, irgen. (ajil = török: karám, ól, ill. nomád sátortábor, szállás) altan qara sülde = "arany fekete zászló" Mongol eredetű hadi jelkép, de a török seregek is használták. Egy központi, magas zászló körül négy kisebb zászló, ami a négy világtáj feletti uralom jelképe. A zászlók végein lószőrtincs volt. (lásd: tug) altan urug = mongol: arany ág. Dzsingisz kán nemzetsége, mongol kán elvileg csak innen származhat. A "kurultáj", a kán-rokonság gyűlése választja a nagykánt Dzsingisz férfi leszármazottjai közül. anda = fogadott testvér. Az andák véresküvel (vérszerződéssel) kötöttek szövetséget, egymás vérét nem onthatták. (and-ics = "esküt iszik", esküt tesz, and-icskü = eskü-ital, italba csepegtetett vérrel esküdtek.) arad = mongol: szabad paraszt, földműves, ill.a "karacsu" rokon értelmű szavaként is használták: alattvaló. ba'atur, bagatur = mongol, kun: hős, merész (bahadur = perzsa: hős, szó szerint "jutalmat kapó") bakaul, bakavul, bökevül = mongol: szakács, ill. az étkezések, lakomák felügyelője, "asztalnok". balis, balish = mongol: adófajta, ill. egy pénzegység neve: 500 mithkál. Egy mongol-kínai papírpénz-címlet neve is ez. Egy indiai forrás szerint 1300 körül: - 1 balis aranyban = 2000 dinár, - 1 balis ezüstben = 200 dinár, - 1 balis papírpénzként = 10 dinár, ahol a dinár egy ottani ezüstpénz, akkor kb. 12.5-13.8 grammos (3 mithkál) érme. Egy ferences rendi szerzetes (Odoric) szerint Kínában 1320 körül: - 1 papír balis = 1,5 velencei arany. Az Ilkhán birodalomban 1 balis = (helyi) 40 aranydinár. batu = súlyos, erős (török szó) bazargan = perzsa -> török, mongol: kereskedő Kiváltságos, engedéllyel rendelkező tábori kereskedő, rabszolgakereskedő, ill. bármilyen kalmár, kereskedő. bazargan darugalari = "kereskedők felügyelői" (törökösített többes szám), ők szedik az útdíjat, vásárvámot is. Lásd: daruga. bázargán ortaklari = (törökösített többes szám) Részestárs kereskedő, aki más tőkéjével, árujával kereskedik, és ennek fejében részesedést fizet a haszonból. Az uralkodó megbízásából utazó, kincstári vagyonnal kereskedő, és egyúttal más (politikai, diplomáciai, kém-, stb.) feladatot is ellátó személyeket is így nevezik. bicsig = mongol: "rovás", írás, irat. (bicska szavunk rokona) bogol, bogul = mongol: szolga, rabszolga. (Török: kul) Lásd: ötögü bogol. bolan = tatár: jávorszarvas. (A bölény szó rokona.) csagan tu sülde = "fehér zászló" Mongol hadi jelkép. Egy magas központi zászló körül nyolc kisebb zászló. A kilenc "szent" szám, és a mongol birodalom kilenc vezérét jelképezi. darkan, darqan = Kiváltságolt személy, megfelel a nemes fogalomnak, de az európai nemesnél sokkal korlátozottab a jogköre és személyes szabadsága. A tarhan, tarkan török méltóságnévvel rokon fogalom. Azad tarhan: (török nyelvű terminológia) "Szabad" tarhan, mongol utódállamokban a javadalom-birtokot kapott tarhan, akit már nem közvetlenül fizet (lát el) a kán. A mongol-tatár javadalom-birtok mindig egy embercsoport (és vagyonuk), aki a kiváltságolt személynek adózik, nem pedig konkrét földbirtok. Az adózóknak van valami kis vagyona, ami az adóalap előteremtéséhez kell (föld, állatok, eszközök, házak, stb.), ez mind része a "birtoknak". daruga, darga = mongol: főnök. Az elfoglalt városok élére kinevezett helytartó. A helyi adók beszedése mellett sokszor ő a helyőrség parancsnoka is. (Törökül: baszkak.) Katonai rendfokozatként század vagy tized parancsnoka a mongol seregben. dinár = tatár (Arany Horda, Ilkhán bir.) ezüstpénz a 13-14. században, kb. 12,5-13,8 grammos (3 mithkál) érme. (Ne keverjük az arab aranydinárral!) 1 ezüst dinár = 3 mithkál = 6 dirhem = 36 tenke/tenge 1 mithkál = 2 dirhem = 12 tenke/tenge A kb. 3,5 grammos európai aranypénzek kb. 6,6-7 ilyen ezüstdinár értékűek. Az itteni dirhem-veret jóval kisebb a "szokásos" arab ezüstpénznél, 2-2,2 grammos. (pl. Gazan (Ilkhán birodalom, 1295-1304) fél mithkál-os ezüstje kb. 2.16 g ezüttartalmú volt.) dzsam (tatár, mongol), jam (török) = postaállomás, lóváltó hely. A fontos utak mentén számos ilyen hely volt a mongol birodalomban. A hátaslovak mellett juhokat, szarvasmarhát is tartottak élelmezési céllal. Az állomások személyzetének elnevezése: jamcsi, jamdzsi (török képzővel). (jam-at = török: váltott ló) dzsargu (mongol) jargu (török) = bíróság. A mongoloknál a Jaszak alapján mindig a katonai felettes a vezetője, és egyben ő a vádló is. elcsi, ilcsi = mongol: káni küldött, követ, a kán megbízottja ger = mongol: kerek, favázas, nemezzel borított lakósátor. Lásd: majkan. hojin irgen = mongol: erdei törzs(ek), a lovasnomád pásztorkodásra nem tértek át. ilkán, ilkhán, ilkhan = mongol: az "ulusz" uralkodója. (il = török: haza, nép, pl. Rumili, a rumik népe ill. hazája) Az Ilkhán birodalom Hülegü ulusza volt a mongol birodalmon belül, de a korabeli török és perzsa források Dzsocsi uluszának urára is az ilkán szót használták. irgen = mongol: törzs. Lásd: ajil, obok. Nem csak vérségi szervezet, a befogadott családok és nemzetségek a törzs teljes jogú tagjai lesznek, ha elfogadják a közös származási legendát, a törzs szokásjogi alapját. Jaszak (török), Dzsaszak (mongol) = Dzsingisz kán idején összeállított mongol törvénytár. A mongol-tatár népek sokáig, még az iszlám hit felvétele után is nagy tiszteletben tartották, és a "saria" elé sorolták. (jaszak = török: kiátkozás, átok, megtiltás, kitiltás, tilalom, tabu) jeke oran = mongol: magas, nagy hely: a kán "trónja". (Törökül: ulug orun) joszu = mongol: szokás. (Törökül töre, döre, de a török szót a mongolok "törvény" értelemben vették át.) joszun = mongol: szokások. A törzsi szokásjogot értik alatta. joszun jeke töre = mongol: "szokások és nagy törvény" Eszerint, erre a fogalomra hivatkozva hirdettek ítéletet a mongol birodalomban. Lásd: Jaszak, dzsargu. karacsu = mongol, tatár: alattvaló. Szó szerint: "fekete csont". Mindenki karacsu, aki nem Dzsingisz kán családjának egyenesági leszármazottja. Korábbi, szűkebb jelentése szerint: szabad közember, saját állatvagyonnal rendelkező nomád pásztor. köbegün = mongol: a Dzsingisz-család ill. nemzetség férfi tagja, a korabeli európai forrásokban "herceg". Használatba kapták a mongol birodalom egyes területeit, ezt örökölhették a fiúgyermekeik. Nem csak Dzsingisz kán leszármazottai, hanem a benősültek és a feleségek férfi rokonai is ide tartozhattak, ha befogadta őket a nemzetség. kök = mongol: kék Kökö Debter = mongol: Kék Könyv, Kék Jegyzék. A bíráskodás során felmerült ügyeket és döntéseket tartalmazza. 1206-tól van rá adat. Ujgur írással, de mongol nyelven készült. (A tatár utódállamokban a "möcselge" = "szerződéstár, döntvénytár" fogalmat használták. Ezekben minden hivatalos okiratot feljegyeztek, nemcsak a bírósági ügyeket.) kündü = mongol: tekintélyes (a magyar méltóságnévvel rokon szó). kürijen = mongol: kör alakú sátortábor ill. a mongol utazószekerek tábora. A körön belül, kiemelt helyen van a vezér sátra. kurultáj, kuriltáj, quriltay = mongol: gyűlés. A kánok rokonságának összejövetele. A Dzsingisz kán nemzetsége által befogadott tekintélyes férfiak is részt vehettek a gyűlésen. leng = perzsa: sánta. Timur Lenk neve innen ered. Má'wará'an-Nahr, Maverannahr = arab: "folyóntúl", az ókori Transzoxánia, a későbbi Horezm területének arab elnevezése. majkan, maikhan = mongol: utazósátor, kisebb, és könnyebb, mint a "ger". mithkál, mithkal, miskal, miszkál = mértékegység, kb. 4,6 gramm möngke tengri = mongol: "örökkévaló ég", a mongol hit istenének elnevezése. Törökül mengü tengri. nojon, nojan = mongol: törzsfő, hadifőnök nökör = Mongol törzsi ill. katonai vezetők kíséretéhez tartozó, szabad, de személyi hűséget fogadott harcos. Többes számban: nöküd. nutug, nutuq = Mongol: törzsi legelőterület. Ezen belül nagycsaládonként külön, de a nagycsaládon belül közösen legeltettek, akkor is, ha a fiúk már külön sátorba költöztek családjukkal. Az "ulusz" területét is így nevezték. Törökre a "jurt" szóval fordították a nutugot. obok, obog = mongol: nemzetség. Lásd: ajil, irgen. orda, ordu = török -> mongol: tábor, hadsereg Az uralkodó, kán tábora, szállásterülete a mongoloknál. A horda szóval rokon. Adminisztratív és katonai központ, ahol az alábbiak találhatók: - kán és nökörjei, családjukkal, - szabadok, családjukkal, - szolgák, kézmuvesek, hivatalnokok, családjukkal, - a kán "vendégei", túszok, követek, "udvari" kereskedők, - állatállomány, többnyire juhnyájak és ménesek. otcsigin = mongol: "tűzhely őrzője", A legkisebb fiú, aki nomád szokás szerint a családfő halálakor örökli a "tűzhelyet". Csak a családfő halála után válhatott szét a nagycsalád, ekkor a felnőtt fiúk már maguk is népes család fejei voltak. A legkisebb, de már nagykorú fiú örökölte a családfő sátrát és vele a vagyonrészét, de az ott élő eltartottakról is gondoskodnia kellett. ötögü bogol = mongol: "régi szolga" Bizalmi álláshoz jutott szolga. Kán, nagyúr szolgájaként akár nagyhatalmú személy is lehetett. pajza, paiza, bajsza, = mongol: hatósági igazoló tábla, Lekerekített sarkú téglalap, egyik végén lyuk a felfüggesztéshez. Rendszerint övre akasztva hordták. Lehetett arany, ezüst, réz, fa: rang-függő, hogy ki milyet kaphatott. A kibocsátó úr tamgája (lásd: tamga) és (nem mindig) a kibocsátás célját meghatározó írás volt a táblán. A szó a hasonló jelentésű kínai "pai-ci" kifejezésből ered. siüszün, süszün = a követeknek járó napi fejadag a mongol birodalomban. Szain, Szajin = "jó". Batu kán neve a keleti-török és perzsa írásokban. Birodalmának jó közbiztonsága elősegítette a kereskedést. tamga, tamgha = jel, tulajdonjegy, tulajdont jelölő ábra, billog, tamga = kereskedelmi üzlet, tranzakció (amit a törvény szerint pecséttel kellett hitelesíteni) tamga = a kán vörös pecsétje tamga = adófajta, kézműves termékek és kereskedő áruja után kell fizetni, amire megfizették, arra tamga (pecsét) került. tamgacsi, tamgadzsi = adószedő. Eredetileg ura megbízásából eljáró szolga, aki emiatt az úr tamgájával ellátott igazolást kapott. tug = hadijelvény, "lófarkas" zászló. A kínai, türk és mongol hadban a "jakfarkas" tug volt divatban. ulusz = Törzs(szövetség), ill. annak szállásterülete, éppen birtokolt földje, az adott területen lakókkal együtt. A "nomád" uralkodók birodalma sohasem egy földterület, hanem az őket (önként, vagy kényszerből) uraiknak elismerő, nekik adózó népek összessége. (mongol jeke ulusz: nagy mongol birodalom) Az éppen aktuális szállásterületen annyi legelőt jelöltek ki a "nomád" javadalmazottak számára, amely a kísérete, a szolganépe és ezek állatvagyona ellátására elegendő. A területhez kötött nagyobb jövedelmeket (városok adója, vámok, bányák) Dzsingisz kán úgy osztotta el, hogy a fiai egymás uluszán belül kaptak több ilyet. Pl. a Dzsocsi uluszához tartozó Horezm két városának adóját Csagatáj kapta, vagy később Bokhara lakossága megosztva háromfelé adózott: a kb. 16 ezer családfőből három-háromezer Batu és Hülegü, a többi a nagykán, Kubiláj alattvalója volt. Az Aranyhorda kánja sokáig részesült egyes kínai jövedelmekből is. Ez a rendszer kikényszerítette az állandó követjárást a birodalom egyes részei között, és elősegítette a kereskedelmet.