ARAB, TÖRÖK, PERZSA, MONGOL/TATÁR szavak ------------------------------------------ Az átírások miatt érdemes többféle írásmóddal keresni, pl.: a - á a - e au - ow á - aa cs - dzs d - t dh - dz dz - z dzs - j e - i g - gh h - k h - kh j - y k - q o - u u - ü v - w Átírási példák: 1. - elterjedt magyar átírás: szeldzsuk - egyik "tudományos" átírás a sok közül: szaldzsúq - kiejtés szerint: szeldzsük, szelcsük - más latin betűs átírások: seljuk, selçuk, seldjuk, seldjuq, seljuq 2. - elterjedt magyar átírás: Oszama bin Láden - egyik "tudományos" átírás a sok közül: Uszáma ibn Ládin (de tudjuk, hogy a család "bin" alakot használja az átírásnál az elvileg helyes "ibn" helyett.) - más latin betűs átírások, gyakorlatilag minden kombinációban: Osama/Usama bin/ibn Laden/Ladin (és még nem is beszéltünk a "közismert" úriember teljes nevéről, pl. egyik átírás szerint: Osama bin Muhammad bin 'Awad bin Laden) Évszámok: Anno Hegirae / A.H. / A.H. "n" = a Hidzsra utáni "n-edik" év. angol nyelvű szakirodalomban: "n" H = a Hidzsra utáni "n-edik" év. pl. "A.H. 1" vagy "1 H" = a muszlim időszámítás első éve, isz. 622. ======================================================================== a'adzs = fa aba = kecskeszőrből készült, sarokig leérő kabát, bő széles ujjakkal. Csak fekete vagy fehér színű lehet. Másik neve "ridá". Lásd: uhba. Abbászidák = Muszlim dinasztia, amely 750-1258 között volt hatalmon a mai Irak területén. Mohamed próféta nagybátyjától, Abbásztól származtatták magukat. Az Abbászidák az Omajjádokat követték, és az előző dinasztia arab monopóliumával szemben az újonnan muszlim hitre tért népeket is bevonták a hatalom gyakorlásába és a birodalom igazgatásába. Uralkodásukat a kereskedelem, városi élet, kultúra fejlődése és virágzása jellemezte. A muszlim közösség különböző származású tagjai asszimilálódtak, létrejött a muszlim társadalom. Nem sikerült azonban kialakítani az új társadalom működéséhez a megfelelő politikai intézményrendszert, és ez olyan törést okozott, amely végül instabilitáshoz vezetett. 1258-1517 között a dinasztia egyik elmenekült tagjának leszármazottai voltak Kairóban a kalifák, akik a mameluk szultánok ellenőrzése alatt álltak. abd = szolga, Abdallah (nyelvtanilag precízen: 'abdan li'lláhi): "Allah szolgálója", megtisztelő pozíció. (vesd össze: angolul knight: lovag, németül knecht: szolga). Az arab nyelv a többes számú szóalakban megkülönbözteti a két jelentést: szolga, mint társadalmi helyzet, többes számban: abíd, Allah szolgája, többes számban: ibád. abíd, 'abíd = többes szám, arab: fekete rabszolgák (lásd: mamlúk) abdal = vándor dervis abdalani = (többes szám) harcos dervis, fegyvere: furkósbot abdeszt = a vallásos mosakodási szertartás neve az iszlámban. Ugyanaz, mint az "apta". ábiad, ábyad = arab: fehér, hímnemben abl = arab: előtt abrek = harcos (személy) abu = apa, atya acsar = savanyú acsgözlü = kapzsi, telhetetlen acsik = nyílt, világos, derült (idő), ill. nyitva, nyitott ada = török: sziget áda (egyes szám), 'ádát (t.sz.) = arab: szokás, szokások. Kiegészíti a saria-t. Az iszlám a hanbalita ritus kivételével tolerálja. (lásd: urf) adab = arab: udvarias, jól nevelt, előkelő viselkedésű adab = arab: műveltség, kulturális ismeretek, amelyeket az arab lovagtól ("fárisz"), és minden tanult embertől elvárnak: - nyelv (arab) magas szintű ismerete - költészet - retorika, a világos és logikus beszéd és írás művészete - az iszlám és a Korán alapos ismerete adaka = kakas adam = ember adam öldürme = emberölés, gyilkosság adan = arab: síkság adesz = lencse adeti desztibani = "mezei kártételek" adhan = arab: "kihirdetés", előírt formula, a müezzin ezzel szólítja imára a muszlimokat. A szunniták körében hét imára hívó formula ismeretes: 1. Isten a legnagyobb (Alláhu akbar) 2. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csakis Allah 3. És Mohamed az ő küldötte 4. Jöjjetek imára 5. Jöjjetek a boldogságra (az üdvözülésre) 6. Nincs más isten, csakis Allah 7. (a reggeli ima esetén) Az ima jobb, mint az álom. A siíták az 5. és 6. formula közé betoldottak egyet: "Jöjjetek minden munkák legkiválóbbikára". Ezt kétszer ismétlik, ugyanúgy, mint azt, hogy "Tanúsítom, hogy Alí Allah barátja". adl, adil, ádil, al-Ádil = igaz, igazságos, Allah neve adl, adil = igaz ember, ill. esküdt adzs = éhség adzsam = arab: idegen, barbár. Külföldiek, régen a perzsák megnevezésére szolgáló kifejezés az arabban. Ez jelöli azokat az embereket, akiknek az arabok számára érthetetlen a beszédje. Az arabok számára (a görögökhöz hasonlóan) a perzsák számítottak "barbárnak". Az adzsam szót az arab ellentéteként használták. adzsanijja = arab: Nem arab nyelvű, de arab betűkkel készült írás. Ezzel a szóval jelölték az Ibériai-félszigeten élő muszlimok a keresztények nyelveit is. adzsemi = török: kezdő, újonc, pl. a frissen érkezett rabnők neve is ez volt a háremben adzsemi kethüda = az adzsemi oglánok legmagasabb rangú tisztje adzsemi oglán = kezdő, újonc fiú. A janicsárok "utánpótlása". adzsi = éhes adzsi = fáj, nehezére esik adzsi = keserű adzsnebi, ecsnebi = "idegen". Timár-birtokot szerző paraszti vagy városi eredetű (nem szpáhi) elemek, akik sokszor megvesztegetés révén jutottak a birtokhoz. Katonai értékük nem állt arányban a létszámukkal. Általánosabb értelemben: olyan "rája", aki "aszkeri" pozíciót szerez, ezáltal aszkerivé válik. afdal, al-Afdal = legkiválóbb afion = görög kölcsönszó, ópium afrit, ifrit = arab: dzsinn, szellem, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos ag- = felszáll, emelkedik aga = báty, idősebb testvér ill. tiszteletteljes megszólítás (lásd "efendi") aga = a szultáni udvar számos tisztségviselőjének neve, többségük rabszolga volt! Származásuk ellenére befolyásos, tekintélyes méltóságok. Egyes céhek vezetőit is agának nevezték. aga = tiszt, katonai szervezetbe tartozó vezető, rangos személy agacs = török: fa. Ennek ótörök őséből ered "ács" szavunk. agajan-i birun = "külső agák", katonai tisztségviselők, pl.: - janicsár aga (főparancsnok) - aszab agák (százados) - ulufedzsi (zsoldos lovas) agák (százados) - számos várparancsnok (kale agaszi) agajan-i enderun = "belső agák", udvari tisztségviselők, pl.: - hárem felügyelője (kizlár agaszi) - szeráj felügyelője (szeráj agaszi) - főudvarmester (kapu agaszi) agajan-i rikab-i hümájun = "szultáni kengyel agái", a szultáni udvar tisztviselői, akik hadjáraton a szultán közelében haladtak. agall = arab: kerék agaru = felfelé agil = török: (juh) akol, körülkerített hely, karám agir = török: nehéz agirlik = "súlyosság, nehézség". A házasságkötéssel kapcsolatosan a kelengye megvásárlásához szükséges pénzösszeget is jelenti. agiz = száj ahali = lakosság ahcsi = szakács ahi = lásd: akhi ahl (arab), ehl (török) = család, nagycsalád, nemzetség, ill. bármilyen közösség, embercsoport. Ehl-i Oszmán, Ahl-i Othman/Uthman: Oszmán-dinasztia, Oszmán-ház. (lásd: ajil) ahl = sátor, ill. egy sátorban lakók közössége, patriarchális nagycsalád (beduin, lásd: kaum, kabila) ahl adz-Dzimmah, ahl adh-Dhimmah = "védett nép" (lásd: dzimmi, ahl al-Kitáb) ahl al-Kalám = "a toll emberei", írók, ill. az oszmán államszervezetben a bürokrácia, írnokok, hivatalnokok, nem katona tisztviselők. ahl al-Kitáb = "könyv népei", a zsidók, keresztények, később beleértik zoroasztriánusokat és szabeusokat, akiknek Isten (Allah) korábbi prófétái "szent könyvet" adtak. (lásd: dzimmi) A muszlimok néha a mazdaistákat, a hindukat és a buddhistákat is ide sorolták. A politeista vallások követőihez képest a muszlimok kedvezőben bántak a ahl al-Kitábhoz tartozó emberekkel, de jogi értelemben sohasem tekintették őket magukkal egyenlőeknek, noha elvileg a muszlimok maguk is a "könyv népei" közé tartoznak. (lásd: Aveszta, Biblia, Kanza, Korán, Taura) ahl al-Qaszr = arab: az Udvar emberei. Uralkodó szolgái, alkalmazottak és állandó kíséret együtt. ahlaksziz = erkölcstelen Ahlan beka = arab: Isten hozott ahmar = arab: vörös ahwar = arab: mocsár aile = török: család aish = arab: kenyér Áisa, A'isa, Aysha, A'ishah = arab: "aki él", női név. Áisa bint Abu Bakr: Mohamed próféta kedvenc felesége, Abu Bakr (az első kalifa) lánya. aiyum = "szemek", nagyszemű édes fekete szőlő-fajta, az édes és fekete női szemekről kapta a nevét ája, aja, aya, eye = arab: jel, csoda, ill. a Korán szúráit alkotó verssorok, bekezdések neve. Hosszuk változó, számuk meghaladja a 6230-at. ájatolláh = "Allah jele", a sí'ita mudzstahidok legkiválóbbjai kapják megtisztelő címként. ajda-, ajta- = űz, kerget ajil = mongol: nagycsalád (lásd: obok, irgen) ajil = török: karám, ól, ill. nomád sátortábor, szállás ajip, aib = "szégyen", főleg vallásos dolgokban. Pl. ide tartozik a nők tradícióktól eltérő viselkedése. ajjár (többes szám:) ajjárún = perzsa: legény, ill. "ajjári" tagja ajjári = perzsa: férfiszövetség, azonos az arab "futuvva" fogalommal. (lásd: futuvva, fatá, ajjár) Ajjúbidák = Szaladin által alapított dinasztia, mely 1169-től a 13. sz. közepéig uralkodott Egyiptomban, Szíriában, Jemenben, ill. a mai Irak egy részén, ahol egyes utódai 15. században még uralkodtak. Az Ajjúbidák szunniták voltak. Uralmuk elején nagy győzelmeket arattak a keresztények felett. Szaladin utódai már békésebb kapcsolatokra is hajlottak, pl. al-Kámil Jeruzsálemet átadta II. Frigyesnek. A dinasztia ezután fénykorát élte, gazdasági sikereik voltak, ellenőrízték a Közel-Kelet térségét. Al-Kámil halálát (1238) követően családi viszály kezdődött a hatalomért, és a dinasztia által korábban létrehozott, mamelukokból álló hadsereg vette át a tényleges hatalmat. ajván = erkély, tornác, veranda, ill. előadóterem a medresze épületében ak = fehér, szürke, ősz (haj) ak baslik = "fehér fejű", nő, fehérnép ak börk = fehér sapka (fehér fejfedő: csak az uralkodó katonái és az "abdalanik" viselhették, piros fejfedő: minden más katona (bégek kísérete) viselhette, az akindzsik a 16. századig viselték a piros föveget) Ak-kojunlu = Fehér Ürü (török törzsszövetség) Ak-szeráj = "Fehér Palota", a szamarkandi uralkodók nyári rezidenciája aka, aga = bolgár török: eke akbar = "hatalmas", "mindenható". Pl. Allah Akbar: "Allah hatalmas" ill. "mindenható Isten" jelentése is van. akcse = "fehérke", ezüstpénz. I. Oszmán (Othman) török szultán vezette be, ezért "oszmani" vagy "othmani" néven is szerepel. Európában aszper, vagy oszpora néven ismerték (görög: aszpra, "fehér"). Pénzeszacskóba, erszénybe csomagolva, tömegesen, súlyra mérték, sokszor így forgalmazták. A pecséttel lezárt erszényen feltüntették az érmék összértékét. Kb. 1.15 g súlyú, törvényesen 1.02 g ezüstöt tartalmazó érme. Többször "rontották" az értékét. 100 dirhem (307.2 g) ezüstből: - 1330 körül 300 akcsét vertek, ezüsttartalom: kb. 1.02 g, - 1360 körül 400 akcsét vertek, ezüsttartalom: kb. 0.77 g, - 1480 körül 450 akcsét vertek, ezüsttartalom: kb. 0.68 g, (Ebből 50 akcse = 1 magyar aranyforint, 1 akcse = 2 dénár, 1548-1560 között 75 akcse = 1 af (budai adójegyzék szerint), ha állami kiadást számoltak el, de ha aranyforintot kapott az oszmán kincstár, azt csak 60 akcse értékben számolta el.) - 1587-ben 800 akcsét vertek, ezüsttartalom: kb. 0.38 g. (Ebből az érméből már csak 120 db ért 1 magyar aranyforintot, az arany közben kb. 20-30%-kal felértékelődött az ezüsthöz képest.) 1583-ban 1 magyar garas = 1.5 akcse, 1 magyar dénár = 0.5 akcse hivatalosan az oszmán kincstár szerint. 1585-ben 1 aranyforint = 110 akcse hivatalosan. 1585-1589 között az akcsét leértékelték: ezüsttartalma 44 %-kal csökkent, 100 dirhem (307.2 g) ezüstből 450 helyett 800 akcsét vertek. 1 aranyforint = 110, később 120 akcse lett hivatalosan, 1 ezüstgurus 40 akcse volt, 80 akcse lett. Rendkívüli "hadiadót" szedtek a reform fedezésére, mintegy 100 millió "régi" akcse volt a bevétel. Az akcsét csak az 1800-as évek első felében vonták ki végleg a forgalomból, II. Mahmud (1808-1839) uralkodása idején. 1 oszmán akcse színezüst-tartalma (Sevket Pamuk adatai) Év gramm 1489-1490: 0,68 1543-1565: 0,66 1569-1581: 0,61 1586-1588: 0,34 1596-1597: 0,23 1600-1617: 0,29 1628-1629: 0,23 1649-1650: 0,28 1666-1668: 0,23 1669-1688: 0,21 1691-1728: 0,13 akhdar = arab: zöld akhi baba = "akhik atyja", céh vezetője akhi, ahi = báty(ám), idősebbnek szóló tiszteletadó megszólítás, kézműves mestert is jelent akhi, ahi = férfiszövetség (lásd "futuvva") felavatott tagja, kézműves mester. A közösség összes akhi-jának vezetője: sejk. akhír = arab: utolsó akhirah = arab: az Utolsó Ítélet napja. A muszlimok hisznek az utolsó ítélet napjának eljövetelében, amikor mindenki megítéltetik cselekedetei és gondolatai alapján, és értékei szerint a pokolba vagy a mennyországba kerül. akin = "elárasztás", portya, katonai felderítés. Az akindzsi bégek személyes részvételével zajló nagy vállalkozás. akindzsi = "dúló, égető, portyázó, csatározó". Irreguláris, könnyűfegyverzetű török lovasok. Csak háború idejére gyűjtötték egybe, részben önkéntesekből, részben összeírt parasztokból. A háború időtartama alatt az állam fizette, befejeztével pedig elbocsátotta őket. Tevékenységi körük ugyanaz volt mint az aszáboknak, de ők messzebbre jutottak a portyázásaik során és kisebb csatákat is vállaltak az ellenséggel. Fontos feladatuk volt a terület feldúlása, felégetése, rablás, gyilkolás, megfélemlítés, erőszak. Kiemelt szerep jutott nekik a hadjárat során, fő feladatuk az ellenség hátországának pusztítása volt. A török forrásokban gyakran "az országégető" akindzsik néven emlegették őket. Jellegzetes viseletük a piros sapka volt. Csoportjuk több ezer fős lehetett. Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. (Balassi Kiadó Budapest, 2001.): "Miután a tatárokon kívül ekkoriban az európai határvidékeken állomásozó akindzsik szállították a legtöbb rabot, természetes, hogy a pendzsikszedésre vonatkozó előírások egyúttal az akindzsik tevékenységét, rabszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeit és jogait is szabályozták. Az említett rendeletek az akindzsik rablóportyáit három csoportra osztották: 1. akin: az akindzsi bégek személyes részvételével zajló nagy vállalkozás; 2. haramilik: olyan portya, amelyen az akindzsi bégek nem vesznek részt, ám a portyázók száma meghaladja a százat; 3. csete: kisebb beütés, amelyen száznál kevesebben vesznek részt. Pendzsiket csak az első két típusú portyán ejtett rabok után kellett adni. Azok, akik száz fősnél kisebb csoportokban vagy a maguk szakállára indultak rabszerzésre, mentesültek a pendzsikfizetés alól. A pendzsik összességében ekkor már nem tiszta ötöd. A megerősödött központi hatalom ugyanis a 10 és 17 év közötti fiúkat kivétel nélkül magának követelte, s csupán jutalomképpen engedett át közülük néhányat azoknak, akik szerezték őket. Az akindzsi bég 20, a pendzsikszedő 5, a legtekintélyesebb tovidzsa (akindzsi tiszt) 1, az alacsonyabb rangú tovidzsák pedig ketten 1 fiút kaptak kárpótlásul azért, hogy legértékesebb rabjaikat az állam mindenestől elszedte." akindzsi bég = az akindzsik parancsnokainak címe. Állandó tiszti rang, viselői békeidőben is szolgálatban voltak, ők feleltek egységeik mozgósításáért is. akmak = török: folyik akraba = rokonság, rokon aksam = török: est, este aksam namazi = esti ima aktacsi = mongol: lovász, "istállómester, ménesgazda", a kán méneseiről gondoskodik. al = török: csel, csalás, álság al-, el- = névelő, a latin betűs átírásoknál a kötőjelet gyakran nem teszik ki. Az arab beszédben az "al-" gyakran hasonul a szó kezdő mássalhangzójához: pl. ar-Rashid (Harun ar-Rashid kalifa), ed-Din (Dzselál ed-Din az utolsó horezmi sah fia). Al-Hamdu l'Illah = Allahnak hála aladzsa = tarka, vegyes alaj = magaslat, fennsík alaj = ezred méretű katonai egység alaj = állami (szóösszetétel, kifejezés előtagja) alaj = csatarendben felállított csapat alaj = (ünnepi) menet, felvonulás, ill. abban résztvevők csapata Alaj Mejdáni = "Felvonulási tér", a Topkapi szeráj középső udvara. alaj-bég = szpáhi ezred vagy nagyobb egység parancsnoka (3-4 szubasi-t rendeltek alá), ill. a szandzsákbég beosztottja, a szandzsák összes hadba vonuló szpáhijának parancsnoka. Egy szandzsákban, a szandzsákbég alá rendelve rendszerint több alaj (szpáhi-ezred) és alaj-bég volt. Parancsnoki jelvényük dob, és zászló. A beglerbégek alaj-bégjei kettős feladatot láttak el. Ők voltak a "szertartásmesterek", a díszmenetek rendezői, ill. ugyanazokat a feladatokat és tisztségeket látták el, mint a csaus basi a szultáni udvar csausai közt. Az alaj-béget nálunk a hódoltság idején olajbégnek nevezték. alaj-csaus = "menetbiztosító", a felvonulást megszervező, az útvonalat megtisztító, azt szabadon tartó tisztviselő álam = arab: világ Alam Bazar = a halottak átmeneti tartózkodási helye egyesek szerint az iszlám hitvilágban. Mások szerint ez csak a gonoszok helye. alasa = málhás ló alb = szív (testrész) alban = mongol: a haradzsnak megfelelő adófajta. Török neve: kalan. alcsak = török: alacsony, szerény ill. olcsó (ár) aldan = csalódik aldat = (meg)csal, áltat Alempenáh, Sah-i Alempenáh = perzsa: "világ menedéke, világ szíve", a török szultán egyik címe alemtár, alemdár = zászlós, a hadijelvény őre, alacsony rangú tiszt alf = arab: ezer (számnév) Ali = Mohamed próféta unokaöccse és veje (Fátima férje). Ali apja, Táleb nevéből Ali híveinek egy csoportját tálebitáknak nevezték. A szunniták szerint Ali a 4. kalifa volt. A siiták szerint az Ali előtti három kalifa csak bitorló, ők Ali és az őt követő imámok törvényes utódlásában hisznek. A siiták többsége szerint 12 törvényes imám volt, az első Ali, a második Hasszán (Hasan, Ali első fia) a harmadik Huszajn (Huszein, Husein, Ali második fia), a többi imám pedig Huszajn leszármazottja. Az utolsó imám (Mohammed al Mahdi) eltűnt, őt várják vissza. Ali "sivatagi" sírja körül jött létre Nedzsef (Nedsaf, Najaf), Huszajn pedig Kerbelában (Kerbala, Karbala) halt meg. Mindkét város a siiták szent zarándokhelyének számít. (lásd: karbalawi) alib = a nyári gabonaérés időszaka (június-július, lásd: "szeif, szaif", "szuheil") alijj = magasztos, Allah neve alik, aluk = csendes, rosszkedvű alim, 'alim = tudós (az "ulema" egyes számú alakja) ill. mindentudó, Allah neve. alimlik = tudományos képzettség, műveltség, tanultság alin = török: homlok Allah = Isten. Korábban "Ilah": isten, mint gyűjtőnév, minden isteni lény neve. (al-Ilah: arab, Alaha: szír, Él: héber) A muszlimok ezt az arab kifejezést, mint Isten legmegfelelőbb elnevezését használják. A muszlimok Allahra úgy tekintenek, mint az univerzumban található összes dolog Teremtőjére és Fenntartójára, akinek nincs párja, nincs fizikai formája és nincs társa az Ő istenségében. Istent a Korán 99 isteni névvel írja le, amelyek egyben az Isten tulajdonságai is. Allah végtelen hatalmába, tudásába, az isteni törvényekbe vetett hit alapvető része a muszlim vallásnak. Az iszlám szerint Allah nem közömbös a világ dolgaival szemben, tudását, hatalmát minden időben gyakorolja. A muszlimok szerint az ember szabadsága és hatalma véges, egyedül az isteni erő az, melynek kiterjedése korlátlan. Allah jahafadak = "Isten oltalmazzon" Allát = szépség és szerelem istennő (észak-arab) almanach, al-Manakh = arab: eredetileg jóskönyv, csillagászati naptár, kalendárium. Évente kiadott, napokra lebontott jóslatokat és jótanácsokat tartalmazó könyv volt, időnként az előző év fontos eseményeit tartalmazó krónika is került bele. A káldeus "manakh" (előre lát, (meg)jósol) szóból ered. A modern arab nyelvben al-manakh: időjárás. A hasonló hangzású arab "manah, al-manah" szó jelentése: napóra, és valószínű eredete szerint összefügg a "manakh" szóval. Lásd: manhai almasti = török: varázsló Almohádok, al-Muwahhidún = Muszlim dinasztia, amely az Ibn Túmart által vezetett vallásos reform-mozgalomból született. A reformerek Allah egységét hirdették. Az Almohádok 1146-1269 között uralkodtak a Maghrebben, majd Andalúziában, és Líbiáig terjesztették ki fennhatóságukat. Első képviselői a Magas-Atlasz vidékéről származó berberek voltak. Nyugaton az Almohádok fénykorában virágzottak a művészetek, fejlődtek a települések és a tudományok, a maghrebi népesség egyesítette az arab és a berber kulturális eredmények javát. A kulturális egység a dinasztia bukását is túlélte. A hanyatlás negyedik kalifájuk idején kezdődött, a birodalom különböző területein újabb dinasztiák vették át a hatalmat. Almorávidák, al-Murábitún = Berber dinasztia, amely a muszlim vallás szigorításának igényével fellépő mozgalomból nőtt ki. Első követői szaharai nomádok voltak, akik 1056-1147 között Kelet-Maghrebben uralkodtak, később Andalúziában is. Uralkodásuk alatt mindvégig szerették volna egy nagyobb politikai egység részét képezni, így elismerték a bagdadi Abbászida kalifákat, és a "muszlimok emírje" címet használták. aln = homlok alp = erős, hős. (Alp Arszlán: "Erős/hős oroszlán", szeldzsuk szultán, 1063-1073 között uralkodott.) alp-eren = hős férfiak altan qara sülde = "arany fekete zászló". Mongol eredetű hadi jelkép, a török seregek is használták. Egy központi, magas zászló körül négy kisebb zászló, ami a négy világtáj feletti uralom jelképe. A zászlók végein lószőrtincs volt. (lásd: tug) altan urug = mongol: arany ág. Dzsingisz kán nemzetsége, mongol kán elvileg csak innen származhat. A "kurultáj", a kán-rokonság gyűlése választja a nagykánt Dzsingisz férfi leszármazottjai közül. alti = török: hat (számnév) altinda = török: alatt altmis = török: hatvan (számnév) altun, altin = arany (vesd össze: Ajtony), egy aranypénzfajta neve is. Altundag = Aranyhegy, helynév amálí = arab: Az iskolákban a diákok által, diktálás (imlá) alapján rögzített szöveg, amelyet lejegyzés után a tanár hitelesített, és ezt a tanítványnak később jogában állt felhasználni saját oktatói munkája során. amán = útlevél (lásd: musztamin) amár, amar = művelt amara = arab: parancsol. Lásd: emír. ambar, ambár = perzsa -> török: magtár, raktár, hombár ámil, amil = "kezelő" (mint a ma divatos menedzser), főtisztviselő, egy meghatározott kincstári jövedelem(csoport) kezelője, egyúttal beszedője, tehát adószedő is. amir = lásd: emír amázi, amazi = szabad, nemes. A berberek így nevezik magukat. ambik, al-Ambik = lombik, lepárló edény. Az ógörög ambix vagy ambikosz szóból származik. Amm = Holdisten (katabán, dél-arab) ams = arab: tegnap amszár = arab: a "miszr" többes számú alakja. Katonai táborok, amiket az arab seregek számára létesítettek az első muszlim hódítások idején, és sokszor önálló városokká fejlődtek. amszár = arab: főváros, (tartományi) székhely ana-meszdzsid = anyamecset, főmecset Anatólia = törökül Anadolu, Kis-Ázsia ógörög eredetű neve anaza = a Próféta lándzsája anbar = arab: ámbra anbar = raktár anbar ahir = szénapajta and-ics = "esküt iszik", esküt tesz and-icskü = eskü-ital anda = fogadott testvér. Az andák véresküvel (vérszerződéssel) kötöttek szövetséget, egymás vérét nem onthatták. A nomád török és tatár törzseknél gyakori volt. al-Andalúsz = arab: az Ibériai-félsziget muszlim fennhatóság alatt álló része a középkorban. A vandálok nevéből (al-Andalis) ered. anf = arab: orr ankabút = arab: pók anszár = segítők, Mohamed híveit nevezték így Jathrib-ban (a későbbi Medinában), lásd: naszr apta = egy előírt mosakodási szertartás neve az iszlámban. Ugyanaz mint az "abdeszt". apusztak = parthus nyelven "könyv", lapokból álló, kötött irat. Ebből származik az Aveszta szó. (lásd: pusztak) aqaba, 'aqaba, akaba = arab: hágó, hegyszoros arab = Az arab szerzők által írott krónikákban az arab szó szinte mindig nomádot vagy beduint jelöl. Mohamed és kortársai is ebben az értelemben használták, a Koránban is így fordul elő. Soha nem használták az arab elnevezést a városlakókra. Írásban különbség van az _^c_arab és az a_^c_rab között, ez utóbbi jelölte a beduinokat, az előbbi pedig tágabb értelmű. (_^c_: egy arab hangzó, amit latin betűs átírásban rendszerint a felső indexben lévő kis "c" betűvel jeleznek, ha jelzik. Néha csak egy hangzó hiányát jelzik, pl. 'arab, ill. a'rab. Én többnyire nem jelzem.) Manapság az arab szó sokkal kiterjedtebb értelemben használatos, nem korlátozódik az Arab-félsziget lakóinak megnevezésére. Észak-Afrika országait pl. jelentős számban berberek lakják, akiket gyakran hívnak araboknak. Szomália az Arab Liga tagja, pedig sem nyelvi, sem etnikai értelemben nem arab. Szudánt is gyakran nevezik "arab országnak", bár lakóinak kb. fele se nem arab, se nem arab nyelvű, de még csak nem is muszlim. arab nyelv = Az arab nyelv a sémi nyelvcsalád D-Ny-i ágához tartozik. Amikor arab nyelvről beszélünk, hangsúlyozni kell a különbséget az írott arab és a beszélt nyelvjárások között. A különbség már a középkorban is fennállt. Mohamed fellépésének idején Arábia beduin törzsei csak egy művészeti ággal foglalkoztak: a szóban hagyományozott költészettel. Ez tekinthető a klasszikus arab első (szóbeli) emlékének, amely a Korán szövegének rögzítése során az írott (irodalmi) arabban őrződött meg. Ez a klasszikus arab nyelv vált a középkorban a vallásos tanítások, tudományos értekezések és irodalmi művek nyelvévé. Ma is ezt használja az arab nyelvű tömegtájékoztatás, és ez az ünnepélyek hivatalos nyelve is. A beszélt arab nyelvjárások nem az irodalmi arabból alakultak ki, hanem az ősi nyelvjárásokból. A köznyelv írásbeli használata nem terjedt el, így az arab nyelv "kettészakadt", rögzített, szabályokon nyugvó irodalmi, ill. területenként, időszakonként változó nyelvjárások alkotják. araba, arba = szekér, kocsi, taliga, utazókosár (tevén) arabadzsi = szekerész, teherhordó, ill. szállító katonai egység, ágyú, lőszer, és más hadianyagok szállítását végzik. Létszámuk kevés, rendszerint a szállítási útvonal közelében élő lakosságot fogják munkára. arabakes = kocsihajtó arad = mongol: szabad paraszt, földműves, ill.a "karacsu" rokon értelmű szavaként is használták: alattvaló. aradzs, al-Aradzs = sánta, ragadványnév is arafa = arab: tud arak = arab: veríték ill. datolyapárlat, pálinka aramak = török: keres arbaa = arab: négy (számnév) arbaa = arab: szerda (4. nap) arcsa = hárs (fa) ard = arab: föld, terület ard, 'ard = arab: becsület Ard al-Szavád, Ard al-Sawad = "sötét föld", termékeny föld. Irak déli területeinek termékeny alföldjeit nevezték így az arabok. argak, irgak = horog argi-, irgi- = horgászik arif, 'arif = arab: kilenc katona parancsnoka arik = árok arit- = török: tisztít, eltávolít arit- = török: kiherél. Ebből ered az "ártány" (herélt hím disznó) szó. arkadas = török: barát, jó ismerős, szó szerint "hát-barát". Idegen férfiak közt általános megszólításként is használatos. arkan = pányva, hurkos kötél, árkány, hurok, fogókötél (v.ö. lasszó, spanyol lazo: hurok) armut = körte arpa = török: árpa arpa emini = az árpa-tartalékok felügyelője, katonailag is fontos poszt arpalik = "árpapénz", főbb tisztségviselőknek a szokásos illetményükön felül biztosított pótlék, pl. a janicsár aga kapott ilyet. Más tisztségviselők esetében alkalmi, ritka intézmény volt. arusz = menyasszony aruszáne = menyasszony-díj, házassági illeték, "rája" fizeti nősüléskor artmak = zsák, nyeregtáska arz = arab: rizs arz = "előterjesztés", kérelem ill. okirat benyújtása hivatalhoz Arz odaszi = a szultán audiencia-terme as, is, us = étel, fogás. A mai Közép-Ázsiában a rizsből és húsból készült főfogás elnevezése. asa, asha = arab: ebéd asar, as'ar = költő asara, ashaara = arab: tíz (számnév) ascsi = szakács. Így nevezték az adzsemi oglánok egyik tisztjét is. ascsibasi = főszakács, konyhafőnök asi = bujtogató, zendülő asik = török: "bokacsont", ill. csontból készült dobókocka asin = has ask = török: szerelem asma kilit = lakat asr, usr, asar, ösür, ösr = tized, adó (vesd össze: uzsora, (latin usura: kamat)) - asr-i alef = takarmány tized - asr-i adasz = lencse tized - asr-i bere = bárány tized (szaporulat tizede) - asr-i dzsu = árpa tized - asr-i erzen = köles tized - asr-i galal = gabona tized - asr-i hima = fa tized - asr-i kelem = káposzta tized - asr-i kendum = búza tized stb. asr-i hamr = bor-tized, a muszlim területre bevitt bor és más szeszes ital után fizetett adó. "Dzimmi" fél tizedet fizetett, minden más nem muszlim a bevitt érték tizedét. asráf, ashraf = előkelő asuad = arab: fekete Asura = iszlám ünnep. (Zsidóknál is, de ott más a tartalma.) Moharrem hónap 10-ik napja Asura nap. Így neveznek egy édességet is, amely az ünnephez kapcsolódik. asz = arab: rendőri teendőket ellátó hatósági személy. (Lásd: aszesz) aszad = arab: oroszlán aszab, azab (arab), azeb (török) = "nőtlen", "szabad". Egy katonai csoport neve, adómentes parasztkatona, amíg hadban vesz részt, zsoldot kap. Az oszmán hadban az irreguláris gyalogság egyik hadosztálya. Nagyrészt a parasztok soraiból kerültek ki a tagjai és általában könnyű fegyverzettel voltak ellátva. Csak a háború idejére gyűjtötték egybe, részben önkéntesekből, részben előre összeírt parasztokból. A háború alatt az állam fizette és élelmezte őket. Jellegzetes viseletük: piros süveget hordtak, egyesek szerint bőrsapkát. Hadjárat alatt két csoportra osztották őket. Egyik részük a fősereg előtt portyázott és fosztogatott (mint a lovas akindzsik), másik részük árkokat, sáncokat, aknákat ásott, hidat épített, stb. Hadjárat után a szerencsésebbek a várakba kerültek helyőrségnek, vagy gályákra tengerészgyalogosnak, így zsoldos katona lehetett belőlük. Ilyenkor abba az országba osztották be őket szolgálatra ahol születtek. Ezek úgy öltözködhettek, mint annak az országnak lakosai. Pl. Budán kardot, puskát hordtak és teljesen magyar módra öltözködtek, a hajdúkra hasonlítottak. Néha a török forrásokban "gyors lábú" elnevezéssel szerepeltek. Esztergomban, 1543-ban az agák napi 20-22 akcsét, a legénység napi 6 akcsét kapott. A tengerészgyalogság elnevezése is "aszab" volt, és a kalózhajók legénységét is is így nevezték. aszesz = hatóság, az arab eredetű "asz" többes száma. (Lásd: asz, haszaszlar) aszfár, asfar = arab: sárga aszháb = arab: Mohamed követői, általánosságban minden muszlim, aki ismerte őt (kb. 12 000 regisztrált név létezik, de akár 120 000 is lehetett). Az ő tanúságtételeik adják a szunna alapját. aszida = kása, tejből és lisztből aszif, assef = arab: sajnálom, bocsánat, bocsásson meg aszijab = malom aszím = oltalmazó, Allah neve aszitane, asitane = dervis szálláshely Aszitane-i Szaadet = "Boldogság Fészke", Isztambul "költői" elnevezése aszker = arab, török: hadsereg, katona aszkere csagirma = sorozás, katonaállítás, kötelező katonai szolgálat aszkeri = katonai rendbe tartozó, adómentes személyek (lásd: rája). Rendszerint az állami földalapú adó (tized) fizetése alól mentesült a család, más kedvezményeket csak külön rendelet alapján kaptak. Egyes nem rabszolga tisztviselőket is a katonai rendbe soroltak. aszl = eredeti (nem hamis) aszl-i mál = a török kincstári összbevétel aszmá'n l-huszná = Allah nevei, amelyekben a muszlimok szerint kifejezésre jutnak legfőbb attribútumai. A hívők 99 nevét ismerik Allahnak. aszmar = arab: barna asznaf, esznaf = céh, szakmai érdekvédelmi szervezet, ill. annak tagjai. A sejk és a mesterek mellett a segédek is tagoknak számítanak. Így nevezik a kiskereskedőket, boltosokat is. aszr = arab: délutáni ima. Aszthar = szépség (néha termékenység) istennő (vesd össze: Istár (babiloni), Astarté (főníciai)) at = török: ló ata- = lép atak = láb atabég, atábég = eredetileg a szeldzsuk kor török hercegeit szolgáló testőr vagy nevelő, később a régens vagy ténylegesen uralkodó emír elnevezése. ates = török: tűz atlasz = arab: "sima, elsimított". Mintás szövésű selyem. Lásd: talasza. atlasz zeitúni = arab: a kínai Cie-tung (Zeitun, Zaitun) városból hozott selyem. Valószínűleg (arab közvetítéssel) Cie-tung nevéből ered a szatén szó. atnáme, athnáme = írásbeli szerződés, különösen a külföldi hatalmakkal kötött szerződés okmánya. Szerződéslevél, olyan szultáni irat, amellyel más államoknak vagy fejedelmeknek jogokat enged. atwa = törzsi, nemzetségi fegyverszünet, a vérbosszút is szünetelteti avana = árnyék avar = félszemű (al-Avar: ragadványnév). A népnévhez nincs köze. aváriz, avariz, avarisz = minden olyan adófajta, amelyet a Korán ill. a korai iszlám törvények még nem tartalmaztak, hanem szultáni rendelet alapján szedik. aváriz-i divánije: "rendkívüli hadiadó" egyik típusa. Szokták egyszerűen avariz-nek is nevezni. Egy másik ilyen a "bedel-i kürekcsi" és egy harmadik a "nüzül". Aveszta = ie. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztriánus, másnéven párszí vallás híveinek, Zarathusztra követőinek könyve, a perzsa irodalom legrégebbi emléke. Korábbi vallásos szövegek gyűjteménye. A mű terjedelme mintegy 500 oldal. A hagyomány szerint a jelenlegi Aveszta csupán töredéke az eredetileg 21 részből álló műnek. Állítólag létezett egy ennél is régebbi összeállítás is, amely Nagy Sándor hódításakor pusztult el. Jelenlegi alakjában a következő részekből áll: 1. "Jaszna" (Imádság), 72 hosszabb ima az isten (Ahura Mazda) és a különböző szellemi lények tiszteletére. Ezen belül külön csoportot alkot 17 verses formájú darab, az úgynevezett "gáthák" (Énekek), az Aveszta legrégebbi darabjai. 2. "Viszpered" (Minden hatalmasság), a Jasznával azonos jellegű, 24 rövidebb magasztaló ima a védőszellemek tiszteletére. Az első két rész himnuszai a párszí szertartások liturgikus szövegei. 3. "Jast" (Magasztalás), 21 hosszú, egyenként több fejezetből álló magasztaló és mitológiai utalásokat tartalmazó szöveg, szintén Ahura Mazda és a védőszellemek tiszteletére. 4. "Vidévdat" (Gonosz szellemek elleni törvény), rituális előírások gyűjteménye 22 fejezetben, elsősorban a holttest okozta tisztátalanság megszüntetésével, a kutya és a tehén oltalmazásával és a menstruáció utáni megtisztulással foglalkozik. 5. "Korda Aveszta" (Kis Aveszta), néhány rövidebb ima. (lásd: apusztak) aviszin = szövetfajta avdzsilar = lovas vadász. A török szultáni udvar egyik szolgálónépe is, vezetőjük az avdzsi basi. avlamak = török: vadászik Avrat Bazár = a rabszolganők piaca Isztambulban awszaq, 'awszaq = sólyomfajta (falco subbuteo subbuteo) ayak = török: láb, lábfej ayn = arab: szem ázád tarhán = "szabad" tarhán, mongol utódállamokban az ikta-birtokot kapott tarhán, akit már nem közvetlenül fizet (lát el) a kán. A mongol-tatár ikta mindig egy embercsoport, aki a kiváltságolt személynek adózik, nem pedig konkrét földbirtok. Az adózóknak nyilván van valami kis vagyona, ami az adóalap előteremtéséhez kell (föld, állatok, eszközök, házak, stb.), ez mind része az iktának. azan, ezán = imára hívás, kiáltás. Az iszlám szertartásban előírt formula, amellyel a müezzin imára szólítja a muszlimokat. Több elfogadott változata van. Lásd: adhan Azan baba = "atyák atyja". Dervis-rend elöljárójának elnevezése. azancsi = arab -> török: kiáltó, az arab müezzin szónak felel meg. Lásd: azan, müezzin, uzn. azhar, al-Azhar = arab: virágzó, híres mecset neve azgin = tüzes, szenvedélyes azik = téves, hamis azik- = eltéved aziz, 'aziz, al-Aziz = arab: hatalmas, Allah szinonímája Aziz Miszr = a Fátimida kalifák hivatalos címe a 6. uralkodótól (Aziz, 975-996) kezdve azrak = arab: kék ======================================================================== ba'atur, bagatur = mongol, kun: hős, merész (lásd: bahadur) baa'd = arab: után Baal Samin = "Ég Ura" (észak-arab, a föníciai Baál istennek felel meg) baan = perzsa: herceg, úr, főnök, kormányzó. A bán szó őse lehet. Lásd: ban. báb, bab = arab: "kapu", pl. Báb-Ili: Isten(ek) kapuja, Babilon nevének utólagos magyarázata báb, bab = malomnál a kerék neve Báb ad-Dahab = "Aranykapu", városnév Báb-i Ali, Báb-i Asafi, Báb-i Aszafi = Fényes Porta ill. Magas Porta. A török szultán "nyilvános" udvara a Báb-i Ali, ennek vezetője a nagyvezír. A nagyvezír hivatalát is nevezték így, sőt átvitt értelemben a teljes kormányzat vagy az egész oszmán birodalom elnevezése is lehet. Eredetileg mindkét név az egyik isztambuli kapu más-más korban használatos neve, ez a kaput vezetett a Topkapi Szeráj második udvarához, ahol korábban a szultán szállása, később a nagyvezír hivatala is volt, több más intézménnyel együtt. Báb-i Saadet, Báb-i Szaádet = "Boldogság Kapuja", a Topkapi Szeráj harmadik udvarához vezető kapu, a szultán magán szállásával. Csak külön meghívóval mehetett be idegen, a magán-udvartartáshoz nem tartozó személy. Innen már a szultáni hárembe is el lehetett jutni. baba = atya, rangidős, dervis rendfőnök. A bektasi dervisek elöljáróinak neve a baba, más rend nem használja a kifejezést hivatalosan. "Szent életű", tisztelt emberek elnevezése is, pl. Gül Baba. baba = török: apa, családfő, nemzetségfő babaga, babagha (arab) babgha (perzsa) = papagáj babar (arab), babr (perzsa) = tigris babus = kacsa badal = hamisítvány, pótlék bádhava, bad u hava, bad-i have = "szó és lég", bírságfajta, amit szóban elkövetett kisebb kihágások miatt szabtak ki (pl. káromkodás) bádija = arab: száraz füves puszta, ami legalább időszakosan alkalmas a legeltetésre. al-Bádija al-Arabijja: Arab-sivatag, az Arab-félsziget északi és észak-keleti része, az ókori Arabia Deserta. bádindzsán = perzsa, arab: padlizsán badw = arab: szavanna badwín = arab: szavannalakó, lásd: beduin. bádzs, badzs, bács = értékvám, útdíj ill. vásárvám bádzs-i szijah = szárazvám, utak mentén felállított sorompóknál kellett fizetni, a szállítmány értékének meghatározott százaléka volt. bádzs-i kemnáre = mészárszék-adó, mészáros fizette a levágott állatok száma alapján bádzs-i ubur = útvám, rab, állat, ill. szállítójármű után szedték, nem érték, hanem előírt összeg volt, pl. a szállított értéktől függetlenül nagy szekér áthaladásáért 3 akcse fizetendő. (lásd: reszm-i gecsüd) bádzs aszári = fogoly-adó bádzs hima = fa-adó badzsa = sógor, nővér férje, ill. nem vérszerinti férfi rokon badzsak = török: láb, lábszár badzsalani = (többes szám) női harci szövetség a nomád török törzseknél, fegyverzetük: kard (szablya), íj. A muszlim hit átvétele után feloszlatták. (Hagyománytisztelő arab törzsek a magukat férfinak érző nőket később is elfogadták harcosnak, lásd: musztardzsil.) bag (török), bav (kun) = (meg)kötés, mágikus kötés, bilincs, kötelék bag, bog = csomó bag, bagh = kert, szőlő baga, baka = béka Bagdad = al-Manszúr kalifa alapította 762-ben Bagdad (Isten adománya) nevű falu helyén. Hivatalos neve Dár asz-Szalám (a béke városa) volt. Mintegy százezer munkás és építész dolgozott itt, 4 év alatt kb. 4 883 000 dirhemet költött rá a kalifa. Kör alakú, kb. 2600 m átmérőjű a város, fallal övezett területe 5,4 km^2. Közkeletű elnevezése ekkortájt al-Mudavvara (kerek város). A kör közepén állt a kalifa palotája. Aranyozott bejáratáról kapta a Báb ad-Dahab (Aranykapu), fogadóterméről az al-Kubbá al-Khadrá (Zöld Kupola) nevet. A fogadóterem kupolája kb. 40 m magas. A városon kívül, a Tigris partján volt a gyönyörű kertje miatt Kaszr al-Khuld (Örökkévalóság Palotája) néven ismert "pihenő" rezidencia. A kert a korabeli leírás szerint a "Paradicsommal vetekszik". Az északi kapunál volt a "trónörökös" palotája, neve ar-Ruszafa (Gyalogút). baghban = kertész Bagh-i Behist = a "Paradicsom Kertje" Bagh-i Dzsahan = "Világ Kertje", a timurida uralkodók nyári rezidenciájának kertje Szamarkandban bági = "isteni", istentől eredő, pl. Bagdad: Isten adománya bagla, baglamak = (meg)köt, csomóz bah = arab: nemi vágy, gerjedelem, közösülés (bahalek: "szeretlek", de csak nagyon közeli viszonyban ajánlatos használni.) baha-i hamr ve arak = "bor és pálinka váltság", vagy más néven "bedel-i hamr" (bor-adó): nem muszlimok fizették fejenként, mert ihattak szeszes italt az iszlám jog ellenére. bahadur = perzsa: hős, szó szerint "jutalmat kapó" bahar = arab, török: tavasz bahcse = török: kert, gyümölcsös Bahcse-i ámire = "Szultáni kert" raktár Isztambulban, ahol az ágyúöntéshez használatos rezet és bronzot tárolták bahr = arab: tenger, óceán, folyó bailo = a velencei köztársaság portai rezidense baj = gazdag, jómódú. Szoros rokonságban van a "bej", "bég" és a magyar bő méltóságnevekkel. bajil = elájul bajkus, bajgus = bagoly bajrak, bajraq = zászló bajrakdár, bajraktár = zászlótartó, zászlós, alacsony katonai rang Bajrám = az áldozat ünnepe (Kurban Bajrami): Ábrahám (Ibrahim) "isteni parancsra" fiát, Izsákot áldozta volna, hogy hitét bizonyítsa, de Isten (Allah) "természetesen" megmentette, és egy juhot tett a helyébe. Az ünnep idején gyakran ma is nyilvánosan "áldoznak" birkákat, az "áldozati bárányok" húsát pedig a szegények között osztják szét. (Régen a keresztényeknél is szokás volt, de ma már túl "véres" esemény. Lásd "Kába", "Izmael".) Bajram kotlu olszun = "legyen boldog az ünnep". A kis bajrám ünnep alkalmával mondott köszöntés. bajsza = mongol: hatósági igazoló tábla, lekerekített sarkú téglalap, egyik végén lyuk a felfüggesztéshez. Rendszerint övre akasztva hordták. Lehetett arany, ezüst, réz, fa: rang-függő, hogy ki milyet kaphatott. A kibocsátó úr tamgája (lásd: tamga) és (nem mindig) a kibocsátás célját meghatározó írás volt a táblán. A szó a hasonló jelentésű kínai "pai-ci" kifejezésből ered. bakaul = szakács bakdzsi = török: nagy bakhti, bakhdhi, bokhti = kétpúpú teve, baktriai teve. Dúsabb szőrzetű, mint egypúpú rokona, hidegtűrő, de nyáron (június körül) szőre elhullik, legyengül, nem dolgoztatható. A meleget nehezen bírja. bakir = török: réz bakkal, baqqal = arab: fűszeres, fűszerárus bakla = bab-fajta, bagolyfülű bab, latin: Vicia faba bakmak = török: néz bakracs, bakradzs = török: bogrács, rézüst (lásd "bakir") baksi, bakhshi = buddhista pap, szerzetes baksidan, bakhshidan = perzsa: ad baksis, bakhsheesh = perzsa -> török: borravaló, pénzjutalom, ill. megvesztegetés. Perzsául szó szerint: ajándék, adomány. bakur = arab: koca, "rontáselhárító" fiúnévként (!) is használatos balad = arab: ország balakhane = a ház kapu feletti szintje, emelet, padlás, tető balam = erős, nagy teherbírású csónak. balar dir = saroglya balcsik = agyag balcsin = bakancs baldak = markolat balgar, bulgar = ótörök: "keverék", a bolgár-török nép neve bali = bála, textil-mértékegység: kb. 10-15 vég. Ugyanaz, mint a "denk". balik = török: hal. Ebből ered a "balek" szavunk, a "hal" értelem arra utal, hogy az ilyen ember könnyen "bekapja a csalit". balis, balish = mongol: adófajta, ill. egy pénzegység neve: 500 mithkál. Egy mongol-kínai papírpénz-címlet neve is ez. Egy indiai forrás szerint 1300 körül: 1 balis aranyban = 2000 dinár, 1 balis ezüstben = 200 dinár, 1 balis papírpénzként = 10 dinár, ahol a dinár egy ottani ezüstpénz, akkor kb. 12.5-13.8 grammos (3 mithkál) érme. Egy ferences rendi szerzetes (Odoric) szerint Kínában 1320 körül: 1 papír balis = 1,5 velencei arany. Az Ilkhán birodalomban 1 balis = (helyi) 40 aranydinár. baltadzsi = baltás, favágó, a szultán egyik testőrcsapatának elnevezése. Lásd: teberdár. bamdad = a napi első, reggeli ima ban = perzsa: véd, őriz, pl. csoban = juh-őrző, pásztor. Lásd: baan. banafszegí, banafsegy = arab: bíbor (szín) bar = van neki, bír barak = személyes holmi, csomag, poggyász bared = arab: hideg bardak = korsó, serleg barim = birtok, vagyon barinak = menedékhely, menhely ill. elmegyógyintézet baris = török: béke bark = bárka, kisebb vitorlás hajó ill. átvitt értelemben: kalóz barlag, barlak = barlang barlig = birtok barmak = főpap (buddhista) barrakán = teve- vagy kecskeszőrből készült olcsó szövet-fajta. Ebből ered a barhent szó (len láncfonalból és pamut vetülékfonalból készült szövet, egyik oldalán bolyhosítva), ami Európában is teveszőr szövet volt eleinte, csak később változott a jelenlegi jelentésére. barran = a fellah (egyiptomi paraszt) "önkéntes ajándéka" földesurának barur = arab: gané, trágya, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos barutdzsi = lőporkészítő. Munkás, de a zsoldoslajstromban szerepel, a katonai szervezetbe tartozik. Barzakh = arab: a purgatóriumnak megfelelő fogalom a muszlimoknál bas = török: fej, fő(akárki), főnök, vezető. (Lásd: szer) bas bölükbasi = török: több bölükbasi parancsnoka (lásd: bölük) bas kul = török: "legfőbb szolga", a nagyvezír jelzője bas szolak basi = janicsár tiszt, a szolakok parancsnoka. basám = arab: balzsamcserje, ill. balzsam, a növény terméséből készült kenőcs básaq = karvaly (falco nisus) basi = (hadszervezetben önmagában használva mindig) százados, ill. csapat vagy közösség "feje", vezetője basi = bérletjövedelmek beszedésével megbízott személy bashaszeki = "fő kedvenc", első feleség. Pénteken, a muszlim hit "szent" napján minden muszlim férfinak elvileg a főfeleséggel kellett hálnia. ( lásd "hatun", "kadin") baska = török: másik baskadin = "fő asszony", első feleség. Pénteken, a muszlim hit "szent" napján minden muszlim férfinak elvileg a főfeleséggel kellett hálnia. (lásd "hatun", "kadin") baslik = csuklya, kámzsa basmak = cipő, lábbeli basrahibe = apáca-fejedelemasszony, apácafőnöknő bastina = telek, a föld-adók alapja, adóegysége. Szerb eredetű szó. basz- = török: nyom. Az ismeretlen ősmagyar szó szépítő helyettesítésére került nyelvünkbe a mai értelmében. baszkak, basqaq = török: városparancsnok, lásd: daruga. Mongol-tatár tisztség, az oszmán birodalomban nem használták. basztard = nagy, 2-4 árbocos gálya, 26-36 pár evezővel, evezőnként 5-7 evezőssel, 11-13 ágyúval, 150-220 katonával. bat = gyors, fürge batak, batakli = mocsaras. batir = török: bátor, vitéz, hős, merész batman = súly-, ill. tömegmérték, helyenként és koronként erősen változó. Oszmán Birodalom, 15-16. sz.: 1 batman = 7200 dirhem, kb. 23 kg. Perzsia, Irán, 14. századtól: kb. 2,97 kg. Pegolotti kézikönyve (1340 körül) szerint 1 epheszoszi battimano = 32 genovai font = 32x 0,317-0,318 kg = 10,144 - 10,176 kg. battiha = a mai török nyelvben görögdinnyét jelent, de a középkorban valamilyen más fajta dinnyét értettek alatta batu = súlyos, erős batuk = nehéz súly, csomag bávurcsi = mongol: szakács, ételkészítő bazar, bázár = perzsa->török: vásár, piac. Rendszerint téglakupolák sorával fedett, kb. 15 méter széles üzletutcák, kb. 6 m széles "szabványos" boltokkal kétoldalt. (dakká: bolt, üzlet a bazárban) Nagy bazár: Foglalkozás szerint elkülönült üzletsorok jellemzik. Leggyakoribb foglalkozások: pék, hentes, fűszeres, festékárus, borbély, cipész, szabó, cukrász, tejárus, fazekas, szőnyegkereskedő. Kis bazár: "vegyes" üzletsor, közben egy-két fürdő, kocsma, karavánszeráj. A középperzsa baha-zar: "árak helye" kifejezésből. bázargán = perzsa->török, tatár: kereskedő bázargán darugalari = török, tatár: kereskedők felügyelői (többes szám), ők szedik az útdíjat, vásárvámot is. Lásd: daruga. bázargán ortaklari = részestárs kereskedő, aki más tőkéjével, árujával kereskedik, és ennek fejében részesedést fizet a haszonból. Az uralkodó megbízásából utazó, kincstári vagyonnal kereskedő, és egyúttal más (politikai, diplomáciai, kém-, stb.) feladatot is ellátó személyeket is így nevezik. bazargüni = török: vásárnap, vasárnap bazarla- = vásárol. pénzt költ bazlama = egyfajta lágy kenyér bebek = török: csecsemő, baba bedel, badel = megváltás, pénzváltság, átalány. Egy addig természetben adott kötelezettség kiváltása megegyezés szerinti összeggel. pl. bedel-i dzsizje: fejadó váltság bedel-i kürekcsi = a török államkincstár rendkívüli hadiadóinak egyik típusa. Lásd még "aváriz" és "nüzül" bedesztán, bedestan = fedett piac, ahol az értékesebb, kényesebb árukat tárolják. Lásd: bezesztán beduin = nomád arab. Az arab "badwín" (szavannalakó) szóból ered. bedzs = ékesség, dísz bég (török) = emír (arab) bég = ezredes bég = nemzetségfő, törzsfő, hadifőnök, kormányzó, ill. átvitt értelemben bármilyen nagyúr lehet. A magyar "bő" méltóságnév is innen ered. bég = szandzsákbég: közös hadijelvény alá tartozó csapatok parancsnoka, "zászlósúr" (lásd: liva, szandzsák) bégum = indiai muszlim hercegnő, vagy uralkodó-feleség, a "bég" nőnemű formája. beglerbég, bejlerbej = a "bégek bégje". Arabul: amir al-umara, perzsául: mir-i-mirán, vagy mir-mirán, másik elnevezése pedig "váli". (lásd: pasa) A több szandzsákból álló tartomány (ejálet, vilájet) vezetője. Az összes polgári hivatal felügyelője, a tartomány javadalmazott katonaságának parancsnoka. A vilájetbe tagolt szandzsákok közül a központinak a beglerbég volt a szandzsákbégje. Fő feladata a hadseregvezetés és a javadalombirtokok elosztása. A XVI. század végére már mintegy negyvenen voltak. Külön udvart tartottak, katonasággal (ennek neve: "kapu khalki") és udvari tisztekkel. Az udvari tisztek: 1., alaj bég, kettős feladatot látott el. Egyrészt ő az egyik "szertartásmester", díszmenetek, hadi felvonulások, szemlék megrendezéséért felelt. Másrészt ugyanazokat a feladatokat és tisztségeket látta el, mint a csaus basi a szultáni udvar csausai közt. 2., szelám agaszi, a ceremóniamester, az udvar rendjéért és az udvari szertartásokért felelt. 3., házinedár, (kincstárnok) 4., mir-i-ahor, főlovászmester. 5., szilahdár, fegyverhordozó. 6., kiaja, a beglerbég ügyvivője, helyettese. 7., mufti, a vallási jog "hivatalos" értelmezője, jogtudós. A beglerbégek jelvénye: 2 lófarkas (beglerbég), néha 3 (vezír) lófarkas "zászlós" lándzsa, 7 vezetékló, katonai zenekar. Timár birtokot még adhatott a beglerbég is, leginkább 6000 akcse jövedelemig, de 20 000 akcsét megközelítő értékű timár adásához inkább szultáni engedélyt volt ajánlatos kérni. A Hódoltság területén a budai és a temesvári, később az egri és a kanizsai vilájet vezetője volt beglerbég. beida = arab: fehér, nőnem bej, bek = bég, más nyelvjárásokban bejaz = török: fehér bejin, beyin = török: agy bejt, beit, bajt, bayt = arab: ház, pl. bayt al-kahwa: kávéház, ill. a nomádoknál a nemezsátor (jurta, lásd: jurt) elnevezése is. bejt al-Harám = szentély, imahely, mecset Bejt al-Hikma, Bayt al-Hikma = "A Bölcsesség Háza". Al-Ma'mún kalifa alapította a 9. században. Bagdadi tudományos kutatóintézet, amely a jelentős fordítóközpont is volt. Bejt al-Ilm = "A Tudomány Háza". Kairói tudományos kutatóközpont, amelyet a fatimida al-Hakim kalifa építtetett 1005-ben. bejtulláh = "Isten háza", mecset. bejtülmál, bejt ül mal = hagyaték, ill. a kincstár jövedeleme a hagyatékok értékesítéséből bekar, bekár = foglalkozás nélküli legényember, a perzsa "bikár" szóból ered. (Vesd össze: betyár) bekar, bekár = baccalaureus bekar, bekár = lovaggá avatásra váró ifjú bekar, bekár = agglegény bek = ujgur: szövetség bektas = társ, barát. A bej-das: "fő" (főnök, úr)- "barát" szóból. bektasi dervis rend = A bektasikra jellemző, hogy a városfalakon kívül építkeztek. Szoros kapcsolatban voltak a hadsereggel, ezért nagyobb katonai központok mellett számíthatunk a jelenlétükre. A bektasik maguk is katonák, szentjeik gyakran gázik, vértanúk. Elöljáróik neve a baba, más rend nem használja a kifejezést hivatalosan. A központi kolostoruk Tirana közelében állt. Ők az iszlám legfelvilágosodottabb rendje, akik a művészeteket is pártolták. Békében a dedék - a rendtagok- a kolostorhoz tartozó földeket művelték és különböző iparokat űztek, háború idején fegyverrel küzdöttek az iszlám győzelméért. Különösen szoros kapcsolatuk volt a janicsárokkal, lelki nevelésükről a bektasi dervisrend gondoskodott. bellut = makkoltatás berát = szolgálati birtokot adományozó szultáni okirat, a szandzsákbég vagy pasa ajánlása (lásd "teszkere") alapján állítják ki. berr = jóságos, Allah neve bes = török: öt (számnév) besli, beslü = "ötös", könnyűlovas katonai egység, talán napi 5 akcse zsoldot kaptak hadban. Többnyire azokat a katonai feladatokat végezték el, mint az akindzsik. Békeidőben a határvidékeken alkalmazták őket, mert sok helybeli volt közöttük. A főurak lovas kísérőként is gyakran felfogadták őket. Az oszmán seregben a besli és "fárisz" valószínűleg azonos fogalmat jelent. besli hiszár = elővár (huszárvár), lovasok szállása a belső váron kívül bez: vászonféleség, mellyel fedték a kereskedők a piachelyüket bezant, besant = a bizánci arany és később az arab aranydinár elnevezése Nyugat-Európában. bezesztán = bazár, fedett piac. Lásd: bedesztán. bezháne = áruház, bazár bezirgán = kiváltságos, engedéllyel rendelkező tábori kereskedő, rabszolgakereskedő, ill. átvitt értelemben bármilyen kalmár, kereskedő bezr = mag, pl. bezr-i keten: lenmag. Ugyanaz, mint a "tohum". Biblia = "könyvek". A görög biblion szó többes száma. A biblion szó jelentése: irattekercs, könyv. A biblosz szóból származik, ami az egyiptomi papiruszt jelölte. Az i. sz. II. századtól kezdték a keresztények Istentől ihletettnek vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Az Ószövetségben egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét (Dn. 9:2). A Biblia két fő részből áll: Ó- és Újszövetségből vagy Ó- és Újtestamentumból. A latin "testamentum" elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják. Az Ószövetség az Izráel népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg. Az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Az Ószövetség 39, az Újszövetség 27 iratot tartalmaz, amelyek mintegy 1500 év alatt, az ie. XV. századtól kb. ie. 400-ig Izráel népe körében, és az i. sz. I. században az őskeresztény egyház körében keletkeztek. bics- = vág bicsig = mongol: "rovás", irás, irat. Lásd: bitik. bicsak, bichaq = kés (tatár: "pecsak", vesd össze: bicska) bicski = fűrész-fajta, ill. egy csizmadia-szerszám neve bid'a = "megújítás", a törvény egy pontjának megújítása. Ha a közösség elveti, akkor olyan, mint az eretnekség. bidát, bida'at = "újítás", "új adó" (ami korábban a muszlim világban nem volt), pl. nálunk ilyen volt a sertésadó (bidát khanázir), minden sertés után két akcsét szedtek. bijik = bajusz bijikli = "bajszos", fiatal, de már szőrösödő fiú bil = él (pl. pengén) bilak = török: csukló Bilad asz-Szudan = Feketék Földje, Fekete-Afrika középkori birodalmainak arab neve (Mali, Ghana, Takrur, Szongaj,...) bile- = élez, élesít, köszörül bilezik = török: bilincs, láncra erősített zárható karperec bilgü = ismertetőjel, bélyeg bilmek = török: tud, ismer bimárisztán, bimarhana = perzsa, arab: "betegek háza", kórház. Külön kórházak voltak a nőknek és férfiaknak. Korabeli forrás szerint Régi-Kairó női kórházában csak női orvosok dolgoztak. A városi kórházak átlagosan mintegy 100 férőhelyes épületek voltak, a nagyobbak több, egymáshoz közel fekvő hasonló épületből álltak. Az elmebetegek részére külön menhelyeket építettek, rácsos ablakú, egyszemélyes cellákkal. Lásd: timarhana bin = török: ezer (számnév) binbasi, bimbasi = ezredes, "tiszteletbeli" cím is, nagyobb csapatok vezetőinek, fontosabb bégeknek bint = arab: lánya valakinek (bintun dzsamilatun: "szép lány", megszólításként) bir = török: egy (számnév) birader = testvér bire, vire = szerződés birkacs = török: néhány Birun = a szultáni palota első két udvara, a "külső" palotarész. birun = a szultán "külső", rendszerint katonai (rab)szolgái, vezetőik az agák (lásd "enderun") biszmilá, biszmillah, Biszmi illáhi ar-rahmáni ar-rahimi = arab: "az irgalmas és könyörületes Isten nevében". Írásban és beszédben is gyakori. A Koránban minden szúra elején ez olvasható, ezt minden muszlimnak valamennyi ima kezdetén ki kell ejtenie, és különböző cselekedetek állandó kísérője: pl. az evés megkezdésekor, állat leölésekor, stb., is mondják. Egyszerűsítve "Biszmillah": "Isten nevében". bodrum = föld alatti üreg, pince bit-, bet- = török: ír (a "bics": "vág" szóból ered, v.ö.: rovásírás) bitik, bitig, biti = török: írás, irat bitikcsi, bitigcsi, bitkecsi = "rovó", írnok bitdir = denevér boga = török, kun: bika bogol, bogul = mongol: szolga, rabszolga. Törökül kul. Lásd: ötögü bogol. bogul = (széna)kazal bogun = boka bojdag = fiatal, nőtlen bojdas = társ bojnuz = török: szarv bojun = török: nyak bokagi = török: béklyó, lábbilincs bolan = tatár: jávorszarvas. A magyar bölény szó rokona. boran, buran = vihar borcs = kötelesség, feladat borgoman = szövetfajta borlag = szőlőskert bos = üres bosan- = török: megszabadul bosat- = török, tatár: elenged, megszabadít bosuk = szomorú, bús bosztán, busztán = lakóház melletti kiskert, zöldség-gyümölcskert. Ha nem adják el a termést, illetékmentes. Ha eladják: tizedet fizetnek az eladott mennyiség (néha a teljes termés) után. bosztandzsi = "kertész", a szultán egyik testőrcsapata, egyben a szultán magánhajóinak személyzete is. bosztandzsi basi = magas udvari méltóság, a szultáni szerájban szolgáló bosztandzsi ("kertész") alakulat parancsnoka. A szultáni kertek és sétahelyek felügyelője. A főváros rendészeti szervezetének fontos tagja. Amikor a szultán csónakba szállt, az ő joga és kötelessége volt tartani a csónak kormányát. A halálos ítéletek egy részét is ő hajtotta végre. botte = folyadék-mérték (bor, olaj), nagy hordó, kb. 500-750 liter. A levantei kereskedelemben használt mértékegység. Helytől és kortól függően erősen változott. Többes száma: botti. pl. 1 nápolyi botte = 12 barili (barile, hordó) 2 botti = 1 carro (szekér-rakomány) boza = köleslisztből és vízből erjesztett, enyhén szeszes ital bozahane = "sörház", erjesztett kölesitalt ("boza") árusító csapszék boz = szürke boz = elront bozdurgan = "szétszóró, megsemmisítő", buzogány boz-ot = rossz fű, rossz legelő bög = pók bögri = boltozatos bögür = "hajlás", dudor, domború alak bögür = kikötő, öböl böjü = nő, növekszik böjü = növény böjük, büjük = nagy bökevül = mongol: az étkezések, lakomák felügyelője, "asztalnok" böl = osztás bölük = osztag, katonai egység, osztály, részleg ill. 50 vagy 100 főből álló janicsár vagy szekbán csapat. Várkatonák és topcsik esetében tíz emberből álló csapat, tized. Vezetője mindkét esetben a szerbölük vagy bölükbasi. - 61 olyan "aga bölük" volt a janicsároknál, amelyek közvetlenül a janicsár aga alá tartoztak. A többi janicsár más tisztek alá volt beosztva. - Esztergomban 1543-ban 50 bölükben össz. 500 janicsár szolgált. Egy janicsár bölükbasi napi 7 akcsét kapott. - bölük dzsebedzsi: a várakban a dzsebedzsik legkisebb egysége. Esztergomban, 1543-ban 10 fő szolgált egy bölükben. Napi 6-7 akcsét kapott egy dzsebedzsi. - bölük topcsi: a várakban a topcsik legkisebb egysége. Esztergomban 1543-ban 10 fő szolgált egy bölükben. Napi 7-8 akcsét kapott egy topcsi. A parancsnok 30 akcsét, helyettese 12 akcsét kapott. bölükbasi, szerbölük = egy janicsár vagy szekbán egység (bölük) tisztje, ill. várkatonák esetében a tized parancsnoka, tizedes. bölük khalki = A szultáni udvar hat zsoldot húzó lovasalakulatának neve. Alti bölük khalki: "hat bölük legénysége": - szpáhi - szilihdár, szilahdár - ulufedzsiján-i jemín (jobbszárnyi ulufedzsi) - ulufedzsiján-i jeszár (balszárnyi ulufedzsi) - gureba-i jemín (jobbszárnyi garib) - gureba-i jeszár (balszárnyi garib) Az egyes alakulatok parancsnokai "bölük aga" címet viseltek. Létszámuk 1526-ban együttesen 5088 ember volt, ami 1567-ig 11251 főre emelkedett (zsoldkimutatások alapján). börk, bürk = sapka börk = a janicsárok által viselt fejfedő, melynek volt egy hátrafelé, a vállig lenyúló része. Efféle "fátylat" a köznép is viselhetett. Nemezből ("kecse") készítették, kecsének is nevezték. börü = eltakar buber, biber = bors bucsuk = török: fél, fele valaminek budak, butag = (fa) ág budzsak, budzsák = török: szeglet, folyóköz budzsák = moldvai tatár buga = bika bugdaj (török, kun) bodaj (tatár) = búza, kenyérgabona bugra = hím teve büjü, büyü = török: varázslat, bűvölés, "báj" büjücsü = török: varázsló. A magyar bölcs szó innen ered. büjük, böjük = nagy Büjük Bajrám = "Nagy Bajrám". Az áldozati ünnep közkeletű neve. Neve ellenére kisebb ceremóniával tartották meg, mint a Ramazán Bajrami-t. buk = szúfi szálláshely, ill. alapítvány annak fenntartására bukra = arab: holnap bulat = acél bülbül = csalogány bulut = török: felhő bun = török: bánat Bunda hep biz kullar = "Mi itt valamennyien szolgák vagyunk." Közkeletű mondás a török urak között. bundar = intézményét képviselő hivatalnok. Állami tisztviselő, konzul vagy pl. kereskedelmi ügynök is lehet. bunduk, bunduq = arab: mogyoró ill. puska bundukdár = számszeríj-készítő, (de "bunduk, bunduki" = puska, szuahéli ill. több arab nyelvjárásban). Bajbarsz al-Bundukdári (1260-1277) mamlúk szultán bur- = fúr, átlyukaszt burada = itt burcs = török: bors, erős fűszer burcsak, burcsag (török), borcsak (tatár) = borsó burgu = fúró burk, büri = farkas burnusz = arab: a beduinok fehér gyapjúból szőtt csuklyás köpenye. A görög birrosz: csuklyás köpeny szóból. burtuqali = arab: narancs (szín) burun = török: orr burunotu = török: "az orr füve", burnót, tubák, orrba szívott dohánypor buszan- = tatár: mérgelődik, valami miatt elkeseredik. A magyar bosszant szó rokona. buszurman = tatár, kirgiz: muszlim vallású ember. Magyar "böszörmény": muszlim, általában hvárezmi vagy volgai bolgár kereskedő a középkorban, más néven izmaelita. Busztán al-Khajr = Vidám kert, palota neve búsztin, busztin = suba, báránybőr, vagy kecskebőr bunda. but = láb bütün = egész, teljes ill. szilárd, erős buz = török: hideg, jég buz = perzsa: kecske, buzkasi: kecskehúzás/vonszolás büz- = összeszorít, összenyom buzi = gyors, könnyű személyszállító hajó buzla = fázik büzük = lyuk, mélyedés ======================================================================== csador = perzsa: sátor, muszlim asszonyok egész testet fedő öltözete: ha viselik a "sátrat", akkor el sem hagyták, vagyis megilleti őket az otthonukban élvezett védelem! csadir (török), csatir (kun) = sátor csaga = török: kapa csagan tu sülde = fehér zászló, mongol hadi jelkép. Egy magas központi zászló körül nyolc kisebb zászló. A kilenc "szent" szám, és a mongol birodalom kilenc vezérét jelképezi. (lásd: tug) csagir = kun: bor csaj = patak csajir = rét, legelő csak = (tüzet) csihol csak = csak csak = üt, (szét)vág csaka = csikó csakal (török), sagál (perzsa) = sakál csakan = csatabárd csakgan = török: csákány csaki = kés csakil = tűzkő csakir, csagir = bor csakir = török: kerecsensólyom csakirdzsi = török: (kerecsen) solymász csakmak tasi = török: tűzkő, kovakő csalagan = török: égető, csípős csalagan oti = török: "csípős fű", csalán csalgan = török: "zenélő", csalogány csalgan = tatár: tüskebokor csali = török: tüskebokor, bozót, csalit csalma = török: turbán. A magyar nyelvbe "süveg" jelentéssel került. csana = szán, szánkó csanak = kun: csésze csangir- = török: cseng, csendül csar- = török: körülteker csardak = postaállomás, lóváltó hely "hivatalos" futároknak, őrtorony. A perzsa csárták (négyszögletes erkély vagy szoba) szóból, ami csar (négy) és ták (boltív) elemekből áll. A magyar csárda szó legkorábbi jelentése is őrtorony volt. csarg = sárkány (perzsa eredetű szó) csaruk, csarig, csarik = török: saru, lábbeli csasnegir, csasnigir, csaznegir = török: előkóstoló csasnegir basi = főkóstoló, főétekfogó, az ő joga és egyben kötelessége, hogy a szultánt lovára segítse felvonulások előtt. csat- = török: összeköt, összeilleszt, egyesít. A "csadir, csatir" (sátor) szót is ebből képezték. csatis = összetalálkozik csatma = "összerakható", nomád sátor-fajta csaudur = "nyerítő", csődör ill. egy török törzs neve csaudzsi = csaus, (ki)kiáltó, herold, feügyelő csaus, csavus, csausz = hírnök, futár, megbízott, de őr, testőr is lehet csaus = a szultáni szerájban felügyelő testület tagja. Ők látták el a birodalmon belüli küldötti szolgálatokat, és közülük kerültek ki a külföldre küldött követek. Egy részük állandó tartományi szolgálatban állt. csav = kiáltás csav, csao = hív cseget = erdő cseki, cheki = tömegmérték, 175-195 okka, kb. 225-250 kg csekmek = török: húz csektir, csekdir, csekdirme = török: evezős, ill. evezős-vitorlás hajótípusok összefoglaló neve csektir = kisebb evezős hajó, csónak, bárka cselebi = művelt, nagytudású, (Allah által) kegyelt, nemes, magasrangú. Magasrangú, előkelő polgári tisztségviselők elnevezése is. Oszmán-házi hercegek megnevezése. Közembereknél a személynévvel együtt használva tiszteletet kifejező megszólítás. cserbi = udvarmester, szállásmester. Dzsingisz szállásának általános ügyintézője volt, később tisztségként a köveetek fogadása és elszállásolása lett a feladata. cserge = (dísz)sátor. Cserge vagy csirge: a sátor vázszerkezetét borító takarók neve is. cseri, cserig = csapat, sereg cseribasi = csapatvezető, parancsnok, a timáros szpáhik tisztje csete = 100 fő alatti létszámú akindzsi osztag, ill. annak portyája, őrjárata, harci tevékenysége csibuk, csubuk = török: bot, cső, pipaszár, hosszúszárú pipa csicsek = virág ill. himlő csicsekdzsi = virágárus Csihrázád = "nemes születésű". Az alacsony származású (kurtizán, rabnő, a legenda különféle változatai szerint) Sirin ("édes") gúnyneve, aki a perzsa uralkodó (II. Khoszrau, 590-628) szerelme lett. Ez a legenda volt az Ezeregyéjszaka (Seherezádé) egyik forrása. csift = "pár", egy pár ökör (tehát egy ökörfogat), ill. szántó(föld). csift reszmi, csift rezmi = földadó, telekadó, a csiftlik után fizetik csift szaji = páros szám csiftdzsi = csiftlik-en gazdálkodó földműves csiftlik = 1 pár ökörrel művelhető föld, telek, gazdaság. csiftlik = tizedmentes telek -> parasztkatona kapja, továbbá harcban övé a zsákmány 4/5-e, egyötöde (pendzsik) a szultáné. csiftlik száhibi: földbirtokos, gazda, aki kiosztja a földjét művelésre, csiftlikekre osztva csiglik = sírás, jajveszékelés csikar = eredmény, haszon csiklandir = izgat csikma = felvétel, avatás (janicsár katonai egységbe), ill. sorozás. csilaib = arab: kutyus, kutyakölyök, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos csilim = ópiumpipa csille = selyem csim = török: fű Csin = Kína csiplak, csuplak = meztelen, csupasz csirag = (fa)csemete, (növény) hajtás csirak = inas, szolga csiris = török: csiriz, ragasztó csirkin = csúnya csizme = török: csizma csizmedzsi = török: csizmadia, csizmakészítő mester csobán, csoban = török: pásztor, a perzsa subán szóból. csodzsuk = török: gyerek csojun = üst csok = sok, ill. nagyon csokmor = török: furkósbot, bunkósbot ill. nagyméretű hím nemiszerv csokmor berde = török: bunkós fasz csoltar = csótár, nyeregtakaró csomak = török: gomb ill. bunkó, buzogány. fakalapács csomur = répa csorbadzsi = parancsnok csotra, csutora = csutora, fából készült italtartó, palack csüdzse, dzsüdzse = kicsi, törpe csubur = rövid kaftán, zubbony csuha (török), csuhha (perzsa) = gyapjúszövet ill. ebből készült ruha csul = takaró csultar = török: lótakaró, csótár csük = pénisz, csök csuszur-, csöszür- = köszörül, élesít csutuk = török: fatuskó ======================================================================== da-i = hívó, Allah neve dábba, dabba = hátasállat, többnyire olcsó ló (gebe), de lehet szamár, öszvér is. dabirisztán = alapfokú, elemi iskola elnevezése Perzsiában. Mindig mecset közelében, de a falon kívül volt. Cordóbában "mahdar", Egyiptomban "maktáb" az elnevezése. dag = török: hegy, magaslat dahab = arab: arany dahabi, al-Dahabi, ad-Dahabi = "aranyos", "aranyozott", uralkodói ragadványnév dahna, as-Summán ad-Dahna = "vörös, bíborszínű", "Vörösföld" sivatag, a "Nefúd" és a "Rub al-Káli" sivatagot összekötő, néhol 100 km-nél is szélesebb övezet az Arab-félszigeten. dahr = idő, ill. sors daire = török: kör daje = dajka dajaj = arab: csirke dal = meztelen, csupasz, üres, kopasz dal-taban = "csupasz talp", gyáva dalján = halastó dal-kilidzs = "csupasz kard" (a "deli" harcosok egyik csapata) dallál = "régi" könyvek vételével és újraeladásával foglalkozó árus. dámád, damad = rokon, szűkebb értelemben: vej dana, tana = török: borjú danis- = egymás közt megbeszél, tanácskozik danismend = "tudással megajándékozott", legalább 10 alapvizsgát letett diák a medreszében, rendszerint már specializálódott valamelyik tudományág felé. dár, dar = ház, lakóhely ill. város, ország, világ Pl. Dár asz-Szaáda = Boldogság háza, palota neve Dár as-Sukr = Köszönet háza, palota neve lásd: darül dár ad-Dijáfa, dár ad-Diáfa = vendégház Dár al-Hikma = A Tudás Palotája, amelyet 1005-ben al-Hákim szervezett meg Kairóban, egy 600 000 kötetes könyvtár, számos bolt, vendéglő, raktár és ház tartozott az intézményhez. dár as-sifa, Dar ash-Shifaa, Dar ash-Shifa (arab) darüssifa (török): "egészség háza" vagy "gyógyítás/gyógyulás háza", kórház, egészségügyi központ dár asz-Szalám = "béke háza", fogadóterem, ill. a lakóházban a férfiak lakrészének "nyilvános" része, ahol férfi vendéget (kivételesen nem muszlim nőt) fogadnak. Dar es Salaam: Béke Városa. Tanzánia legnagyobb városa. Korábbi neve Mzizima: egészséges hely. Alapításakor Bagdad neve: Madinat as-Salam (Béke városa) dár asz-Szináa = arab: "mesterség háza", hajóépítő műhely. Ebből ered a régi olasz darsena (hajódokk) és a spanyol arsenal. dari (török), tari (kun) = köles ill. dara, mozsárban zúzott gabona. A magyar dara szó valószínűleg innen származik. darij = selyem darr = ártó, Allah neve. Allah teremtette az ártalmas dolgokat is. darra = társfeleség daruga, darga = mongol: főnök. Az elfoglalt városok élére kinevezett helytartó. A helyi adók beszedése mellett sokszor ő a helyőrség parancsnoka is. Törökül: baszkak. Katonai rang: század vagy tized parancsnoka a mongol seregben. daruri = arab: szükséges darül- (Dar al-) = világ, birodalom értelemben is használják, előtagként. Lásd: dár darülhadisz, darül hadisz = török: "a hadisz háza", az iszlám hagyományt tanító iskola. Lásd: hadíth Darül Harb (török), Dar al-Harb (arab) = "háború világa", a "nem iszlám" világ, ami a háborúk célpontja Darül Iszlam (török), Dar al-Iszlam (arab) = iszlám világ, a béke világa dárvís = perzsa: "ajtóban álló", (rendszerint vallási okból szegénységi fogadalmat tett) koldus, a dervis szó ebből származik Daud, Dáúd, Dáhod = török: Dávid daula, ad-Daula, ad-Dawla = birodalom, ország (Ritkábban a birodalmat "megtestesítő" uralkodó családot, dinasztiát is jelentheti.) davar = (marha) csorda, (juh) nyáj, davvana = arab: feljegyez. A "díván" alapja. Dáwúd = arab: Dávid dede = török: nagyapa, atya dede = dervis-közösség vezetője, főleg a bektasi rendben használják. Lásd: baba. defter = jegyzék (adók és kiváltságok listája), lajstrom, lista. A görög diphthera: "pergamen, oklevél" szó átvétele. defter-i idzsmal vagy idzsmal defter = összesített jegyzék defter-i mufasszal = részletes jegyzék defterdár = "jegyzékmester", adólista készítője ill. őrzője, főadószedő. A pasalik legfőbb pénzügyi tisztségviselője, nagy jövedelemmel, óriási befolyással rendelkező személy. defterháne = pénzügyi ill. adóhivatal, tartományi (vilájet) kincstár. defterhane-i vilayet-i Budun: budai vilájet kincstára degeneg, degnek = török: bot. Dögönyöz szavunk távoli őse. dehkán, dehqán = iráni földesúr. Korábban olyan szabad földműves, aki szabad emberként katonáskodásra is kötelezhető volt. Később a fegyverzet drágulása (nehézlovasság, fémvértezet) miatt csak a nagyobb vagyonnal rendelkezők lehettek szabad harcosok, majd földesurak. dejer = érték dejerli = értékes deli = "bolond", dühöngő, megszállott, vad, eszeveszett, vallási fanatikus "szent" őrült, egy önkéntes katonai csoport neve deli irmak = gyors, erős sodrású folyó deli orman = sűrű erdő deli-kanli = "heves vérű", ifjú dellál = kidoboló, kikiáltó, hatósági árveréseken. dellálije = árverésen a hatósági kikiáltónak, ill. árverési ügynöknek fizetett illeték. demek = török: mond, szól demetin = szövetfajta demir = török: vas deniz, tiniz (török), tengiz, dengiz (kun, üzbég) = tenger denk = bála, textil-mértékegység: kb. 10-15 vég. Ugyanaz, mint a "bali". dergah = dervis szálláshely deri = török: bőr dervis = muszlim "szerzetes", a perzsa dárvis: koldus szóból. A szúfik közös elnevezése, tekintet nélkül arra, hogy melyik muszlim vallási irányzathoz tartoznak, bár főként a vándorló szúfikat nevezték így, akik nem tartoztak az általánosan elfogadott rendek közé. desmek, deshmek = dárda, gerely, lándzsa deszeplumez = szövetfajta deve = török: teve devedzsi = tevehajcsár devir- = török: forgat devlet = török: ország, birodalom. Lásd: daula. Devlet-i Aliye-i Osmaniye (török), Al-Dawla al-'Uthmaniyya (arab) = oszmán birodalom devrije = járőr, őrs, őrjárat devsirme = "összegyűjtés", gyermekadó a leigázott népektől dhau, dau, dhow = arab: vitorlás hajó. Hadi célra ritkán használatos. A középkorban rendszerint egyárbocos, kevés emberrel kezelhető teherhajó, egy ferdén felfogatott vitorlarúddal, háromszögletű vitorlával. A dhau tipikusan európai gyűjtőfogalom, az arabban nem használják, inkább megnevezik a pontos típust. A 16. század utáni dhau az európai karavellához hasonlít, a korai változatok mindkét végükön "hegyes" hajótesttel, és oldalsó evezőkormánnyal készültek. Számos típusa ismert, néhány példa: - baggala, baghlah: "öszvér". Hagyományos teherhajó, kétárbocos, 20-40 m hosszú, hosszú utakra alkalmas típus, 150 - 300 tonna körüli hasznos teherbírással. - battil: könnyű, viszonylag nagy vitorlafelületű típus, a felukka (lásd: fuluk) keleti változata, de evezők nélkül. A kisebb modern hadihajótípusokat is így nevezik az arabok. - bum, boom, al-Bum al-Szafar (utazó hajó): ősi tengerjáró hajó. Létezik dzsunka-vitorlázatú változata is. Több hónapos utakra alkalmas. - gandzsa, ghanja: a baggalánál karcsúbb, gyorsabb, de szintén alkalmas hosszabb utakra, a keleti arab hajótípusok közül az egyetlen, amelynek van háromárbocos változata. - szambuk, sambuk, sambuq: kisebb bárka, egy vagy két árboccal, háromszögletű vitorlával. A kereskedők mellett a halászok, gyöngyhalászok is használják. - zaruk, zaruq: Jemen környékén ismert kisebb vitorlás bárka. dhikr = Allah felidézése, lelki gyakorlat, amely által Allah jelenléte az ember egész lényét betölti. dhimma = Védelmi megállapodás, amelyet a muszlimok kötöttek a "könyv népeivel" (ahl al-Kitáb). A megállapodás értelmében a muszlim fennhatóságú területen élő, egyistenhívő nem muszlimok kisebb megszorításokkal megtarthatták szokásaikat, a muszlimok védelme alá kerültek, javaikkal együtt. Ennek fejében külön adó fizetésére kötelezték őket (dzsizje), és az általuk birtokolt földterületek után is fizették az adót, ami általában magasabb volt, mint a muszlim földműveseké (haradzs). dhimmi (arab), zimmi (török) = "védett". Azok a nem muszlim népek, akik vallási türelmi adót fizetnek a védelem fejében: a keresztény, zsidó, zoroasztriánus és szabeus, akik a "könyv népei". (lásd "ahl al-Kitáb"). A bíróságokon helyzetük hasonlított a rabszolgákéhoz vagy a muszlim nőkéhez: tanúságtételük felét érte, mint egy szabad muszlim férfié. A közéletben elvileg nem vehettek részt, mert az a muszlimok számára fenntartott jog volt. Adminisztratív, politikai és katonai posztokat nem foglalhattak el, gyűléseik, felvonulásaik és vallásos összejöveteleik korlátozottak voltak. Az oszmán birodalomban voltak katonai szolgálatot vállaló nem muszlim csoportok, akiknek nem kellett fizetniük a fejadót. A nem muszlimok "védett" jogállása a 17. századig létezett az oszmán birodalomban. A "védett" jogállás kiterjedt muszlim uralom alatt élő hindukra és buddhistákra is. A nem muszlim uralom alatt élő személy vallásától függetlenül természetesen nem számít "védett"-nek, hiszen nem fizeti meg az adót. dhú = úr, ura valaminek (észak-arab) dibír = perzsa: írnok Didzsla = a Tigris folyó arab neve diger = másik dije (török), dija (arab) = vérdíj dikka = dobogó, a mecset müezzinje innen kiáltja tovább az imám szavait dikmek = török: varr dilekcse = fohász, kérvény, kérelem, petíció, felterjesztés dilendzsi = szegény ember, koldus dilim = rongy, foszlány dilmacs (török), tolmacs (kun), tilmacs (tatár) = tolmács. Valószínűleg a "til" (nyelv) szó származéka. din, ad-Din = arab: hit, vallás. Önmagában mindig az Iszlámot jelenti. Az iszlám, mint din, az élet minden területére kiterjedő cselekvési kód, a muszlim ember életútja. dinár = arab aranypénz. A bizánci solidus érméhez hasonló, azt váltotta ki helyi verésű, arab feliratos érmékkel. Abd al-Malik (646-705) omajjád kalifa (685-705) pénzreformja, (AH 77, 696/697) vezette be azt a változatlan súlyú, szabványos dínártípust, amelyet komoly minőségrontás nélkül a 11. századig vertek. Névleg 1 mithkál (= 20 arab karát, kb. 4.6-4.66 g) nyerssúlyú, 22 karátos (916 ezrelékes, kb. 4.25 g színsúly) aranyból verték, de eleinte nem volt ritka a finomabb, 98 ezrelékes aranyból sem. A 900-as években terjedt el. Vertek töredék (fél-, negyeddinár) és többszörös (dupla dinár) címletű aranyérméket is. Megjelenésekor 1 dinár = 10 (ezüst) dirhem volt törvényesen, de ez nem sokáig állt fenn, mindkét érme nemesfémtartalmát többször változtatták, és az arany-ezüst árfolyam is változott. Szaladin dinárja = 20 dirhem (kb. 50% ezüsttartalmú dirhem) 1242-1258: 1 dinár = 20 dirhem 1259-1260, Bajbarsz dinárja = 28 1/2 dirhem (kb. 70% ezüsttart.) 1311: 1 dinár = 20 dirhem 1412: Régi-Kairó: 1 dinár = 30 dirhem 1425: al-Malik al-Asraf Barszbej (1422-1437) csaknem színarany asrafi érméje, 3,41 g, 1:1 arányban váltották a velencei aranyra Léteztek más néven is dinár alapú aranypénzek: - mogrebin: egyiptomi dinár - asrafi: al-Asraf mameluk szultán (1290-1293) tiszteletére, az egyiptomi dinár egyik változata - tanka: indiai aranypénz, később tatár ezüstpénz-fajta - karuba: a fátimida Egyiptomban vert apró aranyérme, ünnepeken ajándékként osztogatták. A karob: "szentjánoskenyérfa-mag" szóból ered. - tari: a fátimida negyeddináros jó másolata, Dél-Itáliában és Szicíliában hozták forgalomba dinár = tatár (Arany Horda, Ilkhán bir.) ezüstpénz a 13-14. században: kb. 12,5-13,8 grammos (3 mithkál) érme. 1 ezüst dinár = 3 mithkál = 6 dirhem = 36 tenke/tenge 1 mithkál = 2 dirhem = 12 tenke/tenge A kb. 3,5 grammos európai aranypénzek kb. 6,6-7 ilyen ezüstdinár értékűek. Az itteni dirhem-veret jóval kisebb a "szokásos" arab ezüstpénznél, 2-2,2 grammos. dingil = török: tengely dirhem, dirham = arab súly/tömegmérték, 2.9-3.2 gramm dirhem, dirham = arab ezüstpénz-fajta. A korai dirhem kb. 3.07 g ezüsttartalmú törvényesen, 94-95 %-os ezüstből, ami kb. 2.88 g színezüstöt jelent. A bizánci görög drakhma pénzsúlyból ered. AH 79 óta (698/699) dokumentálható a valószínűleg első damaszkuszi (Szíria) dirhem. Később 2.97 g-os törvényesen az érme, és kb. 2.79 g színezüstöt tartalmaz. Mint a legtöbb ezüstpénznek, ennek is erősen változó a tényleges értéke. Léteztek a dirhemtől eltérő pénzláb alapján vert ezüstpénzek is, pl. Gazan (Ilkhán bir., 1295-1304) fél mithkál-os ezüstje, ami kb. 2.16 g ezüttartalmú volt. dirlik = ellátás, "zsold". A zsoldos dirlikje a zsold, a timárbirtokosé a javadalombirtok jövedelme, amit ellátás fejében élvez. dirszek = török: könyök dis = fog discsi = fogorvos, fogász disi kojun = anyajuh dizdár = várnagy, várparancsnok. A Hódoltságban és rendszerint máshol is mindig janicsár tiszt, a janicsár aga közvetlen alárendeltje. divane = őrült, tébolyodott díván, diwan = az óperzsa dipi: "írás, oklevél" ill. vanaham: "ház" szavakból származó kifejezés. A arab és oszmán török nyelv is átvette. díván, diwan = "állami" fizetési lista, nemcsak a hivatali személyzetet vették fel rá, hanem mindenkit, akinek az adott díván (hivatal, testület, intézmény) vezetője (az uralkodó vagy a főtisztviselő) rendszeres jövedelemben részesített, bármilyen jogcímen. díván, diwan = tanács, hivatal, politikai testület, ill. kanapé (dívány, párnázott ülő/fekvőhely). Onnan ered, hogy az urak párnákon ülve tanácskoztak (lásd: szófa). Így nevezték a szultán, a nagyvezír és a beglerbégek tanácsát is. díván, diwan = közigazgatásban a teljes adminisztráció (minisztériumok, hivatalok), vagy egy intézmény, vagy akár egyetlen ügyosztály is nevezhető így általánosan. A középkori arab államokban külön dívánja volt a pénzügyi, katonai, politikai ügyeknek. Minden dívánnak saját oklevéltára volt, de ezek közül kevés maradt meg. díván = különböző dolgok (például dalok, költemények) gyűjteménye. (tárgy-gyűjteményekre nem használatos) díván al-Barid = postahivatal (egyben a kémtevékenység központja) díván as-Surtah = rendőrség központja díván at-Tauki = kancellária díván az-Zimám = könyvelői hivatal Díván-i Áli = "nagytanács", az oszmán államtanács, kb. 1500-tól 1654-ig tényleges hatalmi szerv, vezetője a szultán, vagy megbízottja, a nagyvezír, később már csak a nagyvezír. 1654-ben létrejött az önálló nagyvezíri hivatal, a szultán hivatalosan is visszavonult a "napi" ügyintézéstől. Tagjai: "ehl-i ilm", "ehl-i kalem", "ehl-i szeif" (lásd ott), és bárki, akit a szultán meghív. Díván-i Hümájun = török: "birodalmi tanács", nagyvezír tanácsa, a "díván-i áli" utódja, azonos tagokkal ill. a nagyvezíri hivatal aktuális ügyekben illetékes szakemberei. (lásd: telhisz) divitdár = török: tintatartó-hordozó, a nisandzsi első beosztottja diz = török: térd doblas = a keresztény spanyol és portugál területeken vert érmefajta, az Almohád (1130-1269) dupla dinárokat másolták, de keresztény tematikájú feliratokkal és érmeképpel. Lásd: marabotino. dogan = ölyv, héja dogan sahin = sólyom dogandzsi = török: madarász dogustan = őslakó, bennszülött dokuz = török: kilenc (számnév) dola- = körülteker dolaman = török: posztókabát, janicsárok felsőruhája, dolmány (zsinóros díszítésű kabát) dolu = török: teli, tele van dombaj = bivaly domuz = disznó, sertés ill. önző ember domuz adam = "disznó ember", nagyon erős ember (Thonuzoba: vaddisznó apa, besenyő vezér) domuz eti = disznóhús domuz jagi = zsír, disznózsír dönüm, dunum = 40x40 lépés = kb. 919.3 m^2 (1 lépés: itt kb. 0.758 m). A földalapú adók kiszabásának alapmértéke. dört = török: négy (számnév) du = dob Dubb i-Akbar = Nagymedve (csillagkép) dudak = túzok düjün = török: mulatság dukhan, duhan (török), duhhan (arab) = dohány, ill. arab: "füst" dükkan, dukkan (török), dukkan (arab) = bolt, bódé, árus sátra. dul kadin = özvegyasszony duman = török: füst dümdar (török) domdár (perzsa) = utóvéd, hátvéd. A magyar dandár szó ebből származik. dünja = török: világ dunya = arab: világ dura, durra = köles durrádzs = arab: fajdkakas düsmek = török: esik duval = dobos duvardzsi = kőműves düz = török: egyenes dzakar binta = arab: "hímnemű lány". Homoszexuális férfi prostituált, ill. lányos alkatú táncos fiú. dzauba = arab: hiéna, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos dzsabr, al-Dzsabr = helyreállítás, kiegészítés. Az algebra szó ebből ered. Al-Hvárizmi arab matematikus 9. századi könyvének címéből (Kitáb al-Dzsabr…, A helyreállítás könyve) terjedt el, latinos szóvéggel és az arab dzs átírásával. Al-Hvárizmi (Khorezmből való) nevéből származik az "algoritmus" szó is. dzsadb = arab: szárazság, aszály dzsadde = török: utca dzsahaish = arab: csacsi, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos dzsahannan = arab: pokol (lásd: dzsehennem) dzsaib = arab: zseb, ruha öble dzsaize = "belépési pénz", javadalom-birtokos fizette, amikor birtokát megkapta. dzsal = sörény dzsalla, jalla = arab: gyorsan dzsamaa = "gyülekezés" (lásd "dzsámi"), imahely, itt mondták a pénteki iszlám szentbeszédet (hutba), máskor a szabad viták helye, ahol elvileg mindenki büntetlenül kimondhatta gondolatait. dzsamaat, dzsemaat = gyülekezet, csoport, katonai egységek neve is. dzsámi = nagymecset, ahol csak a a pénteki iszlám szentbeszédet (hutba) mondták el, más napokon nem volt istentisztelet. Minden városban rendszerint legfeljebb egy dzsámi volt. (lásd "dzsamaa", "mecset") dzsámi = összegyűjtő, Allah neve dzsamel, gamal = arab: teve dzsamil = arab: "szép", férfinév is, női "párja": Dzsamila, Dzsamilah Dzsanbulat = török: "acélos lélek", férfinév dzsándár = perzsa: őr ill. hóhér, bakó dzsandárijja = arab: testőr, őr dzsanlanma = feléledés, új életre kelés, újjászületés dzsaraizi = arab: patkánykölyök, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos dzsargu (mongol) jargu (török) = bíróság, a mongoloknál a Jaszak alapján mindig a katonai felettes a vezetője, aki egyben a vádló is. dzsarije = "fogoly", rabszolganő, rablány, a legalacsonyabb rangú nők, szolgálólányok elnevezése a háremben dzsarkh = íjpuska, számszeríj dzsarkhi = íjász, számszeríjász dzsausan = páncéling dzsawwál = arab: könyvárus, utazó kereskedő, aki felkutatta és megvette a kívánt új műveket a fizetőképes vevőkörnek. Gyakran maga is művelt, nagytudású személy, de sok gazdag nagyúr csak a díszes kötést kívánta meg, ekkor inkább az ötvösséghez, ékszerészethez kellet értenie a könyvárusnak. (lásd: dallál) dzsawwala = arab: láncra függesztett rézdrót kosár, amibe faszenet tettek és rendszerint egy égő rongydarabbal gyújtották be. A láncnál fogva lendületesen körbeforgatták, így a faszén gyorsan felizzott. dzsazíra, dzsezíra = sziget, félsziget, folyóköz, pl. Mezopotámia arab neve is ez. Algír arab neve Al-Dzsazair (szigetek), mert régen szigetek voltak Algír kikötöje helyén. (A g-dzs esetén az eltérő kiejtés a maghrebi arab beszéd egyik jellegzetessége. Pl. Egyiptomban Gezíra, al-Gazyrah: sziget.) Dzsazíra, al-Dzsazíra = a "szent körzet" (Mekka és Medina vidéke), ill. katari központú arab tv neve dzsazzar = mészáros dzseb = török: zseb, ruha öble dzsebe = páncél, vért. A szpáhik kis, kerek pajzsát is így nevezik. (Az ógörög "hoplon" szóval megegyező terminológia: páncélzatot és pajzsot egyaránt jelenthet.) dzsebedzsi = páncélkovács, fegyverműves. Katonai "műszaki" egység, a fegyverek, vértek, pajzsok készítése, karbantartása mellett a fegyvertárak őrzése a feladata. A magyar szépirodalom a vértes lovasságot is így nevezi, tévesen. dzsebeháne = fegyvertár dzsebel, gabal = arab: hegy, hegység dzsebelü = "vértes", "nehézlovas", de inkább a birtokos szpáhik által felszerelt lovas harcosokat nevezi így a történeti szakirodalom. (lásd "dzsebe") Dzsibríl, Dzsebrail, Dzsibril = Gábriel arkangyal, általa nyilvánította ki akaratát Allah Mohamed prófétának dzsehennem, dzsehannem = török: pokol, gyehenna (néha Kara Dzsehannem: Fekete Pokol). A héber Gé-Hinnom, "Hinnom völgye", egy Jeruzsálemtől DNy-ra húzódó völgy, ahol korábban gyermekáldozatokat mutattak be a kánaáni isteneknek. Elátkozott, "alvilági" helynek tartották. dzselbán = gazdag dzsem = összegyűjt dzsennet = kert Dzsennet = a muszlim Édenkert, mennyország. A legenda szerint minden ide kerülő hitharcos száz férfierőt és hetven "hurit" kap. A többi 30 férfierő a szintén ide kerülő törvényes feleségeknek jut. (Mesélnek más számokat is, gyakori a 72 huri, a feleség(ek)ről pedig sokszor említés sem történik.) dzserehor = a 15. században az állandó alakulatok kiegészítésére a ráják közül hadszolgálatra rendelt alkalmi katona. A hódoltság idején az adózókból segédszolgálatra (várépítés, fuvarozás) kivezényelt embereket nevezték így. dzserim = büntető-bíráskodás dzserime = kisebb kihágások, vétségek miatt fizetendő bírság (dzsürm u dzsinájet: "bírságpénz") dzserrah = sebész, kirurgus (lásd: hakim) dzsiag = mongol: dió dzsibál = arab: hegylánc, hegyvidék (lásd: dzsebel) dzsida = lándzsa Dzsidda = város, neve óarabul "ősanya, nagyanya". A legenda szerint itt van a bibliai Éva (Havva) sírja. (Más legendák szerint még vagy féltucat városban lehet, már az ókorban is felismerték a vallási alapú idegenforgalom gazdasági jelentőségét!) dzsiger = török: a fő belső szervek, (máj, tüdő és szív) együtt. Zsiger szavunk innen ered. dzsiger = élénk, gyors, ill. serény, keményen dolgozó dzsigit = ifjú, kézműves segéd, tanonc, újonc katona dzsihád = Allah útjáért folytatott küzdelem, szent, vagy igaz háború. dzsil = év, zodiákus szerinti csillagászati év, holdnaptár szerinti év dzsillag = ragyogó, sugárzó dzsilt = török: bőr dzsimes = tatár: gyümölcs dzsimmi = csaló, gazfickó dzsink = láng dzsinn = szellem, "testi" lény is, pl. eszik és iszik, van "hím" és "nő" dzsinn (az angyalokkal ellentétben). Lehet jó és rossz, Allahban hívő vagy hitetlen szellem. Minden ember mellett található egy jó vagy rossz dzsinn, de erős hittel uralható. (Dzsinn: többes számú, dzsinni vagy dzsini: egyes számú alak). A dzsinneknek öt "osztálya" van: - dzsenn: legkisebb hatalmú, többnyire ártalmatlan szellemek, - dzsinn: "közönséges" szellemek, jók vagy rosszak, - sejtan: ördögök (uralkodójuk a "bukott angyal": "Iblisz", egyben ősapjuk is) - ifrit: rendszerint gonosz, ártó szellemek, - márid: legnagyobb hatalmú ártó szellemek. Perzsa eredetű szóval az ártó szellem neve: "dív" vagy "ghul", az ártalmatlan, vagy "jó" szellemek neve: peri. A peri többnyire "nőnemű", a "hímnemű" szellemek perzsa/arab neve: "nura". (Érdekesség: a Nura egyben gyakori arab NŐI név) dzsindzsi = szellem- (dzsinn-) űző, de szellemidéző is lehet! dzsinili = "ördöngős", dzsinn hatalmában álló, vagy dzsinnel szövetkező személy dzsiszr = arab: híd dzsivan (török), dzsaván (perzsa) = legény. Innen eredhet a "zsivány" szavunk. dzsivas = tatár: békés, szerény. A csuvas, csavas (bolgár-török eredetű) népnév innen származik. dzsizje, gizye = fejadó, a nem muszlim alattvalók fizetik muszlim uralkodójuknak dzsizje-i geberán = "hitetlenek fejadója" dzsizedár = a "dzsizje" beszedésével, kezelésével megbízott tisztviselő dzsonk = teherszállító hajó, dzsunka dzsúbán = arab: pásztor, csoportosan tartott háziállatokat őrző személy. A perzsa csobán: pásztor szóból ered. dzsúbán al-khajl = arab: "ló-pásztor", csikós dzsubba = arab: pamut alsóruha, ebből ered a török "zuban" szó. dzsubran = mezei egér dzsuh = pofa, száj, arc dzsumhurijet = török: köztársaság dzsund, dzsand, jund = milícia, önkéntes arab haderő volt, később az Ajjúbidák elit hadseregének elnevezése Dzsungdu = 1211-es adat szerint Peking neve volt a dzsürcsi Kin- (arany) -dinasztia idején. Délen ekkor a Szung-dinasztia uralkodott ======================================================================== ebresem = perzsa: selyem edis = edény efendi, effendi = úr (megszólítás), számvevő, tisztviselő, (földes)úr. A görög authentész (illetékes) bizánci afthendisz változatának megszólításnál használt afthendi szóalakjából származtatják. Lehet tisztviselő vagy vallási vezető megszólítása is, a török hadban pl. a számvevők neve, de a "Sejk-ül-Iszlám" megszólítása is ez. Főleg katonai szervezetbe nem tartozók vagy oda tartozó, de nem fegyveres tisztviselők megszólítása. (lásd: kadin efendi, aga) eger = agár, vadászkutya ehl (török), ahl (arab) = közösség, embercsoport (lásd: ahl) ehl-i hiref = arab -> török: "a mesterség emberei", a szultán művészei és kézművesei. Az akkori szokás szerint a művészeket is kézművesnek tekintették. ehl-i ilm = arab -> török: "a tudás emberei", az oszmán államtanácsban (díván) a jogtudósok, ill. jogszolgáltatási szervezet vezetői: a kádiaszker(ek) és a Sejk ül-Iszlám. ehl-i kalem = arab -> török: "a toll emberei", az oszmán államtanácsban (díván) a hivatalnoki szervezet vezetői: a három fő defterdár és a nisandzsi basi. ehl-i szeif = arab -> török: "a kard emberei", az oszmán államtanácsban (díván) a katonai, közigazgatási vezetők: vezírek, beglerbégek, a 16. századtól a janicsár aga és a kapudán pasa is. ejva, aywa = arab: igen ejd, eid (Lásd: íd) = ünnep ek- = török: szánt, földet művel ekin = szántóföld ekincsi, ekindzsi = török, tatár: paraszt, földműves ekmek = török: kenyér ekmekedzsi = pék, kenyérsütő elcsi, ilcsi = mongol: káni küldött, követ, a kán megbízottja elf, alf = arab: ezer (számnév) elájet = azonos a "vilájet", "pasalik" kifejezésekkel. Lásd: "vilájet" elije = mongol: ölyv, ragadozó madár embardzsi = török katonai tisztviselő. Feladata a kincstári raktárakban tárolt hadfelszerelés (minden, ami nem fegyver, páncél, lőszer) beszerzése, kezelése. emánet, emanet = bizomány, a szultán hász-birtokainak vagy más jövedelmeinek egyik kezelési módja emcsek = női mell emcsek ana = dada emcsik, amcsik = női szemérem (mint testrész) emilik, amlik = vadló emin, al-Emin = "megbízható", Mohamed próféta egyik ragadványneve volt, mielőtt Allah küldöttje lett. (lásd: sziddiq) emin = "biztos", "megbízható", megbízott, gazdasági hivatalnok, hadbiztos, nem harcoló katonai tisztviselő emin = bérlet-felügyelő. Kincstári birtokjövedelmet vagy haszonvételt (vám, rév, stb.) beszedő és kezelő személy. Százalékért, vagy "állandó" zsold fejében meghatározott összeg beszolgáltatására kötelezik. NEM adóbérlő, mert nem független vállalkozó, hanem hivatali hierarchiába tartozó tisztviselő. Illetékességi köre az "emánet", ezen belül szedheti be a jövedelmet. emin-i muharrir = adóösszeírást is vállaló megbízott, rendszerint a szandzsák valamelyik főhivatalnoka. Az összeírás elvégzéséhez külön karhatalmat, fegyveres kíséretet kap a vilájet pasájától. emina = járvány, kolera emír, amir = arab: nemes, alkirály, helytartó, herceg, parancsnok, ... Török fordításban rendszerint bég. Pl. Amir Dad: a szeldzsuk állam igazságügy-minisztere Amir al-Hadjdj: a "haddzs" ura, aki Mekkát uralja, kalifák ill. mameluk és oszmán uralkodók is viselték ezt a címet. Amir al-Madjlis: szertartásmester, az egyiptomi mameluk állam harmadik legmagasabb rangú tisztviselője. Lásd: madzslisz. Amir Silah: az egyiptomi mameluk állam második legmagasabb rangú tisztviselője, a fegyvertár (silah-hane) és a fegyveresek (silahdar) felügyelője. Lásd: sziladár. emír, amir = Mohamed próféta törzsének (Koreis, Quraish, Qurajs) férfi leszármazottja emír al-Bahr, amir al-Bahr = a tenger ura. A két első tagból keletkezett a francia és spanyol amiral (tengernagy), később az admirális szó. Ennek a d betűje onnan ered, hogy a szó forrásának a latin admirabilis (csodálatra méltó) szót gondolták. emír al-Dzsújus = "a hadsereg parancsnoka" emír kadin, amir kadin = főnővér, felügyelőnő, főápolónő, családanya emük = csecsemő emük-das = tejtestvér enderun = a szultán "belső", udvari (rab)szolgái, vezetőik az agák (lásd "birun") ene mis fehim, ana mish fahem = arab: nem értem enli = széles ensiz = keskeny enti taláq = "elbocsátlak", a házasság felbontásának hagyományos szavai. Az iszlám törvény szerint a férjnek háromszor kell kimondani, közte mindig három hónap szünettel, "igaz" tanúk előtt. (lásd: "khul") ep, eb = ész, értelem, gondosság epsiz = esztelen, bolond er- = fér, elfér er, erkek = férfi, férj ere = mongol: herélt, ere morin: herélt ló erem = tatár, ótörök: üröm, kesernyés ízű fűszernövény ergovan (török), erdzsuván (perzsa) = orgonabokor ill. kékeslila szín erkek domuz = kan, vaddisznó, vadkan, kan disznó erkek jegen = unokaöcs erkücsi = férfierő, férfi képesség, "erkölcs" erlik = férfiasság ermén, ermeni = perzsa -> török: örmény. Az örmények saját neve "hajkh". eszkimis, eszki = ódon, régi, elavult, idejétmúlt et = török: hús etek = török: szoknya etnein = arab: kettő (számnév) etnein = arab: hétfő (2. nap) ev = török: ház evdzsil = hazai, belföldi evet, evvet = igen ======================================================================== fadda = arab: ezüst fahd = gepárd, csita, vadászpárduc, (nem szakemberek szóhasználatában) leopárd, bármilyen párduc-fajta, ritkán hiúz is lehet. faháddán = vadászpárduc-, gepárd-idomár, az állatot gondozó, betanító, vadászaton felvezető személy fahise = prostituált, örömlány fakih = a "fikh" (muszlim jog) ismerője, jog- és hittudós. Közülük nevezik ki a kádi-kat. fakiha = arab: gyümölcs fakír = eredetileg "szegény, nincstelen" jelentésű fakka = arab: aprópénz, érme falaha = arab: szánt, kapál. Lásd: fellah falsz = rézpénz, a bizánci follis alapján. Többnyire többes számban fordul elő a forrásokban: fulus fanak = arab: sivatagi róka (Fenecus Arabicus) farangi, ferengi, feringi = perzsa: francia, ill. átvitt értelemben bármilyen európai. A 18. században keletkezett szó, korábbról nem ismert. farasz = arab: ló farasz al-bahr = arab: víziló fárig = javadalombirtokát elhagyó személy a török birodalomban. fárisz, faris = arab: mesterlovas. Az oszmán seregben katonai tisztség, felszerelését nézve szpáhi, de javadalombirtoka nincs, csak más jövedelemforrása vagy családi birtoka (mulk). Zsoldot is kap. Zsoldosként az ulufedzsik közé tartozik. Ha javadalombirtokhoz jut, akkor szpáhi lesz. (lásd: besli) A korai (11-13.sz. arab, mameluk, oguz/szeldzsuk török) hadban: elit lovas harcos, mint az európai lovag. Elvárt képzettsége a harcban és a társadalmi életben: harc gyalog és lóháton, kard, lándzsa, buzogány és/vagy csatabárd, számszeríj, íj használata; birkózás; versenylovaglás, díszlovaglás, lovaspóló, vadászat; kulturális ismeretek. "Becsületkódexük" szerint harcban nem az európai idealizált "lovagiasság", hanem a hatékonyság számít. A lovas harci ismeretek elnevezése: furuszijja, furusiya. Az oszmán kor előtt a fáriszok szolgálatuk idejére kaphattak ikta-birtokot, és/vagy felvehették őket az "állami" fizetési listára (diván). A "született" arab harcosok ugyan elitebbnek tartották magukat, és néha érvényesült a törzsi összetartás ("aszábija") is, de a hadban nem számított a származás, csak a teljesítmény. Pl. a leghíresebb fárisz, Szaláh ad-Din (Szaladin) kurd származású volt. A turkomán (nomád török), a mameluk, vagy a szudáninak nevezett fekete-afrikai ugyanúgy kerülhetett bármilyen katonai vagy közigazgatási pozícióba. A nem arab törzsből származó harcosok eleinte "tiszteletbeli" tagként kerülhettek a törzsbe (mawáli: kliens, védenc, kísérő), később, a hódítások során ez is érdektelenné vált. farszakh = arab: hosszmérték, 5985 m (3 "míl", arab mérföld). Alapja az óperzsa paráthanga, ami kb. 5940 m volt. Eredetileg egy óra járás, lóháton. Gyakori szóalakok: középperzsa: fraszang görög: paraszangész szír: parsz'ha parthus: fraszakh újperzsa (és arab): farszakh A 19. század közepén a perzsa farszakh kb. 6230 méter, az arab kb. 5760 méter volt. A 20. század közepe óta arab nyelvterületen 3 mérföld (angol statute mile: 1609,344 m), kb. 4828 méter. Az iráni metrikus farszang: 10 km. fásl = "ellenszolgáltatás", vérdíj a közép-ázsiai nomádoknál. Sérülés okozása, ritkán emberölés esetén az okozó fizeti a sértettnek, vagy rokonságának. Már egy nyilvános pofonért is fizetni kell, ha az elkövető nem akarja magát kitenni a rokonok bosszújának. Gyilkosság esetén szinte sohasem fogadják el, a törzsi szokás véres megtorlást vár el. fatá = arab: legény, "futuvva" tagja. Többes számú alakban is gyakori a forrásokban: fitján. (lásd: ajjár, ajjári, futuvva) fatih = hódító (katonai) Fatih Köprüszü = Hódító hídja Fátihá = a Korán nyitó szúrája, átvitt értelemben: áldás fátir = alkotó, teremtő, Allah neve fatwá, fatva, fetva = mufti vallási jogértelemezése. Mindig vélemény, és nem ítélet, mert csak az uralkodó (vagy megbízottja) ítélhet Allah nevében. Mindig írásbeli válasz egy jogi kérdésre, peres ügyben. A fatvák gyűjteménye fontos része a muszlim jognak. Az oszmán birodalomban a vallásjoggal érintkező államügyekről a vallási-jogi alkalmazottak főnöke, a Sejk ül-Iszlám állított ki fatvát. fedajin = önfeláldozó gyilkos, öngyilkos merénylő. (lásd: fidá'ijjá, hasísíjjun) fellah, falláh = arab: paraszt, földműves, főleg Egyiptomban, később általános értelemben dolgozót jelentett. Lásd: falaha. Fenehu = egyiptomi: Fönícia ferhat, farhat = öröm, boldogság fermán = török: szultáni rendelet, okirat. A perzsa farman: "rendelet" szóból. A 17. században a budai pasák is elnyerték azt a jogot, hogy az uralkodó nevében fermánt adjanak ki. fetar = arab: reggeli (étkezés) fidá'ijjá = arab: tagok, a "hasísíjjun" (aszasszin, hasisevő) orgyilkos szekta tagjait nevezik így. A fidái: "tag" szó többes számú alakja. filaszifa = arab: filozófia, a középkori arabban a görög filozófia. filori, fuluri = az aranyforint török neve. A "floren(us)" szóból ered. findzsan = török: csésze, a perzsa pingán szóból font = súlymérték, 160 dirhem, kb. 475 gramm fucsi, ficsi = hordó fuluk = arab: hajó. A számos nyelvben ismert felukka szó ebből ered: evezővel is hajtható, könnyű, egy- vagy ritkán kétárbocos hajó, hajó, árboconként egy ferdén felfogatott vitorlarúddal és nagy, aszimmetrikus vitorlával. A Földközi-tengeren terjedt el. funduq = raktár, lerakat ill. szállás, szálloda a mai arabban al-Furát = az Eufrátesz folyó arab neve furun = kemence furuszijja, furusiyya = arab: harci erények összessége, amelyeket az arab lovagtól elvárnak: - lovaglás, a ló gondozása - íjászat - lándzsahasználat (lovon) (A 14. századtól a kard használatát is ide sorolták, azelőtt a lándzsát lovasharcban sokkal többre tartották.) fuszta, fusta = hajótípus, keskeny, könnyű, egyárbocos, latinvitorlás, evezős hadihajó, az észak-afrikai kalózok egyik kedvelt típusa. 12-18 pár evező (evezőnként két evezőssel), 2-3 ágyú volt rajta. fuq = arab: fölül, fölé futuvva, futuwwa (arab) fütüvvet (török) = férfiszövetség. Lehet katonai, vallási is, de inkább szakmai. Megkülönböztetik magukat az "alantasabb" foglalkozásúaktól. (lásd: fatá, ajjár, ajjári) futuvva = nadrág-típus, bizonyos szakmák képviselői ennek viselésével különböztetik meg magukat az "alantasabb" foglalkozásúaktól ======================================================================== gahwa, kahwa = kávé gamea = arab: mecset ganem = juh garib = "idegen", egy zsoldos lovas katonai alakulat neve ill. szegény gáza, ghaza = "szent" harc (a dzsihád "véres" formája) gazál = arab: antilop-fajta, az észak-afrikai arab nyelvjárásban ismert szó. gázel, ghazal = arab és perzsa lírai versforma gázi, ghazi = hitharcos gazzar = arab: hentes geb- = (meg/fel)dagad Gebal = "hegy", föníciai város, görög neve Büblosz, latin Byblos. gebe = terhes (gyermeket váró nő) gebenek = nemezköpeny geber- = megdöglik, meggebed geber = hitetlen, minden nem muszlim. gedekli timár: kiemelt javadalombirtok, hivatalnok vagy néha vallási vezető kaphatott ilyet szolgálatai jutalmaként, fizetség helyett vagy jövedelem-kiegészítésként. A birtokosa csak a szultánnak volt alárendelve, hadba vonulnia is csak a szultánnal vagy a nagyvezírrel kellett. gedik = kiemelt javadalombirtok (gedekli timár) jövedelme gedzse = török: éjszaka gedzse kondu = "éjjel felállított", engedély nélkül épített viskó gelmek = török: jön, érkezik gencs = török: fiatal gendum = búza genis = török: széles ger = mongol: kerek, favázas, nemezzel borított lakósátor. Lásd: "jurt", "majkan" gevir = török: majszol, rágcsál, kérődzik ghada = arab: vacsora ghalwa = hosszmérték, nyíllövésnyi távolság, kb. 200 "zira" (könyök), mintegy 200-300 méter. gharb = arab: nyugat, égtáj ghata = arab: takaró ghilála = tunika, férfiruha ghorfa = arab: szoba gidzsikla = csiklandoz gijah = széna gijk = vad (állat), pl. gijk oglak = vadkecske gild = arab: bőr. Csak az észak-afrikai nyelvjárásokban használatos. gild gadamaszí = arab: Gadameszből való bőr, a líbiai Gadamesz oázisban készült bőráru. A spanyol guadameci (cserzett, mintás bőr) szó közvetítésével ebből ered a kamásli. gilmán, ghilman = többes szám, arab: fiú ágyas rabszolga. Egyes számban "gulám". A Korán szerint minden igazhívőnek fiatal fiúk szolgálják fel az italt a Paradicsomban, és nem szól testi kapcsolatról. Persze a legenda itt is tovább színezte a dolgot, és a Paradicsomba jutó nőknek (valamint a toleránsabb népcsoportoknál a saját nemükhöz vonzódó férfiaknak) a hurihoz hasonló partnert kreált. Erről is rengeteg hagyomány szól, számos változatban. Lásd: gulám, huri girah = borsó girára = arab: zsák Girnata = török: Granada giszr = pontonhíd, láncokkal összekötött hajótestek tartják. göbcsek = kerék göcs-, köcs- = vándorol, nomadizál göcse, köcse = nomád göcsebe = nomád gök = török: ég(bolt) göl = török: tó gömrük, gümrük = török: áruvám, az áru értékének bizonyos százalékát kell fizetni a kijelölt vámszedő helyeknél. A görög komerkion szóból ered, ezzel rokon a latin commercium (kereskedés, árucsere) szó is. gönder = török: lándzsa. Másik neve: rumh, mert a "rumi" azaz bizánci kontarion lándzsa-típust vették át az arabok és a törökök. Lásd: quntarijja gönüllü = várőrségben szolgáló lovas katona gönüllü, günüllü = "bátor", önkéntest is jelent. A zsoldos lovasság egy különösen jól fizetett, előkelőnek számító csapata. gönüllü = ingyenes görmek = török: lát göz = török: szem göz alidzsi = török: elbűvölő, "szemén, látásán" keresztül elvarázsló gübre = török: trágya, állati ürülék gulám, ghulam, qulam = arab: szolga, fiatal rabfiú. Többes számban: "gilmán". gulám, ghulam, qulam = a Szafavida birodalom palotai rabszolgákból szervezett hadtestének katonája. A hadtest elnevezése a gulám szó többes száma: "gilmán". gulám, ghulam, qulam = a mongol-tatár "nöker, nökör" fogalom török megfelelője, ura költségén harcoló fegyveres szolga. A birtokos szpáhik szolgái sem szerepeltek a szpáhi-defterekben, kizárólag gazdájuk emberei voltak. gulám sáhi, ghulam shahi, gulam-i mir = "az uralkodó szolgája", udvari szolga, ill. zsoldos katona-rabszolga gülmek = török: nevet gumaa = arab: péntek gümüs = török: ezüst gün = török: nap (időszak, időtartam) günes = török: Nap (égitest) günah = vétek gürkán = "egyetemes" kán, a karakitáj uralkodó vette fel címként a 12. század első felében, később más vezetők is használták. gurus = piaszter, török pénznem. A német tallér (groschen) és a spanyol rial török neve volt eredetileg. 1585-ig 40 akcse, 1589 után az akcse leértékelése miatt 80 akcse a "hivatalos" árfolyama. Fokozza a kavarodást, hogy mindenféle garasnak nevezett európai érme előfordulhatott "gurus" néven, és számos aranypénzfajtát is gurusra váltva tartottak nyilván a szultáni kincstár bevételei között, így aztán korszaktól és eredeti pénznemtől függően egy "gurus" lehetett másfél akcse, de akár 150 akcse is. A megkülönböztetés érdekében "jelzőkkel" látták el, pl.: - kizil ("vörös", arany) gurus: olasz forint - eszedi ("oroszlános") gurus: holland (németalföldi) érme, oroszlános érmeképpel ("Leeuwendaalder") - rijál gurus: spanyol nyolcreálos érme (a kalóztörténetekben emlegetett nyolcforintos, a későbbi peso) Gülbahar = török: "Tavaszi rózsa", rabnő neve Gülcsicsek = török: "Rózsabimbó", rabnő neve gümlek, kümlek = öltözet, ruha günde = török: nappal, naponta güzel = török: szép gyaur = hitetlen. A "káfir" régebbi és népnyelvi gavur alakjából ered: német Giaur, angol giaur, orosz gjaur stb. A magyarba a szerb djaur közvetítésével került. Lásd: káfir. ======================================================================== habibi, habiba = szerető férfi/nő, házasságon kívüli szexpartner. A nők nőnemű (habiba) szeretővel való kapcsolatát a hagyományos iszlám jog nem tiltja, amíg a feleség a kötelességét teljesíti, a férj azonban tilthatja és veréssel büntetheti. hadd = arab: vasárnap, a hét első napja haddad = kovács, ill. tábori kovács, "zsoldos" kézműves, a hadszervezet tagja haddzs = arab: mekkai zarándoklat. Minden épelméjű, egészséges muszlim, aki szabad, nincs adóssága, képes fedezni útiköltségét és az utazás idejére családja megélhetését, köteles életében legalább egyszer megtenni a zarándoklatot. Az iszlám ötödik pillére. hádi = arab: helyes útra vezető, vezetést adó. Allah neve. hadid = arab: vas hádim, hadim, hadam = arab: herélt szolga, eunuch ill. szolga hadiqa = arab: kert hadíth, hadisz = arab: hír, újság, tudósítás. Iszlám jogforrás, Mohamed mondásaiból, életének emlékeiből a tanúk és hagyományozók zárt, megszakítás nélküli láncolata útján végül feljegyzésre került hagyományok, amelyek segítenek a Koránban nem szabályozott történések értelmezésében, elbírálásában. pl., a próféta két feljegyzett mondata: - A tudomány egyetlen szava többet ér, mint száz ima elmondása. - Az a kéz, amely cselekszik, többet ér, mint az, amely imára kulcsolódik. hadzsi = olyan muszlim, aki már megtette a mekkai zarándokutat (haddzs). hádzsib = arab: ajtónálló, kamarás, bizalmas szolgáló hadzsín, hedzsin = arab: dromedár, egypúpú teve hadzsr = arab: elválaszt. Lásd: hidzsra háfiz, hafiz, hafez = arab: védelmező, megőrző, figyelemmel kísérő. Allah neve. háfiz, hafiz, hafez = aki könyv nélkül, fejből tudja a Korán szövegét. ("szívből tudja": arab kifejezés) hajvan = török: állat hak = török: jog, jogosultság, kiváltság, igazság, ... Lásd: hakk hakan, haqan = kagán, kánok kánja, méltóságnév hakaret = sértés hákem, hakem = arab: ítélő, bíráskodó, az igazság végrehajtója. Allah neve. hakim, hakím = arab: bölcs, tudós hakim = orvos, gyógyító (lásd "dzserrah") hakima = orvosnő hakk, haqq = arab: igazság, Allah neve haksiz = török: igazságtalan, méltánytalan halat = török: kötél hali = üres, lakatlan hali (török), háli (perzsa) = szőnyeg, takaró halib, haleeb = arab: tej halidzsi = szőnyegkereskedő halife = lásd "kalifa" halijen = most, jelenleg halim, al-Halim = gyengéd, Allah neve halka, halqa = arab: "kör", karika, láncszem, ill. átvitt értelemben pl. tanulókör, valamilyen szempontból összetartozó emberek köre. halka, halqa = "kör". Fülben viselt karika, rabszolga pozícióját jelzi. halka, halqa = "kör". Kupola kör alakú tetőnyílása. halva, halwa = arab: "édesség", mézzel édesített szezám-magos kalács, általában laposra készítik, és gyümölcsöt, diót raknak bele. Gyakran formára vágják (mint a szív alakú mézeskalács). halvadzsi = (cukor helyett rendszerint mézzel dolgozó) török "cukrász" hamám = arab: galamb hammam, hammám = arab: fürdő(szoba) ill. közfürdő. A közfürdőkben köpölyöző, borbély, masszőr (nagyobbakban több), bérelhető fürdőszolgák, takarító és karbantartó személyzet volt. A női fürdőkben természetesen női személyzet állt rendelkezésre. A vendég távozáskor fizetett, az igénybe vett szolgáltatások mellett külön számolták a felhasznált szerek árát. A 12. századi Bagdadban kb. ötezer, Régi-Kairóban 1170 közfürdő volt egyidőben. A gazdagok palotáiban magánfürdők épültek, néha több is, pl. külön a háremnek. hamr mültezimi = bor-adó bérlője hamr-i hadisz mukátaaszi = újbor illeték, a nem muszlimok fizették az általuk termelt bor után hán, khán = fogadó hanagah, hanekah = mecsetben a vándor dervisek szállásául szolgáló rész, éjjeli menedékhely háne = ház, háztartás ill. török fejadó ("dzsizje") egysége, adóalapja handzsár, handzsar = arab, perzsa, török: ívelt pengéjű rövid kard handzsi = fogadós. Lásd: hán. hanif = monoteista, egyistenhívő hansz = fű, gyep hanum = úrnő harábát bazar = nyilvánosház, bordélyház harabe, harab, harap = rom ill. roskadozó, omladozó, rozoga harács, haracs (török) haradzs (perzsa, arab) = adó haradzsi = adószedő harama = arab: (meg)tilt harami = török: rabló, útonálló, bandita haramijja = "banda, rablócsapat" harámli, haramli = 100 fő feletti létszámú akindzsi osztag, ill. annak portyája, őrjárata, harci tevékenysége (lásd "csete") harar = török: kecskeszőr zsák, ill. szőrcsuha hárem, harem (török), harám, harim (arab) = "tiltott". Asszonyok elzárt lakrésze, ahová a férjükön kívül más férfi nem léphet. Kiskorú gyerekek is éltek itt, a fiúk rendszerint 5-10 éves korukig, a lányok férjhez adásukig. (A török nyelvben a haremlik ugyanezt jelenti, lásd: szelámlik) A hárem nem "ősarab" vagy muszlim találmány, hanem a "hellén" kultúrától vették át. Hasonlóan elzárták asszonyaikat az ókori Athén szabad polgárai, vagy a bizánciak. A nomád eredetű arabok társadalmában az asszonyok keményen dolgozó, éppen ezért nem elzárható személyek voltak. Falun és a még létező nomádoknál ma sincs hárem, legfeljebb a leggazdagabbak között. hárem agaszi = lásd "kizlár agaszi" harir = arab: selyem harisza = zöldségleves csicseriborsóval Harun, Hárún = Áron hasis, hashish = arab: fű, szárított fű, széna, takarmány, hasis, hashish = indiai kender, ill. ebből nyert kábítószer. Az európai nyelvekben csak az utóbbi jelentés terjedt el. hasísíjjun, hásisijan = "hasisfüstölők", az aszasszin orgyilkos szekta tagjai. Innen ered pl. az angol asassin: bérgyilkos szó. hász = "kincs" (török, magánvagyon értelemben inkább használatos) hász = a szultán birtokai. Így neveznek egy szolgálati birtokfajtát is. hász oda = szultáni lakosztály hász oda basi = a szultáni lakosztály "főnöke", a szolgák vezetője hász odalik = szultáni ágyas, szolgálólány hasszam, hazzam = kiváló hászeki = a "hász" emberei, belső szolgák hászeki = kegyencnő, ágyas, olyan rabnő, akit gazdája kiválasztott nemi élet céljából. Ha fiút szült urának, felszabadult. Nem mindig lett ekkor sem törvényes feleség belőle, de fiának jogi helyzete nem különbözött egy "szabad állapotú" feleség fiának helyzetétől (lásd "kadin"). haszib, haszíb = számonkérő, Allah neve haszil = bevétel, földesúri adóból haszta = török: beteg hataba = prédikál, szónokol (lásd: hutba, khátib) hatib, hátib = lásd: khátib hatira = emléktárgy hatun, khatun = asszony, úrnő, az "első (fő) feleség" titulusa, de egyes helyeken a ház úrnője, lehet pl. a háziúr anyja, vagy legidősebb nőrokona. (lásd "kadin" "baskadin") hauli = föld felmérő (inkább birtokhatárokat jelölt ki, az értéküktől függően, a birtok tényleges nagysága mellékes volt) hauz = ásott víztároló havjar, hávjár, havyar = perzsa -> török: kaviár, hal sózott ikrája havi, hawi = arab: bűvész, kígyóbűvölő havli, avlu = udvar, belső telek, háztartás Hawwá = arab: Éva hawá = arab: levegő hayawán = arab: állat hazin = arab: könyvtáros. Sok híres arab tudós fizető foglalkozása volt. házine, hászine = szultáni (magán-) kincstár házine aga = kincstárnok házine uszta = "tárnokmester", a hárem főkincstárnoka, rendszerint jól képzett rablány, ill. a szülőképes korból kiöregedett egykori szultáni ágyas, kegyencnő házine oda = szultáni (magán-) kincstár, mint helyiség házinedár, hászinedár = kincstárnok hazir = arab: városi, letelepedett ember (ellentétben a nomáddal) hendek = vizesárok, árok, lövészárok hidzsáb = sál, fejkendő vagy más ruhadarab, amit a muszlim nők hajuk eltakarására használnak. Szélesebb értelemben a szerénységre és a nő egész testének eltakarására (kezeket és arcot kivéve) is utaló kifejezés. Hidzsász = az Arab-félsziget északnyugati része a Vörös-tenger partján. Medina, Mekka is itt van. hidzsra = arab: különválás, elválás. A hadzsr (elválaszt) igéből. Hidzsra, hedzsra, hedzsira = arab: "kivonulás, menekülés", az általunk használt időszámítás szerint 622-ben volt. Muharram 1. A muszlim időszámítás kezdete. Mohamed próféta ekkor hagyta el Mekkát, és követői egy csoportjával Jathribba ment. Mohamed a levelezését, egyezményeit és rendeleteit élete egyéb eseményei alapján dátumozta. A hidzsra szerinti időszámítást Omar, a második kalifa vezette be isz. 639-ben. Omar a hidzsra szerinti első évet muharram holdhónap első napjával kezdte, amely isz. 622. július 16-nak felel meg. 1677/78-ban (a hidzsra szerint 1088-ban) az oszmán-török kormány, megtartva a hidzsra szerinti dátumot, elkezdte a Julianus-naptár napéveit használni, ezzel két különböző hidzsra szerinti dátum alakult ki, hiszen a nap- és a holdév különböző hosszúságú. hijál = árnyjáték hikmat = bölcsesség himár = szamár (Himár-oglu: "Szamárfi", férfinév, létező személy) hime = (nem "élő") fa, tüzelő Hind = perzsa, arab: India hinta = búza hinzir = sertés hira = tábor, katonai sátortábor, al-Hira: egykori arab főváros a mai Szíriában hirdavat, hurdevat = "rövidáru", pl. tű, csat, gomb, stb. hirfet agalari = török: kézművesek, mesteremberek (többes szám) hirsiz = tolvaj hisán = arab: ló hiszár, hisszár = török: vár, erőd hiszár eri = török: "a vár férfiúi", a várőrség hissza = egy javadalombirtok "leválasztható", külön is adományozható része. A birtoknak volt "előírt" minimális jövedelme, az ezen felüli (külön, vagy más birtokhoz csatolva), elég jövedelmet biztosító birtokrész a "hissza". hizmetcsi kiz = takarítónő, szolgálólány, cselédlány hodzsa = "öreg" tudós, a legöregebb ulémák neve, nevelő (lásd "lála"), a perzsa "hvádzsa" szóból. hojin irgen = mongol: erdei törzs(ek), a lovasnomád pásztorkodásra nem tértek át. horlama = horkolás hüddzset = jogbiztosító irat, bírói döntvény, végzés hudut = határ huftan = a napi utolsó, esti imádság hümájun, humayun = szultán, átvitt értelemben maga a birodalom humsz = arab: ötöd. Adófajta. Perzsa eredetű török elnevezése: pendzs-i jek, pendzs ü jek, röviden "pendzsik". Részletesen lásd ott! Az iszlám törvénykezés előírja, lényege, hogy a zsákmányból 1/5 rész jár a kalifának (uralkodónak). hünkár, hunkar = uralkodó huri = többes szám, arab -> perzsa: a muszlim Édenkert örökifjú "szűz" lányai. A muszlim hit szerint valóban örökké szüzek maradnak az igazhívők számára biztosított "mennyei" gyönyörök ellenére. Ha mégis megfogannak, gyermekük egy nap múlva felnőttként születik. A muszlim Édenkertben elkülönített rész van azoknak, akik az apaság örömeire vágynak, nekik születhet gyermekük a huriktól. A Korán sok helyen utal a hurikra, "megtisztított feleségekként" és "makulátlan szüzekként" emlegeti őket. A hagyomány tovább színezte a hurikról kialakult érzéki képet, és "meghatározta" feladataik egy részét is. Például, amikor a hívő a Paradicsomba érkezik, egy nagy csoport hurit kap, és mindegyikkel annyiszor szeretkezhet, ahány napot Ramadán idején végigböjtölt, és ahány jótettet élete során cselekedett. További kismillió legenda szól a hurikról, mindegyik számos változatban. Lásd: gilmán. Az arab "haurá" (többes számban "húr") szó olyan nőt jelent, akinek szeme fehérje élesen kiemeli pupillájának feketeségét. A haurá szó kizárólag nőneműekre vonatkoztatható, a férfiakra vonatkozó szó arabul: "ahwar" (többes számban "húr"). A "huri" szó az arab írások perzsa és indiai fordításaiból terjedt el. A haurá jelentése több szótár szerint fekete vagy sötét szemű, ami akár jó is lenne, de a szó alapja kifejezetten a fehérségre utal. hurdzsun = zseb, nyeregtáska Hürrem, Hurrem = "Vidám", női név hutba, hutbe = pénteki vallási szertartás idején elmondott szónoklat az uralkodó nevére. Kisebb helyeken nem a helyi úr, hanem a nagyobb hatalmú uralkodó nevére szól, tulajdonképpen az alárendeltségi viszony formális elismerése, ezért fontos politikai aktus. Az arab hataba (prédikálni, szónokolni) igéből származó szó a közhiedelemmel ellentétben nem a pénteki imát, hanem az akkor elmondott prédikációt jelenti. A hutbe mind vallási, mind pedig politikai tekintetben a muszlim közösség életének jeles eseménye volt. Az első, ún. intő prédikáció, magába foglalja Allah és Mohamed próféta, valamint családja magasztalását és a bennük való hitet. Ezt követi az illető hónaphoz kapcsolódó erkölcsi intelem. Ebben a részben a hátibnak lehetősége nyílott, hogy figyelmeztesse a gyülekezet tagjait az iszlám előírásainak betartására. A prédikáció után a hátib felszólította a híveket az imádkozásra, mire mindnyájan elvégezték imádságukat. Ezután következett a pénteki istentisztelet legünnepélyesebb és politikai szempontból is kitüntetett része, a második hutbe, azaz a tulajdonságok szónoklata. Ebben a szónok megemlítette a kalifa, esetünkben az oszmán szultán nevét, ami azt jelentette, hogy mindazokon a területeken, ahol a szultán nevét a hátibok belefoglalták a hutbéba, a szultán volt az úr. ======================================================================== ibád = a nesztoriánus keresztények neve Iblisz = bukott angyal, sátán. A görög "diabolosz" szóból származtatják. Az iszlám hit szerint Allah a tűzből teremtette az angyalokat, Ibliszt visszavetette a tűzbe. (Vesd össze: pokol, tisztítótűz) ibn = arab: fia valakinek, pl. ibn Ahmad: Ahmad fia. Más szóalak: bin. Néha előfordul a párszi eredetű -waihi (Ahmad-waihi), és a kelet-iráni -án (Ahmadán) névalak, jelentésük ugyanaz. (lásd: oglu, záde) ibn Abih = "apjának fia", ismeretlen apától származó fiú "apai neve". ibn al-Ard = "a föld fia", utazó, vándor Ibrahim = Ábrahám ibrik = török, arab, perzsa: csésze, csupor, kisebb korsó. ics, icsmek = iszik ics etek = alsószoknya icskü = ital íd = arab: "boldogság ideje", ünnep Íd al-Kabír = "Nagy Ünnep", áldozat ünnepe, a zarándoklat havának 10. napján. Lásd: Bajram Íd as-Sagir, Íd asz-Szagir = "Kis Ünnep", Ramadán-havi böjt befejezését ünneplik. idzsáza = engedély, diploma, Képesíti a tanulót egy tárgy vagy könyv tanítására. Szerepel benne, hogyan hagyományozódott a tudás a forrástól jelenlegi birtokosig. idzsmá, idzsmaa, idzsma = "(köz)megegyezés", az ulémák véleményének egysége, az iszlámban fontos jogalap, további vita az adott kérdésről a megegyezés után tilos. idzsmál, idzsmal = összesített, ellentéte a "mufasszál" (részletes) idzsmál, idzsmal = "teljes", hiánytalan javadalombirtokra mondták, pl.: idzsmál ziámet: a ziámet-birtok "előírt" bevétel más kiegészítő jövedelem nélkül is beszedhető. Beleértik a műveléshez szükséges eszközöket és a birtok adózó népét. idzstihad = erőfeszítés (lásd "dzsihad") iflák, iflak = török uralom alatt élő szerb, vlach, stb. népelemek, fegyveres szolgálattal is adóztak, többnyire határőrként. Nevük a "vlach" szóból ered. ifrandzs = "frank", a keresztesek elnevezése volt, ma általánosan az európaiak neve ifraz = kiválasztás iftár = a böjtöt "megtörő" estebéd, ünnepi étkezés igár = kirgiz: vadászkutya, agár ihsid = perzsa: herceg ihtiszab = vásári rendtartás, a vásáron fizetendő díjakat, illetékeket is tartalmazza. ihtiszab agaszi = vásárbíró, felügyeli a vásári rendtartás ("ihtiszab") betartását. ihzarije, ihzarie = bírósági idézés, ill. törvénykezési "irat-költség", polgári ügyekben keletkező hatósági iratokért fizetendő díjak, illetékek. iji = török: jó ikdis, akdis = perzsa, arab, török: gebe, kevert vérű, vagy ismeretlen származású ló, "alantas" teendőkre használták ill. málhás ló iki = török: kettő (számnév) ikiz, ekiz = török: iker ikta, iqta, iqtá = arab: "juttatás", szolgálati, főleg katonai birtok, meghatározott időre ill. feltételekkel, néha életfogytig adják. CSAK az előírt szolgálattal tartozik a birtokos, viszont a birtokon élő adózók többnyire valamilyen jogcímen az uralkodónak is fizetnek. il = haza, nép (Rumili: a rumik hazája, népe) il, jil = év il- = kun: függeszt, (fel)köt il- = török: hozzáér, tapad, illeszkedik ilerü = előre ilkán, ilkhán, ilkhan = mongol: az "ulusz" uralkodója. Az il megfelel az "ahl", "ehl" szavaknak. Az Ilkhán birodalom Hülegü ulusza volt a mongol birodalmon belül, de a korabeli török és perzsa források Dzsocsi uluszának urára is az ilkán szót használták. ilkbahar = török: tavasz ilm, 'ilm = arab: tudás. ilt- = török: vezet, visz Ilmukah, Ilumkuh = Holdisten (sábai, dél-arab), Sába "főistene" volt iltifat = dicséret, bók iltizam = "bérlet", kincstári jövedelem vagy birtok előre meghatározott összegért történő ideiglenes használata. iltizam mukátaa = bérleti díj imaret = szegénykonyha, általában egy alapítvány ("vakf") működteti. iman = arab: hit, igaz hit imám = a hitben "elöl álló", papi elöljáró, előimádkozó, körülmetélő, házasságot szentesítő feladatokat lát el. Általános értelenben az imám a közösségi imát vezető személyt jelenti. Szélesebb értelemben a kifejezés a muszlim közösség vallási vezetőit is jelenti. Az imám annak ellenére, hogy imát vezet, prédikációt tart és más feladatokat is ellát, ebben a minőségében nem felszentelt pap, és így nem tartozik semmiféle hierarchikus rendszerbe. Az imám továbbá nem lép fel közvetítőként az egyén és Isten között. Az oszmán birodalomban a kincstártól állandó fizetést kaptak a "hivatalos" vallási feladatokat ellátó imámok. Szunniták: bármely nagy álim (tudós) szólitható imámnak. Sí'iták: a Próféta 12 utódja egyikének, Alinak leszármazottjai lehetnek imámok. imbereh, imbarih = arab: tegnap imel = mell imeldas = szó szerint "mell-társ", kebelbarát indzs = kicsi, csinos ill. jelentéktelen, csekély indzse = vékony, kicsi ill. okos, ravasz indzselen- = finomkodik, előkelősködik indzsi, jindzsü = gyöngy Indzsil, al-Indzsil = evangélium indzsir = fügefa, füge inek = török: tehén ill. szarvasünő, szarvas fiatal nősténye ini = kicsi, apró, fiatalabb testvér ip = török: kötél iplik = török: gyeplő irak, iraq = alföld, al-Irak, al-Iraq: ország neve Irán = állítólag az "árja" szó többes számú alakjából kapta nevét. irgen = mongol: törzs (lásd: ajil, obok). Nem csak vérségi szervezet, a befogadott családok és nemzetségek a törzs teljes jogú tagjai lesznek, ha elfogadják a közös származási legendát, a törzs szokásjogi alapját. iri = török: vastag, nagy irik = akarat, erő, hatalom irk, irik, irig = török: bárány, ürü (herélt kos). irmak = folyó irszálije = természetben fizetett adó, pl. gabona-tized, ha nem váltják meg pénzben, hanem ténylegesen a terményt gyűjtik be. irszálije = "küldemény", a tartományokból a központi tisztviselők által beszedett tényleges adó, amelyből egy fix összeget visszautalnak a tartomány igazgatási költségeinek fedezésére. irükli padisah = önkényes uralkodó, zsarnok irüksiz = "akarat nélküli, elnyomott", rabszolga Iqra = arab: olvass! hirdess! recitálj! A qara'a szó felszólító alakja. A hagyomány szerint a Korán első szava. A legkorábban keletkezett 96. szúra (A vérrög) első 5 ájája: "1. Olvass Urad nevében, aki teremtett. 2. Vérrögből teremtette az embert. 3. Hirdess! A te urad a legnagylelkűbb, 4. aki Tollal tanított, 5. megtanította arra az embert, amit nem tudott." isitmek = török: (meg)hall ism = arab: név ismar- = ajánl, rábíz ispinah = arab: spenót, paraj. A perzsa aspanah szóból származik. isrük = részeg Iszá, 'Iszá = Jézus, az iszlám egyik kiemelkedő prófétája. Az embereket jóságra és Isten kizárólagos imádatára szólította fel. A muszlimok nem hiszik, hogy Jézust keresztre feszítették. Hitük szerint Isten megmentette Jézust, és a Mennybe emelte. Iszháq = Izsák, Izmael (Iszmáil) öccse, Ábrahám (Ibrahim) fiatalabb fia. Az iszlám prófétának tartja. iszirmak = török: harap iszlám = arab: alávetettség (isten akaratának), teljes odaadás. A szó a hárombetűs s_l_m szógyökből származik. Különböző lehetséges jelentései magukban foglalják a béke, az üdvözlet, a megadás és elkötelezettség fogalmát. Legáltalánosabb értelemben az jelenti, hogy az egyén elkötelezi magát Istennek azáltal, hogy ugyanezt a nevet (iszlám) viselő vallást követi. iszlak = nedves Iszmáil = Izmael, Ábrahám (Ibrahim) és szolgálója, Hágár (Hadzsar) fia, az arabok legenda szerinti őse, az iszlám egyik prófétája. Féltestvére, Izsák (Iszháq) megszületése után Ábrahám az első feleség (Izsák anyja, Sára) kívánságára elűzi, de Isten megmenti Izmaelt és anyját a szomjhaláltól. (lásd: Kába, Bajrám) Az izmaelita a régi magyarban és számos más nyelvben eredetileg az arabok elnevezése, ami később más muszlim vallásúakra is átterjedt. A héber Jismaél jelentése: meghallgat az Isten. iszpendzse = kapuadó, nem muszlim fizette birtoka után földesurának. (lásd: csift rezmi) Ezen felül kellett fizetni a "haradzs"-ot a szultánnak. isztina = arab: kölcsönös katonai hűség, elkötelezettség a vezér és katonái között. Perzsa isztan, istan: "ahol/ahova (valaki) áll". Ebből ered a helynevek -isztán, -sztán végződése is. isztiszlah = közös érdek isszig, izik = forró, meleg, izzik it = török: kutya ithmidun, al-Ithmidun = arab: szemfesték. Erre antimonport használtak, így valószínűleg ebből ered az antimon szó. Lásd: kohl izoglán = török: rab fiú, akit kiképeznek a szultán szolgálatára, katonai vagy polgári tisztségviselőnek (lásd "devsirme") Izrail, Azrael = "halál angyala" Izrafil, Iszrafil = Rafael angyal, ő fújja meg majd a "feltámadás trombitáját", amellyel elszámolásra szólítja a lelkeket. ======================================================================== jaba, java = haszontalan, gyenge jabhgu = régi türk méltóságnév, katonai vezető jadid = arab: új jag = zsír jag = esik (az eső) jagma = rablott holmi, zsákmány jagmur = eső jagmur damlaszi = esőcsepp jaj, jai = török, perzsa: íj jaj, jaz = nyár jaja = az oszmán hadsereg korai gyalogos alakulatának katonája. Később segédszolgálatot ellátó bármilyen katona lehetett. jajdzsi = török: íjkészítő jak, jakmak = török: ég, melegszik, meggyullad jaki = tűzrevaló jakin = török: közel jakinlik = szomszédság, közelség jala = mongol, tatár, kun: rágalom, bűn jaldiz = aranyozott, fénylő, csillogó jam = segítő jam (török) dzsam (tatár, mongol) = postaállomás, lóváltó hely a fontos utak mentén a mongol birodalomban. A hátaslovak mellett juhokat, szarvasmarhát is tartottak élelmezési céllal. Az állomások személyzetének elnevezése: jamcsi, jamdzsi. jam-at = váltott ló jama = javításra, kiegészítésre használt anyag jama- = kijavít jamak, dzsamak = segéd, inas jamak, dzsamak, jamakdzsi, dzsamakdzsi = helyettes, fegyverhordozó, katonai segéderő jamakija, dzsamakija = zsold, fizetség jan, jana = párhuzamosan, egymás mellett janak = török: arc jangin = tűzvész janicsár = elit gyalogos haderő. "jeni cseri": új sereg. Eredetileg a meghódított területek nem muszlim lakosságának gyermekadójából ("devsirme") ill. a hadizsákmányként a szultánt megillető rész rabszolgáiból szervezte Orhán szultán (uralk.: 1326-1359), mint testőrséget. I. Szulejmánig (uralk.: 1520-1566) csak a szultán vezérletével vonultak háborúba. A rab gyermekeket eleinte kisázsiai törököknél osztották szét, hogy ott a nyelvet, vallást és szokásokat elsajátítsák, később pedig Isztambulban, Drinápolyban és Gallipoliban nevelték őket, kaszárnyákban. 18-20 éves korukban átléptek a janicsárok egyes ezredeibe, ahol három évig szolgai munkát végeztek. Szulejmán koráig nem házasodhattak, ezután is csak kivételes engedéllyel. II. Szelim uralkodása (1566-1574) idején már saját gyermekeik ("kuloglu") is beállhattak janicsárnak, III. Murád (1574-1595) hosszú és véres perzsa háborúi után pedig olyan muszlimokat is felvettek, akik nem mentek át a régi szigorú iskolán. 1640 körül végleg megszűnt a devsirme, ezután csak a janicsárok fiai és az önkéntes muszlimok biztosították az utánpótlást. A janicsárság felhígult, az elit jellege megszűnt. (lásd: bektasi dervis rend) janicsár oda = janicsár közös szállás, janicsár kaszárnya hálóhelyisége, szobája (de a táborban a sátor is) janicsár orda = 20, később 30 főből álló alegység, szakasz, időnként azonos értelemben használták az odával janub = arab: dél, égtáj jap- = befed, eltakar jap- = épít, csinál japagi-akcse = "gyapjúpénz", a lenyírt gyapjú után fizetendő adó. japak, yapak = török: gyapjú, juh téli gyapja japi = épület japuk = gyapjú, takaró jarat- = török, tatár, kun: alkot, gyárt jaraq = török: fegyver jarga, jargak = irha, a bőr szőrtelen oldala ill. az ebből készült suba jargucsi = török: bíró és vádló egyszemélyben. Lásd: dzsargu. jaril- = török: elszegényedik jarimada = félsziget jarle = tatár: szegény jarlig (török) dzsarlig (mongol, tatár) = káni okirat jarmak, yarmak = dárda, gerely, lándzsa jasil = zöld jasz, yas = török: gyász jaszadisi = tiltott, meg nem engedett jaszak = török: kiátkozás, átok, megtiltás, kitiltás, tilalom Jaszak (török), Dzsaszak (mongol) = Dzsingisz kán idején összeállított mongol törvénytár. A mongol-tatár népek sokáig, még az iszlám hit felvétele után is nagy tiszteletben tartották, és a "saria" elé sorolták. jaszamak = él (ige) jaszamin = perzsa, arab: jázmin, fehér virágú díszcserje. jatagán = hullámosan hajlított pengéjű rövid keleti kard jatmak = török: fekszik jatra = idegen (lásd: garib) jatugan = cimbalom jatugandzsi = cimbalmos jaubagi, jaubegi = hadvezető, hadnagy (lásd: jabhgu) jaz = török: nyár jazin = nyáron java = tilosba ment marhák után fizetendő bírság javúz, javuz, yavuz = szó szerint: éles. "Vad", "dühös", "rettegett" értelemben ragadványnév. Javúz Szelim (1512-1520): török szultán javúz arszlan: vad oroszlán jazid = számvevő jazidzsi = írnok jed = kéz (birtok értelemben használták) jedi = török: hét (számnév) jediszan = török, tatár: "hét nemzetség", egy tatár törzs neve jeke oran = mongol: magas, nagy hely: a kán "trónja". Törökül: ulug orun. jeken = gyékény jekun = összeg jel, yel (török), jil (tatár) = szél, levegő mozgása a szabadban jelkenli = vitorlás, kizárólag a szél erejével hajtott hajó. jem = csalétek, csali jemek = török: eszik jemek = török: étel jemin, yamin = arab: jobb, jobbra, jobb kéz felé (az egyiptomi Thébából keletre induló karavánúthoz képest, => Jemen) jemin = jobbszárny (lásd: szagkol) jemin = eskü, fogadalom, káromkodás jemis, jimis = török: gyümölcs, étel jemis tatli = desszert jemisdzsi = gyümölcskertész jemken, yemken = arab: talán jeni = új, modern jeniden = feléledés, új életre kelés, újjászületés jenszun, yansoon = forró fűszeres tea, gyógyhatása miatt fogyasztják jep = kötél jeplük, jeplik = kötelék jer = török: föld jer hakki, yer hakki = "hely joga" (vásárban), helybiztosítás illetéke. Az oszmán birodalomban fél akcse. A városban dolgozó és ott árusító személy illetékmentes. jerli = őslakó, bennszülött, hazai, belföldi jersziz = nem odaillő jesil = zöld jeszár = balszárny (lásd: szolkol) jeti = hét, számnév jetim = árva jetkili, jeterli = kellő, elegendő, ill. illetékes jibna = arab: sajt jig, yig = török: összegyűjt jikamak = török: mos jilan = török: kígyó jil, jal = fénylik Jildirim, Ilderim = villám, férfinév is, ill. I. Bajazid (1389-1402) szultán ragadványneve jildiz, yildiz = török: csillag jildiznáme = csillagjós könyv jilim, dzsilim = (halász)háló jiltavár, yiltawar = alvezér, a kánnak, meghódolt nép uralkodója jiltir, jaltir = ragyogó, fénylő jirak = sovány, vékony jirtidzsi, vahsi = vad, vérengző jogur-, yogur- = török: gyúr jogurt, yogurt = tejtermék jok = török: nincs joklama = szemle, ellenőrzés. Megadott nap, amikorra a had összegyűlik, hogy a bég (ill. az erre kijelölt joklamadzsik) előtt a szpáhik, valamint a jövedelmarányosan előírás szerint tartott dzsebelük bemutassák a lovaikat, fegyvereiket, felszerelésüket. Békeidőben is rendszeresen voltak szemlék. joklamadzsi = török: vizsgáló, ellenőr jokszulluk = szegénység jol = török: út joldas, yoldash = török: bajtárs, katonatárs jolluk = török: útdíj jorgun = török: fáradt joszu = mongol: szokás. Törökül töre, döre, de ezt a szót a mongolok törvény értelemben vették át. joszun = mongol: szokások. A törzsi szokásjogot értik alatta. joszun jeke töre = mongol: "szokások és nagy törvény" szerint hirdettek ítéletet a mongol birodalomban. Lásd: Dzsaszak, Jaszak, Dzsargu, Jargu. jumn (al-Jumn) = boldogság (lásd "jemin", ebből ered a téves római Boldog Arábia (Arabia Felix) név) jopar = mosusz, ill. illatos növény jori- = megy, jár jüdzse, jüksek = magas jügen, jüken = gyeplő jük = "teher", egy málhás teve vagy ló rakománya, teheráru, rakomány jük = "erszény", ill. százezer akcse egy összegben jükszük, yüksük = török: gyűszű jumruk = ököl jumur, yumur = török: gyomor jumurta = török: tojás jurt = török: sátor, lakóhely, otthon, ill. ország, haza. jürük = valószínűleg türkmén eredetű nomád népelem, az anatóliai hegyek legelőin pásztorkodtak. A 15. század második feléig harcoló alakulatokat, azután pedig segédszolgálatot ellátó csapatokat adtak az oszmán hadnak. jürük = gyapjúból készült szőnyeg, a "jürük" népnévből. jüz = felszín jüz = török: száz (számnév) jüz-, jüzmek = úszik, víz felszínén marad jüzbasi = százados ill. (haramia) kapitány, rablóvezér jüzük = gyűrű, gyűszű ======================================================================== kab = tök, sütőtök kab, kaba = duzzadt, dagadt, átvitt értelemben: goromba, műveletlen Kába = egy fekete (feltehetően meteorit) kő Mekkában, a muszlimok egyik szent helye. Hitük szerint Ábrahám (Ibrahim) elűzött fia, Izmael valamint anyja, Ábrahám szolgálója, Hágár (Hadzsar), építették a szomjhaláltól való megmentésük örömére a Kába kövénél az első szentélyt. (lásd "Bajram", "Izmael") kabak = török, kun: tök kabak = falu, kisváros kabakcsi = őr, kapuőr kabála = arab területmérték, kb. 2510 négyzetméter (kb. 0,25 hektár). Kb. megfelel egy pár ökörrel egy nap alatt egyszer felszántható területnek. kaban = vadkan kabila = törzs (beduin), (lásd "ahl", "kaum") kabír = arab: nagy kabsa = arab: rizses hús kabuk = török: kéreg kacs- = fut, menekül kacsak mal = csempészáru, csempészés kacskin = szökevény kacskun = szökevények, kijelölt szolgálatukat elhagyók vagyona, amelyet a kincstár lefoglalt. kadá = arab: (el)dönt kadar = arab: "predesztináció", "eleve elrendeltetés", isteni akarat, (lásd "kiszmet") kadeh = talpas pohár kádi, kazi = bíró, a vallási (saria) és szultáni (kánon, kanun) törvény őre, bírói körzete a "kádilik", egyben adminisztratív területi egység is volt, a szandzsák alá tartozott. (lásd: kaza) Az arab "kadá" ((el)dönt) szóból ered. Bírói működése mellett jegyzői funkciókat is ellátott, a közigazgatás minden lényeges területén (adóösszeírás, adókivetés, mozgósítás, birtokgazdálkodás, stb.) feladatokat kapott. A "kazi" a köztörök kiejtés szerinti alak. kádi al-Kudah = "bírák bírája", körzeti főbíró (a kalifa legfőbb bíróságának főnökét is így hívták Bagdadban) kádi szidzsilleri = bírói jegyzőkönyvek, a kádi hivatalos iratainak jegyzéke. Lásd: szidzsil, hüddzset, temesszük kádiaszker, kazaszker = "fő hadbíró", egy évre bízták meg feladatával, a második legmagasabb rangú jogi tisztség a Sejk-ül-Iszlám után. Rendszerint kettő volt: egy Anatóliában és egy Ruméliában. kadin = "hivatalos" feleség, olyan ágyas, aki elismert, törvényes fiút szült urának (lásd "hászeki"). Ha rabnő volt, felszabadult, csak a szultáni feleségeket nem szabadították fel hivatalosan, főleg politikai okból. A "kadin" kifejezés a nyugati történetírásban terjedt el, az arab ill. török nyelvben a "hászeki" és a "hatun" szavakat használják. kadin efendi = asszony, feleség (mai török nyelvben), régen az aktuális "kedvenc feleség" (a palotaúrnő) elnevezése volt, de minden "hivatalos" szultán-feleséget megilletett ez a megszólítás kadirga = 1-2 árbocos, kb. 42 m hosszú hadigálya, 25-26 pár evezővel, evezőnként 4-5 evezőssel, 3-13 ágyúval. Karcsú, kis merülésű, gyors, de csekély szállítókapacitású típus. Kb. 100-150 katona és 30-35 tengerész szolgált rajta az evezősökön kívül. 1614-ben egy teljesen felszerelt kadirga (legénység nélkül) kb. 230-300 ezer akcséba került (kb. 1200-1500 af piaci arany-ezüst árfolyamon, kb. 1900-2500 af lenne a szultáni kincstár hivatalos árfolyamán). kafa = kápa (nyergen) kafedzsi, kafedzsi uszta = kávéház tulajdonos, vagy vezető kafesz = rács káfir, kafir = "eltakaró" (elfedi maga elől az iszlám "igaz hitét"), (meg)tagadó, hitetlen. Perzsa-arab eredetű szó. (Lásd "gyaur") kaftan, kaftán = török: díszes köntös, a keleti népek és ortodox zsidók hosszú, köpenyszerű, galléros kabátja. Eredetileg a kelet-iráni lovagok hordták. Forrása a perzsa haftán: páncél alatt viselt mellény. Arab neve a 16. század előtt khiftán, később qaftán, quftán. káfúr = arab: kámfor. Forrása a perzsa kápúr, ill. szanszkrit karpúram (kámfor, kámforfa). káhira, al-Káhira, al-Qahira = arab: győztes, győzelem. Kairó város és több mecset neve. kahf = barlang kahhar, al-Kahhar = győztes, legyőzhetetlen, ill. mindenható, Allah neve kahva, kahwa, gahwa, qahwa = arab: kávé. Kaffa város nevéből származik. A qahwa a 12. századig egy vörösbor-fajta volt, a 13. századtól már kizárólag a kávét jelenti. kahverengi = török: barna kai-, kaj- = hajlít Kaifa hálak? = "Hogy vagy?", köszönés után vagy helyett mondják. Illő válasz, szinte mindig: Al-Hamdu l'Illah = "Allahnak hála!" Kaifa enti? = "Hogy érzed magad?", köszönés után vagy helyett mondják. Illő válasz, szinte mindig: Al-Hamdu l'Illah = "Allahnak hála!" káim = fenntartó, gondoskodó, Allah neve káim, kajim = török templomszolga, fizetett állami tisztviselő kaja, kaya = kő, kőlap, szikla kájendi = perzsa: "ropogtatni való", kandiscukor kajgan = csúszós, sikamlós, síkos, ill. "minden hájjal megkent" ember kajik, kayik = hajó, csónak kajin = keselyű kajmak = krém kajmakám = helytartó, a szultán vagy a nagyvezír helyettese, de így nevezték a bégek helyetteseit is. kajszi, kaysi = perzsa -> török: barack kala- = felhalmoz, egymásra rak kala- = pirít, éget, lásd: kali kalaj, kalay = ón kalam = arab: szó, beszéd, ill. dialektika, mint filozófia fogalom. kalam, kalám, kalem = írótoll, írónád (latin: calamus). Az arab nyelvbe a görögből került. kalam, kalám, kalem = pénzügyi igazgatásban: ügyosztály kalb = arab: kutya kale = vár, erőd, erődítmény kalender = építész mester, ill. egyházi iskola vezetője kalfa, halfa = "segítő" kalfa, halfa = kézműves alkalmazott, ill. idős szolgáló, szolgálólány, ill. segéd, beosztott tisztviselő, hivatalnok elnevezése kalib = arab: kaptafa, öntőforma. A görög kalopodion (kaptafa) szóból, ami a kalon (fa) és pusz, podosz (láb, lábfej) elemekből áll. Valószínűleg innen ered a kaliber szó. kali, al-Kali = hamu, fahamu. Ebből ered az alkáli vegytani szakszó, és a kálium (alkáli fémek közé tartozó ezüstfehér, puha elem) neve. kalifa, khalífa = arab: "hátrahagyott", utód. Mohamed próféta örökösei az iszlám élén. Később a török szultán is felvette címei sorába. kalifa, khalífa = arab: ötven katona parancsnoka, a "qá'id" helyettese kalim = házassági ajándék ill. felhalmozás, rakás kalima = "szó, ige", szakszó, megfelel a vallásban ill. a filozófiában használatos Ige, Logosz fogalomnak. kalit = falufőnök, családon vagy nemzetségen belül öröklődő tisztség. kalitim = örökség kaljata, kalyata = hajótípus, kisebb gálya, 32-36 m hosszú, 19-24 pár evezővel, 7 ágyúval. kalkan (török), karagan (kazár) = tüskés bozót kalkán = pajzs kalkandzsi = "pajzskovács", fegyverkészítő kalpak = török: szőrmesüveg, kalpag. Semmi köze a kalap szóhoz. kama = tőr kamas, kamis- = kápráztat, megcsal (varázslat által megköt) göz kamastir = szemet kápráztat kamcsi = ostor, korbács kamha = török: damasztszövet, kamuka kammún = arab: kömény, fűszernövény kan = török: vér kanara = mészárszék kanat = török: szárny kanat, qanat = arab: csatorna, vízvezeték. (lásd: qanat) kandí, kandi = arab: "cukorból van". Perzsa közvetítéssel a szanszkrit khanda (tört cukor), ill. khand (tör) szóból. kantar, kangtar = kantár ill. felkantároz (lovat) kantar, kantár = mértékegység, 56,4 kg kanun, kánon = szabály, törvény kanunname = (szultáni) törvény-gyűjtemény, törvénykönyv, szabályzat. kanunname-i liva-i Szegedin: szegedi szandzsák törvénykönyve Kanza, Kanza Rama = arámi: "kincs" ill. "nagy kincs", a szabeusok szent könyve, isteni kinyilatkoztatása. kap- = török: (be)zár, csuk kapak = török: fedő kapali = török: fedett, borult (idő) ill. zárva kapan = raktár, magtár kapan = mérleghez használt nagy, nehéz súly, lásd: mizan kapcsa = kapocs kaphan = csapda kapi (török), kabak (kun) = kapu, porta, szállás, udvartartás kapi agaszi = a "fehér eunuch-ok" agája kapidzsi = ajtónálló, őr ill. gondnok, házfelügyelő kapidzsi basi = fő palotaőr, őrparancsnok kapidzsilar kethüdászi = a "kapidzsi basi" helyettese, őrtiszt kapikulu (többes számban használatos: kapi kullári): palota(rab)szolga, a szultán szolgálatában álló rab, lehet valóban szolgáló, de hivatalnok, vagy katona is kapis = rablás kaplan = török: tigris (vesd ösze: Kaplony) kaplu-baga = teknősbéka kapsik = rabló, zsivány kapu kethüdászi = török: portai ügyvivő, a távol szolgáló főurak saját képviselőt tartottak a szultán és a nagyvezír hivatala (díván) környezetében, hogy érdekeiket védjék. A pasák és szandzsákbégek szinte kivétel nélkül rendelkeztek "udvari" ügyvivővel. kapudán = hajó vagy hajóraj parancsnoka. A várak, városok őrtisztjeit is nevezték így. A kapitány szavunkkal azonos eredetű. kapudán pasa = főadmirális (török: Kaptan-i Derya vagy Kaptanpasa) kar = török: hó kara = fekete Kara-kojunlu = Fekete Ürü (török törzszövetség) kárabhána = karaván. Eredeti perzsa jelentése: hosszabb időtartamú hadi vállalkozás, expedíció. karacsiger = török: máj karacsu, qarachu = mongol, tatár: alattvaló. Szó szerint: fekete csont. Mindenki karacsu, aki nem Dzsingisz kán családjának egyenesági leszármazottja. Korábbi, szűkebb jelentése szerint: szabad közember, saját állatvagyonnal rendelkező nomád pásztor. karak = rablás, kifosztás karak, karag = rabol, megkárosít karakcsi = rabló karakgan = kártevő karamuk = török: kiütéssel járó betegség, himlő karanfil = szegfűszeg karavul = őr, felderítő karbalawi = zarándok, aki messziről érkezett Karbala (Kerbela) városba. Az erőfeszítést díjazzák, aki közelről utazik, annak nem "jár" a kitüntető cím. Karbala a siita szent városok egyike. kargaj = holló kargan- = káromkodik kargas = veszekedés kargis = átok karhane, kárháne = az uralkodó által építtetett nagyobb kézműves műhely, sokszor rabszolga (hadifogoly) kézművesekkel, az udvar és a had ellátására. kari = kar, kéz ill. állat elülső lába kari = török: feleség karije = falu karin = török: has káriz = földalatti vízvezeté, csatorna, Iránban. karkam = arab: sáfrány karmak = horog (horgászfelszerelés része) kartal = török: sas karuv = erő kas = arab: pohár kas = szemöldök kásif = kormányzó (egyiptomi) kasik = kanál kasz = török: izom kaszab, kaszap (török), kasszáb (arab) = mészáros kaszkasza = arab: megtör, megőröl. Lásd: kuszkusz. kasszabije = mészárszék-adó, illeték kászim, kaszim = szétosztó, Allah neve. Áldását, ajándékait igazságosan, bölcsen és kegyesen osztja el, mindenkinek megadva a jussát. kat = sor, oldal, szárny, csatasor katai (többes szám) = nem muszlim magánbirtok az Abbászida kalifátusban. Tizeddel adózik. Az állam utalja ki, addig maradhat magánkézben, amíg művelik. Ha parlagon marad, akkor az államra száll vissza. Örökíthető, eladható, amíg a művelhetőséget nem veszélyezteti, addig osztható is a birtok. Egyes számú alakja: katia. katar = málhás állatok sora (egymás mögé sorba kötött tevék, öszvérek) katardzsi = (öszvér, teve) hajcsár katia = lásd: katai katik = kenyér kátir, kadir = öszvér kaum = beduin: nemzetség, (lásd: ahl, kabila) kauszádzs = arab: cápa, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos kavir = sós mocsár kaz = török: liba kaz- = ótörök: kóborol. Valószínűleg a kazár, kazah, kozák népnevek innen származnak. (Lásd: kazak) kaz-, kazmak = ás kaza = körzet, a szandzsák része, rendszerint ugyanaz, mint a kádilik (bírói körzet), vezetője maga a kádi (török kiejtéssel "kazi"), de az is megszokott, hogy a szandzsákbég kinevezi saját emberét (kajmakám: "helyettes") a kaza irányítására és a kádi posztját más kapja. kazághand = harci zeke, rövid kabát, vastag, bélelt gyapjú vagy selyem. Fém páncél helyett viselték. A perzsa kazh-aghand kifejezésből származik. Perzsa: kazh, kazs: nyersselyem, ill. aghand, agand: töltött. kazak = szabad, kóborló, nomád. A kozák, kazár, kazah népnevek őse. kazan = "kivájt", kondér, vízforraló edény, kazán, ill. mélyedés kazandzs = nyereség, haszon kazgak = haszonszerző, gazdag kazgan-, kazan- = nyer, szerez kazmadzsi = "ásó" (ember), földmunkás kazuk, kazik = karó kebab = arab, török: sült hús kebeke = gyapjúnemez, cserge keber = festmény kecse = nemez, ill. ebből készült fejfedő, süveg kecsi = török: kecske, ill. kéjenc, élvhajhász, szatír ("vén kecske") kedi = török: macska, cica, ill. punci kedive = az egyiptomi török alkirály címe a török uralom (1867-1914) idején. A perzsa khidív: "herceg" szóból. kefe = török: kefe, eredetileg lóápoló eszköz keklik = fogoly nő, rabnő kelek = éretlen kelek jemis = éretlen gyümölcs kelek = kopasz, szőrtelen, meztelen, kelek it = szőrtelen kutya Kelamullah as-Serif = "Nemes Isteni Szó", a Korán kelem = káposzta keme = hajó kemik = török: csont kendir = török, kun: kender, len kep = kép, forma kepenek = török: köpeny, bő felsőruha kerim = kegyes, kegyelem kerjána, keryana = olvasás, olvasmány, megtanulandó lecke, "szentírás" (szír, lásd: Korán) kerman = erőd, erődített kisebb város ill. fallal körülvett udvarház a városon belül. Itt van az úr kertes lakóháza, a szolgaszállás, legalább egy kút, gazdasági épületek, istállók, ólak, stb. Rendszerint döngölt agyag a fal. kervan = karaván kervanszeráj = út menti fogadó kesel = beteg kestane = gesztenye kesz-, keszmek = vág kesze, kisze = bőrzacskó, erszény keszedár = "erszénymester", kincstárnok, adószedő is lehet keszer = kés keszken, keszkin = éles keszime = "természetben" fizetett adó, kötelezettség, beszolgáltatás (gabona, bárány, stb) keten = len kethüda = helyettes, képviselő, egy szervezet vagy hivatal képviselője egy másik szervezetben, ill. bizonyos csoportok megválasztott képviselője, számos tisztség neve a török birodalomban, pl. legygakrabban a janicsáraga helyettesét nevezték így. ketmen = ruha khabbaz = arab: pék khabíth = arab: gonosz. Khadidzsa = Mohamed próféta első felesége. Amíg Khadidzsa élt, Mohamed nem vett mást feleségül. Khadidzsa sikeres üzletasszony volt Mekkában, aki Mohamedet kereskedőként alkalmazta a közismert őszintesége és megbízhatósága miatt. Negyvenéves volt, mikor a jóval fiatalabb Mohamed felesége lett. 65 éves korában (619) halt meg. Két fiuk és négy lányuk született. Fiaik még csecsemő korukban meghaltak. Khajzurán = "bambusznád", rabnő neve, jelzőként is: "nádszál" karcsú. A leghíresebb al-Khajzurán, Hárún ar-Rasíd anyja, aki örmény rabszolganőként került a kalifa háremébe, halálakor hagyatékát 160 millió dirhemre becsülték. khaki, keki = perzsa: "földből való", poros, keki színű. A perzsa khak: "föld, talaj" szóból. khalil = arab: barát khaliq, al-Khaliq = arab: teremtő, Allah elnevezése khamísz, khamees = arab: csütörtök (5. nap) khamsa mia = arab: ötszáz (számnév) khamsza, khamsa = arab: öt (számnév) khamszín, khamsin = arab: ötven (számnév) khandáh = perzsa: szállás, menedék, muszlim dervis-kolostor. Lásd: záwija. khanzir = arab: disznó, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos kháqán = arab: kagán, nagykán. A türk kagán (fejedelem, törzsszövetség vezetője) szóból. kharif = arab: ősz khátib, kátib = számvevő, írnok, titkár, jegyző, stb. Az adminisztráció írásbeli, számviteli részét intéző tisztviselő. Bérlet-, zsold-, adó-, rév-, vám-, stb. jegyzékeket vezeti. (lásd "kitábet") khátib, hátib = olyan "pap", aki az ünnepi (pénteki) "hutba"-t végzi, prédikációt mond az uralkodó (szultán, kalifa) nevére, a dzsámi "rangidőse" khazn = arab: rakás, készlet khodar = arab: zöldség (étkezés) khshaya = perzsa: király, uralkodó. A "sah, shah" szó őse. Az arshan: "férfi, ember" szóval együtt: Khshayarshan, Xerxész. khuff = arab: régen csizma, a mai arab nyelvben papucs khul = "kiváltás", ha a nő kezdeményezi a válást, vissza kell fizetnie a "mahr" összegét, vagy előzetes megegyezés szerint annak egy részét. A férj megtagadhatja a khul elfogadását. (lásd: mahr, enti taláq) khurdzsi = nyeregtáska-készítő khwárizmi, al-Khwárizmi = arab: horezmi, - bizánci: khoualész - orosz: hvaliszi - mongol: khorumsi - magyar: káliz kiaja = helyettes, a nagyvezír helyettese katonai és politikai ügyekben, ill. minden fontos katonai tisztviselő (aga, dizdár) "állandó" helyettese. kibla = Mekka irányát mutató tábla a mecset falán, külön fülkében. kijász, qijász = analógián alapuló ítélkezés, a korábbi hasonló esetek ismert megítélését veszi alapul, precedensjog kijmetli tas = ékkő, drágakő kil = haj, ill. madártoll kile = tömeg-mértékként kb. 25 kg kile = űrmérték, Isztambulban kb. 37 liter. 1 kile búza (vagy liszt): kb. 20 okka = kb. 25 kg. 1 kile rizs vagy csicseriborsó: kb. 10 okka = kb. 12-13 kg kiler oda = éléstár, gyógyszertár kilerdzsi uszta = "tárnokmester", az éléstár vezetője kilidzs = "kard", de jelenti egy tartomány, körzet katonáit és "polgári" segéderőit, javadalom-birtokról bevonuló embereit is (szpáhik, dzsebelük, de a tengerészeket és kézműveseket is beleértik) kilidzs = szablya, kard kilidzs = a javadalombirtok tovább nem osztható alapegysége, csak egyben adományozható. Egy birtokos "fizetségére" elég a kilidzs-birtok várható (előírt) jövedelme. kilik = éhség, éhínség kilisze, kilise = a keresztény templom neve az oszmán birodalomban kimia, al-Kimia = a görög khümeia (folyadék) vagy a khümosz (nedv, lé) szóból vették át az arabok. Az alkímia szó innen ered. kin = szenvedés, fájdalom, kín Kinnahi = Kánaán kipti = cigány (az egipti szóból "rövidült") kir = török: szürke kir = föld kiral, karal = állam, ország kiralamak = okirat, kiváltságlevél, szabadalomlevél kiran = törő, zúzó (arab férfinév is) kirba = bőr csöbör, vállszíjjal háton szállítható vizestömlő kirbacs = török: korbács, szíjostor Kirim = Krím-félsziget, ill. Krím város. kirk = negyven kirki = torok, gége kirkmics = ádámcsutka kirmak = törmelék, zúzalék kirmiz, al-Kirmiz = bíbortetű. Az ókori indiai krmih (féreg) szóból származik. A bíbortetű kisajtolt nedve már az ókorban is értékes festékanyag. A szín hasonlósága alapján később növényi festékekre is "átment" a kifejezés. A magyar alkörmös (börzsöny, dísznövény, ill. ennek bogyóiból nyert élénkvörös festőanyag, amit régen ételfestésre és gyógyszerkészítésre használtak) szó innen ered. Az alkörmös ilyen növényi festékkel színezett pálinkát is jelent. kirmizi = arab: karmazsinvörös kirrát = arab: karát, apró súlyegység. Forrása a görög keratosz (szarv), ill. keration (szentjánoskenyérfa szarv alakú, hajlott termése), Az ókorban igen kis súlyok mérésére ennek a termésnek a magját használták. kis = török: tél kisin = télen kislak, kislag = (nomád) téli szállás, falu kisrak = török: kanca kisza = török: rövid kisza bojlu = török: alacsony (termet) kiszmet (török), kiszmat (arab) = "osztályrész", a kikerülhetetlen és elháríthatatlan végzet a muszlim hit szerint. Lásd: kadar. kita = kontinens, földrész, világrész, szárazföld kitaa = darab kitáb, kitap = könyv, írás (al-Kitáb: Korán, muszlim "szentírás", Allah kinyilatkoztatása népének) Kitáb al-Agháni = "Énekek könyve" kitábet = írásdíj, a jegyző, számvevő kapja a "hiteles" bejegyzésekért. (lásd "khátib") kitára = arab: gitár, pengetős hangszer. A görög kithara (négyhúrú, pengetős hangszer) szóból ered, ahogy a magyar citera szó is. kiz = lány, szűz kiz jegen = unokahúg kiz, kizik = hőség, meleg kizamik = kanyaró, vérbaj, szifilisz kizarmis = rostélyos, sült hús kizil = som (növény) kizil = vörös Kizil-kia = vörös szikla (helynév) kizkardes = lánytestvér, húg, nővér kizlar agaszi = "nők agája", fő háremőr, a "fekete eunuch-ok" vezetője, más néven a dárüsz szaade agaszi: "boldogság házának agája" kjágid emini = az okmányokért illetéket beszedő hivatalnok kobba, al-Kobba = arab: boltív, ill. a fő helyiséghez boltíves átjáróval kapcsolódó mellékszoba. A spanyol alcoba (hálóhelyiség) szóból terjedt el más európai nyelvekben: alkóv. Lásd: kubbát (kupola) köbegün = mongol: a Dzsingisz-család férfi tagja, a korabeli európai forrásokban "herceg". Használatba kapták a mongol birodalom egyes területeit, ezt örökölhették a fiúgyermekeik. kobuz = koboz (hangszer) kocs = török: kos, a juh hímje kocsan = török: szár, torzsa, kocsány köcs, kücs = erő, hatalom, képesség (valamire) kocsu = török: kocsi, a magyarból átvett szó kodzs, kocs = bátor, hős kodzsa = férj kodzsa = török: nagy (megtisztelő jelző, mint pl. "Nagy" Lajos király) kodzsa, kodzsaman = hatalmas, gigantikus kodzsa- = körülfog kodzsagan = "körülfogó", kacagány kodzsak = vitéz, bátor harcos kohl, al-kohl = antimonitpor, amit az arab nők a szempilla és szemöldök festésére használnak. Az alkohol szó ebből ered. koklamak = török: szagol koknar = mák, mákfőzet kök = mongol: kék Kökö Debter = mongol: Kék Könyv. A bíráskodás során felmerült ügyeket és döntéseket tartalmazza. 1206-tól van rá adat. Ujgur írással, de mongol nyelven készült. kol = török: kar (testrész) köl = tó kola, kula = fakó, barna (ló színe) kolaguz = vezető, kalauz, kém, útkereső kolan = vegyes, zavaros, zagyva kolza = repce konak = török: katonai tábor ill. palota konak = barát, vendég köpek = török: kutya kopoj = (vadász) kutya, kopó kopordzsuk = kis szelence, doboz kopt = arab: egyiptomi keresztény. A görög Aigüptosz (Egyiptom) szóból. kopur, kobur = láda kopuz (török) kobuz (kun) = lant, koboz kor, kur = idő, kor, ill. öv, kör Korán, Qur'án = arab: recitálás, idézet. (A Koránt sohasem "felolvassák", hanem "idézik".) Az iszlám szent könyve. A qara'a (olvas, hirdet, recitál) igéből is levezethető, de nem kizárt a szír qeryána szó átvétele sem. A muszlim vallástörténet szerint a Korán azoknak az üzeneteknek a gyűjteménye, amiket Dzsibríl (Gábriel) arkangyal továbbított Mohamednek. A Koránban - 750 vers ajánlja az ismeretszerzést, - 150 vers ajánlja a vallási tanulmányokat, - 45-ször fordul elő az "ész" szó. körelmis = török: tompa koru- = véd koru, koruk = udvar, vadaskert ill. védelem korucsa, karucsa = kis udvar, kisebb erőd korumluk = védett hely kösek = török: kölyök, teve kicsinye kösk = török: kioszk, kerti lak, pavilon. A hasonló jelentésű perzsa kusk szóból. (Középperzsa gusek: "sarok, szöglet, zug") kösztek = lábbilincs, béklyó kotan = pelikán kötü = török: rossz kötülük = gaztett kovan = méhkas koza = selyemgubó, báb kubasz = bőr kubbát = arab: kupola Kubbát asz-Szakhra = "szikla kupola", a jeruzsálemi Szikladóm, más néven Sziklamecset. kubcsir, kubcsur, qubchur = mongol: adófajta, minden 100 állat után egy állat az adó. Ögedej nagykán idején vált rendszeressé, előtte alkalmilag szedték a nomádoktól. Az iszlám átvétele után a dzsizje váltotta fel. kubri = arab: híd kubur = tok, kardhüvely, puzdra (íj-tok) kuburi-akcse = "kardtok-pénz", az őrség által nyújtott védelem fejében a helyi lakosságra kivetett adó kücsük molla = "kis" molla: 10 város főbírái a török birodalomban (lásd "mahresz molla") kuffa = Bagdad környékén használatos kerek nádcsónak kúfijah = Kúfa városról elnevezett fejkendő típus küfür = eskü, fogadalom, káromkodás Kúh-i Núr (arab), Koh-i-núr (perzsa), Koh-i-noor = perzsa: "Fény Hegye". A világ egyik legrégebbi közismert gyémántja. 186 karátos volt, amikor 1851-ben az angol Viktória királynő tulajdonába került. Viktória férje, Albert herceg újracsiszoltatta, azóta kb. 105,6 (metrikus) karátos. kujruk = török: farok kujudzsi = kútásó kujumdzsi = ötvös, aranyműves küjüz = kárpit, szőnyeg kükem = kökény küküm = szilva kul, kulu = török: szolga (rabszolga is) kul = szolga, rab, általánosan használt elnevezés arra a rétegre, amely többnyire áttérített keresztény rabokból állt, de akár az állam legmagasabb rangú hivatalait is elláthatta. Szűkebb használatában a Porta közvetlen rendelkezése alatt álló zsoldos katonaságot, elsősorban a janicsárokat jelölte. (lásd: kapikulu, kapi kullári) kul karindasi = "rabszolga rokona", a janicsárok családtagjainak neve kül = török: hamu kulak = török: fül kulagusz = kalauz, útmutató személy Kule Sahin = Barna Sólyom, férfinév küle = mozsár kulkadzshan, kulkashan = szökevény rabszolga kull = arab: minden, összes, az egész küllije = török: épület-együttes, azonos intézményhez tartozó épületek. Az arab "kull" szóból ered. pl. a mecset, és a hozzá tartozó melléképületek: - közfürdő - konyhák, pékség - iskola ("medresze") - kórház - szálláshelyek kuloglu = "rabszolga fia", a janicsárok fiainak neve kum, komuk = homok kumbara = mozsár(ágyú) kumbaradzsi = tüzér, "pattantyús" kumgan = füles kancsó, vizeskancsó kun = török népcsoport, az ótörök ku: "sárga" szóból, ami esetleg haj- vagy bőrszínre utal. kün = nap kunadzsin = török: hároméves ló kunan = török: kétéves ló künbed = török: sír(hant), temetkezés helye kund = nehéz, fárasztó kündü = mongol: tekintélyes, a magyar méltóságnévvel rokon szó. kunduz, konduz (török), kondiz (tatár) = hód kur = kötelék, szíj kurd = eredetileg a pásztorkodó nomádok elnevezése Iránban, később egy nép neve kurdas = kortárs küredzsi = evezős kürek = evezőlapát, evező kürekcsi, kürekdzsi = evezős (személy) kürekli = evezős (hajótípus) kürijen = mongol: kör alakú sátortábor ill. a mongol utazószekerek tábora. A körön belül, kiemelt helyen van a vezér sátra. kurszí = a mecsetben a Koránt tartó állvány. kurt = farkas Kurtuba = török: Córdoba kuru = török: száraz kurudzsi = őr, testőr kurudzsi = erdőőr, mezőőr, rendszerint "nyugdíjas", szolgálatban már nem álló janicsár kurudzsi = minden 10-ből 1 szpáhi, aki nem vonul hadba, hanem a többiek birtokára is felügyel kurultáj, kuriltáj, quriltay = mongol: gyűlés, a kánok rokonságának összejövetele, a Dzsingisz kán nemzetsége által befogadott tekintélyes férfiak is részt vehettek a gyűlésen. kurum = török: korom kürüsdzsi cselebi = bajnok herceg (török) kus = madár kuscsi = madarász, hurokkal madarat fogó vadász küsze = tatár: patkány kuszkusz = arab: hántolt gabona (főleg köles) darájából készült kása hússal és zöldséggel (ha van). Lásd: kaszkasza kutan = török: hattyú, kócsag, pelikán kutu = török: doboz kutun = arab: gyapotcserje kuv = hattyú küvare = méhkas ======================================================================== la = arab: nem (tagadás) labáda = nemezkabát lahana = káposzta, fejes káposzta lahm, lahma = arab: hús lai, laj = sár (V.ö.: Lajta: "Sáros") lak = török: hely, lakás, szállás, terület kislak = téli szállás jajlak = nyári szállás kumlak = homokos hely avlak = vadászterület lakk = arab: lakk, fényes bevonat. Forrása a perzsa lák közvetítésével a szanszkrit láksá (skarláttölgyfa gyantás nedve, ill. az a pajzstetűféle, amely szúrásával ilyen nedvet fakaszt a fából). lála = tudós, nevelő, az uralkodó fiainak tanítója (lásd "hodzsa") lale = (arab, török) tulipán lapa = mocsár, ill. kása laudzaneh = arab: lengyel. Az ószláv lendzsan szóból, ami feltehetően a lendo (irtásföld, szűzföld) származéka. A lengyelek saját neve polski (mezőségi). A magyar szót is az ó-oroszból vehettük át. layl, leil = arab: éjszaka. A Leila név is ebből származik. leng = perzsa: sánta. Timur Lenk neve innen ered. les, lesh = dög, hulla, tetem levent, levend = török: tengerész katona. A perzsa levend: "szabad, önkéntes katona" szóból. levent, levend = a földjüket elhagyó rájákból, mint önkéntesekből felállított irreguláris alakulat katonája. lílak = arab: orgona (virág, szín). Az indiai nílí (indigó) és a perzsa nílak (kékes szín) szóból származik, és innen ered a lila szó. liman = török: kikötő. Az ógörög limén ill. újgörög limani szóból. lisán = arab: nyelv liva = "zászló" (arab), "szandzsák" értelemben is használják lus = lusta, gyenge luzzajq = sólyomfajta, vöröslábú sólyom (falco vespertinus) ======================================================================== Má'wará'an-Nahr, Maverannahr = arab: "folyóntúl", az ókori Transzoxánia, a későbbi Horezm területének arab elnevezése. madan, ma'daan = mocsári arab nép, a mai Irak déli részén. madzslisz, medzslisz, madjlis = arab: fogadás, gyűlés, tanácskozás, ill. annak helyszíne: gyűlésterem, fogadóterem, csarnok. Minden hivatalos ill. szertartásos csoportos esemény elnevezése lehet. mageri = egyiptomi arab: vonat (mert az első vonatokat a magyar Ganz-tól vették) magush, mágus = perzsa: hatalmas, nagyhatalmú. A zoroasztriánus papok megszólítása is ez volt. magrib = nyugat (Maghreb: É-afrikai arab országok, Arábiához képest nyugat, lásd : gharb) mahal = arab: üzlet, bolt mahalle = városrész, kerület, körzet, szomszédság mahdar = alapfokú, elemi iskola elnevezése Cordóbában. Mindig mecset közelében, de a falon kívül volt. Perzsiában "dabirisztán", Egyiptomban "maktáb" az elnevezése. Az alapfokú iskolákban Korán-olvasást, arab írást és szövegek memorizálását tanították. mahdí, mahdi = "igaz úton vezérelt", megváltó mahi = hal mahlul = "megüresedett" birtok, amely így újra eladományozható lett. mahlut = "kétszeres", két rész rozs, egy rész búza (így vetik el) mahmur = török: mámoros, kábult, ittas mahmuz = török: sarkantyú mahr = jegyajándék, menyasszonyért fizetett "vételár". A hagyományos "mahr" 50-100 teve, vagy annak ára volt, a menyasszony apja vagy gyámja kapta. Viszonylag új szokás, hogy az összeg egy részéből a leendő feleség kap ruhát, ágyneműt, ajándékot az apjától. (lásd: "ugur") mahram = Olyan férfi, akihez egy nő sohasem mehet feleségül a kettejük közötti közeli rokonsági kapcsolat miatt (pl. apa, fiútestvér, nagybácsi, fiú stb.). A nő jelenlegi férje is mahram. mahresz molla = "eredeti" molla: két tartomány (Anatólia és Rumélia) és hat kiemelt nagyváros főbírái a török birodalomban (lásd "kücsük molla") mahszul = bevétel (pénz) mahzuf = visszavonult mai, mayya = arab: víz majar = úr, parancsoló majdán = mező, nyílt terep, ill. városban tér, nyílt térség majkan, maikhan = mongol: utazósátor, kisebb, és könnyebb, mint a "ger". majmún = arab: majom makhád = gázló makhzan = arab: raktár, (áru)lerakat, hadi szertár. Többes számú alakja makházin, ebből származik a magazin (eredetileg raktár, áruház) szó. Lásd: khazn. makszab, mahszab = célszerűség maktáb = alapfokú, elemi iskola elnevezése Egyiptomban. Mindig mecset közelében, de a falon kívül volt. Perzsiában "dabirisztán", Cordóbában "mahdar" az elnevezése. Az alapfokú iskolákban Korán-olvasást, arab írást és szövegek memorizálását tanították. mal-i buzurg, mal-i bozork = szeldzsuk (központi) kincstár mal-i gaib = elhagyott javak mal-i jam, mal-i yam = futárszolgálat, szeldzsuk mal-i mefkud = megüresedett javak malaika, mala'ika = (többes szám, arab) angyalok. Testetlen, szellemi lények, az emberek számára láthatatlanok, hacsak Allah mást nem parancsol. A muszlim hit szerint minden embernek két angyala van, akik a cselekedeteit feljegyzik. A "jobbfelőli" írja a jócselekedeteket, míg a "baloldali" a bűnöket. Ezek alapján kell majd az embereknek számot adniuk az Ítélet Napján. Név szerint említett angyalok a Koránban: pl. Dzsibríl, a kinyilatkoztatás angyala, Mika'il, a szent helyek védelmezője és Izrafíl, aki az Ítélet napján a kürtöt megfújja, és a lelkeket elszámolásra hívja. A muszlimok az angyalokat nem tartják jogosultnak az emberekért való közbenjárás elvégzésére, így nem imádkoznak hozzájuk és nem kérik a segítségüket. malik, melik = arab: uralkodó, király malik alámán = német császár malik ar-Rúm = "római", vagyis bizánci császár mamlúk, mameluk = "birtokba vett, birtokolt", nem fekete rabszolga, katona-rab. Egyiptomban csak külföldön vásárolt rabok kerültek közéjük. (lásd: abíd) mámón = arámi -> szír: gazdagság, vagyon (Mammon) mámún, al-Mámún = arab: feddhetetlen manah = arab: napóra manakh = káldeus: "előre lát", "(meg)jósol". Ebből származik az arab al-Manakh (jóskönyv), ami évente kiadott, napokra lebontott jóslatokat és jótanácsokat tartalmazó kalendárium volt. manda = rendelkezés, meghagyás, parancs, megbízás mangál = bronz réz vagy vas parázstartó serpenyő, fűtésre használták. Méretétől függően 3/6/9/12 lábon állt. Többnyire hatszögletű. Nagy réztálca közepére tették, így a tálcára rakott kancsókban melegen tartotta a vizet. A réztálca és a serpenyő fölé asztalt helyeztek, ami a meleget az asztal körül ülők lábára terelte. Az asztalra gyakran takarókat raktak, így jobban tartotta a hőt, és volt éjszakára meleg takaró. A serpenyő belsejét gipszkeverékkel vonták be, hogy a fémet a tűztől védjék. A serpenyőbe vastag réteg finomra tört fahamut terítettek, erre jött a porrá tört szén, ez parázslott, efölé újabb vékony réteg fahamut szórtak, amivel az égés intenzitását szabályozhatták. Rendszerint naponta kétszer, reggel és este kellett szénnel feltölteni a serpenyőt. Nagyjából kétóránként fémlapáttal rácsapkodtak, hogy a tüzet élesszék. mangir, mankur = mongol, török: réz érme, rézpénz. Kétfélét vertek, a nagyobbik 1 dirhem (3,2 g) tömegű volt névlegesen, a kisebbik 1/3 dirhem (1,07 g). 1 akcse = 8 "nagy" mangir = 24 "kis" mangir. A 16. század közepétől a kis mangirból 32 db ért 1 akcsét. manhai, al-Manhai = szír, arab: "jövőre". A holdújév alkalmából kiadott hivatalos feljegyzések elnevezése. Lásd: manakh. mann = arab tömegmérték, az ókori mina alapján. 1 mann = 2 "ratl". A mann a középkorban: Arábia, Egyiptom: kb. 812-813 gramm Szíria: kb. 819 gramm Irán, Közép-Ázsia: 833-3328 gramm között, vidékenként változó. Manszúr, al-Manszúr (al-Mansur) = "győztessé tett" (ti. Allah által), gyakori név mantar = gomba, ill. gyorsan feltörő személy mantikor, manticore = enberfejű, oroszlántestű, skorpiófarkú mítikus lény. Elnevezése az óperzsa "emberevő" kifejezésből ered. martya: ember, khvar: eszik marabotino, maravédi = a keresztény spanyol és portugál területeken vert érmefajta, az Almoravida (1056-1147) dinárokat másolták, de keresztény tematikájú feliratokkal és érmeképpel. Lásd: doblas. marakat = arab: csata, ütközet marbút = "kötött" (Allahhoz), a marokkói szúfik elnevezése, az európai átírásból torzulva: marabu. Lásd: murabit, szúfi marhaba (arab), merhaba (török) = üdvözlés találkozáskor, érkezéskor. Valószínűleg a "rahb" szóból ered. Marjam, Maryam = Mária, Jézus anyja marszad = laboratórium, iskolában is marti = sirály, ill. balek, hiszékeny, becsapható személy martolosz = török: keresztény katona az oszmán seregben. Az újgörög amartolosz: "megtévedt bűnös" szóból ered. A magyar "martalóc" szó innen származik. mashad = rendőr (egyiptomi) maslik (török), masluk (arab) = maszlag, mérgező gyomnövény masrah = arab: színház masúf = arab: csónak, vízijármű (gyűjtőnév) maszih, al-Maszih = messiás, általában Jézus ('Iszá al-Maszih) jelzője maszkharat = arab: tréfa, mulatság massza = arab: kézzel érint masztabah = arab: pad, ill. masztaba (csonka gúla alakú ókori egyiptomi síremlék). matar = arab: eső matrah = arab: matrac, derékalj, ágybetét. Szó szerint "ledobott, földre szórt" (szalma). A taraha (ledob) szóból ered. maulid, mawlid = a Próféta születésnapján (rabi al-awwal 12.) rendezett ünnep mauszim = arab: kedvező időszak (zarándoklatra, aratásra, szüretre,...). A monszun (tenger és szárazföld között évszakonként váltakozó irányú szél) szó innen ered. mavabi = idegen származású mavi = török: kék mavna = gálya (szabványos török hadigálya: 49 m hosszú, 24 ágyú, 26 pár evező 7 evezőssel, összesen kb. 600 fős legénység). Nagy rakterű, erős fegyverzetű, viszonylag lassú járatú hajótípus. mawáli = védenc, kliens. Olyan iszlám hitre tért nem arab személy, akit egy arab törzs befogadott. A 13. századtól bármely iszlám hitre tért személyt így neveznek. mawt = arab: halál mazbut = arab: édes (íz) mazo = köteg, egy csomagra való (kereskedelemben használt mértékegység) mazul = tisztségviselői "várólistán" tartott katona vagy főhivatalnok, akinek még nem jutott új beosztás, és a beosztással járó birtok vagy más díjazás. Gyakran kapott kisebb összegű juttatást az őt pártoló főúrtól vagy a szultáni kincstártól, hogy megélhessen, amíg megüresedik a tervezett tisztsége. mazul = kegyvesztett (pl. mazul szpáhi: ideiglenesen birtokát vesztett szpáhi) mazuldzsi = szolgálatból már elküldött, öreg katona mecset = muszlim templom, imahely, ahol az iszlám istentisztelet zajlik. A "meszdzsid, maszdzsid": ima, (szó szerint "leborulás") szóból torzult el a latin átírásokban. A mecset különféle társadalmi, oktatási és vallási célokat is szolgál. A világon három szent mecset van, amelyekbe a muszlimok szeretnének életük során eljutni, s ott imádkozni. Ezek: Maszdzsid al-Haram, Mekkában, Maszdzsid an-Nabawi as-Saríf, Medinában és Maszdzsid al-Aqsza, Jeruzsálemben. medin, meidin = ezüstpénz, a "para" egyik neve medina, madina, madinah = arab: város, pl. Medina al-Abíd: "Rabszolga-város" Medina = a mai "közismert" Medina, régi nevén Jathrib, ide menekült Mohamed Mekkából, ennek emlékére nevezték át a várost Mohamed halála után Medina an-Nabi vagy Medina ar-Raszul névre, ennek jelentése "a Próféta városa". medresze, madrasza = muszlim közép- ill. főiskola, szállást is kaphatnak a tanulók, így kollégium is. a Korán és a hagyományos vallási jog mellett rendszerint más tudományokat is tanítanak. Fő tárgyak: iszlám teológia, vallásjog, arab nyelvtan, irodalom, a hadith-ok és Korán kommentár(ok) meftah = arab: kulcs mehari = egypúpú teve, a dél-arábiai Mahra helynévből mehmanhane = vendégház mejva, mejve = török: gyümölcs Meleki = "Angyalka", rabnő neve men fadlak (férfinak mond) men fadlik (nőnek mond) = arab: kérem menzil = megállóhely, állomás ill. az úton két kiépített megállóhely közötti távolság. menzil = oszmán: megerősített katonai őrhely, utak, átkelők mellett. 20-40 fős őrség volt jellemző. merdzsimek, merdzsümek = lencse mesh mumken = arab: lehetetlen meszdzsid, maszdzsid = ima, földre borulás, ill. annak helye. (lásd "mecset") Az arab birodalomban minden, a közösségi életre, gyülekezésre alkalmas helyet meszdzsidnek neveztek, így lehetett a korabeli leírások szerint a nagyobb városokban többezer mecset. mesze el-khír, masa el-kheir = arab: jó estét meterdzsi = sátorverő mevadzsib defteri = zsold-jegyzék mevlána, mawláná = "urunk", a medreszében szolgáló hittudósok titulusa, A szajídokat is szólítják így. mevlevi = kerengő dervis, dervisrend, Dzsalal ad-Din Muhammad Rúmi neves perzsa költő és iszlám jogtudós török hívei mevleviháne = a mevlevi dervisek menedékháza, szálláshelye mezraa = puszta mia = arab: száz (számnév) Mihrimah = "Nap és Hold", női név Mika'il, Mikal = Mihály arkangyal, az emberek védelmezője mikramah = arab: hímzett fátyol. Ebből ered a makramé szó. míl, mil = arab mérföld, 1995 m. milh = arab: só millet = a "dzimmik" korlátozott önkormányzattal rendelkező közössége. Amíg rendesen fizették az adókat, addig saját törvényeik szerint élhettek, saját vallási ill. nemzetiségi vezetőik voltak. mimár = építőmester minare (török), minára (arab) = világítótorony, ill. minaret, a mecset, dzsámi mellett álló torony. Az arab nár (tűz) szóból ered. minbar = emelvény, ahonnan a pénteki szentbeszédet mondják. Az imám az alsó lépcsőfokok valamelyikén áll. Csak a Próféta prédikált a lépcső tetejéről. ming = ezer mirahor, mir-i ahor = lovász, istállómester mirahor-i kebir = oszmán szultáni udvar főlovászmestere, istállómestere miri = kincstári, eredetileg emirie: "ami az emíré", a török szultán "állami" földbirtokai (lásd: "hász") miralaj = lásd: "alaj-bég" mirliva = szandzsákbég mirza, murza = tatár: herceg, főúr, eredetileg "mir-zade": katonai vezető fia misir = török: kukorica. Szó szerint: "egyiptomi" misir hazinesi = "egyiptomi kincstár". Az egyiptomi adó aranyban fizetett része, amely a szultán magánkincstárába került. misraa = rakpart Miszr = arab: Egyiptom és Kairó neve. Lásd: amszár, káhira mithkál, mithkal, miskal, miszkál = mértékegység, kb. 4,6 gramm Egyiptom: 1 mithkál = 4,68 g Damaszkusz (Szíria): 1 mithkál = 4,62 g Irak: 1 mithkál = 4,46 g Irán, átlagosan: 1 mithkál = 4,6 g India átlagosan: 1 mithkál = 4,58 g mizan = mérleghez használt kisebb súly, lásd: kapan mizrak = dárda, gerely, lándzsa möcselge = török, tatár: szerződéstár, döntvénytár modharaba = munka és tőke együttese, amelynek hozamát egyenlően kell a résztvevők között elosztani, miután a tőkéből és a hozamból is levonták a zakatot. Az iszlámban engedélyezett pénzbefektetési forma, ahol a hitelező nem kamatot szed, hanem üzlettársként részesedik a haszonból, de viseli az üzlet kockázatát is. (lásd: riba) Mohamed = az iszlám hit prófétája, Abu'l Qasim Muhammad ibn Abd Allah ibn Abd al-Muttalib ibn Hashim ibn Abd al-Manaf al-Qurashi. Abu'l Qasim: Kászim atyja Muhammad: a név jelentése: dícséretre méltó Abd Allah: Mohamed apja Abd al-Muttalib: Mohamed apai nagyapja Hashim: a Banu Hasim klán megszervezője, Mohamed ükapja Abd a-Manaf: Mohamed családjának addigi legnevesebb családfője, törzsi vezető volt al-Qurashi: a Kurajs (Quraysh) törzsből származó molla, mollah = vallási ill. jogi (iszlámban ugyanaz) szakértő, lehet kinevezett bíró is, ill. városi, kerületi bírák neve molla, mollah = tudós, idős, tekintélyes uléma, medreszék idősebb tanárának címe möngke tengri, möngke tengeri = mongol: "örökkévaló ég", a mongol hit istenének elnevezése. Törökül mengü tengri. mor = bíbor, vörösbarna muaddib, muad'dib = tanító muaddibún = arab: (többes szám) tanítók, tantestület muaf = mentes, felmentett muaf ve müszellem = "mentes és szabad". Olyan "rája", aki valamilyen (többnyire önkéntes katonai) szolgálat fejében bizonyos adók alól mentesül, pl. rendkívüli hadiadót rendszerint nem fizet, de más mentessége is lehetett. Jogilag ide tartoztak az akindzsi, müszellem, jürük, vojnuk csapatok, és a seregnek dolgozó cigányok nagy része. Élükön néha önálló (szandzsáktól független) bégek álltak, akik jövedelmük alapján a bégek rangsorának a végére sorolhatók. mudahhi = mulattató, bohóc. müderrisz = a medresze vezető tanára mudhif = vendégház, fogadóhelyiség, tanácskozóhely és szállás egyszerre a mocsári araboknál, a mai Irak déli részén. Egyterű, csarnokszerű épület, bejárata a muszlim kor óta mindig Mekka felé néz. Imahely is, ha nincs más szentély a településen. Mezopotámiában többezer éves hagyománya van. A falu vezetői itt fogadják az idegeneket, akik itt is alhatnak, amíg valaki más meg nem hívja őket a házába. Itt tartják a tanácskozásokat és a helyi ügyekben itt bíráskodnak, ünnepeket, temetési szertartást tartanak, stb. Kisebb falvakban mindig ez a legnagyobb ház, ha van ilyen épület. Ha nincs a mudhif, akkor a helyi vezető háza egyben vendégház ("rabá") is. Mudhif vagy rabá építését bárki kezdeményezheti, akit a közösség tekintélyes embernek fogad el, ill. a törzsi és/vagy vallási vezető(k) jóváhagyását megszerzi. A vendéglátás alapja, hogy vendégként nem rendelhetsz, csak azt kapod, ami a közösségnek éppen akkor rendelkezésére áll, de azt ingyen. http://en.wikipedia.org/wiki/Mudhif mudzsabbir = csontkovács müdzserred = nőtlen, legény mudzstáhid = "szorgalmas", "igyekvő", siita ulemák ("tudók", bölcsek, vallási elöljárók) egy csoportjának neve mudzsura = lándzsa müezzin, mu'addzin, mu'addhin = "kiáltó", "imára hívó". A híveket imára szólító személy. Lásd: azan (imára hívás), uzn (fül). mufasszál = részletes (lásd: "idzsmál") mufti, müfti = arab: "elválasztó", aki az Iszlám törvényeinek helyes magyarázatát elválasztja a helytelentől. A vallási jog (saria) hivatalos értelmezője, jogtudós. Mint mufti, sohasem ítél, csak véleményez. mugarasza = földhasználati szerződés, új föld feltörése és művelése fejében a "bérlő" tulajdonába, vagy tartós használatába kerül a feltört szűzföld egy része. muhádzsirún = arab: kivándorlók, Mohamed követői, akikkel együtt hagyta el Mekkát (egyes szám: muhádzsír, lásd: hidzsra) Az olyan muszlimokat, akik később elhagyták a keresztény uralom alatt álló területeket, szintén muhádzsirúnnak hívták. A háridzsiták (haváridzs, azok a muszlimok, akik elutasították a 657-es békéltető tárgyalásokat, amelyek megkérdőjelezték a negyedik kalifa, Ali jogát e posztra) szintén a muhádzsirún szót használták a tárgyalásokkal egyetértőkre. muháfád = "védelmező", nemzetségének és személyes kíséretének tagjai szólíthatják így a sejket. muhajjar = arab: kecskeszőr szövet. A moher (angórakecske finom gyapja, ebből készült kelme) szó ebből ered. muhaszebe defteri = számla ill. ügyfél jegyzék muhtár, mukhtar = tisztelt, tiszteletreméltó. Pl.: sejk al-muhtarim: tiszteletreméltó öreg muhtár, mukhtar = Falusi bíró, helyi törzsi ill. nemzetségi vezető, vallásjogban nem képzett (nem uléma), de a helyi szokásjogot ismeri. muhtaszib = nagyváros rendőrfőnöke, ill. pénzügyi, kereskedelmi ellenőr, főtisztviselő muk = bogyó mukábeledzsi = számvevő, pénzügyi hivatalnok mukarrib = papkirály (uralkodó és főpap egyben) mukátaa, muqataa = pénzügyi hivatal a szultáni hász-birtok kezelésére, ill. adózó birtok, birtokcsoport mukhálit = arab: társ, állandó kisérő muknusz = vesszőseprű mülazim, mülázim = "jelölt", diák, olyan "danismend", aki jelentkezett egy papi, ill. "jogi" állásra, amihez vizsgát kell tennie múl = perzsa: kikötőgát. Innen származik a "móló" szavunk. mulk (arab) mülk (török) = "kincs", lásd: hász mulk = részben, vagy teljesen adómentes örökbirtok, ha tulajdonosa maga is (nyilván a kalifát urának elismerő) önálló úr. mulk = világi birtok, az uralkodónak (kalifa, szultán) a jövedelem tizedével adózik, ami elnevezésétől függetlenül a nem muszlim birtokosnál 20-50 % között alakult a gyakorlatban. Az Abbászida kalifátus idején csak a muszlim birtokos tulajdonát nevezték így, a nem muszlim birtokok neve "katai" volt. A mulk lehetett akár egy telek, vagy egy tartomány méretű is, ez egy jogi kategória. mum = török: gyertya mum = perzsa: viasz, balzsam mumija = arab: bebalzsamozott holttest, múmia. A perzsa mum (balzsam, viasz) szóra vezethető vissza. mumin, mu'min = arab: hívő (muszlim), többes számban: muminin, mu'minin. A kalifa egyik elnevezése: emír al-muminin, Amir al-Mu'minin ("a hívők ura"). mumken = arab: lehetséges murabit = arab: aszkéta, remete. Lásd: marbút. mürid, murid = tanítvány (bentlakó dervis, vagy vándor dervis kísérője), tanítvány a medreszében murua = üldözöttek védelme, oltalom (Korán: "akár igazhitű, akár 'nem muszlim' ember az üldözött, oltalmazása minden igaz muszlimnak kötelessége") muruah = "becsületes" muruwwa, muruvva = virtus, bátorság, hősiesség, ill. a harci erények összessége, amelyeket az arab lovagoktól ("fárisz") elvárnak: - bátorság - kitartás (szabr) - józan ítélőképesség - önmérséklet (hilm) - vendégszeretet - többi személy társadalmi helyzetének ismerete és tiszteletben tartása muskat = varázsló, igéző, megbabonázó személy musrabija = faráccsal védett hárem-erkély müsrif = pazarló, pompás musztardzsil, mustarjil = arab: "férfiszívű nő". A törzs, ill. nemzetség férfi tagjai maguk közé fogadják. Férfiként él, harcol, nővel hál, "női" munkát nem végez. Az iszlám előtti, ősi hagyományokat ápoló araboknál ma is előfordul, de nyilván semmi köze a női egyenjogúsági törekvésekhez. Muszá = Mózes muszandzsab = mókusprém, szindzsáb: szürkemókus müszellem = "szabad", tizedmentes katona, családi telke nem adózik müszellem = külön szolgálatot végző, ezért állami adót nem fizető falu muszinn = öregember, ill. tiszteletre méltó muszlim = arab: az iszlám híve. Eredetileg muszallim, "belenyugvó". A vallási szokás szerint a muszlim férfit körülmetélik ill. nyaktól lefele a férfiakat és nőket is szőrtelenítik. Más nyelvekben: török: müsülman perzsa: muszulman Lásd: iszlám, szalama. muszk = arab: mósusz vagy pézsma (mósuszszarvas illatos mirigyváladéka), ill. mósuszszarvas, pézsmaszarvas. A szanszkrit muszkak (mósuszszarvas) szóból ered. A mósusz a hím pézsmaszarvas nemzőszerve melletti illatmirigyek átható szagú váladéka. Az illatszeripar ma is a legjobb minőségű parfümök előállításában használja fel. Minősége az évszaktól és a váladékot adó állat korától függ. Indiában és a Távol-Kelet egyes vidékein szerelmi vágykeltő, élénkítő és görcsoldó hatást tulajdonítanak neki. müsztahfiz = várőrség katonája müsztahfizan = "várvédők", a janicsárok egyik elnevezése musztamin = "útlevéllel rendelkező", idegen. Az amán ("útlevél") szóból. musztarib = arab: arabosodott. Mozarab, arab műveltségű, de keresztény vallását őrző spanyol a mór uralom idején. mutekebbir = hatalmasságát mutató, Allah neve müttefik = szövetséges muwallad = arab: hibrid, kevert, eredetileg állattenyésztési szakszó. Átvitt értelemben olyan személy, aki nem arabként arabok közt született, és az arab nyelv és kultúra világában nőtt fel. muz = török: banán muzajjin = "koponyafényesítő", a hammám (közfürdő) fejborotváló mestere. muzara = földbérlet, a bérlő csak a munkaerejét adja, ezért rendszerint a termés 20 százalékát kapja, ill. öntözött földön ez felmehet akár 50 százalékra is. A földet, eszközöket és vetőmagot a föld tulajdonosa adja, és ezekért a termés 50-80 százalékára tarthat igényt. müzevedzs = nős, házasember ill. családfő (adózás alapja) ======================================================================== nabaq = lótuszfa nabi, an-Nabi = próféta, Isten (Allah) küldöttje, a muszlim hit szerint eddig 124 ezer "nabi" volt, (más értelmezés szerint 240 ezer). (lásd: raszul) nabith, nabídz, nebit, nebidh = arab: minden részegítő ital összefoglaló neve, ill. helytől, időponttól, nyelvjárástól függően lehet pl.: - bor - datolya erjesztett leve (arab: fadikh) - sör, árpából készült szeszesital (arab: mizr) - mézből készült szeszesital (arab: bit) Nada, an-Nadá = "harmat", női név É-Afrikában, máshol ritka (lásd: Qatr an-Nadá, "Harmatcsepp") náduf = arab: hurok, madárfogó csapda nadzir al-harami, nadhir al-harami = főeunuch, a hárem és egyben az udvar vezetője naft = perzsa: olaj, kőolaj. Innen ered a görög "naphta, nafta" szó. nahije = közigazgatási egység, egy szinttel a "szandzsák" alatt nahr = arab: folyó, pl. Náhr al-'Ászi = Orontész folyó nagyvezír, Vezir-i Azam = a szultán főhivatalnoka, a szultáni díván vezetője, kijelölt helye a szultán jobb oldalán volt (a bal megtisztelőbb). (lásd: szadrazam) A szultán után a birodalom első embere, az igazgatás minden területére kiterjedő jogkörrel. A 15. század második felétől többnyire a gyermekadóval (devsirme) begyűjtött és a szultáni szeráj iskolájában nevelt rétegből választották őket. Cserélgetésük a birodalom hanyatlásával együtt felgyorsult. Már a 15. század második felétől ők vezették a szultáni tanácsot, a 16. század végétől az ő kezükbe került a birodalom vezetése. náib = a molla vagy a kádi helyettese, tanult jogtudós. náib = helyettes, helytartó. Többes számú alakja: nuvváb, ebből ered az indiai "nawab" uralkodói cím, és a magyar nábob szó. náib asz-Szaltanah = régens, a szultánfi nevelője, főtanácsadója najman = mongol: nyolc. Feltehetően mongolosodott török törzsszövetség. Talán a szekiz oguz (nyolc oguz) törzsszövetség leszármazottjai. Nagyrészt nesztoriánus keresztények voltak. nakit = pénz, készpénz nakkos = festő (kézműves mesternek tekintik, nem pedig művésznek) nal = patkó nalmasz = gyémánt nam = név, nevű namazgar = naplemente előtti ima námúsz = arab: törvény. A görög nomosz szóból. nár = arab: tűz nár al-aszad = arab: oroszlán-tűz, nomádoknál a ragadozók távoltartása céljából gyújtott tűz. narandzs = arab: narancs. Perzsa (náráng) közvetítéssel az indiai nárangah (narancsfa) szóból ered. nargile = török: vízipipa. A perzsa nárgíl közvetítésével a szanszkrit nárikela: "kókuszdió" szóból ered, ugyanis a nargile víztartálya eredetileg ebből készült. Arab neve "sisa". nasikat-náme = tanácsadó könyv naszíb = bálvány naszr, an-Naszr = segítő, Allah neve naszráni = a muszlimokkal együtt élő keresztény, az "ahl adz-dzimmi"-hez tartozik. naura, ná'úra = arab: vízmerítő kerék. Szó szerint: "horkoló", a fakerék hangja miatt ragadt rá a név. nazarlik = talizmán, amulett nazir = felügyelő, pénzügyi vezető vagy ellenőr, pl. a "vakf" kezelője nefer = közjanicsár, birtokos gyalogos katona, ill. olyan birtokos lovas katona, akinek jövedelme nem érte el a szpáhik szintjét (óegyiptomi nyelven nefer: szép) nefisz = lakos nefúd, an-Nafúd = arab: elfogyó, a szaúd-arábiai Nefúd-sivatag. negrisz = jácint, Negrisz-záde = "Jácint-gyermek", rabnő neve nehir = folyó, lásd: nahr nemcse = török: német Nemcse dzsánibi = török: Habsburg-országok összefoglaló neve nijabet = falusi bíró által kezelt büntetéspénz nil, an-Nil = a perzsa níl (kék) ill. a szanszkrit nílí (indigócserje) szóból ered, kék festékanyag. Ebből származik az anilin szó. Nilufer = lótuszvirág, női név is: Nilufer-hatun: Lótuszvirág-úrnő nisandzsi, nisandzsi basi = főpecsétőr niszif = fél, vminek a fele nithar = rizsféle. Vetik, kevesebb munkával termeszthető, kevesebb a vízigénye, de kb. feleannyi termést hoz, mint a "shital". nizám = pecsét, címer, embléma Nizámijja = 1065-ben Nizám al-Mulk vezír által Bagdadban alapított medresze, amely 1067-ben nyílt meg. Az iskola négyszög alapú, hatalmas oktatási és tudományos központ volt. Tartozott hozzá egy kert, több előadóterem, könyvtár, boltok, raktárak, konyha és fürdő. A tudósok részére magán-lakrészeket alakítottak ki. A tanárokat a kultúrával foglalkozó vezír (miniszter) nevezte ki. Székfoglaló beszédük magas méltóságok jelenlétében hangzott el, és a tanárjelöltek a kalifa előtt, nyilvános vitán is számot adtak tudásukról. Az intézmény, amely hosszú időn keresztül az iszlám világ egyik legkiemelkedőbb oktatási központja volt, a 15. század végéig fennállt. nogai, nogaj = mongol: kutya, a nogaj tatárok neve ebből ered. nogaj, nogaji = krími tatár nohut = csicseri borsó nojon, nojan = mongol, tatár: törzsfő, hadifőnök, herceg ill. katonai rang: "tümen" vagy ezred parancsnoka. nökör, nöker = mongol törzsi vezetők kíséretéhez tartozó, szabad, de hűséget fogadott harcos. Többes számban: nököd, nöküd. nutug, nutuq = mongol: törzsi legelőterület. Ezen belül nagycsaládonkén külön, de a nagycsaládon belül közösen legeltettek, akkor is, ha a fiúk már külön sátorba költöztek családjukkal. (lásd: otcsigin) Az "ulusz" területét is így nevezték. Törökre a "jurt" szóval fordították a nutugot. ======================================================================== obok, obog = mongol: nemzetség (lásd: ajil, irgen) obur = rozsomák, nagybélű ember, nagyevő ember ocsok = tatár: pelyva, ocsú (kicsépelt gabona törmeléke) od = (mongol) hold oda = tár(oló), szoba, ill. katonai elhelyezési körlet, ami lehet sátor, szoba, épület, laktanya, de akár egy hajó is. A magyar "hodály" szó innen ered. odalik = szobalány, cseléd. (Az odaliszk szó ennek téves alakja.) odaman = török: körletparancsnok (lásd: oda). Ebből származik az atamán (a doni kozákok választott vezetője) szó. (lásd: szeroda) öde = (meg)fizet (tartozást), odaad ödek = adó ödündzs = tartozás odzsak = nagyobb katonai egység, hadosztály, hadtest odzsak = sokaság, közösség, méhkas, csorda, horda, nyáj odzsak = tűzhely, egy tűzhelyhez tartozók közössége, (főként janicsár) katonai egység odzsak = kohó, kemence, kazán, tűzhely oglu, -oglu = török: fia valakinek (lásd: perzsa "záde") oglán = török, tatár: fiú, ifjú ill. "trónörökös", az uralkodó fia. Ebből származik lengyel közvetítéssel az "ulánus" (lándzsás könnyűlovas) szó. ogur = kun: tolvaj ogur = török: jó szerencse ogurlu, ogurli = szerencsés oguz = őszinte, igaz, való oguz, guz = "nép", egy török népcsoport neve ok = nyíl, nyílvessző okcsi = íjász, nyilas okka = súly/tömeg mértékegység = 400 dirhem, kb. 1.23 - 1.28 kg 1 okka = 1,283 kg okla- = (el)dob oksmak = átölelés, csókolás, cirógatás, dédelgetés okunakli = olvasható, kibetűzhető okunaksziz = olvashatatlan öldürmek = török: megöl ölmek = török: meghal omuz = török: váll on = török: tíz onbasi = tizedes onogur = ótörök: tíz ogur, eredetileg egy bolgár-török nép neve. A magyarok idegen megnevezéseit (szláv veng(e)r, latin Hungarus, német Ungar és hasonlók) az onogur névre vezetik vissza. ora = arat orak = sarló orak = szénakaszálás utáni tarló-legeltetés, rendszerint birkákkal oran = vágás, szabás, ill. minta, mérték orcsik = tatár: orsó orda, ordu = török -> mongol: tábor, hadsereg ill. az uralkodó tábora, szállásterülete a mongoloknál. A horda szó őse. Adminisztratív és katonai központ, ahol az alábbiak találhatók: - kán és nökörjei, családjukkal, - főurak és kíséretük, családjukkal, - szolgák, kézművesek, hivatalnokok, családjukkal, - a kán "vendégei", túszok, követek, "udvari" kereskedők, - állatállomány, többnyire juhnyájak és ménesek. Az orda költözése komoly vállalkozás, de nomádoknál nem ritka. ordudzsi = a tábor ellátásáról gondoskodó segédszolgálatos. orman = török: erdő ortakcsi = török, tatár: részes bérlő paraszt, aki a termés egy részét fizeti, amiért ura földjén dolgozhat. ot = török: fű otag = uralkodói sátor otcsigin = mongol, tatár: "tűzhely őrzője", a legkisebb fiú, aki nomád szokás szerint a családfő halálakor örökli a "tűzhelyet". Csak a családfő halála után válhatott szét a nagycsalád, ha a felnőtt fiúk már maguk is népes család fejei voltak. A legkisebb, de már felnőtt fiú örökölte a családfő sátrát és vele a vagyonrészét, de az ott élő eltartottakról is gondoskodnia kellett. otlak, otlag = legelő, füves hely otlak = legeltetés, rendszerint marhákra vonatkozik ötögü bogol = mongol: "régi szolga", bizalmi álláshoz jutott szolga. Kán, nagyúr szolgájaként akár nagyhatalmú személy is lehetett. Lásd: bogol. oturmak = török: ül otuz tatar = "harminc tatár", törzsszövetség a középkorban özan = török, kun: folyó ======================================================================== pabucs (török), papus (perzsa) = papucs, Perzsául szó szerint "lábfedő". pacsanak = arab: besenyő padisah = a török szultán. Lásd: pádsáh. pádsáh = perzsa: "védelmező király", "nagyúr". A török padisah és pasa méltóságnevek ebből származnak. paha (török) baha (perzsa) = (pénz)érték, vminek az ára pahali = török: drága (vételár) pairidaeza = méd -> perzsa, ős-kurd: "bekerített terület, park". A méd pairi: "kerek, valami körül" és diz: "alak, forma" szavakból. Innen ered a görög paradeiszosz: "zárt park, kert", és a szó hasonlósága alapján lett belőle latin közvetítéssel Paradicsom, Édenkert. (A modern kurd nyelvben "pardesz".) pajdas (török), pajdar (perzsa) = segítő, barát, társ pajzen (török), pájzan (perzsa) = rabszolga, gályarab, átvitt értelemben semmirekellő, bajkeverő. pálá, pala = török: hosszú pengéjű kés ill. lándzsa, lándzsahegy pamuk (török), pambak (perzsa) = gyapot. A magyar pamut szó őse. parasziz = nincstelen, szegény, pénztelen para = egyiptomi, később az oszmán birodalomban is elterjedt ezüstpénz. 1524: 1,224 g nyerssúly, 1,054 g színsúly (színezüst-tartalom), 1564: 1,054 g nyerssúly, 0,731 g színsúly. parcsa = szelet, falat parcsalamak = törmelék parkán = a palánk, palánkvár török neve parmak = török: ujj parsz, barsz = párduc (leopárd, gepárd is lehet) parszdzsi, barszdzsi, barszcsi = párducgondozó, idomított párduccal vadászó mester pasa = közvetlenül a szultán alá rendelt katonai vagy polgári vezető. Vezír, beglerbég, helytartó, stb. hivatalos titulusa. pasztáv = vég, török textil-mértékegység pembe = rózsaszín pendzsere = török: ablak pendzsik, pendzs-i jek, pendzs ü jek = török: ötöd, adófajta. (Lásd: humsz) Az arab hódítások idején már ismert, a törökök innen vették át. Eleinte a kádi szedi, később az oszmán birodalmi adminisztráció kiépülésével adószedő biztosokra bízzák: pendzsik emini, vezetőjük a pendzsikcsi basi, pendzsikdzsi basi. A 16. sz. elejéig állatzsákmány után nem kellett fizetni, de a pénz, értéktárgyak és rabok egyötöde a kincstárat illette. Ha nem lehetett "természetben" fizetni, akkor pénzben vonták le az adót: pl. a rab előírt "értéke" 125 akcse, tehát 25 akcse volt a pendzsik. 1511-ben "finomították" a rab-értéket, és gyakorlatilag pénzadó lett, rabot már ritkán vettek át adó fejében. Ekkortájt már az elhajtott ló, marha, birka, stb. után is szedték a pendzsiket, szinte mindig pénzben. A fizetett összegről "teszkere" készült. 1511-től, ha a rab: A pendzsik rabonként: - csecsemő-3 éves (sirhorbecse) 10-30 akcse, - 3-8 éves korig (becse) 100 akcse, - 8-12 éves korig (gulamcse) 120-200 akcse, - 12 éves - "szakállas" (17 éves) 250-280 akcse, - "szakállas", felnőtt férfi 200-270 akcse, - idős munkaképes 150-200 akcse, - agg, vagy rokkant fiú/felnőtt 130-150 akcse, (félszemű, félkarú, stb.) - nő 120-150 akcse. Az 1552-es szegedi pendzsik-defterben a rabok többségét ezer akcséra értékelték, így 200 akcse a pendzsik. penez = magyar ezüstdénár török neve peri = tündéri, tündér, ártalmatlan vagy "jó" dzsinn pertev = fényes ("dicsőséges" jelentéssel pl. egy híres pasa neve) pezevenk = kerítő, strici piad, pijáde = perzsa: gyalogos pide = török: pite, lepényszerű sült tészta. Az ógörög "pékté" (sajt) szóból ered. pijade aszker = gyalogos katona pijaz = (vörös) hagyma pilav, piláv = perzsa -> török: piláf, birkahúsos rizskása ill. rizses, húsos étel. Eredetileg gőzben párolt rizs, sáfránnyal ízesítve és színezve. Az 1300-as évektől terjed el, mongol közvetítéssel Kínából. Írott források az 1400-as évek elején említik először. pirasza = póréhagyma pír, pir = perzsa: öreg, megfelel az arab "sejk" szónak. Lehet családfő, dervisrend főnöke, nemzetség vezető, stb. pisz = török: piszkos pisz = főz, forral pot = ránc, folt pusztak = parthus nyelven pergamentekercs, irattekercs (lásd: apusztak) ======================================================================== qá'id = arab: száz katona parancsnoka, százados qaba = kabát, térd alatt végződő posztó felsőruha, két zsebbel qadím = arab: régi qalat, qal'at, kalat = arab: erőd Qalat al-Hamra, Kalat al-Hamra = "vörös vár", az Alhambra eredeti neve qamisz = arab: ing. Egy ógörög alsóruha nevéből származik. qanat, kanat (arab), keneez (perzsa) = csatorna, vízvezeték. Sokszor a föld alá építik, hogy a párolgási veszteség kisebb legyen. Qanawat (Kanavat, egy szíriai falu) neve is ugyanez, csak többes számban. A Bibliában Kenath néven említik, ógörög neve Kanatha, római kori latin neve Canatha ill. Septimia Canatha. http://en.wikipedia.org/wiki/Qanawat qanun = hangszer, a zongora kezdetlegesebb őse qat, khat = (latin: Cata edulis) bokor, levele rágva rövid távon élénkítő hatású, gyenge kábítószer. http://en.wikipedia.org/wiki/Khat Qatr an-Nadá = Harmatcsepp, női név (Lásd: Nada, "Harmat") qaria = arab: falu qári = Korán recitátor (kántor) qazz = nyersselyem qubba, kubba = sátor, díszsátor, pavilon. Többes száma: qibáb. qumiz, kumisz = erjesztett kancatej. Savanyú, enyhén szeszes ital. qundusz, qundur, khazz = hód quntarijja, quntari = arab: lándzsa. A görög kontosz: "bot, lándzsa", szó kicsinyítő képzős alakja a kontarion, ebből ered az arab szó. qurtaq = arab: rövid, derékig érő ing vagy zeke, könyökig érő ujjal. A perzsa kurta szóból ered. ======================================================================== rak'at, rakat = imádkozáshoz előírt mozdulatok, "meghajlások" sorozata rabá = magánlakás és vendégház együtt a mocsári araboknál, a mai Irak déli részén. Ahol nincs mudhif, ott idegen a rabában szállhat meg, ingyen. Mudhif vagy rabá építését bárki kezdeményezheti, akit a közösség tekintélyes embernek fogad el, ill. a törzsi és/vagy vallási vezető(k) jóváhagyását megszerzi. A vendéglátás alapja, hogy vendégként nem rendelhetsz, csak azt kapod, ami a közösségnek éppen akkor rendelkezésére áll, de azt ingyen. rabía, rabiea = arab: tavasz rabb = úr (vesd össze: héber: rebbe, rabbi), ar-Rabb: Úr, Allah egyik elnevezése radzsib = kamarás, a kalifa személyi főembere, szolgája ill. hivatalnoka rahat = arab: tenyér. Ebből ered a rakett (teniszütő) szó. rahb = széles, ill. fesztelen, könnyed rahibe = apáca rahman, ar-Rahman = irgalmas, Allah szinonímája rája, reaya = "nyáj", adózó paraszt, földműves, kézműves, stb. dolgozó, mindenki, aki nem katona (lásd: aszkeri), de személyében szabad, tehát nem rabszolga (lásd: kul). raki = török: pálinka. Az arab "arak" szóból ered. Ramadán = arab: forró hónap. A ramida (meleg, hőség van) kifejezésből származik. Az iszlám holdév kilencedik hónapja, eredetileg nyárra esett, mostanában inkább kora tavaszra. Ramadán havi böjt: minden muszlim, aki elérte a serdülőkort, napközben (napkeltétől napnyugtáig) köteles magát megtartóztatni az evéstől, ivástól, dohányzástól, nemi érintkezéstől. Kötelező iszlám ünnep. Napnyugtától napkeltéig megtörhető a böjt, ekkor szabad mértékletesen enni, inni és dohányozni. Úton lévők, gyengék, öregek, betegek, gyerekek, terhes nők és a szoptatós anyák számára nem kötelező, ők később, ha alkalmassá válnak rá, más időszakban is megtarthatják a böjtöt. Ramadán utolsó péntekje: a mecsetekben ünnepi istentiszteletet tartanak, búcsú a böjttől. Lásd: Íd al-Fitr. rasid, rashid, ar-Rasid = "őszinte", ragadványnév (pl. Hárun ar-Rasid) raszul Allah = Isten "követe", próféta. Az egy és oszthatatlan Istenben való hit megvallása (saháda) mellett a muszlim vallás másik alaptanítása a feltétlen hit Allah küldötteiben, a prófétákban. A muszlimok szerint Mohamed előtt már számos próféta élt, akiket Isten azért választott ki, hogy hirdessék kinyilatkoztatásait és tanítsák az emberiséget. A Koránban 25 prófétáról esik szó, és közöttük öt olyan volt, akiket az iszlám világában máig kiemelt tisztelet övez: Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és természetesen az arab próféta, Mohamed, akit a muszlimok utolsónak hisznek. (lásd: nabi) A Korán 21. szúrája A próféták címet viseli. A Koránban megnevezett küldöttek: Ádám Énókh (Idrisz) Noé (Núh) Húd Száleh Lót (Lút) Ábrahám (Ibrahim) Ismáel (Iszmáíl) Izsák (Iszháq) Jákob (Jáqúb) József (Júszuf) Suajb Áron (Hárún) Mózes (Músza) Dávid (Dáwúd) Salamon (Szulejmán) Jób (Ajjúb) Ezékiel (Zulkifl) Jónás (Júnusz) Illés (Iljász) Elisah (El-Jasza) Zakariás (Zakaríja) János (Jahjá) Jézus (Ísza) Mohamed (Muhammad) ratl = tömegmérték, a görög litron szóból. Helytől, kortól, sőt a mért anyagtól függően változó mennyiséget jelentett, 120-1200 dirhem (kb. 0,3 - 3,6 kg) között. A 15. századra "kialakult" ratl = 12 uncia = 144 dirhem volt az arab világ nyugati részén, ami 402-443 gramm körül lehet. 2 ratl = 1 "mann" (mina) Más előforduló értékek, 1 ratl: - Mekka 120 dirhem Mekka, 700 körül 1,5 kg Mekka, 1500 körül 406,25 gramm - Medina, 1500 körül 609,375 gramm - Jemen 406,25 gramm - Kairó 440 dirhem abbászida Egyiptom 300 gramm fátimida Egyiptom 437,2 gramm - Bagdad 130 dirhem - Damaszkusz 600 dirhem - Hamra (Szíria) 600 dirhem - Aleppó 720 dirhem - Emesa (Szíria) 794 dirhem - Harran (Irak) 720 dirhem - Konstantinápoly 1200 dirhem - Jeruzsálem 800 dirhem - Náblusz (Pakisztán) 800 dirhem rawi = "kérdező", a mesélő segítője a történet előadása közben. A párbeszédes elbeszélések gyakoriak voltak. rehin = gyalog, paraszt (sakkban), ill. zálog reisz = úr reisz = (tengerész) kapitány, százados reiszül küttáb = török: a díván írnokainak vezetője rende = reszelő renk = török: szín reszim = török: kép reszm, resm (arab, oszmán) rüszum, rüsum (török) = vám, adó, illeték, (fizetési) kötelezettség reszm-i urfijje, resm-i urfiyye: vámjog, vámkötelezettség, lásd: urf reszm-i gecsüd = átkelési illeték, révnél. Pl.: - 1560, nagy gabonaszállító szekér után 3 akcsét szedtek, - 1515-1517, egy rab után 1 akcsét szedtek (Al-Duna, Tulcsa), - 1590, egy rab után 20 akcsét szedtek (Al-Duna, Tulcsa). A tulcsai átkelőnél szedett díjak a térségben jellemzőek voltak. reszm-i hamr = bor illeték, nuszlim területre bevitt bor és más szeszes ital után fizették. Ugyanaz, mint a "ösr-i hamr" (bor-tized). reszm-i kinare = mészárszék-illeték. 1560-ban 1 marha után 2 akcse, 4 birka után 1 akcse. reszm-i ganem = juh illeték: 2 eladott juh után 1 akcse rhazijat = arab: fegyveres rajtaütés, rablótámadás, fosztogatás. Csak Észak-Afrikában használatos, francia közvetítéssel innen ered a razzia szó. riba = uzsorakölcsön, az iszlám tiltja a kamatszedést (lásd: modharaba) ribát = arab: harcos szerzetesek kolostora. Katonai fegyelem volt előírva. Később a szúfi rendházakat is igy hívták. ridá = kecskeszőrből készült, sarokig leérő kabát, bő széles ujjakkal. Csak fekete vagy fehér színű lehet. Másik neve "aba". riszále = értekezés rizk = arab: természetbeni adó. Egyes nyelvészek szerint ebből származik a rizikó szó. rizma = arab: köteg, csomó, ill. rizsma (papírköteg, rendszerint ötszáz vagy ezer ív). Roshanak = perzsa: szó szerint "fényes szépség", ill. női név (Roxána), ill. égitest neve: Hajnalcsillag, ill. napszak: hajnal. Rub al-Káli, Rub' al-Khali = "elhagyott negyed". A világ 3. legnagyobb sivataga, az Arab-félsziget déli részén. 650 ezer km^2 lakatlan homoksivatag, körülötte további 150 ezer km^2 félsivatos rész, ahol a beduinok képesek megélni. Azt tartják, hogy itt vannak a legmagasabb homokdűnék, 300 m feletti szintkülönbséggel. rud, rúd = perzsa: lant, húros hangszer ruh, ar-Ruh = arab: lélek rukh = arab: vihar, tájfun. Mandeus nyelven "szél". rukn = sarok, oszlop, támasz rumi, rúmi = bizánci (ar-Rúm) görögök neve Rumélia, Rumili, Rum-ili = a Balkán-félsziget török elnevezése, a török birodalom európai része rüsvet = posztok, tisztségek megszerzéséért fizetett pénz az oszmán birodalomban. A 16. századtól félhivatalos. Ruszafa, ar-Ruszafa = "Gyalogút", egy palota neve ruzz = arab: rizs ======================================================================== sa'ab = közösség, szövetség, törzs (dél-arab, lásd: Sába, mint ország) sabbak, sabek, shabbak = arab: hajó, hadihajó. Két- vagy háromárbocos, a középkorban gyakran evezőkkel is felszerelt hajó, árboconként egy ferdén felfogatott vitorlarúddal, háromszögletű vitorlával. Az angol terminológiában xebec vagy chebec néven ismert. Az arab szótő hálót jelent, valószínűleg halászhajó volt az őse. sabisztán = perzsa: fogadó, szállást és étkezést biztosító hely. sádi = favágó sáfi = gyógyító, Allah neve sah, sáh = perzsa -> arab: király. A sakk szó ebből számazik. as-Sáh mata: sakk-matt, "a király meghalt", arabul. sahada, shahadah = hitvallás, Allah-ban való hit kinyilvánítása, ill. ennek előírt formulája, "imaszövege". Az iszlám első pillére. sahádat al-Imán: szó szerint "a hit tanúsítása" sahain = tálka, kistányér sahíd (arab), sehit (török) = mártír, vértanú, hősi halott, "igaz" háborúban bármely okból meghalt muszlim. sahrá = arab: sivatag. A Szahara is ebből származik. sáír = versfaragó, költő (lásd: szilat) sál, shal = vászonból készül öv salgam = répaféle (latin: Brassica repa) salvár = bő nadrág, bugyogó sam, as-Sam = balra, bal kéz felé (az egyiptomi Thébából keletre induló karavánúthoz képest, => Szíria) samal, shamal = arab: észak, égtáj Samas = Napisten (észak-arab, mezopotámiai) samsz, semsz, shams = arab: nap (égitest) Samsz = NapistenNŐ!!! (dél-arab) samszijja = üveg, vagy más áttetsző lap, amin átsüt a nap. saráb, sharab = arab: ital, szirup, bor sarábi = pincemester, borász saraf = becsület, tisztesség saraka = arab: felkel sarap = török: bor saria, sariat, shari'a = arab: "törvény", vallási jogrend, a Korán előírásai mellett az összegyűjtött és leírt hagyomány is fontos szerepet kap benne. Meghatározza a muszlimok vallási, politikai, társadalmi és magánéletét egyaránt. sariba = arab: iszik saríf, serif, sharif = arab: nemes, Mohamed próféta törzséből (Kurais) származó személy. Női megfelelője: "sarífa". sari, shari' = arab: utca sark, sharq = arab: kelet, égtáj sarkí = arab: "keleti szél", sirokkó. sarkín = (nap)keleti, arabul. A "szaracén" szó innen ered. sartnáme = eskülevél, szerződés sásija = henger vagy csonkakúp alakú sapka, köréje tekerik a turbánt. Minden szabad férfi hordhatta, a rabszolgák viszont nem. saskin = bolond sefa atnáme = arab, török: közbenjárást, valamely ügyben támogatást kérő levél sehir = török: város sehvet = züllött, fajtalan, léha, buja, feslett sehvetli = kéjvágyó, kéjes sehzáde = trónörökös sejk, sejh, sajkh, shaik, sheik = arab, török: vén, öreg éltes sejk = a legöregebb ill. rangidős pap, "prédikációt" mond a pénteki ima ("hutba") előtt sejk = férfiszövetség ("futuvva") főnöke, céh vezető, dervisrend főnöke sejk = nemzetségfő (beduinoknál választással betöltött tisztség), ill. nagycsalád feje, legtekintélyesebb férfitagja Sejk-ül-Iszlám, sejhüliszlám = "Iszlám vénje", főpap, főmufti, vallási főjogász, kijelölt helye a szultán bal oldalánál (megtisztelőbb, mint a jobb oldal), megszólítása "efendi" sejtán, Shaitan = sátán, ördög, Gonosz (mint valláserkölcsi lény) (lásd "Iblisz") A "sátán" szó héber eredetű, ellenfelet, ellenséget, vádlót jelent. (Más értelmezések szerint kétkedőt, ellentmondót.) seker = török: cukor shay = arab: tea sheta = arab: tél sibr = kis arasz, a hüvelyk- és mutatóujj hegye közötti távolság sifahana, shifakhana = arab: "egészség háza", kórház sihna, shihna = szeldzsuk: katonai kormányzó sikár = vadász, mint foglalkozás, mesterség (shikari: szuahéli). Őr, vagy katona elnevezése is lehet. sikkín = arab: kés sinek = török: szúnyog sira = must, szőlőlé sirim = török: ostor, szíj sisa, sheesha = arab: vízipipa, olyan pipa, amivel vízszűrőn keresztül szívják a dohányt, közismertebb török nevén "nargile". sisko, sisman = pufók, kövér sismek = török: (meg)dagad sísz = nagy arasz, a hüvelyk- és kisujj hegye közötti távolság siüszün, süszün = a követeknek járó napi fejadag a mongol birodalomban. shital = rizsféle. Palántázzák, több munkával termeszthető, vízigénye nagyobb, de kb. kétszer annyi termést hoz, mint a "nithar". shmal = arab: bal, balra shwajja = arab: lassan sokhn = arab: meleg sön (török) szün (tatár) = kialszik, (meg)szűnik söpürge = seprő, söprű subba = szabbeus, szabeus subbák, shubbák = arab: ablak sukr, shukr = arab: köszönet, hála sukran, shukran = arab: köszönöm süpür = török: seper, seprűz súra = konzultáció, tanácskozás surbát = arab: ital, sörbet, gyümölcslé szab-, szap- = török: szánt szab = arab: vadállat. A szír nyelvben az oroszlán (aszad) szinonímája. szabah el-khír, sabah el-kheir = arab: "vidám reggelt", jó reggelt szabah an-Núr = "fényes reggelt", jó reggelt szaba, sabaa = arab: hét (számnév) szabt, sabt = arab: szombat (7. nap) szaban = kun, török: eke szabancsi = török, tatár: paraszt, földműves szabbá = arab: oroszlán-idomár szabbeus, szabeus = a "könyv népei" (lásd "ahl al-Kitáb") közé sorolt, viszonylag kis lélekszámú ázsiai keresztény jellegű közösség. szabik = régi szabun = szappan, ill. csúszópénz, kenőpénz szacs, szacsli = török: haj Szacsbagli, Szadzsbagli = "Kontyos" (hajfonatos), rabnő neve szadaret = a nagyvezíri hivatal, de maga a tisztség, rang elnevezése is lehet, egy ideig így nevezték a ruméliai és anatóliai tartományi hivatalt is. szadaret kajmakami = a nagyvezír hivatalos képviselője Isztambulban, ha ő maga a haddal van, vagy a hadjáratban, ha ő maga a fővárosban marad. Utóbbi NAGYON RITKA eset. (lásd "kajmakám") szadaret kethüdászi = a nagyvezír közvetlen helyettese, hivatalvezető szade, sade = török: egyszerű, üres szadik, szádik, asz-Szadik = arab: hű, lojális, kitartó. Ragadványnév is. Fordításokban néha keverik a "sziddiq" (igazságos) szóval. szadrazam, Sadr-i azam = török: "teherviselő", a nagyvezír elnevezése, de a nagyvezér hivatalát, embereit is így nevezik, kivéve a katonatiszteket. Lásd: vezír. szafar = arab: utazás. Ebből ered a "szafari" (szuahéli: vadászkaraván, vadásztúra) szó. szaffáh, asz-Szaffáh = "vérontó", Abu'l Abbász az-Szaffáh ibn Mohamed abbászida kalifa (750-754) ragadványneve. Fivére, Abu Dzsáfár al-Manszúr ibn Mohamed (754-775) volt az utódja. A következő 35 kalifa al-Manszúr egyenesági leszármazottja volt. szaffár = rézkovács Száfija = "Tökéletes", női név szafír, asz-Szafír = közvetítő, aki az uralkodó nevében tárgyal, ügyet intéz. szagir = süket szagda = török: jobb (oldal) szagkol = török: jobbszárny szahel = arab: part, (pl. a mai Szahel-övezet, a Szahara északi része, a homoktenger "partja") száhib, sahib = arab: ősi jelentése "társ, útitárs". száhib, sahib = az európaiak megszólítása Indiában. Arab jövevényszó. A nők megszólítása: memszáhib, memsahib, ahol az előtag a madam szóból ered. A memszáhib szó Indián kívül nem használatos. száhib, sahib = úr, főtisztviselő, alkirály. Ma már minden férfit, akár egy idegent is így szólíthatnak egyes arab területeken, így a török "arkadas" szónak felel meg, bár annál távolságtartóbb, sokkal kevésbé bizalmaskodó kifejezés. száhib al-Báb = arab: "a kapu ura", főhivatalnok, a vezír helyettesének felel meg. száhib al-Barid = főpostamester (egyben a kalifa bagdadi székhelyű titkosszolgálatának kémfőnöke volt) száhib al-Haradzs = főadószedő száhib as-Surtah = rendőrfőnök száhib díván = hivatalvezető száhin, sáhin = vándorsólyom (akszahin: fehér sólyom, vesd össze: Ákos) száhindzsi, sáhindzsi = solymász szahtiján, sahtiyan = perzsa -> török: szattyán, élénk színűre cserzett és festett puha borjú-, juh- vagy kecskebőr. Eredeti jelentése perzsául "kecskebőr". szaif, szeif, seif = arab: nyár. A déli tengerparton (Indiai óceán) a kis esős évszak (április-május körül, lásd: "alib", "szuheil") Szain, Szajin = "jó". Batu kán neve a keleti-török és perzsa írásokban. Birodalmának jó közbiztonsága elősegítette a kereskedést, a kor információ-hordozói pedig többnyire kerekedők voltak. szairafi = pénzkölcsönző, bankár szajjíd, szejjíd, szajíd, sayyid, seyyid = "úr". Hagyományosan Mohamed próféta leszármazottait megillető cím volt. Ma már minden tanult ember megtisztelő titulusa, így a török efendi szónak felel meg. szajjidí, szejjidi, szidí = megszólítás: "Uram". El Cid (Rodrigo Diaz de Vivar) ragadványneve ebből ered. szajjáh = utazó, turista szajmak = török: számol szak = figyelem, elővigyázatosság szaka, szakka = "vízhordó", altiszt a janicsároknál szakal, sakal = szakáll szakav = beteg, ill. kehes ló szakhra, asz-Szakhra = arab: szikla, a Szikladóm neve Jeruzsálemben. (lásd: Kubbát asz-Szakhra) szakija, szákija = arab: állatok hajtotta vízemelő kerék vagy vödörlánc. Erededileg vízszintes kerék, amelyet bivaly vagy szamár hajtott. Egy vagy több függőleges vízkerékkel összekapcsolva alkalmazták, hogy a vizet magasra emelje a kellő nyomás elérése érdekében. Valószínűleg egyiptomi találmány. Hasonló elven működtek az olajütők és cukormalmok. szakk = kötelezvény, pénz-üzletről szóló okirat. Ebből ered a csekk szó. szal = mongol: tutaj Szaladin = Al-Malik an-Nászir Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb (szül. 1137/1138. Takrít, Mezopotámia, megh. 1193. márc. 4. Damaszkusz, Szíria), Egyiptom, Szíria, Jemen és Palesztina uralkodója, az Ajjúbida-dinasztia alapítója, a leghíresebb muszlim hős. A név elemei: al-Malik: király an-Nászir: győztes Szaláh ad-Din: a hit becsülete Júszuf ibn Ajjúb: József, Jób fia szalama = arab: megbékél. Lásd: iszlám, muszlim. szalát, szalat = naponta ötször előírt rituális ima (hajnalban, délben, délután, napnyugtakor, késő este). Az iszlám második pillére. szalát al-Maghrib = napnyugta utáni istentisztelet szalát az-Zuhr = déli istentisztelet szálem, szálám, salam = arab: béke. A leggyakorib köszöntési formula, találkozáskor és búcsúzáskor is használható. Lásd: iszlám, muszlim. szalkin = szőlő szalname, salname = évkönyv szamad, asz-Szamad = "Örökkévaló", Allah szinonímája szamak, samak = arab: hal szaman = szalma szamán wa taatan = mongol: "hallom és engedelmeskedem" szamir = kutyafalka szammúr (arab) szimár (perzsa, arab) = coboly szamszára = a hindu vallásban a lélekvándorlás, a lélek körforgása. Az arab és perzsa nyelvben a pénz forgása értelemben használták, később az általánosabb "üzletelés, kereskedelem" jelentést vette fel. számszundzsi = szelindek-gondozó számum, szamúm = forró, száraz sivatagi szél szan-, san- = török: gondol, vél, feltételez szandzsák = (török) zászló, hadijelvény (lásd: liva), "Szandzsaki Serif": "Szent Zászló", a Próféta hadizászlója: az eredeti fekete gyapjúból készült, zöld selyemzsákban tárolták a kalifák ill. később a szultánok kincstárában. (Állítólag az ősi magyar hadizászló is fekete volt, csak a honfoglalás után lett vörös.) szandzsák = török: megye, körzet (lásd: liva). Vezetője a szandzsákbég. Az oszmán birodalom középszintű közigazgatási egysége, amely a vilájetbe tagolódott és náhijékre oszlott. szandzsákbég = a "szandzsák" élén álló katonai és polgári kormányzó, a a szandzsák javadalombirtokos katonáinak (szpáhi) parancsnoka. szant = bolond, hülye szaqr, szakr = arab: kerecsensólyom. Ez a leggyakoribb vadászsólyom, számos európai nyelv átvette: olasz: sacro spanyol, portugál, francia: sacre német: Sackerfalke angol: saker szaqlab, szaklab = török, tatár: szláv ill. Észak-Európa bármely népének megnevezése lehet. Többes száma: szaqáliba, szakáliba szari, szarig = sárga száridzse = önkéntes, a török (muszlim) származású, ezért nem rabszolga janicsár újoncok elnevezése ill. a 17. században felállított, toborzott török zsoldos csapatok katonája. szarmasik = borostyán, repkény szarmiszak = fokhagyma szarraf = (termény) "becslő", főleg adókivetést végző hivatalnok szarraf = pénzváltó szászáni = afgán agár. Dús szőrzetű hegyvidéki, hidegtűrő vadászkutya. szat- = török: elad, kereskedik szaticsi (török) szatihcsi (kun) = szatócs, házaló kereskedő, vagy kis vegyeskereskedés tulajdonosa. szau, szev = sző szaucsi = követ, közvetítő, próféta szaucsi hatun = asszony, rendszerint nőrokon, akit a leendő férj küld a leendő feleség megtekintése céljából szaucsilik = követség szaum = böjt, az iszlám negyedik pillére szaur = török: hint, szór szaut = "szőtt, szövött", láncing, páncél (szau, szev: "sző") szautcsi = páncélkészítő szava = török: hír szavad, sawad = arab: sötét, fekete szavascsi = hadviselő szavga = ajándék, díj szavun = kumisz (ital), átvitt ért.: ünnep, lakodalom szaz = kun, tatár: sár, mocsár szazagan, sazagan = török, kun: sárkány, kígyó szebildzsi = vízhordó, vizet szétosztó közhivatalnok (a török birodalom jelentős része vízhiányos terület, ezért megbecsült tisztség). szefer, sefer = hadjárat (lásd: szafar) Szeher-buli = "Cukorfalat", rabnő neve Szeher-parcsa = "Cukor-darab", rabnő neve szeif, szaif, saif = török: szablya, Szeif-oglu = "Szablyafi", férfinév szeif, szaif, saif = "szablya", kikötőgát, hullámtörő szek- = török: ugrik szekbán = "falkamester", "kutyapecér", eredetileg a szultán kutyáinak gondozói, akiket később a janicsárság kötelékébe tagoltak, így a 65. janicsár dzsemaat elnevezése lett, muskétásnak képezték őket. A 17. században a toborzott zsoldos csapatok egyikének neve. szeki, seki (török), szeke (tatár) = pad, padka szekiz = török: nyolc (számnév) Szela = "szikla", város neve, görögül Petra szelámlik = férfiak számára fenntartott terület a muszlim házakban, így nevezték pl. a szultáni lakosztályt is a "Topkapi" palotában szemháne = gyertyaöntőház szemiz = kövér szene = év szepkil = üzbég, kirgiz, kun: szeplő szer = perzsa: fej, fő(akárki), testület vezetőjének előtagja (lásd: bas) szer-i bevvábán = perzsa -> török: a kapuőrök parancsnoka, azonos a "kapidzsi basi" tisztséggel szerap = délibáb, káprázat szeraszkier, szeraszker = török: hadsereg főparancsnoka. A perzsa szer: "fej, fő" és arab aszker: "hadsereg" szavakból. szerdzserrah = fősebész szerdár, sardar = perzsa: fővezér, katonai főparancsnok. A törököknél egy hadjárat vezetésére alkalomszerűen kinevezett hadvezér. szergi, sergi = kiállítás, bemutató szergi hakki, sergi hakki = "vásár joga" illeték: ezt kell fizetni, hogy a kézműves saját terméke (cserépedény, pohár, stb.) a vásáron árusításra kirakható legyen. Lásd: hak (Nem tévesztendő össze a "vergi hakki: adóval kapcsolatos jog, jogosultság" kifejezéssel.) szerhad = határ szeráj, saray = a szultán vagy előkelő úr palotája. A perzsa "szaraj" (ház, udvar) szóból. A Topkapi szeráj Isztambulban, a birodalom igazgatási központja és a szultáni család lakóhelye. Első minőségében legfontosabb szerve a szultáni (nagyvezíri) tanács, amely a centralizált államvezetés csúcsszerveként a magánpanaszoktól a legfontosabb államügyekig mindenben magának tartotta fenn a döntést. A 17. században komoly hatalmat szerzett a szeráj egy másik eleme, a hárem, és az őrzésével megbízott eunuchok főnöke. szeráj uszta = szó szerint "palota gazda", a hárem "ceremóniamestere", a "fő udvarhölgy" tisztség elnevezése szergi hakki = piac joga szeroda = szakaszparancsnok, "oda" főnöke. (lásd: oda, odaman) szevmek = török: szeret szidáq = házassági szerződés sziddiq, asz-Sziddiq, as-Siddiq = arab: igazságos, Ragadványnév, pl.: Abú Bakr asz-Sziddiq: az első kalifa, "Áisa" apja, de Mohamed próféta egyik ragadványneve is ez volt, mielőtt Allah küldöttje lett. (lásd: emin, szadik) szidzsak = török: meleg szidzsil = (bírósági) jegyzőkönyv, regiszter, okiratok jegyzéke. Lásd: kádi szidzsilleri, hüddzset, temesszük. szifir = török: nulla, zéró szifr = arab: üres, nulla, zéró sziginak = menedékhely, menhely, ill. elmegyógyintézet szijah = török: fekete szik = pénisz szikka = arab: vert pénz, érme, ill. szűkebb értelemben aranypénz. szikke = pénzverés, pénzverési jog szikr = gát szilmek = török: töröl sziladár, szilahdár, szilidár, silahdar = "kardhordozó", a szultán egyik testőr csapata, az udvari csapatok közül rangban a második. szilat = intézmény ill. fontos személy szolgálatában álló versfaragó ("sáir"), aki könnyen megjegyezhető és terjeszthető verses formába átírja, és kihirdeti, amit nyilvánosságra akarnak hozni. szimszar, simsar = török: alkusz, ügynök, közvetítő, ill. a piacon ezek vezetője szindzsáb = szürkemókus, muszandzsab = mókusprém szinir = határ szipa = csikó szir = fokhagyma szira = tatár: sör, gabonából (árpából) erjesztett szeszes ital szirt = török, tatár, kun: hegyhát, hegygerinc szirwál = salavári, buggyos férfi nadrág volt a középkorban. Az oszmán birodalomban később nők (háremhölgyek) is viselték, nálunk pedig a salavári szó az újkorban teljesen mást jelentett: harisnya, vagy lábszárvédő, esetleg női nadrág értelemben fordult elő. szisz = török: köd, pára szitár, sitar = perzsa: "három húr", hangszer. Óperzsául sithri. szitta, sitta = arab: hat (számnév) szloughi, sloughi = rövid szőrű arab agár, nemesnek tartott sivatagi vadászkutya-fajta. A vadász-agarakat kivéve kutyákat a muszlimok tisztátalannak tartják. szófa = várószoba szogan = vöröshagyma szoguk = török: hideg szokol = török: kerecsensólyom, vagy (nem szakemberek szóhasználatában) bármilyen vadászsólyom. Oroszul is ezt jelenti, valószínűleg a szláv nyelvből került a törökbe. szokolár = török: solymász szolda = bal (oldal), balra szolak = balkezes, balra van valamitől szolak = "balkezes", akik ballal képesek kifeszíteni az íjat, hogy a szultán jobbján állva ne fordítsanak hátat uruknak. Elitcsapat, a janicsárok közül válogatták. szolkol = török: balszárny szom = pénz szonbahar = török: ősz Szór = "szikla", föníciai város, görög nevén Türosz. szpáhi, szipahi = lovas katona az oszmán hadban, aki javadalombirtok fejében tartozott hadba vonulni és jövedelme arányában még fegyvereseket is kiállítani. Lovát, felszerelését maga szerezte be, minősége anyagi lehetőségetől függött, de tévesen tartják könnyűlovasnak. Ha tehette, a lehető legjobb páncélt és fegyvert hordta. A korabeli európai lemezvértes lovassághoz viszonyítva persze "könnyebb" lovasok, de a keresztes háborúk idején sokan közülük még nehézlovasnak számítottak volna. A perzsa szipáhi: lovas katona, ill. szipáh: sereg szóból ered. szpáhi = udvari zsoldos lovas, jól fizetett elit haderő. szu = víz (de kínaiul hadsereget is jelenthet) szubasi = százados, ill. 200 - 300 fős szpáhi csapat parancsnoka Szubh = "hajnal", női név (arab) szúdán = "feketék", a fekete afrikaiak elnevezése szúf, souf = arab: gyapjú, ill. (olcsó, durva anyagú) gyapjútakaró szuffa = ágyként használatos széles pult vagy emelvény, ház fala mellé, "beépített" bútorként is készül. szúfi = arab: gyapjúruhát viselő. Egy "önsanyargató" iszlám szekta neve. Lásd: szúf. szuheil = a déli tengerparton (Indiai óceán) a nagy esős évszak neve, amely augusztus közepén/végén kezdődik és kb. két hónapig tart. Lásd: alib, szeif. szuhte = "égetett", középfokú iskolába jelentkezett kezdő diák, népiesen "szofta" szúk = bazár szukkar, sukkar = arab: cukor Szulejmán = Salamon szultáni, sultani = oszmán aranypénz, altin vagy altun (arany) néven is előfordul. Hivatalosan (996-997 ezrelékes) színaranyból verték, ténylegesen 979-980 ezrelékes volt, a kor technikai szintjének megfelelően. 1477-ben jelent meg. A következő két évszázadban nagyjából megőrizte értékét, amely gyakorlatilag azonos volt a velencei dukát és a magyar aranyforint értékével. - 1477/1478: 3.572 g nyerssúly, 3.500 g színsúly, - 1526: 3.544 g nyerssúly, 3.473 g színsúly, - 1564: 3.517 g nyerssúly, 3.446 g színsúly. szun = (meg)öregedni (lásd: muszinn, szunna) szunna, szunnah = arab: hagyomány, szokás, törvény. A Szunna a próféta és az első négy kalifa mondásait és cselekedeteit tartalmazó gyűjtemény, amely a szunnita irányzat szerint a Koránhoz hasonló vezérfonala a hívők életének. szunnita = az Iszlám többségi ágához tartozó személy, vagy irányzat. szúra = arab: "lépcsőfok", a Korán szakaszainak neve. szürgün, sürgün = deportálás, kitelepítés, száműzetés szüt = török: tej ======================================================================== tabi = tartozik valahová tabak, tabaq = török, arab: tányér tabak (török), dabbág (arab) = tímár, bőrcserző mester tabarzád = perzsa: "kristályosított" cukor tabha, tabka = polc tabut = koporsó taftah, táfte = perzsa: szőtt, szövött, ill. taft, selyemszövet-féle elnevezése. tágh, táq = arab: tűzifa, kemény fa, az ebből rakott tűz sokáig ég. taghar = ellátás, élelmezés, beszerzés tahín = arab: liszt tahmin = találgatás, feltételezés, becslés tahrir = oszmán: felmérés, szemle (föld, népesség, adóforrások) tahrir defter = adó-összeírás, szűkebb értelemben a haradzs-jegyzék taht = arab: alul, alá tahvil = vállalás (török kincstártól bérletbe) taj = török: csikó tajang = a najman törzsszövetség vezetője. A kínai ta-vang (nagy herceg) titulus átvétele. Később személynév: pl. Tajang kán is najman törzsfő volt. takirti = kereplő, csörgő, zörgés, csörgés, ill. fecsegő személy tala, dala = sík, széles, síkság, mező talai, dalai = nagy vízfelület, tó, tenger talasza = arab: simít talat = arab: kedd (3. nap) talata = arab: három (számnév) taldzsia = földbérleti szerződés. A paraszt a földesúr birtokán dolgozik bérlőként, saját eszközeivel és a maga által termelt, vagy beszerzett vetőmaggal. Saját korábbi birtokát átadja az urának. Értelme: az addig fizetett állami adó több, mint amit az úr kér bérleti díjként, az úr pedig saját birtoka után csak tizedet fizet az állam felé, esetleg még azt sem. tálib = tanítvány a medreszében. Ha nő a tanítvány: táliba. tall, tell = domb, Tall Milh = "sós domb" tamada = vezető, felettes tamak = torok tamani, tamania = arab: nyolc (számnév) tambúr = arab: hathúros pengetős hangszer, lant-fajta, tambura tamga, tamgha = jel, tulajdonjegy, tulajdont jelölő ábra, billog, ill. kereskedelmi üzlet, tranzakció (amit a törvény szerint pecséttel kellett hitelesíteni) tamga = mongol, tatár: a kán vörös pecsétje tamga = mongol: adófajta, kézműves termékek és kereskedő áruja után kell fizetni, amire megfizették, arra tamga (pecsét) került. tamgacsi, tamgadzsi = török->tatár: adószedő. Eredetileg ura megbízásából eljáró szolga, aki emiatt az úr tamgájával ellátott igazolást kapott. tamr = datolya tana = borjú tani- = (meg)ismer, tud tanik (török), tanuk (kun) = tanú tanit- = tanít, ismertet, ajánl tanri = Isten, lásd: tengri tanuk = tanú tap = jel tapkur, tabgur (török) tabur (tatár) = szekérvár, megerősített tábor, tábor sánc-fala, taráda = nagyobb evezős csónak, ill. a sejk csónakja vagy bárkája taraha = arab: ledob, leterít targun (török), tarhún (arab) = tárkony, fűszernövény tarh = arab: levonás. Ebből ered a "tára" szó (csomagolás súlya, bruttó és nettó súly különbsége). tarha = a bagdadi Nizámijja tanárainak fejére tekert kék sál. tarhan, tarhán, tarkan, tarkhan = ősi török méltóságnév, ill. adót nem fizető nemes tarhan, tarhán, tarkan (török) darkan, darqan (mongol) = a mongoloknál kiváltságolt személy, megfelel a nemes fogalomnak, de az európai nemesnél sokkal korlátozottab a jogköre és személyes szabadsága. tarhana = török: aludttej és liszt keverékéből gyúrt apró "golyók". Őse a perzsa tarháne (sajt). Ebből ered a magyar "tarhonya" szó. taríf = arab: tájékoztatás, az "arafa" (arab: tud) szóból. Az európai nyelvekben elterjedt tarifa (ár, díjszabás) szó innen ered. tarík, tariq = arab: út, felszólításként: "Utat! Helyet!" tarikah, tariqah (arab) tarikat (török) = út, módszer, ill. szúfi rend (vallási csoport) tarla = török: szántóföld. Innen ered a magyar "tarló" szó (learatott gabonaföld a szárak torzsával). tarpan = vadló tart- = (meg)tart, húz tartik = tartós tartnak = "mérési díj", az árut az adókivetés miatt lemérik, a mérésért külön díj fizetendő. tarzil = szabó tas = török: kő tasa, tasha = titok tásza = arab: tál, tálca, csészealj. A perzsa tast szóból. tatár = mongol: dadogó. Ilyen megnevezés gyakori az "érthetetlen nyelvet beszélő" idegen népre, pl. az ógörögben a "barbár". Taura, al-Taura = Tóra, zsidó szentírás, Mózes (Musza) könyvei tav = hegy, hegység tavasi, tawashi = a 11-13. században a kalifátusok seregének hivatásos elit lovassága. Kaszárnyákban élő zsoldos katonák voltak. tavsan = házinyúl, fiatal lány, gyáva ember, kezdő játékos, tavuk = török: szárnyas, baromfi, tyúk tawr = arab: bika, szarvasmarha taz = türkmén, ujgur, kun, tatár: kopasz. A magyar "tar" szóval rokon. teberdár = baltás, favágó, a szultán egyik testőrcsapatának elnevezése. (lásd: baltadzsi) tefecsi = pénzkölcsönzés kamatra, kiuzsorázás, uzsora tehdit = fenyegetés teke = kecskebak teker = török: kerek, kerék tekerlek = török: kerék tekne (török), tegene (kun, üzbég) = teknő, tál tekke = török: dervisrend kolostora, szálláshelye tel = zsinór, fonál, húr (bármi, ami vékony és hosszú) telhisz = török: "összefoglalás, kivonatolás", a nagyvezír jelentése a szultán részére a napi ügyekről Telli = "Izgató" (vágykeltő), rabnő neve tembel = henyélő, lusta temesszük = igazolás, bizonylat, a kádi által kiállított okirat temir = észak temirkazak = sarkcsillag temür = török, tatár, mongol: vas. Dzsingisz kán eredeti neve Temüdzsin: kovács, vasműves. A legenda szerint egy Temüdzsin-üge nevű rab nevéről kapta, aki születésekor a sátor mellett volt. tengri, tengir, tangri = török, tatár, mongol: ég, égbolt, ill. isten (lásd: möngke tengri) tepe = domb tepszi = tányér, kis tál terakli = javadalom-emelés, a javadalom-birtok növelése. Gyakorlatilag ez úgy zajlott, hogy a birtokos a korábbi birtoka helyett máshol kapott jövedelmezőbb javadalmat. tere, dere = völgy, síkság (a dag: "hegy" ellentéte) terszane = hajójavító műhely, hajógyár teszbah ale khír, tesbah ala kheir = arab: jó éjszakát teszkere, tezkere = "feljegyzés, irat". Oklevél, ill. az oklevelet kérő személy által benyújtott kérelem, folyamodvány, ajánlólevél, stb., ami alapján a hivatalos okiratot kiállítja az illetékes hivatal. tezek (török), tizek (tatár) = szárított trágya, tüzelőnek használták fában szegény helyeken. A magyar tőzeg szó őse. tifl = arab: gyerek tig- = bedug tigiz = tegez, nyílvessző-tartó tikirti = zörgés, kattogás til = nyelv tilmacs = tolmács tilsz = arab: sima, ill. egy viszonylag olcsó atlaszselyem-fajta neve. tilszim = török: talizmán, amulett tilszamán = arab: "bűvös kép", talizmán timar = perzsa: gondoskodás timarhaha, timarkhana = perzsa->arab: kórház, intézet elmebetegek kezelésére timár = katonák és hivatalnokok ellátására szolgáló állami birtokfajták közül a legfeljebb évi 20 000 akcsét hozó birtok. timár-rendszer = oszmán földhasználati, ill. gazdálkodási rendszer, amely az állami tulajdonnak nyilvánított földek egy részét szolgálati birtokok (timár-, ziámet-, szolgálati hász birtok) formájában katonák és hivatalnokok ellátására fordítja. (lásd: ikta) timur = perzsa: vas. A török-tatár-mongol "temür" szó perzsa alakja. tincs = jólét, kényelem tire, tira = támaszkodik tirek = oszlop, támasz tisza, tesaa = arab: kilenc (számnév) thu'kiu = sisak (kínaiul egy türk népcsoport neve). Sisakos: katona, harcos szinonímája több középkori nyelven (magyarul is). tohana, tahuana = kalyiba, kunyhó, bódé, rozoga épület tohum = török: mag togrul, togril = sashoz vagy sólyomhoz hasonló ragadozó madár. Nálunk a téves olvasatú "turul" szóalak terjedt el a 19. században. Az Árpád-nemzetség totemállata. Gyakori személynév is, pl. Ong kán kereit törzsi vezető eredeti neve Tooril volt. Érdekesség: az Ong név a kínai vang (herceg) szóból ered. toklu, tokli = török: toklyó, egy-két éves juh. tokmak = dudor, bütyök, gomb, fej, darabka, daganat toku- = fon tokucsi = takács tokuz tatar = "kilenc tatár", törzsszövetség, türk feliratokból ismert. toman = perzsa, arab: tízezer (lásd: tümen) tombul = pufók tomurdzsuk = pajtás, testvér, ill. bimbó, rügy tonguz = sertés, disznó top = ágyú, löveg ill. golyó, labda topak = göröngy, rög toparabadzsi = ágyúszekerész topcsi = tüzér, ágyúöntő topcsuluk = tüzérség Topkapi = Ágyúkapu, az isztambuli szultáni palota egyik kapuja, amelyen gyakran vittek ágyúkat és lőszert. Később az egész palotának ezt a nevet adták, ez a híres Topkapi Szeráj. topuz = buzogány ill. dudor, bütyök, gomb, fej, darabka, daganat torba = zsák, lopott holmi, ágy, hálóhely töre = török, kun: törvény, jog, szokás torma, turma = torma, retek. Többféle csípős ízű növény elnevezése lehet a török, tatár nyelvekben. tosz- = döf totkavul = őr toz = török: por töz-, tüz- = török, tatár: elvisel, tűr (fájdalmat, sérelmet) tuareg = nomád berber tub = arab: tégla (al-Tub, at-Tub: spanyol/angol: adobe "vályogtégla") tubba = uralkodó (himjarita) tucs = öntöttvas túfán = arab: vihar, forgószél. Forrása az ógörög tüphón (forgószél) vagy a kínai t’ai fung (nagy szél) lehetett. tüfenkcsi = muskétás, puskás tug = hadijelvény, "lófarkas" zászló. A kínai, türk és mongol hadban a "jakfarkas" tug volt, a lófarkast az oszmán török és a muszlim tatár seregek használták. türk: aranyozott farkasfej volt a zászlórúd csúcsán. muszlim török, tatár: aranyozott gömb, vagy félhold a dísz. szultán: 9 vagy 7 lófarkas hadijelvény, nagyvezír: 5 lófarkas, vezír: 4 lófarkas, pasa, beglerbég: 3 lófarkas, bég: 1 lófarkas. tugaj = erdő Tughdakin = atabég, 1104-1128 között Damaszkusz ura volt. Neve a török tughan-tikin: "harcos sólyom" kifejezésből származik. tugra = szultán hivatalos monogramja, aláírása tuhul = kis sziget, mocsárban úszó sziget tüj = török: toll tüken = üzlet, bolt tulum = nagy bőrtömlő, teveháton szállítható tul = puszta, sivár tul hatun = özvegyasszony tulak = puszta (hely) Tulajtula (arab), Tulejtila (török) = Toledo tülbent, tulbant = török: turbán, hosszú kendőből csavart férfi fejfedő. A hasonló jelentésű perzsa "dulband, dülbend" szóból ered. A számos európai nyelvben is ismert tulipán szót is innen eredeztetik, a kinyílt virág hasonlít a fejfedőhöz. (Érdekesség: finnül tuli: tűz, láng, ill. punainen: piros. tulipunainen: tűzpiros. Az Elő-Ázsiában őshonos, onnét származó és valóban a turbánra is hasonlító virág színe eredetileg piros. Ha ennek köze van a tulipán szóhoz, akkor akár a magyar szó is lehet az ős.) tümen = kun, török, mongol: tízezer, ill. nagy sereg. (Gyakorlatilag a tényleges létszámától függetlenül az egy törzs vagy vezér alá tartozó nagyobb had neve is ez.) Vezetője a tümen begi. tünjak = észak (tün: éjszaka + jaka: irány, környék) turak, turah = tejtermék, nyelvjárástól függően lehet túró, savanyított tej, sajt, szárított joghurt. türbe = arab -> török: muszlim sírkápolna, síremlék. türk = török, eredetileg törzsnév, az oszmán-törökök saját neve, de ez van a türk, türkmén népnevekben is, jelentése "erő, képesség". (Turki: gyakori személynév) türkcse = török nyelv tursu = savanyúság, pác, ecetes lé tür-, tör- = tatár, török: hajtogat, (fel)hajt, (fel)tűr tutmak = fogda, börtön tuz, tur = só tuzak = tőr tuzlag = sóbánya ======================================================================== ucs = török: határ ucs begi, ucs beji = határbég, határmenti szandzsák (vagy önálló határőr csapat) vezetője. (Jelentése hasonlít a márki, őrgróf szóhoz, persze teljesen más a társadalmi helyzete.) ücs = török: három (számnév) ücsgen = háromszög ucsmak = török: repül ucsuh = kun: pelyva, ocsú (kicsépelt gabona törmeléke) ucsurum = szakadék ud, al-Ud, al-'ud = arab: fa. A lant szó ebből ered. üd = idő uddam = arab: előtte, (v.mihez képest) kívül üdsüz = éretlen, korai üdzsretli aszker = zsoldos katona, zsoldos, kalmárszellemű, pénzsóvár udzsuz = olcsó üge, üdzse (török) üge (mongol) = szó, beszéd, ige ugur = "bér", jegyajándék. A menyasszony kapja, annak fejében, hogy a házassággal alárendeli magát férje hatalmának. Ha elbocsátják, vagy férje meghal, a feleség megtarthatja a jegyajándékot. Az iszlám előtt nem volt szokásban. (lásd: "mahr") uhba = fekete, talárhoz hasonló köpeny, a medresze tanárjai viselték. Eredetileg a bagdadi Nizámijja tanárainak fekete köpenye. Lásd: aba. üker = mongol: ökör uku, uhu = bagoly ulak = tatár: csatorna ulak = lovas ulaman = lovascsapat ulema, uléma, al-Ulama = (többes számú szó) tudós, írástudó, vallási szakértő (lásd: alim) ulema, uléma, al-Ulama = tudósok, szakértők, vezetők tanácsa. Tagjai: papok, jogászok, tanítók, főhivatalnokok, politikai és katonai vezetők. ulufe = zsold, fizetség ulufedzsi = "fizetett", zsoldoskatona ulusz = mongol, tatár: törzsszövetség, ill. annak szállásterülete, éppen birtokolt földje, az adott területen lakókkal együtt. A "nomád" uralkodók "birodalma" sohasem egy földterület, hanem az őket (önként, vagy kényszerből) uraiknak elismerő, nekik adózó népek összessége. mongol jeke ulusz: nagy mongol birodalom umm = anya, anyja valakinek umma = közösség urf, 'urf = íratlan, de a jogszolgáltatásban figyelembe vett szokásjog. Kiegészíti a saria-t. Az iszlám a hanbalita ritus kivételével tolerálja. (lásd: áda) uruk = (török) rokonság ürün = örül üs = hiúz usak = szolga uszfúr, 'uszfúr = arab: veréb, kis madár uszkudár = perzsa: postamester uszta, usztád = mester(ember), gazda, bizonyos pozíciókba került nők titulusa is usztáza = tanítónő Utman, Uthman = a török dinasztia-alapító I. Oszmán nevének arab alakja. Eredeti jelentése: fiatal kígyó. A magyar "ottomán" kifejezés ebből a szóalakból származik. utrús, al-Utrús = süket, ragadványnév is uza- = hosszabbodik, elhúzódik (térben, időben is lehet) uzak = messze uzak = zárkózott, magányos, távoli uzn = arab: fül uzun, uszun = hosszú (magas ember értelemben használták, ragadványnév) Uzza (al-Uzza) = szépség és szerelem istennő (lakhmida, észak-arab) ======================================================================== Vadd = Holdisten (minai, dél-arab) vádi, wadi = arab: völgy, folyómeder, vízmosás Vádi asz-Szirr = Titkok Völgye vaftiz babaszi = keresztapa vahed, wahed = arab: egy (számnév) vahsi = vad, vérengző, ádáz, szenvedélyes vakf, vakuf, waqf, wakif = kegyes adomány, birtok, vagyontárgy, vám-jog. Elvileg az uralkodó nem veheti el. (A családi vagyon átmentésének bevett formája, az adományozó magát ill. örökösét teszi meg az adomány felügyelőjének, vagy visszabérli előre meghatározott feltételekkel.) Leggyakrabban mecset, kórház, iskola, közfürdő, közkút javára adományoznak. Az oszmán birodalomban létezett olyan vakf is, amelynél a birtok tulajdonosa vakfnak minősítette a birtokát, de az első nagyobb pénzadomány után csak a birtok jövedelmének egy meghatározott részével támogatta az alapított intézményt, a birtok további jövedelmét megtartotta. vaha = oázis váiz = szónok. A templomok, iskolák egyik alkalmazottjának címe és hivatala váli = helytartó, kormányzó (az átírásokban gyakran: veli) veli = őr, gondozó, szülő, családjogban: gyám ill. gyámolító, Allah neve válide szultána = "anyakirálynő", a szultán anyja, mindig ő a hárem legrangosabb lakója, amíg él. vám = perzsa: tartozás, kölcsön. Innen ered a magyar "vám" szó is. vaszijet = végrendelet, testamentum vazara, wazara = arab: terhet hord. Lásd: vezír, szadrazam. vekil, vakil, wakil = megbízott, helyettes vekil, vakil, wakil = élelmezési tiszt, gazdasági tisztviselő, ill. janicsároknál "ütlegszámláló": büntetés végrehajtásáért felelős tiszt is. vekil, vakil, wakil = gazdatiszt, birtok megbízott irányítója vekil-i mutlak = teljeskörű megbízott. A nagyvezír jelzője is. vekillik = rendelkezés, meghagyás, parancs, megbízás veláje = arab: körzet, területi egység (lásd: vilájet) vezír, wazir = arab: "teherviselő", főhivatalnok, miniszter. lásd: szadrazam, vazara, vesd össze: latin minister: szolgáló vilájet, elájet, beglerbégség, bejlebejilik, pasalik = tartomány, az oszmán birodalom legnagyobb közigazgatási egysége. Szandzsákokra és náhijékre osztották. Vezetője a beglerbég (bejlerbej, bégek bégje), később pasának is nevezik. A tartományok száma eredetileg kettő: Anatólia és Rumélia, ez a hódítások és az új területfelosztások miatt 30 fölé emelkedett, innentől vilájet vagy elájet. A beglerbégségeket vagy "három lófarkas" vezírek, vagy "két lófarkas" beglerbégek kormányozták. A Hódoltságban a következő vilájeteket alakították ki: budai (1541), temesvári (1552), egri (1596), kanizsai (1600), váradi (1660) és újvári (1663). wabá = arab: pestis, betegség, járvány waqt = arab: idő wara = arab: mögött waraq = arab: papír warráq = arab: Könyv- és papírkereskedők megnevezése, akik sokszor írók és kézirat- vagy könyvmásolók is voltak. lásd: szúq al-warráqín wardi = arab: rózsaszín wasaq = arab: hiúz wasijja = arab: Annak a középkori szokásnak a megnevezése, mikor egy neves tanár halála közeledtével vagy egy nagyobb utazás előtt legjobb diákjának átadta jegyzeteit, és a tanítványt megbízta az ismeretek továbbadásával. wawi = arab: sakál, "rontáselhárító" fiúnévként is használatos ======================================================================== Zabúr, al-Zabúr = arab: zsoltár(ok) zaferán, za'feran = arab: sáfrány zafer = diadalmenet, diadal, diadalmámor, győzelem zaffat al-hammám = menyasszonyi menet. Szó szerint: "fürdő-ünnep". zagar = agár zagardzsi = agarász záhid = aszkéta zahr, zar, az-Zahr = arab: szerencsejátékhoz használt kocka-készlet, ill. egy virág-fajta arab neve. A hazárd szó ebből származik. Zahr ad-Daula = "a birodalom virága", szép testéről elhíresült férfi ragadványneve volt. zain = szép zaká = tisztaság állapota zakát = alamizsna, "ínségadó", kb. a jövedelem 1/40-ed része (2.5 %), Mohamed próféta előírta, a szegényeket segítik belőle. Az iszlám harmadik pillére. zaman = arab: idő zambak = liliom zan = perzsa: asszony, nő. zarbutána = arab: fúvócső ill. puska, ágyú. A perzsa zabtána: fúvócső szóból, ennek a maláj szempitan, szampitan, sumpitan: "fúvócső" ill. szempit, szampit, sumpit: "szűk" szó volt az alapja. A malájok kis nyilat fújtak, a perzsa-arab fúvócsőből viszont golyót, ill. ritkán hengeres lövedéket "lőttek". A 16. századtól a zarbutána szó már csak tűzfegyvert jelent. Arab és török közvetítéssel számos európai nyelv átvette: spanyol: zerbatana, cebratana portugál: sarabatana olasz: cerbottana zardja, zardya = láncing, a szeldzsuk török lovasok hordták zardkana, zardhkanah = arzenál, páncélkészítő műhely zarf = "előkelő erkölcsű" zarif = szellemes, jóeszű zarráf = arab: zsiráf záde, -záde, zadeh = perzsa: gyermeke valakinek, fia, lánya is lehet. (lásd: török "oglu") záim = "kezes", "jótálló", "közbenjáró" záim = idegen fejedelem tiszteletbeli címe záim = karhatalmi parancsnok (pl. rendőrfőnök), megfelel a "szubasi" rangnak záim = másként meg nem határozott tisztségű magasrangú katonai parancsnok záim = nem muszlim csapat muszlim felügyelő parancsnoka záim = ziámet-birtok gazdájaként saját csapatának parancsnoka zaima = Mezopotámiában használatos nádcsónak, szurokkal vízhatlanítják, hagyományosan egy évig használható biztonságosan, utána újat kell csinálni. záir = aki siita zarándokként meglátogatja a 8. imám, Ali ar-Ridha, kegyhelyét a khoraszáni Meshed-ben (Mashhad, Irán ÉK-i részén). zálim = elnyomó závije, zawiye = török: "menedék", szúfi lakóhely, dervis-kolostor, ill. szállás. Lásd: hán, khandáh, ribát. záwija = Perzsiában a medresze elnevezése. zebda = arab: vaj zeitun, zatoon = arab: olajbogyó, (olíva)olaj, étolaj zejtin = török: olajbogyó zemt = arab: út, irány. A Zemt ar-Rasz (a fej iránya) kifejezésből ered a zenit (az égboltnak épp fölöttünk lévő, legmagasabb pontja, tetőpont, csúcspont) szó. zenberedzsi = számszeríjász ziada = arab: nagyon édes (íz) zijafet = ünnepség, vendégség, lakoma, ünnep zindan = földalatti börtön, kazamata zindiq = "eretnek", a siiták korai elnevezése a nem siita muszlimoknál. Előtte a manicheusokra mondták ezt a kifejezést. zindzsir = lábbilincs, béklyó zira, zir'a, dzira = rőf, kb. 67-76 cm. Török hosszmérték, textilek mérésére. zirve doruk = orgazmus, klimax, tetőfok, fokozás zirve tepe = hegygerinc, tetőpont, csúcspont zitti = (többes szám) zenészek, énekesek, táncosok, lányok is. Ibériai elnevezésük: "zsitán". (lásd: zutt) zorlama = kényszer, erőszak zuban = török: gyermekkabát, felsőruha. Innen ered a "zubbony". zümrüt = smaragd, smaragdzöld zürafa = zsiráf zutt, al-Zutt = cigányság ======================================================================== Fiú: az apa szívének egy darabja. (perzsa szólás) INDIAI szavak (angol átírás szerint) -------------------------------------- bara = nagy diwan = csarnok, fogadóterem ganesh = elefánt Ganesh = elefántfejű isten, a bölcsesség, tudás, üzleti szellem védnöke garh = vár ghat = kikötő hawa = szél hira = rubin jangala = dzsungel, vadon, őserdő khali = fekete lal = gyémánt mahal = palota nullah = völgy padmani = lótuszvirág pur, pura = város, erődített település purdah = egész testet takaró fátyol, lepel (megfelel a csadornak), de háremet is jelent sathi = özvegy-égetés sundari = szép tshota = kicsi EGYÉB szavak gálya = "hajó", föníciai szóból ered Baál Zebub = Legyek Ura, föníciai isten téves névértelmezése (vesd össze: Belzebub) Bél = "Úr" (istennév), Mezopotámiában Marduk-nak feleltetik meg Uléma ------- Uléma: tudósok tanácsa, ill. annak tagjai - hodzsa: idősebb, tekintélyes uléma (pap, tanító, bíró, jogász egyaránt megtisztelhető ezzel a címmel) - Medreszék (iskolák, főiskolák) tanárai, hallgatói - müderrisz: tanár - danismend: "tudással megajándékozott", legalább 10 alapvizsgát már letett diák - muid: tanársegéd, olyan danismend, aki a tanári munkát segíti, később müderrisz is válhat belőle. (- tálib: tanítvány, nem uléma) - Papok (a muszlim vallásban a "keresztény" értelemben vett felszentelt papság nincs, a papok tulajdonképpen a Korán és a muszlim vallási jog tudósai, az adott közösségben elismert bölcsek): - sejk: mecset prédikátora, dervis rendfőnök - imám: előimádkozó, korán-recitátor - khátib: olyan pap, aki nagymecsetben pénteki imát (hutba) mondhat az uralkodó nevére (- müezzin: "kiáltó", aki szent énekkel imára hívja a muszlimokat, ha nincs esetleg más papi "rangja" is, nem uléma) (- káim: templomszolga, nem pap, így nem is uléma) - Bírák: - kádi: bíró, kerülete: "kádilik" vagy "kaza", egy kisvárosra, vagy több falura terjed ki - molla: magasabb rangú, tekintélyes kádi, városi bíró - mahresz molla: "eredeti" molla, a két nagy tartomány (Anatólia és Rumélia) és hat kiemelt nagyváros főbíróit nevezték így - bölük molla: körzeti főbíró - kücsük molla: ("kis" molla) más nagyvárosok főbírája - müfettis: "ellenőr", vizsgáló, felügyelő (lásd: mufti) - náib: "helyettes", a kádi helyett ítélhet, ha a kádi nincs jelen (- muhtár: falusi bíró, választott személy, vallási jogban többnyire képzetlen, de a helyi szokásjogban jártas, nem uléma) - Jogászok: - fakih: hittudós, a vallási jog (sarija vagy saria) vizsgázott ismerője, közülük nevezik ki a kádi-kat - mufti: vallási jog (saria) "hivatalos" értelmezője, jogtudós (sohasem ítél, csak véleményez adott esetben). Kisebb helyeken nincs külön mufti és kádi, ott a mufti egyben ítélőbíró is (1847-ig a török birodalomban nem létezett "polgári" bíráskodás, a vallási jog a meghatározó, mellette voltak szultáni törvénykönyvek, amelyeket szintén vallási jogi szakértők állítottak össze.) - Emírek: a szultán (kalifa) családjának férfitagjai, alkirályok, más nagyurak (és tanácsadóik) Zakat ("kötelező" alamizsna, ínségadó): ----------------------------------------- A zakat fizetését Omár kalifa idején szabályozták. Muszlim fizeti. A zakat vagyonfüggő, 4 teve vagyonig nincs adó. 5 - 24 teve után: 1-4 juh (vagy annak értéke), minden öt teve után egy. 25 - 35 teve után: 1 kétéves tevekanca (vagy annak értéke) 36 - 45 teve után: 1 hároméves tevekanca (vagy annak értéke) 46 - 60 teve után: 1 négyéves tevekanca (vagy annak értéke) 61 - 75 teve után: 1 ötéves tevekanca (vagy annak értéke) 76 - 90 teve után: 2 fejős teve (vagy annak értéke) Egyéb állatvagyonból (juh, szarvasmarha) minden 40 állat után 1 a zakat, de úgy, hogy tíznél kevesebb állat után nem kell fizetni, a negyvennél kevesebb állat esetében pedig értékarányosan egy növendék állat a zakat, mint a tevéknél. Tehát pl. az első ötven birka után 1, minden további 40 után még egy birka a zakat. Szarvasmarhánál pl. 30 állat után kell egy borjút adni, 50 után egy kifejlett marhát. Tíznél kevesebb után nem kell fizetni, 11-30 között pedig kisebb értékű állattal (pl. juh), vagy pénzzel lehetett fizetni. Mezőgazdasági terményből az éves termés 1 tized része a zakat. Pénz, ékszer és egyéb vagyontárgy értékének 1 negyvened része a zakat, de 200 dirhem vagyoni érték alatt nem kell fizetni. Ló és rabszolga után nem fizetnek zakatot. A zakatot rendszerint a helyi vallási vezetők szedik, ill. osztják szét a rászoruló muszlim hívők között, miután levonják belőle a "begyűjtés költségeit". Haradzs: ---------- A muszlim államokban a nem muszlim alattvalóktól szedett adófajta. Van föld- és "fej"-haradzs. Dzimmi (vagy zimmi) fizeti. Dzimmi (zimmi): "védett". A nem muszlimok közül a "Könyv népei", zsidók és keresztények, később a zoroasztriánusok és szabirok. ahl al-Kitáb: "Könyv népei", akiknek Allah, korábbi prófétái által, "szent könyvet" adott. A helyi muszlim pap köteles volt jegyzéket vezetni róluk, ez alapján adóztak. Haradzs általában az a földadó, amit a muszlim uralkodók az olyan földek után szednek, amelyeket a hódítások idején a nem muszlimok "birtokában" (vagyis művelésében) maradtak. (A jogi "birtokos" az uralkodó, a hódítás jogán.) A haradzs-ot fizetők földje tehát elvileg mulk-birtok (lásd ott), vagyis a birtokos tulajdonjoga elvileg korlátlan, ha a földjére kiszabott adót megfizeti. Föld-haradzs lehet: ------------------- - haradzsi mukaszeme: éves termés, állat-szaporulat meghatározott része, a gyakorlatban 10% - 50% között változott, ennek ellenére szinte mindig "tized" a korai elnevezése. Tényleges mértéke függött a termény stratégiai fontosságától, de pl. a szállíthatóságtól is, gyorsan romló terményből felesleges természetben adót szedni. - haradzsi muvazzaf: meghatározott, a termés mennyiségétől nem függő, változatlan átalányösszeg az évi adó. Fej-haradzs (dzsizje): a nem muszlim alattvalóktól évente szedett adó. ---------------------- Minden felnőtt (15 év felett), "ép testű" vagyis munkaképes férfi után fizetik, mértéke a vagyontól függ. (A Hódoltság területén pl. 300 dirhem vagyon alatt egy ideig nem szedtek fejadót.) Rendszerint: - Ha a vagyon kevesebb, mint 200 dirhem: a dzsizje évente legalább 12 dirhem (vagy 1 aranydinár). - Ha a vagyon 200 - 10 ezer dirhem közötti: a dzsizje évente legalább 24 dirhem (vagy 2 aranydinár). - Ha a vagyon 10 ezer dirhem feletti: a dzsizje évente legalább 48 dirhem (vagy 4 aranydinár). (vesd össze: az 1400-as években egy átlagos dél-európai földműves család éves "szabad" jövedelme kb. 5 aranydinár, legfeljebb ennyit költhetett, ha a túléléshez legszükségesebb élelmet és vetőmagot már félretette.) Aranyban fizetve kicsit kevesebb volt az adó, ami az arany dinár és az ezüst dirhem közötti tényleges (a törvényes értéktől jelentősen eltérő) vásárlóérték-különbséget hűen kifejezte. Az oszmán "akcse alapú" fejadó --------------------------------- - edna-i hal (szegények), vagyon 300/400-600 akcse fejadó: legalább 50 akcse - mutavassit ülhal (átlagosak), vagyon 600-1000 akcse között fejadó: legalább 100 akcse - alalar (magasak), vagyon 1000 akcse felett fejadó: legalább 200 akcse Ha egy háztartásba a családfőn kívül más felnőtt férfi is él, és van külön legalább 300 akcse vagyona, akkor ő is külön fizeti a fejadót. Egyéb adók, illetékek, a Hódoltság adózása alapján ---------------------------------------------------- - Méhkasok után 10-ből 1-nek a viasza az adó - sertéstartás: 1 évesnél öregebb sertések után: 2 akcse/db/év 1 évesnél fiatalabb sertés tartása illetékmentes - Halászok a kifogott hal után tizedet fizetnek, továbbá a vásárra vitt hal után vámot, ha átviszik vámszedő helyen. - Átkelési illeték (rév, híd): nem eladásra vitt állat: pl. 2 marha után 1 akcse, alkalmanként eladásra vitt állat: pl. 1 marha után 12 1/2 akcse, alkalmanként Adóösszeírás -------------- Terepbejárást a saját embereivel végezteti az emin. - helyi bírák és esküdtek jelenlétében összeírták az adókötelesek nevét (háztartás feje), adóköteles termékek "tizedét", jövedelmező tevékenységek illetékeit. - legutóbbi összeírás óta ingatlanok számbavétele: az ingatlanforgalmi illeték (tapu) beszedése, birtoklevelek megújítása. - 15 évesnél idősebb fiúk összeírása, akkor is, ha nem önálló háztartás (adóegység), a fiatalabb fiúkat is gyakran beíratták a parasztok, az öröklés biztosítása éredekében. - új telepesek: általában 3 évig adómentesek. Családonként összeírták, de az adójegyzékben nem szerepelnek az összesítésekben. A szultán tulajdonában kezelt földek nyilvántartása: toprak taksimi 1. Kincstári földek: Arazi-Emiriyye 2. Alapítványi földek: Arazi-Mevkufe 3. Elhagyott földek: Arazi-i Metruke 4. Holt földek: Arazi-i Mevat Művelésre kiosztott földek: - ha muszlim kapta: Arazi Ösriye, "tized ingatlan", - ha nem muszlim kapta (ill. birtokán hagyták): Arazi-i Haridzsiye, haradzs (és fejadó) fizetésre kötelezték. Fejadó-kötelesek gazdasági helyzet szerint: 1. alalar (magasak), vagyon 1000 akcse felett 2. mutavassit ülhal (átlagosak), vagyon 600-1000 akcse 3. edna-i hal (szegények), vagyon 300/400-600 akcse 300/400 akcse vagyon alatt nem fejadó-köteles, de összeírták. Részletes jegyzékek: tahrir defter: tized/haradzs jegyzék dzsizje defter: fejadó jegyzék Ezek alapján választja ki a szultán (hivatalnoka) saját kezelésű (hász) birtokait (ifraz: kiválasztás). A többiből lehet javadalombirtok. - hovasz-i hümayun: szultáni (hász) birtokok A Török Birodalom közigazgatási felosztása: --------------------------------------------- Birodalom, vezetője: a szultán - beglerbégség ("bejlebejilik"), vezetője: beglerbég (bejlerbej, bégek bégje) később vilajet vagy pasalik, vezetője: pasa (A tartományok száma eredetileg 2: Anatólia és Rumélia, ez a hódítások és az új területfelosztás miatt 30 fölé emelkedett, innentől vilájet.) - szandzsák (arabul liva), vezetője: bég (arabul emír) - kaza, vezetője: a bég helyettese (kajmakám) és/vagy a kádi - náhije, vezetője: mudir - falvak, kisvárosok, erősen korlátozott helyi önkormányzattal, kijelölt vagy választott helyi vezetőkkel (muhtár: falubíró, a nem török nyelvű lakosság helyi vezetőinek elnevezése is megmaradt, pl. a magyar falvakban a bíró) A birodalom fénykorában 16-18 nagyváros (és ezek környéke) nem tartozott bele a szandzsák-rendszerbe, hanem csak a beglerbégek ill. a szultán alá rendelték. Kevésbé korlátozott önkormányzatuk volt, és kialkudott, előre megszabott adót fizettek. A szultán érdekeit a városi főbírók (molla) és illetékességi terület szerint bizonyos állami hivatalnokok képviselték. Mulk: ------- Magánbirtok, ami rendszerint az éves jövedelme egytizedével (ösr, usr) adózik a kalifának. (Nem muszlim birtokos esetén ez többre is felmehet, akár az 50%-ot is elérhette, terménycsoporttól függően.) Ez elvileg az arab birtokrendszer egyetlen örökíthető ill. akár pénzért is eladható földbirtok-típusa. A kalifa, vagy helytartója jóváhagyását azonban minden ügylethez kérni "illik". A birtok tényleges függetlensége azon múlik, hogy a birtokos mennyire fontos éppen, ill. katonailag elég erős-e ahhoz, hogy jogait ne firtassa senki, még a kalifa se. A "mulk" egyik jelentése: "fejedelemség", "hercegség". Mulk: vagyon, kincs jelentése is van. Vakf: ------- Alapítványi eredetű egyházi birtok. Az alapítvány jellege attól függ, hogy milyen vagyonból ered: - mulk: továbbra is mulk marad, korlátlanul (és adómentesen) az egyházé. - ikta: az egyház csak a birtok jövedelmére (földadó) tarthat igényt, maga a birtok és minden más jövedelem az uralkodóé marad. Mivel az uralkodó ritkán vett vissza az egyháztól birtokot, ez volt az ikta családi birtokká változtatásának egyik lehetséges eszköze. Az adományozó valamilyen formában magát ill. örököseit tette meg az alapítvány kezelőjének, így próbálta családi kézben tartani a birtokot. (Pl. visszabérelték saját adományukat az egyháztól, az adománnyal egyidőben kötött "örök" szerződéssel, természetesen az adományozó számára kedvező feltételekkel.) Az egyházi birtok elméletileg adómentes, de az "állam" igénybe veheti a papokat, mint tanácsadó, jogász, tanító, vagy bármely más, képzettséget igénylő feladat ellátására. Tehát a vakf szolgálattal adózhat. Ikta: ------- Úgynevezett javadalombirtok. Elvileg adómentes, birtokosa katonaként, vagy hivatalnokként szolgálta urát. A költségeit a birtok jövedelméből kellett fedeznie. Csak addig maradt az övé a birtok, amíg a szolgálatot ellátta, tulajdonába nem került. ikta-birtokos: "iktadár" A "nomád" birodalmakban is létezett az iktához hasonló rendszer, de nem meghatározott földbirtok, hanem meghatározott szolgáló-csoport alkotta. Az éppen aktuális szállásterületen pedig annyi legelőt jelöltek ki a "nomád" javadalmazott számára, amely a kísérete, a szolganépe és ezek állatvagyona ellátására elegendő. Pl. a mongoloknál is hasonló rendszer volt. A területhez kötött nagyobb jövedelmeket (városok adója, vámok, bányák) Dzsingisz kán úgy osztotta el, hogy a fiai egymás uluszán belül kaptak több ilyet. Pl. a Dzsocsi uluszához tartozó Horezm két városának adóját Csagatáj kapta, vagy később Bokhara lakossága megosztva háromfelé adózott: a kb. 16 ezer családfőből három-háromezer Batu és Hülegü, a többi a nagykán, Kubiláj alattvalója volt. Az Aranyhorda kánja sokáig részesült egyes kínai jövedelmekből is. Ez a rendszer kikényszerítette az állandó követjárást a birodalom egyes részei között, és elősegítette a kereskedelmet is. Miri: ------- Kincstári föld (eredetileg emirie: "ami az emíré"). Ami nem "mulk", az "miri". A kincstári földek tulajdonjoga az államot, ill. aktuális urát illeti. Csak neki áll jogában művelés céljából birtokként adományozni. Az adományozott a birtokjogot a törvény (ill. az adománylevél) korlátai között ezen ingatlanokon szabadon gyakorolhatja, jogát esetleg másra is átruházhatja, sőt bizonyos mértékben örökséget is képezhet a birtokjog. A birtokjog átruházható másra akár eladással, akár ajándékozással, de csak hatósági jóváhagyás mellett. "Rája" család az általa művelt földet törvényesen csak akkor hagyhatja el, ha helyettest állít. A birtokos tartozik a földet a szokásos módon művelni. Ha három egymás utáni évben parlagon hagyja törvényes ok nélkül földjét, birtokjoga a kincstárra száll vissza. Hatósági engedély nélkül nem szabad a kincstári földeken szántóföldeket szőlőkké vagy gyümölcsössé alakítani, mert ez káros kihatással lehetne a kincstár által szedett tized mennyiségére. Épületeket ilyen telken csak hatósági engedéllyel lehet emelni, és a beépített terület után is jár a tizednek megfelelő földadó a kincstárnak. Törvényes örökösök csak a vér szerinti gyermekek, az adott birtokot csak ők vehetik át díjtalanul, ill. olcsón. Mindenki más csak új adománylevél kiadásával kaphatja meg a birtokjogot. A 18. századtól más rokonoknak is volt "elővásárlási" joga, meghatározott leszármazási, ill. rokonsági fok szerinti sorrendben, de nekik már jóval nagyobb átruházási díjat kellett fizetni. A muszlim ill. néhány tartományban a nem muszlim falvak közösségének is volt "elővásárlási joga" a földekre, beleértve a csiftlik művelési jogát és az adóköteles mulk-földek tulajdonjogát is. +-----------------------------------------------+ | Török szolgálati birtokok és kötelezettségeik | +-----------------------------------------------+ A törökök az arab eredetű "ikta" birtokrendszert fejlesztik tovább. "Kilidzs" ("kard") rendszernek is nevezik, mert azt határozza meg, hogy az adott birtok után hány katonát (kardot) kell kiállítani. Egy kilidzs a birtoktípustól függően 1000-5000 akcse, a birtokot csakis teljes kilidzs-ekre lehet "törvényesen" felosztani. Timár-rendszernek is nevezik, a legkisebb javadalombirtok-típus nevéről. - timár = javadalombirtok: 1000 - 19 999 akcse jövedelem között - ziámet = javadalombirtok: 20 000 - 99 999 akcse jövedelem között - hász = javadalombirtok legalább 100 ezer akcse jövedelemmel A tulajdonos elméletileg pontosan ennyi jövedelmet kapott a birtokáról. Persze az adóként begyűjtött termény, állatszaporulat és más vagyontárgy (minden, ami nem akcse) árfolyama, beszámítási értéke úgy alakult, ahogy azt a gazda érdeke megkövetelte. Javadalom-szerzés hivatali menete az oszmán birodalomban: ----------------------------------------------------------- - Az illetékes felettes (vezír, beglerbég, pasa) írásban javadalomra vagy emelésre ajánlja a jogosultat, az ajánló irat neve "arz". - A jogosult benyújtja a nagyvezír hivatalánál az ajánlást, ellenőrzik, majd a szultán nevében kiadják a javadalom-birtok kiutalásáról szóló okiratot, ez a "hükm-i serif" (nemes parancs). Erről az isztambuli hivatal, vagy hadjáratban a szultánnal, ill. a nagyvezírrel utazó személyzet jegyzéket készít, és elküldi a területileg illetékes pasa, ill. beglerbég hivatalának. - A pasa, ill. beglerbég hivatala keres a kiutalásnak megfelelő szabad javadalmat. Ha talál, akkor értéktől és az éppen hatályos szultáni rendeletektől függően maga ad adománylevelet, vagy feljegyzést készít (teszkere) a nagyvezír hivatala részére. - A jogosult elfoglalja javadalmát, vagy hat hónapon belül kérvényezi a tényleges javadalomról szóló teszkerével a végleges adománylevelet, ennek neve "berat-i hümajun" (uralkodói okirat). - A birtokbavétel tényét bejegyzik a "ruznamcse-defter"-be: - birtok fekvése, értéke - előző birtokos adatai (név, jogállás) - adományozás dátuma (ritkán oka és körülményei) - új birtokos adatai (név, jogállás) A 16. század közepétől egyre bonyolultabb az ügymenet, kevés a szabad javadalom, sok a sikertelen birtokba vételi eljárás. A jogosultak néha, egyre gyakrabban, akár kisebb birtokkal is beérték, mint a kiutalt javadalom névleges értéke, csak végre kapjanak valamit. Csiftlik: ----------- A birtokot ráják ("nyáj") művelik. Ők családonként ún. osztásföldet, csiftlik-et kapnak, amit csak uruk beleegyezésével adhatnak át másnak. A csiftlik-et nem lehet eladni, sőt még önkényesen elhagyni sem! Az adót rendszerint a csiftlik mérete és minősége alapján az elvárható termésre vetik ki, nem pedig az éves termény meghatározott százalékát veszik el. A csiftlik fogalmába beletartozik a föld mellett az annak műveléséhez szükséges összes épület, gazdasági felszerelés, jószág, vetőmag, stb., sőt maga a földműves család is. csift = "pár", itt egy pár ökör (tehát egy ökörfogat) jelentésű csiftlik = 1 pár ökörrel művelhető föld csiftdzsi = csiftlik-en gazdálkodó földműves csiftlik száhibi: földbirtokos, gazda, aki kiosztja a földet művelésre. A csiftlik területe: jó minőségü földnél: 50 - 80 dönüm ( 4.6 - 7.4 hektár), átlagos minőségűnél: 80 - 120 dönüm ( 7.4 - 11.0 hektár), rossz minőségűnél : 120 - 150 dönüm (11.0 - 13.8 hektár). A legnagyobb csiftlikek területe 180 dönüm körül volt (16.5 hektár). dönüm (dunum) = 40x40 lépés = kb. 919.3 m^2 (1 lépés: itt kb. 0.758 m) +-------+ | TIMÁR | +-------+ +---------------------------------------------------------------------+ | timár-birtok kötelezettségei: | +-----------------------+---------------------------------------------+ | jövedelem: | a birtokos kötelezettsége: | +-----------------------+---------------------------------------------+ | 1000 - 2000 akcse: | lovasként maga hadba vonul, saját lóval és | | | felszereléssel (akadályoztatás esetén, pl. | | | kiskorú, vagy sérült: helyettest állíthat) | +-----------------------+---------------------------------------------+ | 2000 - 3000 akcse: | maga és egy fiatal szolgája (gulam, qulam) | | | hadba vonul | +-----------------------+---------------------------------------------+ | 3000 + | maga és még egy felszerelt vértes lovas | | | lovas (dzsebelü) hadba vonul, | +-----------------------+---------------------------------------------+ | minden további teljes | további egy felszerelt vértes lovas hadba | | 3000 akcse | vonul a birtokossal | +-----------------------+---------------------------------------------+ | tehát | birtokos + 1 lovas hadba vonul | | 3000 - 6000 akcse | | +-----------------------+---------------------------------------------+ | 6000 - 9000 akcse | birtokos + 2 lovas hadba vonul | +-----------------------+---------------------------------------------+ | 6000 akcse felett | saját sátrat kell vinni (málhás állat kell!)| +-----------------------+---------------------------------------------+ - 1520-1526 közé tehető, datálatlan (szpáhik előírt szemléjén készült) mustra-defter szerint: Abdülkerim szpáhi ötezer akcsés birtoka után saját maga egy szolgával és egy felszerelt dzsebelüvel lenne köteles hadba vonulni, a szemlén 12 fegyveres kísérővel vett részt. Zsákmányt ígérő hadjáratban ez nem ritka jelenség, a birtokos szpáhi nyilván részesedik az általa felszerelt kísérők zsákmányrészéből, és harcban sem mindegy, hogy vannak neki elkötelezett társai. - timár-birtokos: timarióta (görög eredetű), timardzsi (török), timár száhibi (arab -> török). - gedekli timár: portai (szultáni, állami) hivatalnok vagy néha vallási vezető kaphatott ilyet szolgálatai jutalmaként, fizetség helyett vagy jövedelem-kiegészítésként. A gedekli-timarióta csak a szultánnak volt alárendelve, hadba vonulnia is csak a szultánnal vagy a nagyvezírrel kellett. - szülszán timár: korábbi zsoldos kaphatta harci érdemekért. A korábbi zsold alapján számolták ki a javadalmat, a napi zsold ezerszeresének kétharmadát kapta éves jövedelemként. (Pl. 3 akcse napi zsold kétezer akcse éves jövedelmű birtokra jogosít.) szülszán: "kétharmad" - A legkisebb szpáhi-birtok az "iptida timár", ezer akcse jövedelemmel. Eleinte minden új szpáhi ezt kapta. Ez egy kilidzs (kard) értékű volt, vagyis a birtokos maga vonult hadba, lovon, az előírt felszereléssel. Az adománylevél neve: "iptida berát". A pénzromlás és az áremelkedés miatt a legkisebb szpáhi-birtok a gyakorlatban inkább kétezer akcse körüli jövedelemmel rendelkezett, kisebb birtokot csak nem fegyveres tisztviselő, vagy nem szpáhi (pl. gyalogos várkatona) kapott. A harci érdemekért kapott kezdő timár alsó határa a gyakorlatban 3000 akcse volt, sőt szükség esetén erre még ráígért a szultáni hivatal, pl. az 1585. évi perzsa hadjáratban a lóval, fegyverrel, saját pénzén harcoló katona 3000 akcse, a fegyveres szolgával és két lóval hadba vonuló pedig 5000 akcse jövedelmű birtokra adhatott be kérvényt. Van forrás arra is, hogy közjanicsár a harci érdemeiért 9000 akcse jövedelmű timár-birtokot kapott, de ez kivételes eset. - A ruméliai beglerbég 6000 akcséig, az anatóliai beglerbég 5000 akcséig adhatott ki adományozó oklevelet, teszkerezisz-t. Ennél nagyobb birtok esetén a beglerbég részletesen indokolt javaslatára a szultán hivatala adta ki az oklevelet. Ekkor az elnevezése: teszkereli. (1455 előtt az okirat neve egységesen: "biti" és a bégektől felfelé minden főúr adott ki adományleveleket az általa meghódított földeken fekvő birtokokra.) Teszkerezisz = "teszkere nélküli", tehát nem kell a szultán oklevele. Teszkereli = "teszkere", vagyis szultáni oklevél kiállításával adott birtok. 1554-től "kegyre érdemes" minősítéssel (vagyis indoklás nélkül) a beglerbégek már nem adományozhattak semmilyen timárt, csak részletes indoklással. - Egy szpáhi vagy tisztviselő első birtokát értékétől függetlenül mindig a szultán adományozta. 1531-ben tiltották meg, hogy a beglerbégek "első" timárt adományozzanak. - Legalább tíz szpáhi tanúnak kellett igazolni az érdemeket, hogy valaki adományt kaphasson. Ha a szpáhi a következő hadjáratban új érdemeket szerzett, nagyobb birtokot is kérvényezhetett. (Egy nagyobb birtokkal rendelkező, érdemdús szpáhi örököse már nem "új" szpáhi, így jogosult a jóval nagyobb kezdő birtokra is.) - Ha egy szpáhi 15 "fejet", vagy foglyot egyidejűleg beszolgáltatott a vezérnek, akkor ziámet-birtokra jogosult. Ha kevesebb, de legalább tíz "fejet" vagy "nyelvet", vagyis foglyot beszolgáltatott, a hadjárat vezére javasolhatta ziámet-birtokra, külön tanúállítás nélkül. - Ha a szpáhi hosszab ideig nem szerzett újabb érdemeket, vagy valamiért meg kellett büntetni, időlegesen (legfeljebb két évre) vagy véglegesen elveszthette birtokát. Előfordult, hogy maradhatott a katonai rendben (aszkeri), de az is, hogy adófizetővé (rája) vált. Szulejmán rendelete szerint hét évig nem kaphatott új adományt a "mazul" (kegyvesztett) szpáhi. - Dzsebelü: olyan vértes lovas harcos, akinek nincs saját timárja. Lehet jogilag rája (adófizető), de nem támogatták, gyakran tiltották is ezt. A szpáhi vihette nagykorú (16 éven felüli) fiait, más szpáhik felnőtt fiait vagy "mazul szpáhit" (mazul: "kegyvesztett", időlegesen birtokát vesztett). A kísérőként vitt dzsebelü saját érdemei alapján kérhetett timár-birtokot. - A birtok-adományt időnként (rendszerint legalább hétévente) akkor is meg kellett erősíteni, ha közben nem volt hadjárat. Az adománylevél és a későbbi megerősítő okirat külön pénzbe került, ez volt a "tintapénz" ("kalamije"), ami a birtok éves jövedelmének 4 százalékát tette ki. - A birtokkal nem rendelkező, de arra jogosult személyeknek (pl. mazul szpáhi, kiskorú 1. és 2. szpáhi-fiú, ill. 3., 4., stb. szpáhi-fiú) is legalább hétévente meg kellett újítaniuk jogosultságukat. Ez úgy ment, hogy részt vettek a szpáhi-szemléken, ahol összeírták őket, és hadba vonultak saját költségükön, vagy szpáhik, bégek, pasák kísérőjeként. Kiskorúak helyettest állíthattak saját vagyonuk terhére. Az igyekvő mazul előnyt élvezett, ha volt birtok-üresedés ("mahlul"). A dzsebelük kötelezően részt vettek az előírt szemléken és szerepeltek a szpáhi-defterekben. - 1536-ig minden jogosult legfeljebb hét évig próbálkozhatott a birtok kérvényezésével. 1536-tól a szpáhi-fiúk legfeljebb 10 évig, 1574-től pedig 19 évig jogosultak a birtokszerzésre. A többieknek maradt a hét év határidő. A várólista erősorrendje: - szpáhi fiúk, - udvari zsoldosok fiai, - garibok, a harcban kitűnt nem lajstromos (önkéntes) katona elemek, - egyéb jogosultak. - A várólistán harci érdemekkel előbbre kerülhetett bárki. A hadjáratok után "vitézség-jegyzék" (joldaslik defteri) készült, amelyben név szerint felsorolták a birtokra érdemesnek tartott katonákat. Pl. 1552-ben Ahmed pasa százezer akcse éves jövedelemnek megfelelő javadalomra vagy emelésre tehetett javaslatot, amit többnyire el is fogadott a szultáni hivatal. Az ilyen listákon nem csak a szpáhik és dzsebelük szerepeltek, hanem minden vitéz katona, így a javadalom lehetett zsold-timár, zsolddal járó várkatonai állás, vagy pl. jutalom is. - A "gulám" ugyan megjelenhetett a szemléken szpáhi gazdája jogán, de a jegyzékekbe nem került be, ura embere volt, harci érdemei alapján sem kérvényezhetett javadalom-birtokot, zsákmánya csak ura jogán lehetett. A gulám jogilag sem aszkeri, hanem rája, vagy bizalmas rabszolga. - Ha a szpáhi örökös nélkül vált alkalmatlanná a szolgálatra, egy-két évig, ritkábban (korábbi érdemeitől függően) élete végéig maradhatott birtokán, esetleg kisebbet kapott helyette. - Fiú örökölhet, ha teljesíti a timár-birtokkal járó kötelezettségeket. Ha túl fiatal (16 éves koráig), helyettest állíthat. Az örökség függ attól, hogy csatában vagy "ágyban" halt meg az apa, ill. hányadik fia az örökség kérelmezője. Az örökség tényleges birtokba vételéhez kell egy új adománylevél, ami már az örökös nevére szól. Ezt az adományozó (szultán vagy beglerbég) hivatala meghatározott összegért állítja ki. Ha nem volt kizáró ok, akkor a csatában meghalt szpáhi első és második fiúgyermeke kapott saját timárt, együtt akár nagyobbat, de külön-külön sokkal kisebbet, mint az apjuké volt. Idősebb kort megélő szpáhi fiai viszont apjuk haláláig vagy szereztek saját érdemeik alapján timárt, vagy esetleg már nem is kaptak. Timár kiutalás, pl.: - Ha a szpáhi apa otthon (nem hadban) hal meg, és 3000 akcse jövedelme van, akkor első és második fia 2-2 ezer akcsés timárt kérvényezhet, de nem biztos, hogy kap, - ha a fenti szpáhi hadban hal meg, akkor első fia 3000 akcsés, a második fia 2000 akcsés birtokot kap, ha van szabad birtok, és még nem szereztek a fiúk saját jogon birtokot. - A birtokot rendszerint nem darabolták, változás esetén inkább máshol adtak újat. Több generáción keresztül a család ritkán maradt ugyanazon a birtokon, vagy kaptak nagyobbat, vagy a fiúk kisebbet, vagy teljesen kikerültek a szpáhik köréből, sőt adófizetővé ("rája") is válhattak. - Hadjáratkor minden tíz timariótából egy otthon maradhatott a "termést ellenőrizni" mint kurudzsi ("őr"). (Ez a 12. század végéig érvényes volt a magyar várjobbágyok ill. a későbbi királyi szerviensek között is, hadba szólításkor kihirdették, hogy tízből 9, vagy 8-ból 7, stb. köteles bevonulni.) - Hadjáratkor a bevonulás, és utána a hazatérés körzetenként (szandzsák) meghatározott rendben, 15-20 fős csoportokban történt. Mindegyik ilyen csoport megbízott egy "élelmezőt", aki a befizetett "közös kasszából" megvette a kereskedőktől vagy a had hivatalos élelmezesi felügyelőitől a szükséges ellátmányt. Ellenséges területen sem mindig engedték meg a szpáhiknak a "rekvirálást", a rablás gyakran az "önkéntes" csapatok és egyes szövetségesek (pl. tatárok) részére volt fenntartva. A dzsebelü, szpáhi és janicsár csapatokat szigorúbb rendben tartották, mindig ők a hadrend bázisa. Ennek ellenére bizonyos vidékekről származó szpáhikat nem engedtek a vonuló sereg élére, mert pusztítóan hatékony rablásaik után a később érkező hadra éhínség várt volna. - Ha a timár gazdája szpáhi, akkor a birtok neve: szpáhilik (spahilik). Nem szpáhik is kaphattak timárt, de ők csoportosan, 20, később 30 fő (janicsároknál 1 odzsak) kapott egy timár-t. Zsold ill. más ellátás helyett kaphatták gyalogos (jaja, piad) katonai alakulatok tagjai. - kilidzs (kard) timár, eskün timár: szpáhi szolgálati birtok, - müsztahfiz timár: várvédő-timár, várkatonák kapták zsold helyett. - Volt számtalan olyan kijelölt timár, amit tisztséghez, helyőrséghez rendeltek hozzá. Pl. a várőrségek katonái, katonai hivatalnokai addig kaphatták a timár jövedelmét, amíg az adott helyen szolgáltak. Amikor átvezényelték őket, az új helyen kaptak másikat, hasonló jövedelemmel, eddigi birtokukat pedig utódjuk kapta. Ezt kérvényezni nem kellett, és az ilyen birtok adománylevele külön pénzbe sem került, együtt járt a kinevezéssel, átvezényléssel. Az ilyen timár birtokosának tilos volt elhagyni állomáshelyét, zsákmány reményében sem mehetett a haddal, de pl. nagykorú fiúgyermekét már (felszerelve) küldhette! - hisszarli timár: várhoz kötött birtok - Főúr halála esetén fő bizalmasai timár-kiutaláshoz juthattak: - vezír: 13 ember, - beglerbég: 11 ember, (ha volt beglerbég, de halálakor "mazul": 8 ember) - szandzsákbég: 6 ember kaphatott timár-kiutalást. +--------+ | ZIÁMET | +--------+ - ziámet: javadalom-birtok 20 000 - 99 999 akcse közötti jövedelemmel. Birtokosa a "záim". - A ziámet-birtok jövedelme elvileg nem lehetett 20 ezer akcse alatt, de előfordult. A záimtól ugyanis elvárták, hogy jóval több felszerelt katonát állítson, mint amit a birtoka alapján kellene. Ez rendszerint így is volt, mert emberei parancsnokaként sokkal nagyobb zsákmányhoz juthatott, mint egyszerű szpáhiként. Ez alapján a feltörekvő szpáhinak érdemes volt ziámetté minősíttetni kisebb timárját is. 1516. évi boszniai összeírás: Dzsáfer szubasi, Davud bég fia, nyolc faluból álló ziámet(!) birtokot kap, 14 315 akcse jövedelemmel. Ennek megerősítését kéri éppen Dzsáfer az összeírás idején. Egy 1520-1526 közé tehető datálatlan (szpáhik előírt szemléjéről írt) mustra-defter szerint Dzsáfer 20 ezer akcse jövedelmű birtokkal rendelkezik és 15 kísérőjével vonul hadba. Davud bég másik fia, Haszán bég 22 ezer akcse jövedelmű ziámet birtokosa, és 17 emberrel vonul hadba. - 20 ezer akcse feletti bevételből: 5000 akcsénként fel kellett szerelni egy vértes lovast (dzsebelü) és vezetőjükként hadba kellett vonulni. Ziámet-birtokos (záim) NEM ÁLLÍTHATOTT HELYETTEST. (Bizonyos vidékeken 4000 akcse volt az előírt kvóta.) - A 20 ezer akcse alatti bevétel ugyan mentes volt a szultáni adótól, de a birtokosnak ebből kellett fedeznie saját (és családja, szolgálói) költségeit. +------+ | HÁSZ | +------+ - hász: a török katonai közigazgatási rendszer egyik elnevezése is - hász: a szultáni család magánbirtokainak összesége is - hász: szolgálati birtokfajta, százezer akcse feletti jövedelemmel - A hász-birtok nem névre szóló adomány volt, hanem tisztséghez kötött! Birtokosának a hász jövedelméből kellett fedeznie a saját költségein felül a beosztott tisztviselők fizetését is. A hász ill. a jövedelem egy (oklevélben meghatározott) része ezért mentesült a katonaállítási kötelezettség alól. Ezen felül minden 5 ezer akcse után egy dzsebelü-t (nehézlovast) kellett felszerelni. (Bizonyos vidékeken 4000 akcse volt az előírt kvóta.) 1520-1522 közé tehető forrás: a boszniai szandzsákbég a hász-birtoka jövedelméből 147-148 dzsebelü-t köteles felszerelni, de a lajstrom szerint 1040 harcképes, mozgósítható embert fizetett. Ebbe a saját költségükön mellé szegődött kísérők nincsenek beleértve. - pasa hász: 650 ezer - 1.2 millió akcse jövedelem - szandzsákbég hász: 100 - 200 ezer akcse jövedelem (50 ezer akcse a szokásos "adómentes" rész, ezen felül katonát kell állítani) Szandzsákbég: egy tartomány, ill. katonai körzet parancsnoka. A szandzsákbégnek 50 ezer akcsénként fenn kellett tartania: - egy tábori (hadi) konyhát, - egy kovácsműhelyt, - egy nyergesműhelyt, a szokásos katonaállítási kötelezettségen felül. A szandzsákbég a hadjárat elején 100 ezer akcsét kapott a kincstárból, ami a felvonulási területen esett károk enyhítésére szolgált. Persze nem a parasztok kaphattak kártérítést, hanem uraik. - janicsár aga hász: 500 ezer akcse felett, továbbá külön "árpapénz", a személyes kíséret ellátására hadjáratban. (Ez utóbbi kivételes volt.) Sokszor az árpapénzt sem fizették, hanem birtokot jelöltek ki, ahonnan beszedhették. A janicsár aga "árpapénz-birtoka" pl. a Duna völgyében volt, délszláv területen. - A tisztségviselő kérhetett a kincstárból fizetést a hász helyett, de ez nagyon ritka volt, mert a hász előírt jövedelmének csak kb. 40 %-át adták fizetésként. Pl. forrásban szereplő eset: egy 600 ezer akcse jövedelmű hász-birtokra jogosult tisztségviselő legfeljebb 240 ezer akcsét kaphatott éves fizetésként, de rendszerint sokkal kevesebbet kapott ténylegesen. Ez megfelelt a tényleges viszonyoknak, rosszabb esetben még 40 % sem folyt be a birtokról, ha a kincstár szedte be az adót, hogy majd abból fizessen. A többit elvitte a beszedés költsége, az adószedő apparátus fizetése, a korrupció, stb. +-----------------------+ | ILTIZAM (bérelt föld) | +-----------------------+ Adománybirtok-fajta. Csak Egyiptomban vált jellemző birtoktípussá, ott viszont már a kalifák korában. Birtokosa ("multazim": bérlő) adózott, de nem katonáskodott. Örökölhető volt, de itt is fizetni kellett az adomány megerősítéséért. Ha volt vér szerinti fiúörökös, ő gyakorlatilag mindig megkapta a birtok bérleti jogát. A birtok (a feudális Európához hasonlóan) itt többféle részre oszlott: - uszija: A földesúr birtokában és kezelésében maradt, a parasztcsaládok robotmunkával művelték. Néha bérmunkásokat is felvett az úr. - atar: ("ajándékozott") életfogytig a paraszcsaládnak adott föld, ami örökíthető volt az úr engedélyével, a terheket azonban továbbra is vállalni kellett. Rendszerint a termény bizonyos százalékával adóztak. - Alsó-Egyiptom (É): a pénzjáradék jellemző, mértéke 20% - 40%. - Felső-Egyiptom (D): a terményjáradék jellemző, akár 50% felett is előfordult. - csiftlik: használatra kapta a parasztcsalád. Rendszerint egy kikötött összeg vagy termény-mennyiség az adója (nem a jövedelemnek meghatározott százaléka). A föld az úr tulajdona maradt, de a paraszt "röghöz kötött" volt, önkényesen nem hagyhatta el a művelt földet. Az adók mellett megszokott és elvárt dolog volt a "barran", a parasztok "önkéntes ajándéka" az uruknak, bizonyos alkalmakra. Az adókat külön erre szakosodott tisztviselő, a "szarraf" (termékbecslő) vetette ki, aki munkájáért külön pótadót szedett a paraszttól. A paraszt neve Egyiptomban "fellah". A birtokot rendszerint nem maga az adománybirtokos, hanem arra kiképzett gazdatiszt ("vekil" vagy "vakil") irányította. A földdarabokat a "hauli" (felmérő, felértékelő) jelölte ki. A területet ritkán számolták, elég volt a határok kijelölése. Az adót nem a terület mérete szerint, hanem az elvárható termés becslése alapján vetették ki. Muszlim naptár ---------------- 1. Muharram, 30 napos 2. Szafar, 30 napos 3. Rabi al-avval, 30 napos 4. Rabi al-A'khír, 30 napos 5. Dzumadá 'l-Úlá, 29 napos 6. Dzsumadá 'l-A'khirá, 30 napos 7. Radzsab, 29 napos 8. Sa'ban, 29 napos 9. Ramadán, 30 napos 10. Sawwál, 29 napos 11. Dzú 'l-Qa'da, 30 napos 12. Dzú 'l-Hiddzsa, 29 napos 1. Muharram ul Haram 2. Safar 3. Rabi-ul-Awwal 4. Rab-ul-Akhir 5. Jamadi-ul-Awwal 6. Jamadi-ul-Akhir 7. Rajab 8. Sha'aban 9. Ramadhan 10. Shawwal 11. Dhul Qadah 12. Dhul Hijja Nagyobb muszlim ünnepek, arab megnevezéssel --------------------------------------------- Hidzsra = muharram 1., a muszlim időszámítás kezdete. Ásúra = muharram 10. Noé elhagyta a bárkát. Mózes kiszabadította a zsidó népet a fáraó fogságából. A legfontosabb síita ünnep, Huszajn mártírhalált hal Karbalában. Mawlid an-Nabi, Maulid an-Nabi = "a Próféta születésnapja". Rabi al-Avval 12. A 10. századtól kezdték ünnepelni, amikor a Jézus születésnapját ünneplő keresztényekkel rendszeressé vált a kapcsolat. A rabi al-Avval 1-én kezdődő ünnepségek csúcspontja. Lailat al-Mi'rádzs = "a mennybemenetel éjszakája", radzsab 27. Mohamed a prófétasága tizedik évében Gábriel arkangyal vezérletével felemelkedett a hetedik mennyországba, ahol Allahhal szólott, és visszatért az utasítással, hogy naponta ötször kell imádkozni. Felmenetele Buráq, a félig ember, félig ló hátán utazva történt (szárnyas kentaur alak). A jeruzsálemi Szikladómnak nevet adó szikláról, ill. más hagyomány szerint (ez az elfogadottabb) az al-Aksza mecset udvaráról szállt fel. Sab-e Barát = sábán 15. elsősorban indiai muszlimok ünnepe. E napon Allah feljegyzi az emberiség összes cselekedetét. Ramadán havi böjt = minden muszlim, aki elérte a serdülőkort, napközben köteles magát megtartóztatni evéstől, ivástól, dohányzástól, nemi érintkezéstől. Kötelező ünnep. Utazók, betegek, terhes nők számára nem kötelező, ők alkalmasabb időszakban pótolhatják a böjtöt. Ramadán utolsó péntekje = mecsetben istentisztelet, búcsú a böjttől. Lailat al-Qadr = "az elrendelés éjszakája", Ramadán 27. Mohamed akkor részesült először a Korán kinyilatkoztatásában. A muszlimok az éjszakát Korán-recitálással és imával töltik. Íd al-Fitr = "a böjt megtörésének ünnepe", sawwál 1. Véget érnek a böjt nehézségei. Hálaadás Allahnak, hogy átsegített a próbán. Üdvözlőlapok küldése, jókívánságokkal. Reggel fürdés, új ruha, utána mecsetbe mennek, imádkozni. Túlzsúfoltság, köztéri imák. Utána megajándékozzák egymást, rokon, barát-látogatások. Kötelező adakozás a szegényeknek. Kibékülések, megbocsátás, hogy békében kezdjenek "új életet". Más elnevezése: Íd as-Sagir (Íd asz-Szagir, Kis Ünnep) Íd al-Adhá = "az áldozat ünnepe", dzúl-hiddzsa 10. Kötelező, rendszerint háromnapos vagy még hosszab ünnep. Ábrahám áldozatának emléke. Bárány, tehén vagy teve áldozás, a hús egyharmadát megtartják, a többit szétosztják a szegények között. Más elnevezések: Íd al-Qurbán, Íd an-Nahr, Íd al-Kabir (nagy ünnep) Törököknél: "Bajrám" A muszlim vallásjog négy szunnita iskolája -------------------------------------------- (mazhab, madhhab: vallásjogi irányzat, iskola) - Hanafita: Abú Hanífa (megh.767) alapította. Az oszmán birodalomban, Közép-Ázsiában, Indiában volt uralkodó. - Hanbalita: Ahmad Ibn Hanbal (megh.855) alapította. - Málikita: Málik Ibn Anasz (megh.795) alapította. A muszlim Afrikában terjedt el, központja Kairó. - Sáfi'ita: Imám as-Sáfi (megh.820) alapította. Ázsia, Egyiptom, Szíria és a Hidzsász területén terjedt el. taszbíha = arab: magasztalás (szubhán-Alláh: "Magasztaltassék Isten!") takbíra = arab: dicsőítés (Alláhu akbar: "Isten hatalmas!") tahmída = arab: hálaadás (al-hamdu lilláhi: "Hála Istennek!") tahlíla = arab: hitvalló megnyilatkozás (lá iláha illa-lláhu: "Nincs más isten az Egyedüli Istenen kívül") lá'na-humu'lláh = arab átok, "Isten átka legyen rajtuk!" Mongol hadszervezet Dzsingisz kán idején ------------------------------------------ A mongol (és számos más "nomád") nyelvben nincs külön szava a "katona" fogalomnak, minden nagykorú, cselekvőképes férfi egyúttal harcos is, rendszerint a szolgákat is beleértve. Állandó "hivatásos" hadsereg viszont sokáig nem volt, a hadszervezet megegyezett a törzsi szervezettel. 1206-ban, nagykánná választásakor, Dzsingisz kán 95 ezredbe tagolta a hadseregét. Ekkor (és később is) a legyőzötteket, és a megbízhatatlannak tartott csoportokat szétszórta a megbízhatóak között. Az önként csatlakozó népeket néha egyben hagyva sorolta be a hadba, de a csatlakozó vezető halálakor (vagy, ha megbízhatatlanná vált) mongol vezetés alá helyezte, a (túszként) kíséretében nevelt fiú utód(ok)nak más posztot biztosított. Szervezeti felépítés: - cserig: (törökül is sereg, hadsereg a jelentése.) - tümen: "tízezred", hadosztály, vezetője a tümetu-in nojon (török: tümen begi, szláv: temnik), - minggan: ezred, vezetője a mingganu nojon (török: ming begi), - dzsagun, dzsaun: század, vezetője a dzsagutu-in daruga. - arban: tized (tizedesüket maguk közül választhatják, része a tizednek), vezetője az arbanu daruga. (lásd: daruga, nojon) Ez nem csak a fegyveres erő, hanem az egész birodalom átfogó szervezete volt. Pl. a minggan gyakorlatilag az egy ezredet kiállító népcsoportot jelenti: asszonyok, gyerekek, szolgák, állatállomány és az éppen adott élettér (legelő, szállás, adózó város, falu) is beletartozik a katonák mellett. Ennek az egyszemélyi vezetője a nojon, nem csak parancsnok, de "törzsfő" és főbíró is. A tümen az önálló, csak Dzsingisz kán, vagy a kijelölt főparancsnok alá tartozó vezér hadereje, létszámától függetlenül. Háromezer főnél kisebb haderőt már ritkán neveztek tümennek, de a 6-7 ezres tümen gyakran előfordult. Külön szavuk volt a kis, a közepes, és a nagy tümenre. A kísérőkkel, lovászokkal, szolgákkal együtt a férfiak létszáma akár a tízezret is messze meghaladhatta. A fegyveresek létszáma lehet tízezer felett is, ha a vezér nem osztotta meg a hadat, de ez ritka. A biztonsági megfontolások mellett (hogy ne lehessen egyszerre letámadni az egész hadat), az élelem, legelő, ivóvíz beszerzése is inkább több kisebb, de erős hadoszlopot indokol. A tümen nem állandó szervezeti egység, szükség szerint sorolták be az ezredeket a hadosztályba. Az ezred és annál kisebb szervezeti egységek viszonylag állandóak, átszervezések csak a veszteségek miatt történtek. "Állandó" haderő: Dzsingisz kán állandóan fegyverben tartott testőrséget is létrehozott, amelynek létszáma 1203-ban a megalakulásakor 150 fő, ez 1206-ban, mikor nagykánná választották, névleg tízezerre nőtt. Elnevezése: Kesik. A kesik eredetileg a mongol nagycsalád, háztartás embereinek elnevezése, a vagyon és az állatállomány nem tartozik bele, ebben különbözik az "ajil" fogalomtól. A kesik később a gazdagok (kán, nojon) személyes kíséretét jelentette. Dzsingisz kán kesikjét 70 "nappali őr" (turgak) és 80 "éjszakai őr" (kebteül) alkotta. Később 400 íjász (korcsi, szó szerint "tegezhordozó", "tegzes") és 1000 "hős" (ba'atur) került melléjük. 1206-ban a létszám tízezerre emelkedett: nyolcezer nappali őr, ezer-ezer éjszakai őr és íjász. A testőrség minden tagja megkapta a "ba'atur" címet. A testőrség katonaiskolaként is működött, a kán vezérei és tanácsadói mellett a gyakorlatban tanulhattak az arra érdemes fiatalok. A kesik tagjainak általános elnevezése: kesiktü. A fenti elnevezéseknek is sokszor csak a többes számú alakja található a szakirodalomban: egyes - többes szám turgak - turgaut, kebteül - kebteüt, kebtevüt, korcsi - korcsin, kesiktü - kesikten. Csatarend: - gol (közép) vagy jeke gol (nagy közép): derékhad, a kán és testőrsége alkotja, a tug (hadijelvény, zászló) itt található. A csatában nagyon ritkán vesznek részt, létszám szerint sem feltétlenül a legnagyobb csapat. - baraungar (jobb kar, törökül ong kol, ongkol): jobbszárny. - dzsaungar (bal kar, törökül szol kol, szolkol): balszárny. - manglaj (homlok): elővéd. - csagdavul: utóvéd, hátvéd. A török-tatár hadban vannak még (a "klasszikus" mongol hadszervezetben csak alkalmi jellegű segéderők, nincs külön nevük és szervezetük): - jangavul: oldalvéd - jaszavul: hírnök, őr, hadrendező ("magyarban" jaszaulként ismert) - jolcsi: utász - karavul: rendész, városőr, tábori őr, felderítő - kabakcsi: kapuőr - kemicsi: hajós - köbrükcsi: hidász - szozavul: hírnök, futár