A Magyar Királyság bevételei III. Béla idején
---------------------------------------------

III. Béla (1172-1196) uralkodására datált bevételjegyzék, valószínűleg
kissé túlzó adatokkal, ezüstmárkában.
1 márka = 233.3533 g "közönséges" ezüst = 186.6837 g színezüst.
(Az akkori kb. 1:10 arany-ezüst árfolyammal a későbbi aranyforintra
átszámítva.)

+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Jövedelmi ág                  |   Márka |színezüst, kg|aranyforint|
+===============================+=========+=============+===========+
| 1. Tiszta domaniális jövedelem                                    |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| A királyi uradalmak terményei |  75 000 | 14 001.2775 |   397 764 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| 2. Túlnyomóan domaniális jövedelmek (Úrbéres szolgáltatások,      |
|    földbér, fejadó, ajándék, bírságok stb.)                       |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Várbirtokokból, ispánoktól    |  35 000 |  6 533.9295 |   185 623 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Szlavóniából                  |  10 000 |  1 866.837  |    53 035 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Erdélyből                     |  15 000 |  2 800.2555 |    79 553 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| 3. Regálék                                                        |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Pénzverés                     |  60 000 | 11 201.022  |   318 211 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Só                            |  16 000 |  2 986.9392 |    84 856 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+
| Vámok, révek, vásárok         |  30 000 |  5 600.511  |   159 105 |
+===============================+=========+=============+===========+
| Összesen                      | 241 000 | 44 990.7717 | 1 278 147 |
+-------------------------------+---------+-------------+-----------+

A kortárs angol uralkodók becsült jövedelme:
II. Henrik: 200 000 font = kb. 70 000 kg ezüst-érték
I. Richárd: 150 000 font = kb. 52 500 kg ezüst-érték

1 font (tower-pound) = 350 g. Ha ezt maximálisan 15 latosnak vesszük
(15/16-od része színezüst), akkor ez az alábbi éves bevételt jelenti:
II. Henrik (1154-1189): kb. 65 625 kg színezüst,
I. Richárd (1189-1199): kb. 49 219 kg színezüst.



A Magyar Királyság "rendes" bevételei a 15. században
-----------------------------------------------------

Nem szerepelnek az egyszeri, alkalmi bevételek. Az adatok kerekített,
becsült értékek, ezer aranyforintban számolva.

+---------------------------+------+------+------+
|                       Év: | 1427 | 1453 | 1475 |
+===========================+======+======+======+
| só regálé                 |  100 |  125 |   80 |
+---------------------------+------+------+------+
| portális adó              |   88 |   40 |  385 |
+---------------------------+------+------+------+
| különleges jogú csoportok |   25 |   29 |   27 |
+---------------------------+------+------+------+
| bányászat, pénzverés      |   60 |   26 |   60 |
+---------------------------+------+------+------+
| vámok                     |   20 |   12 |   50 |
+---------------------------+------+------+------+
| városok és zsidók adója   |   21 |   11 |   26 |
+---------------------------+------+------+------+
| Összesen                  |  314 |  243 |  628 |
+---------------------------+------+------+------+

    
A magyar királyság bevételei Mátyás uralkodásának második felében

 A jobbágyok adója, kb.               300 000 aranyforint
 A városok adója, kb.                  20 000 aranyforint
 A zsidók adója, kb.                    4 000 aranyforint
 Az erdélyi szászok adója, kb.         23 000 aranyforint
 Külkereskedelmi vám, kb.              50 000 aranyforint
 Nemesfém és pénzverés, kb.            60 000 aranyforint
 Sóregálé, kb.                         80 000 aranyforint
 Rézeladás, kb.                        26 000 aranyforint
 A királyi birtokok jövedelme, kb.     50 000 aranyforint
 Rendkívüli jövedelmek, kb.*          100 000 aranyforint
----------------------------------------------------------
 Összesen:                            713 000 aranyforint

(*Az egyházi vagyon pápai engedéllyel történő megadóztatása, és a
meghódított területek adója.)

Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő
adóterhek növelése eredményezte. Az összjövedelem közel fele (350e af)
jobbágyi adó. A regálék (vám, pénzverés, só, réz) aránya is jelentős:
216e af, kb. 1/3 rész. A városi népesség adója viszont csekély (városok,
zsidók, szászok) 47e af, kb. 6%.
Mátyás a jövedelmei növelése érdekében a kapuadót a kincstár adójára
(füstpénz) változtatta. Előtte a kapuadót portánként, az új füstpénzt
viszont háztartásonként szedték. A legjelentősebb bevétel a rendszeresen
szedett "rendkívüli" hadiadó, ami portánként 1 af. (Korábban is vetettek
ki ilyet, szintén 1 af/porta  összegben, de valóban rendkívüli adóként,
több éves "szünet" volt két kivetés között.)
Az adók növelése jelentősen növelte a jobbágyság terheit, ugyanakkor az
országon belül viszonylagos biztonság, béke volt. Részben a többletteher
miatt is fellendült a mezőgazdasági árutermelés (mezővárosok), valamiből
fizetni kellett. A kisszámú szabad királyi város (kb. 20) a távolsági
kereskedelem hasznából gyarapodott. Mátyás jövedelmei megközelítették a
nyugat-európai uralkodókét, de szerkezetük jóval elmaradottabb. Ott a
jobbágyok adójának aránya sokkal kisebb, a regálék aránya hasonló, de a
városok adójának aránya sokkal nagyobb a bevételeken belül.