A csoportképzésnek magántanár német ár ft ma igen sok formáját ismerjük (részletesen lásd Yates, 1976). Megkülönböztetnek homogén és heterogén csoportképzési formákat. Ezek inkább a nagyobb (osztályszerű) csoportokra vonatkoznak. A kiscsopor­tos (az általunk csoportoktatásnak nevezett) tanítás szervezeti kereteit ezen be­lül határolják el. A homogén csoportok (osztályok) képzése történhet teljesítmény és életkor szerint.

Talán nem felesleges itt megemlítem, hogy német tanár pesterzsébet az USA-ban a kedve­zőtlen nevelési tapasztalatok miatt az életkor szerinti haladást követik általában (bukás és ismétlés nélkül jutnak előre a tanulók, s így nem verődnek össze kü­lönböző életkorú, főként túlkoros tanulók egy osztályba). Sajátos változat a ké­pesség szerint homogenizált osztály (streaming). Angliában 1944-ig (az Education Act megjelenéséig) elég gyakori volt az A. B. C. stream (tanfolyam), a kiválóak, a közepesek és a gyengék számára. Daniels kimutatta, hogy ennek semmiféle elő­nye nem bizonyítható. Willing pedig kimutatta, hogy a nem streamingben tanu­lóknál jobbak a társas kapcsolatok.

Ha egy-egy tantárgyból képeznek homogén csoportokat (setting), ungarisch lehrer 19. bezirk ennek jótékony hatása már inkább jelentkezik. (Izraelben kaptak pozitív eredményeket.) Svédországban viszont a homogén és heterogén osztályok teljesítménye hosszabb távon nem mutatott szignifikáns különbséget.

Az USA-ban a képesség szerint homogenizált osztályképzés (ability grouping) egyre jobban terjed, bár kísérletileg nem sikerült bizonyítani előnyét (Passow).

Ugyanekkor jelentős érvek szólnak a heterogén csoportok képzése ungarischkurs budapest preis eur ft mellett is. A régebbi USA-gyakorlat is ez volt. Dewey úgy gondolta, hogy az iskolai osztály legyen kicsiny tükörképe a valóságos társadalomnak, ahol különböző képességű és jellemű emberek élnek és dolgoznak együtt. (Ebben van is igazság.) Az ilyen heterogén osztályok elosztása lehet véletlenszerű, de tudatos összeállí­tás eredménye is német tanár online.

Az osztály rendszer hagyományos kereteit néhol áttöri a tanulmányi haladás szerinti tagozódás. A gyorsabban haladó a következő osztályba idő előtt (a tanévhez nem igazodva) átléphet (ungraded school), így erősen heterogén osztályok keletkeznek (főként magántanár orosz kispest életkori szempontból). Ennek hátrányait más oldalról ők is érzik. Képeznek több korosztályt átfogó nagy csoportokat, amelyben az idősebb tanulók segítenek a fiatalabbaknak.

Ismeretesek még különböző rugalmas csoportok. Ezek közül a legismertebb az ún. brigádtanítás (team teaching), amelynek egyik változata a Szovjetunióban is elterjedt a forradalom után (az 1931-es párthatározat ítélte el). E intenzív orosz tanfolyam pesterzsébet tanítási forma több pedagógus együttműködésére és közös felelősségére épül (a baj nem ezzel volt, hanem a „komplexekkel”!). Az ún. kettős haladási tervnél vannak közös és választható tárgyak, osztály, illetve kisebb csoportok keretében. Érdekes, kompromisszumos megoldás a Trump-terv, amely középiskolákban a különböző oktatási formák összekapcsolására törekszik. Előírása szerint az idő 40%-ában nagycsoportos brigádmunkában kell oktatni, 20% legyen a vita vagy a szeminá­rium és 40% az egyéni vagy kiscsoportos (2—3 fős) tanulás.

A nagy csoportokon (osztályokon) belül alkalmazzák a kisebb csoportok differenciált oktatását is. Kiválóaknak „fejtágító”, a gyengéknek támogató német nyelvjárások programot adnak. Ennek a differenciálásnak az eredményességét sem sikerült eddig ellent­mondásmentesen igazolni (Yates, 1976).

Eddig inkább a nagy csoportok homogén és heterogén képzési formáiról szóltunk. Továbbra is nyitva marad még néhány pedagógiai-pszichológiai kér­dés. Mekkora legyen az ideális csoportnagyság (osztályban és kis csoportban)? Mi­lyen legyen a kis csoport összetétele? Hogyan képezzük a kis csoportot a csopor­toktatásnál? stb.

Ha csak a szociálpszichológia eredményeinél maradunk, a csoport nagyságára vonatkozóan érdemes figyelembe venni néhány kísérleti megállapítást. Csoport­vita esetén a nagyobb csoportban több gondolat vetődik fel. Ennek azonban van egy optimális határa. A gondolatok véges számú variációja merülhet fel, s bizonyos létszám felett a csoportnövekedés már semmi újat nem hoz. Nagyobb létszám esetén a legaktívabbak részvétele nő, német tanár online és egyre inkább elkülönül a többi csoporttagtól (polarizálódás, a bátrabbak uralkodnak a vitában). Egyesek sze­rint, ha a szociális tér és idő kevesek közt oszlik meg, egy személyre több idő jut, és szabadabban megnyilatkozik.

E gondolatok első része, amely a vita gazdagságát, sokoldalúságát hangsú­lyozza, az osztályoktatás pszichológiai előnyét bizonyítja; a második gondolat­kör, amely a kisebb csoportban való több aktivitási lehetőséget emeli ki, a csoportokta­tás lélektani értékét jelzi.

Külön is izgalmas kérdés a kis csoport összetétele. Búzás László könyve (1974) mélyreható és részletes elemzését adja ennek. Itt csak néhány idevágó pszicholó­giai szempontra hivatkozunk. A csoportképzésnek nem lehet egyetlen kritériu­ma a tanuló teljesítménye. Mivel nem vagyunk hívei a homogén teljesítmény szerinti tartós csoportosításnak (más néven a képesség szerint differenciált cso­portoknak), bennünket elsősorban a teljesítményben különböző, online ungarisch lehrer együttműködésre képes csoportok összeállítása érdekel. A tanulók személyi jellemzői (tehát nem­csak a tanulmányi eredmény) is belejátszanak a csoportmunka sikerébe. Haythora úgy találta, hogy az egyéni és a csoportjellemzők, valamint a teljesítmény közt szignifikáns egyezés áll fenn. Más vizsgálatok szerint személyek különböző kombinációja más-más szociális helyzetet teremt. (A szerencsés személyi kombi­nációk egyik példája lehet a hajdani „aranycsapat” — az 50-es évek labdarúgó­válogatottjának kialakulása. Előtte „nagy” nevekből álló válogatott csapatok gyengén szerepeltek!)

Der Aufbau des vorliegenden Grundwortschatzes ist auch noch durch seine Unterteilung in Wichtigkeitsstufen bemerkenswert. Jedes Sachgebiet ist in zwei Wichtigkeitsstufen unterteilt (1-2000; 2001-4000). Der Lernende kann sich auf diese Weise zuerst den 2000 wichtigsten Wortgleichungen widmen und danach die nächsten 2000 in Angriff nehmen.

Auch in anderer Hinsicht ist das Material dieses Grundwortschatzes gut aufbereitet. Er bietet nicht nur die „nackte” Gleichung von russischem Grundwort und deutscher Übersetzung. Nach dem russischen Grundwort folgen Satzbeispiele mit deutscher Übersetzung.

Diese Darbietung eines Grundwortes im Satzzusammenhang ist wichtig, denn der Lernende sieht so die Anwendung „seines” Grund­wortes in der „Praxis”. Die Gefahr der späteren Anwendung des Grundwortes im falschen Zusammenhang wird damit minimalisiert. Die deutsche Übersetzung der Beispielsätze lehnt sich eng an die russischen Ausgangssätze an, so dass es zu ungewohnter Wortstellung im deutschen Satz kommen kann.

Nach Möglichkeit bewegen sich die Satzbeispiele im Rahmen des Grundwortschatzes, enthalten jedoch gelegentlich auch zusätzliches Anschlussvokabular. Sie aktivieren somit jederzeit den übrigen Grundwortschatz und weisen die Richtung zum weiteren Wortschatzerwerb.

Für wen?

Es gibt im Fremdsprachenunterricht eine starke Tendenz, bei der Erarbeitung von Sprachinventaren Grundwortschätze zu fixieren und deren Aneignung zu fordern. lm Allgemeinen sind Grundwortschätze auch beim Lernenden beliebt, weil in ihnen der Lernaufwand überschaubar ist und weil sie ein individuelles häusliches Arbeiten ermöglichen.

„Langenscheidts Grundwortschatz Russisch” ist geeignet:

1.  Zum erstmaligen Erwerb eines Grundwortschatzes.

2.  Zur Wissenskontrolle für alle Russischlernenden, also zum Tes­ten, Wiederholen und Festigen eines Grundwortschatzes.

3.  Zur Vorbereitung auf einen Auslandsaufenthalt. Mit einem inhaltlich verstandenen und richtig angewandten Grundwortschatz wird man sich im Ausland in allen Situationen des Alltags behaupten können.

4.  Für Lernende mit nicht gesichertem Kenntnisstand. Ohne einen gewissen Grundwortschatz ist keine Stufe der Sprachbeherrschung zu erreichen.

5.  Zur Prüfungsvorbereitung. Er gibt dem Prüfling Sicherheit. Für das Nachschlagen in einsprachigen Wörterbüchern bei der Prüfung benötigt er beispielsweise einen Grundwortschatz, um die ein­sprachigen Erklärungen zu verstehen.