TUDÁS VAGY KOMPETENCIA?

oktatás nyelvoktatás orosz tanár budapest

A közelmúlt oktatáspolitikai vitáinak egyik elnyűhetetlen gumicsontja volt a „tudás vagy kompetencia a fontosabb” kérdéskör. A fentiekből egyértelmű, hogy a kérdésnek körülbelül annyi értelme van, mintha azt tudakolnánk: Mi fontosabb, a ház vagy a fal? Ahogy a falnak sem sok értelme van a ház nélkül, éppúgy a tudás is vajmi keveset ér, ha nem járul hozzá valamely kompetencia fejlesztéséhez, kibontakozásához. Hogyan lehetséges, hogy mégis heves vitákat folytattak kompe­tenciapárti és tudáspárti oktatási szakemberek?

relevancia 7

Mint láthattuk, a kompetencia nemzetközi eredetű, mondhat­ni, begyűrűzött hazánkba, ráadásul erőteljesen gazdasági indíttatá­sú fogalom, így szükségszerűen nem a nemzeti műveltség megőr­zését, hanem inkább a munkaerőpiacon alkalmazható tudás meg­szerzését helyezi a középpontba. A kompetenciapártiak szerint az iskolák a gazdaság szempontjából teljesen felesleges, könnyen a feledés homályába vesző ismeretanyaggal tömik tele a diákok fejét. A tudáspártiak viszont azt vetik ellenfeleik szemére, hogy a kompetenciákra hivatkozva a teljes (magyar) műveltség átörökí­tését elbizonytalanítják, így rombolva kultúrértékeinket. A fő vita tehát valójában arról szól, hogy a jövőben az iskoláknak mennyiben legyen továbbra is dolga a nemzeti műveltség átadása, vagy mennyire váljanak a munkaerőpiacra munkaerőt termelő intézményekké. Nem nehéz észrevenni a háttérben meghúzó­dó hatalmi harcot, amely az iskolák ellenőrzéséért folyik. Az iskolarendszer kötelező jellegénél fogva a modern társadalmakban az egyetlen olyan társa­dalmi rendszer, amely minden állampolgár relevancia személyiségfejlődésében jelentős szerepet játszik. Természetes, hogy az állam mellett, mind az értelmiség, mind a gazdasági szereplők, de a környezetvédőktől a katasztrófaelhárítókig ezernyi más érdekcsoport is törekszik arra, hogy az oktatás az általuk fontosnak tartott irányba fordítsa a diákok személyiségfejlesztését. Ha ugyanis sikerül célkitűzéseiket az iskolai oktatás feladatává tenni, onnantól állami finanszí­rozással, az elérhető legszélesebb körben valósulnak meg céljaik. Belátható, hogy a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakítása állami pénzből nem egyszerűen csak a gazdaság működését segíti, hanem csökkenti a munkaadók képzési terheit is. Ezért mindig lesznek olyan gazdasági szereplők, akik elégedetlenek az iskolarendszer működésével, és igyekeznek elérni, hogy az számukra opti­mális felkészültségű diákokat bocsásson ki.

német nyelvtan főnevek neme

Pizza a PISA-ban

Melyik éri meg jobban: egy 30 centi átmérőjű pizza 30 tallérért, vagy egy ugyan­olyan vastag, 40 centi átmérőjű pizza 40 tallérért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel mérik a diákok kompetenciáit a PISA (Programme fór Internatio­nal Student Assessment) keretében. A PISA a legjelentősebb nemzetközi kompetenciamérési prog­ram, amely mára a nemzet­közi oktatásfejlesztés egyik legfontosabb iránytűjévé vált. Amint a fenti kérdésből is látható, nem klasszikus iskolai dolgozatokra kell gondolni a kompetenciamérések kapcsán. Nem az érdekli a kérdezőket, hogy a diák ki tudja-e számolni a kör terü­letét, hanem az, hogy ezt a tudását tudja-e alkalmazni egy életszerű helyzetben. A tapasztalatok szerint sok diák ki tudja ugyan számolni mindkét pizza területét, de nem tudja levonni a helyes következtetést. A matematikadolgozat meg­oldásához ugyanis általában a számítás önmagában is elég. Életszerű feladatokkal pedig sokan nemigen talál­koznak az iskolában.

német bécs magántanár

A felnőttek közül csak kevesen tudnak segíteni iskolás gyerekeik algebra-, geometria-, fizika-, kémia-, biológia­tanulásában, s a korrepetitorok magánóráinak árát sem győzi minden család.

A Magánórák könyvcsalád könyvei az általános iskola természettudományokhoz kapcsolódó tantárgyainak tanulásában sietnek a szülők s általuk a diákok segít­ségére.

Az oktatás szervezeti formáinak lélektani hatása

Az egyéni, a csoport- és az osztály tanuláspszichológiája

Az iskolai oktatás bizonyos szervezeti keretek közt zajlik le. Ez a szervezeti keret az általános és a középiskolában az osztály. Régi pedagógiai-lélektani prob­léma, hogy milyen viszony van az egyéni és közösségi tanulás között. Ma ez a probléma tovább bővül, és belépett a kisebb oktatási csoportok kérdése is.

Milyen viszony van az osztály-, a csoport- és az egyéni oktatás között? Melyik szer­vezeti forma a leghatékonyabb az oktatásban?

keresőoptimalizálás magántanár

Az ókori és a középkori oktatásban az egyéni forma volt az uralkodó. Az új­kor elején, Komensky óta az osztályrendszerű oktatás vált általánossá. A leg­újabb időkben a kisebb csoportokban való oktatás gondolata került előtérbe. Az egyéni tanulás bizonyos vonatkozásban mindig szükséges az oktatásban. Nem azt jelenti ez, hogy a nevelő csak egy tanulóval foglalkozik, hanem azt, hogy a tanulóknak feltétlenül kell egyénileg is tanulniuk, hogy az oktatás ered­ményes legyen. A tanulás ugyanis, még ha közösségi keretben történik is, végső fokon az egyén idegrendszerében megy végbe. A tanulás lényegében feltételes kapcso­latok kialakítása, és ez feltételezi az egyén személyes ideg- és tudatmunkáját is. Semmiféle közösségi munka és oktatás nem mentesítheti az embert az egyéni ta­nulás erőfeszítéseitől. Kizárólag külső hatással, belső együttműködés nélkül nem lehet eredményesen oktatni. Adódik ez a fejlődés „önmozgásos” jellegéből is. Tölcsérrel nem lehet a tanulók fejébe tudást önteni.

vissza

Die Nachlese im Arbeitsbuch beschließt jede Lektion mit einem authentischen Text, der ein Lektionsthema vertieft und weitere landeskundliche Informationen vermittelt. Wortschatz und Strukturen dieser Texte liegen weit über dem jeweils erreichten Sprachstand, die Texte sind also schwer, die Aufgabenstellungen aber sind einfach und fordern gezielt die Entwicklung wichtiger Lesestrategien (z.B. kursorisches oder selegierendes Lesen): Die TN sollen von Beginn an auch im Unterricht mit der für sie im fremdsprachigen Alltag normalen Situation konfrontiert werden, einen komplexen, schwierigen Text einordnen zu können und die für sie wichtigen Informationen herauszufiltern.

Kurz & bündig, eine kompakte Zusammenfassung des Lektionsinhaltes, steht am Ende jeder Lektion und eignet sich zur Orientierung und Wiederholung: im Kursbuch in Form von Kurzdialogen, im Arbeitsbuch als strukturierte Übersicht zum Selbstausfüllen, als persönliche Zusammenfassung des neuen Lernstoffs.

Und den etwas anderen Sprechanlass zur Wiederholung und Zusammenfassung? Den finden Sie am Ende jeder Lektion im Kursbuch in Form eines Cartoons.

deutsche artikel

Die Arbeit mit dem Lehrwerk wird begleitet und erleichtert durch graphisch akzentuierte, locker zusammengestellte Hinweise und Hilfen im Kursbuch:

Die Infoboxen sind „kommunikative Sprungbretter” mit wichtigen sprachlichen Strukturen für den unmittelbaren Gebrauch aus einem konkreten Sprechanlass heraus; sie ermöglichen den Lernenden, sich auf die Inhalte zu konzentrieren und die dafür notwendigen Redemittel „griffbereit” zu haben. Sie benötigen keine grammatikalische Vertiefung und sollten keinesfalls zum Anlass für Vorgriffe bei der Grammatikprogression werden.

wien russisch unterricht

Die Lerntipps vermitteln wichtige Techniken für das selbständige Arbeiten und helfen den Lernenden, neuen Wortschatz auf systematische Weise zu verarbeiten und die Lernhilfen im Lehrwerk (z.B. Wortliste oder Grammatikanhang) und andere Lernhilfen (z.B. Wörterbücher) zu nutzen. Sie geben Anregungen für entsprechende Übungen im Kurs.

ungarisch wien sprachkurs

Die sich ergänzenden Grammatikkästen in Kursbuch und Arbeitsbuch stehen am Ende der induktiven und kleinschrittigen Grammatikarbeit und ermöglichen eine gelenkte Selbstentdeckung von Grammatik- und Phonetik-Regeln. Die Regelformulierungen sind im Sinne einer Lernergrammatik didaktisch reduziert, beziehen sich auf den jeweils erreichten Sprachstand und erheben keinen Anspruch auf eine umfassende und schlüssige Sprachbeschreibung im linguistischen Sinne.

Die Verweise vom Kursbuch ins Arbeitsbuch (und zurück) sowie in den Grammatik-Anhang garantieren die optimale Verzahnung der einzelnen Lehrwerksteile. Sie können je nach Kurs flexibel gehandhabt werden und ermöglichen dadurch ein kiein- oder größerschrittiges Arbeiten mit der Gesamtgruppe oder aber binnendifferenzierte Unterrichtsphasen.