Kondor
Lajos atya 1928, június 22-én született Csikvándon. Középiskolai tanulmányait a
győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte.
1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. Első
fogadalmát 1948. szeptember 8-án tette le, és még Magyarországon kezdte meg
filozófiai tanulmányait. 1949 januárjában felettese utasítására először, az
ausztriai Mödlingenben, majd a Salzburgban folytatta tanulmányait. Miután
Ausztriát is megszállták az oroszok, 1950. június 12-én kénytelen volt tovább
menni Németországba. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték
pappá 1953. augusztus 8-án.
1956. július 8-án találkozott először Lúcia nővérrel. 1954-ben rendje
Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár. 1961-től a még
gyermekkorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta
boldoggáavatási perének alposztulátora lett.
1963-ban kezdte közzétenni "HÍREK A KIS PÁSZTOROKRÓL"
hírlevelet hét nyelven
Sok éven át sikerült rejtve terjeszteni nem csak Fatima irodalmát és a
Szeplőtelen Szív tiszteletét, hanem fatimai szentképeket és szobrokat is az
akkori szocialista országokba.
1978-ban az akkor leirai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt
találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a
boldoggáavatási eljárás.
Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál pápa 2000.
május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket, bár a korábbi
tervek szerint a kihirdetés Rómában történt volna.
Kondor atya életcélja a fatimai üzenet terjesztése volt, az általa fenntartott
„Pásztorgyermekek Irodája” (Secretariado dos Pastorinhos) a világ számos
nyelvén, magyarul is jelentetett meg a fatimai jelenésekről szóló könyveket,
Lúcia nővér emlékezéseit, elmélkedéseit.
Kondor atyának nagy szerepe volt a fatimai Magyar Keresztút felépítésében, amely
az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött
létre. A szerzetes mindig szeretettel fogadta a Fatimába érkező magyar
zarándokokat, gyakran mondott szentmisét nekik.
2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű szervezet
kitüntetést adományozott neki abból az alkalomból, hogy 55 éve élt és dolgozott
papként Portugáliában. 2006 januárjában a portugál köztársasági elnök, Jorge
Sampaio a portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki.
Ugyanebben az évben októberben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával
Magyarország lisszaboni nagykövete adta át Kondor Lajos verbita szerzetesnek a
Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.
Kondor Lajos gyászszertartása október 30-án 11 órakor volt a fatimai
bazilikában, utána a fatimai temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás: Magyar Kurír
Kép: Internet
Fatima élő üzenete
Kondor Lajos verbita szerzetes a látnokokról és a harmadik titokról
Október elején közel kétszáz magyar hívő imádkozott hazánkért a Szűzanyához Fatimában. A zarándokokat a portugáliai kegyhelyen Kondor Lajos verbita szerzetes fogadta, aki lassan ötven éve végzi szolgálatát a jelenések helyszínének közelében. Ő vezette a két fatimai látnok, Jácinta és Ferenc boldoggá avatásának előkészítését, valamint régi barátság fűzi a kilencvenhét éves Lúcia nővérhez, a harmadik látnokhoz.
Magyarország legnagyobb, hat méter magas Mária-szobrát
helyezték el október 19-én a Fatimai Szűzanya tiszteletére a Soroksár-újtelepi
Szent István-templom 41 méter magas tornyán.
Kondor Lajos még 1954-ben került Fatimába, és az ottani, fél évszázaddal ezelőtt alapított szeminárium prefektusaként kezdte meg missziós tevékenységét. Emlékszik arra a szoborra, amely a portugáliai kegyhelyről az 1950-es évek végén (a szocialista diktatúra idején!) került Magyarországra, és amelynek a soroksár-újtelepi templom tetejére nemrég elhelyezett másolatát idén október 19-én szentelték fel. Az ünnepre a verbita szerzetes is hazalátogatott.
1960 óta Kondor Lajos a fatimai püspökök munkatársaként vezeti a boldoggá- és szentté avatási pereket, kongresszusokat szervez, nagy szeretettel és türelemmel fogadja a zarándokokat. Ő adta ki Lúcia nővér emlékezéseinek könyvét. A kötet eddig tizenöt nyelven, közel hatmillió példányban jelent meg. A szerzetes atya 1963 óta lapot is szerkeszt. A hét nyelven, többek közt magyarul is megjelenő újságban két fatimai látnok Jácinta és Ferenc boldoggá avatási peréről olvashatóak hírek, információk. Legújabban már a szentté avatásukról is.
- Ahhoz, hogy szentté avassák őket, még egy csodát fel kell mutatnunk - nyilatkozta az Új Embernek Kondor atya. - Október 24-én éppen ez ügyben utazom Rómába. Egy portugál kisfiúról van szó, aki 1999 tavaszán cukorbetegségben szenvedve látta meg a napvilágot. Születése után egy svájci klinikán egy éven keresztül kapta az inzulint. A kisfiút közben hazájában megkeresztelték. Ekkor a szülők valakitől azt hallották: habár a gyermek betegsége nem gyógyítható, a csoda mégis segíthet. Úgy döntöttek, hogy a kis látnokokra "bízzák" a gyermek ügyét. Jácinta és Ferenc sírjához vitték a kisfiút. 1999 szeptemberében a szülők nem tudtak elmenni a látnokok boldoggá avatására, a mama azonban televízión követte a szertartás menetét. Sőt, olyannyira bízott a látnokokban, hogy a szertartás ideje alatt térden állva, könnyezve, imádkozva kérte őket, hogy szűnjön meg fia betegsége. Immár három és fél éve kísérjük figyelemmel a kisgyermek egészségi állapotát: teljesen tünetmentes. Az erről szóló dokumentációt adjuk most le Rómában.
Kondor atyát a harmadik látnokhoz, a még ma is élő Lúcia nővérhez szoros barátság fűzi, beszélgetésünkre is éppen tőle érkezett. Szívesen nyilatkozik arról, hogy a Szentatya sorsa milyen sajátos módon kapcsolódik össze Lúciáéval.
- Egyetlen ember volt, akit nem ért váratlanul az a hír, amely 1981-ben az egész világot megrendítette, amikor a pápa ellen merényletet követtek el a római Szent Péter téren. Ez az ember Lúcia nővér volt. Unokatestvéreivel, a már fiatalon elhunyt Jácintával és Ferenccel együtt ugyanis csak ő tudott a véres eseményről, hiszen azt a Szűzanya 1917-ben előre jelezte számukra. A három gyermek a vízió formájában közölt titok részleteiről nem számolt be senkinek. 1944-ben azonban a súlyos beteg Lúciát a helyi püspök arra kérte, hogy írja le azt a bizonyos titkot. Ez az írás 1956-ban Rómába, a Szent Officiumhoz került. A titkot tartalmazó borítékot XXIII. János Pál pápa nyitotta fel, elolvasta és úgy döntött: ilyen formában nem teszi közzé, mert az írásban foglaltak számára nem értelmezhetőek, és valószínű, hogy mások számára sem. Legalábbis így kommentálta nekem a történteket bécsi találkozásunk alkalmával Franz König bíboros, akivel a pápa még a zsinat előtt beszélt a "titokról". Várni kellett tehát, egészen 1981-ig.
Amikor a merénylet után II. János Pál pápának betegágyánál felolvasták a fatimai titkot, azaz a Lúcia nővér által leírt látomás részleteit, a Szentatya magára ismert a beszámolóban szereplő, fehérbe öltözött, vérben ázó püspök alakjában. Ezzel II. János Pál pápa a fatimai események kellős közepébe került, a féltetten őrzött, úgynevezett harmadik titok szívébe. Azóta számos alkalommal és sokféle módon hirdeti a fatimai üzenetet.
Körössy László
Forrás: Új Ember