gobbi2

Nézzétek, van-e ennél nagyobb fájdalom!
„Szeretett fiaim, szemléljétek fájdalmamat. Nézzétek, van-e az enyémnél nagyobb fájdalom!
Mindenki elhagyta Fiamat, megostorozva, töviskoronával megy fáradtan a Kálváriára, szegény vállán hordja a nagy keresztet.
Alig tud járni, meginog, de senki sem adja a szánalom jelét, csak gyűlölet, ellenségeskedés és közömbösség veszi körül.
Ebben a pillanatban ajándékozza meg Őt az Atya Édesanyja vigasztalásával. Fontoljátok meg kedves fiaim e találkozás vigaszát és fájdalmát.
Fiam tekintetét e pillanatban!... Szívemben oly seb nyílik, amely soha többé nem gyógyul be.
Szemléljétek Édesanyátok fájdalmát, miközben keresztre feszített, haldokló és megölt Fiát látja.
Nézzétek fájdalmát amiatt, aki meghalt, és fájdalmát miattatok.
Fiam ma Titokzatos Testében, az Egyházban folytatja szenvedését.
E napon arra a gonosztettre gondolok vissza, amelyet Júdás cselekedett, aki elárulta Jézust. Átérzem ugyanazt a fájdalmat minden árulással kapcsolatban, amelyet sok papfiam követ el naponta.
Papok, szeretett fiaim, miért áruljátok el Őt ismét? Miért tartotok ki árulástokban? Miért nem bánjátok meg? Miért nem tértek vissza?
És Péter aki háromszor tagadja meg félelemből Fiamat... Annyian tagadják meg közületek ismét az Evangélium igazságát, attól félve, hogy nem értik meg, hogy nem értékelik és nem becsülik meg Őket az emberek: „Nem is merem azt az Embert!”
És az apostolok elmenekülnek és magára hagyják Jézust az egész hosszú pénteki nap folyamán! …
Hányan menekülnek el közületek, és elhagyják Egyházamat! Egyesek azért hagyják el az Egyházat, hogy a Világot kövessék, mások viszont megmaradnak az Egyházban, de lelkükben és szívükben hagyják el azért, hogy elnyerjék a világ tetszését.
Sokan nem szeretik közületek az Egyházat. Fiam helytartója elhagyatottan él, és elhagyatottsága egyre nagyobb lesz.
A pápával tartó püspökök lelkükben érzik ennek az egyedüllétnek a tövisét: papjaik egyre jobban bírálják, támadják és elhagyják őket.
János marad. És az Anyával marad.
Mozgalmam papjai: legalább ti maradjatok az Egyházzal és maradjatok velem, Édesanyátokkal.
Tekintsetek fájdalmamra és szenvedjetek velem. Az Egyház Kálváriájának ebben az órájában ti lesztek így jelenlétem jele i(…)”

1976. március 25.

Jézus fogantatásának ünnepe

Jézus édesanyja és a ti Édesanyátok

„Nekem szentelt papok, Fiaim, látjátok, amiatt van szükségetek rám, hogy Fiam, Jézus tökéletes vigasztalóivá váljatok.

Abban a pillanatban, amikor a Lélek fénye engem beárnyékolt, kimondtam “igenemet” az Úr akaratára. Az Atya Igéje, a Szentháromság második Személye leszállt tiszta méhembe. Anyai együttműködésemet várta, hogy megkapja tőlem emberi természetét, és így emberré is váljék, Fiamnak, Jézusnak isteni személyében.

Látjátok, mily tökéletesen rábízta magát Isten erre az Ő emberi teremtményére? Az Isten Szeretetének titkában kereshetünk erre választ.

Mélyen átéltem kicsinységemet és szegénységemet, tökéletesen készen álltam az Úr akaratának teljesítésére, és Istent ez arra indította, hogy fölém hajoljon.

Isten sok más utat választhatott volna, hogy eljöjjön hozzátok: Ő az én utamat akarta választani. Emiatt válik most számotokra ez az út szükségessé ahhoz, hogy Istenhez jussatok.

Az első, amit tőletek kérek, fiaim, a ti feltétel nélküli „igenetek”, és ezt fejezitek ki Szeplőtelen Szívemnek tett önfelajánlástokban.

Továbbá azt kérem tőletek, hogy bízzátok reám magatokat teljes bizalommal és nagy rámhagyatkozással.

„Igenetek”, és hogy teljesen rendelkezésemre álltok, lehetőséget ad Édesanyátoknak a cselekvésre.

Amilyen nagy szeretetben ajándékoztam az Igének az emberi természetet, úgy alakítom ki, fiaim, bennetek azt a képmást, amely egyre inkább megfelel az Atya veletek való tervének. Istennek az a terve veletek, szeretett fiaim, hogy Jézus Szíve szerinti papok legyetek.

Isten Anyja vagyok, arra választottak, hogy elvigyem Istent az emberekhez. A ti Anyátok vagyok, ezért az a fel adatom, hogy Istenhez vigyem azokat az embereket, akiket Fiam megváltott és reámbízott.

Így vagyok Jézus igazi Édesanyja és a ti igazi Édesanyátok.

E napokban, amikor az egész mennyország az Ige megtestesülésének titkát szemlélve ujjong, örvendjetek ti is Édesanyátok szeretetének titkára figyelve.

Nem mindenkinek adatott meg, hogy a szeretet e titkát megértse: csak a tisztaszívűeknek, az egyszerűeknek, a kicsinyeknek, a szegényeknek (...).“

1975. február 15.
„A szegények Szüze” banneux-i jelenésének évfordulója

Örülök, ha növekedtek
„Szeretett fiam, miért vagy zaklatott? Miért veszted el időnként békédet?
Ami ezekben a napokban veled történt, azt én magam rendeztem úgy, hogy valóban képes légy mindentől elszakadni. Még azoktól a személyektől is, akiket különösen szeretek, és akiket Fiam, Jézus is különösen szeret.
Te mivel oly kicsiny vagy, észrevétlenül oda fogsz jutni, hogy rájuk támaszkodsz, hogy tőlük függesz. És kötődésed annál erősebbé válik, minél közelebb állnak hozzám e lelkek.
Pedig nincs másra szükséged, mint imájukra és szenvedésükre, és ezt kérem tőlük számodra és Mozgalmam Számára. Imáddal és nagy testvéri szereteteddel viszonozd ezt nekik. Ennyi elég. A többi nem tőlem ered; a többi üres és felesleges számodra; a többi valóban időveszteség.(...)
Szeretett fiaim, hagyjátok valóban elszakíttatni magatokat mindentől. Látjátok, nem hibátok, bukástok, vagy akadályozottságotok hiúsít meg benneteket abban, hogy egészen enyémek legyetek, és nagy tervem rendelkezésére álljatok. Ó, nem! Sőt számotokra mindez nagy ajándék, mert abban segítenek, hogy kicsinek érezzétek magatokat, és kicsinyek is maradjatok; kicsinységetek mértékét mutatják meg számotokra.
Kötődéseitek állítják az egyetlen akadályt, azok hiúsítanak meg benneteket abban, hogy egészen enyémek legyetek. Mily sok kötöttségetek van még, fiaim! Magatokhoz, személyekhez, bár jók és szentek ők, tevékenységetekhez, elgondolásaitokhoz, érzelmeitekhez. És ezeket egyenként el fogom szakítani, hogy egyedül csak az enyémek legyetek. (...)
Akkor leszek majd képes bennetek tevékenykedni és anyai Művemet véghezvinni, hogy mindegyikőtöket Fiam, Jézus képmásává alakítsalak. Félelem nélkül bízzátok magatokat reám! Minden fájdalmatokat, amelyet egy újabb elszakadás miatt éreztek, a szeretet újabb ajándékával enyhítem. Valahányszor elszakadtok egy teremtménytől, Édesanyátokat fogjátok közelebb érezni maga tokhoz.
Adjátok meg nekem azt az örömöt, hogy növelhesselek benneteket, kis fiaim.”

1975. január 28.
Aquinói Szent Tamás ünnepe

A rendelkezésetekre álló idő
„Készülj fiam, hogy összehívd fiaimat. Kövesd azt az irányt, amelyet nektek mutattam.
Sietek és azt szeretném, hogy Mozgalmam papjai még a nagy vihar előtt összejöjjenek.
-— Hogy együtt imádkozzanak; mint az utolsó vacsora termében. Én, az Anya, imában gyűjtelek össze benneteket. Térjetek vissza kedves papjaim az imádsághoz; szükségem van imátokra.
Imádkozzátok velem és általam azt az egyszerű, de igen hathatós imát, amelyet tőletek kértem: a Szent rózsafüzért.
Jól imádkozzatok: alázattal, egyszerűségben, ráhagyatkozásban és bizalomban. Ne aggódjatok többé más dolgok miatt, már nem kell más nyugtalanító nehézség miatt aggódnotok...
A lelkek tömegesen eltávolodtak Istentől és a romlás útját járják, amely minden nappal erőszakosabbá és embertelenebbé válik. Többé már nem elég egyedül a ti tevékenységetek, egyedül a ti vállalkozástok arra, hogy visszatartsa Őket. Egy lépés választja el Őket az örök kárhozattól. Egyedül én tudom megmenteni Őket végül anyai és csodálatos közbelépésemmel.
Ennek érdekében szükségem van a ti imátokra. Papjaimnak minden pillanatban ebben a papi magatartásban kell élniük. Szívemben imádkozva a világ megmentéséért.
A viták, a túlzott tevékenység, a ma divatos problémák és nézetek átvétele eltékozolja és szétforgácsolja erőtöket. Ez mind Ellenfelem zavartkeltő tevékenysége, Őneki sikerül ma mindenkit alaposan becsapnia.
Titeket, kedves fiaim, Ő sohasem fog rászedni, mivel Szeplőtelen Szívemnek ajánlottátok magatokat. Ezért maradtok ti mindig kizárólag azén papjaim, akik szüntelen velem imádkoznak, hogy a nagy hittagadást részben feltartóztassák, és a fenyegető nagy csapásokat legalább korlátozzák.
— Hogy testvérként szeressék egymást Édesanyjuk köré gyűlve. Mekkora fájdalom gyötri anyai szívemet, látván, hogy ma már a papok sem szeretik, és nem segítik egy mást! Az önzés elnyomta a testvéri szeretet minden lendületét, és sok fiam lelkében csak fagy és sötétség van.
Szeressétek egymást, kedves fiaim. Keressétek fel egy mást, jöjjetek össze, segítsétek egymást, hogy a pápához, az Evangéliumhoz, az Egyházhoz hűséges papok lehessetek.
Ne nyugtalankodjatok, hogyha ma látszólag minden hajótörést szenved a hit dolgában. Hogyha meg akartok maradni az igazságban, akkor Fiam Evangéliumának egyetlen szavát sem szabad megtagadni, hanem szó szerint kell venni.
Váljatok ti magatok élő Evangéliummá, hogy fényetek szembefordítsátok a nagy sötétséggel, amely egyre inkább Egyházam fölé gyűlik.
— Hogy velem maradjatok és találkozásaitokon mindenki megtapasztalja különleges jelenlétemet. És mivel az idő sürget, rendkívüli módon fogom mindegyikükkel megéreztetni jelenlétemet(...).
Találkozzatok többször. A rendelkezéstekre álló idő már rövid. Mindent jól kell csinálni ahhoz, hogy fiaim lelke félelem nélkül felkészüljön.”

1974. december 24.
Karácsony vigíliája

A félelem pillanatai
„Töltsd velem, fiam, karácsony vigíliájának óráit. Felejts el minden mást, és ne engedd, hogy ma másvalami foglalkoztasson (…)
Újra éld át velem azokat az aggódó pillanatokat és gyötrő gondot, amikor jegyesem arra az éjszakára szállást keresett és visszautasították.
A fájdalmat és gondot nem magunk miatt, hanem születendő Fiam, Jézus miatt éreztük. Minden visszautasítás, amelyet kaptunk, az Ő számára adott visszautasítás volt. Napközben mintha többször kopogtatott volna Szívem parányi ajtaján: elérkezett születése pillanata és nekem, a szűznek kellett Vele megajándékoznom az egész emberiséget.
De az emberiségnek nem volt helye az Ő befogadására. Minden bezáruló ajtó újabb sebet ütött Szívemen. Egyre jobban kitárult, hogy világra hozza szeretetben és fájdalomban — ebben a fájdalomban — Fiamat, Jézust.
Így csak egy barlang szegénysége fogadta be Őt, egy ökör és az a kis szamár melengette, amelyik napközben bennünket hordozott.
Éld át újra velem, fiam, a virrasztás óráit. Ezáltal képes leszel megérteni, hogy egyedül a te szegénységed volt az, ami Fiam, Jézus szeretetét feléd fordította, és neked adta ajándékul, hogy Szeplőtelen Szívem papja légy.
Szegénységed tesz téged egyedül mindig ilyen gyermekké, a te tökéletes szegénységed a javak, a kötődések, a tervek, az érzelmek területén. Szegénynek lenni éppen azt jelenti, hogy semmivel sem rendelkezel. És éppen ez a semmi váltja ki Isten tetszését ás egyedül ez képes befogadni Őt.
Kedves papjaim, mindnyájatoknak ilyen szegénynek kell lennetek. Ezért kérlek, legyetek hasonlóak a kisgyermekekhez.
Akkor mindig kézenfogva tudlak vezetni, és akkor engedelmesen hagyjátok, hogy vezesselek. Egyedül az én hangomra figyeltek majd, mert nem bővelkedtek más szavakban és más gondolatokban.
A hang ás a gondolat, amelyet veletek közlök, Fiam hangja ás gondolata lesz. Milyen világossá válik akkor számotokra az egész Evangélium! Fiam Evangéliuma lesz egyedüli fényetek, és ti megajándékozzátok a sötétségbe merült Egyházat az Evangélium teljes fényével.
Nem bővelkedtek majd más vonzalmakban. Egyedüli vonzalmatok az irántam való vonzalom lesz. És én, mint Anyátok, megtanítalak titeket a Fiam, Jézus iránti szeretetre, a tökéletes szeretetre. Elvezetlek addig a pontig, hogy többé már nem tudtok nélküle élni: életeteket iránta való szeretetté változtatom, akkor majd valóban újjáéledhet bennetek.
Szeretett fiaim, ehhez szegénységetekre, alázatotokra, engedelmességetekre van szükségem.
Ne féljetek, hogyha nem ért meg majd titeket a világ, és nem fogad be titeket; az Édesanya Szíve mindig otthonotok ás menedéketek lesz.”

1973. november 27.
Szűz Mária megjelenése Labouré Szent Katalinnak
A „Csodás érem” napja

Csak Fiamért, Jézusért
„Azt szeretném, hogy Mozgalmam minden papja bízza magát gyermekként reám.
Többé nem kell magukra gondolniuk, én magam szeretném gondjukat viselni. Minden kérésüket meghallgatom és legbensőbb kívánságukat is teljesítem. Többé már ne önmaguknak éljenek, sem papi tevékenységüknek, amely nagyon igénybe veszi, fárasztja, felemészti, de szinte kiüresíti és eltávolítja Őket tőlem.
Egyedül Fiamnak, Jézusnak éljenek, szó szerint megvalósítva az Evangéliumot. Ennek érdekében csak értem és csak velem éljenek. Egyedül én segíthetek nekik, hogy szívüket és lelküket egyre szorosabban egyesítsék Fiammal, Jézussal. Egyedül Érte engedem őket dolgozni, mintegy kézenfogva őket, kedves, anyai sugalmazásom hatására.
Akkor is ugyanezt teszik majd, de mennyire más módon! Mert ugyanezt a dolgot most velem együtt végzik el. Bennük nyilvánulok meg és segítségükkel megvalósíthatom a megmentés nagy tervét.
Szükségem van arra, hogy ezek a papok egyre inkább az enyéim legyenek a hallgatásban, az imádságban, az alázatban és a kiegyensúlyozottságban. Szép dolog, ha rólam beszélnek, de szívemnek sokkal kedvesebb, amikor nekem élnek.
Szeretnék bennük új életre kelni, hogy Édesanyaként térjek vissza fiaim körébe. Legyenek engedelmesek, legyenek alázatosak, legyenek jók mindenkihez, különösen azokhoz, akik még távol vannak, akik elvesztek és akik elcsüggedtek.
Nekik szeretném ajándékozni Szívemet, szokják meg ennek érdekében, hogy mindig anyai Szívemben éljenek. És ne aggódjanak semmi miatt. Végül mindenről magam gondoskodom, hogy megvalósuljon szeretetem nagy terve.”

1975. szeptember 12.
Szűz Mária névnapja és Szűz Mária győzelmének évfordulója
Bécs mellett 1683-ban

Mások szemében kicsinyek, nagyok az enyémben
„Téged csupán kicsinységed és szegénységed miatt választottalak.
Jézus tetszéssel és szeretettel tekint a kicsinyekre, a tisztaszívűekre, az egyszerűekre.
Légy mindig ilyen.
Tovább ne figyelj magadra, mert megajándékozlak azzal, hogy meghagylak hibáidban.
Fiam, Jézus nem amiatt szeret téged, amit meg tudsz tenni, hanem őnmagadért: úgy szeret téged, amilyen vagy. Nem a te érdemeid, hanem egyedül az Ő szeretete az, ami Őt feléd oly erősen megindítja.
Én, az Édesanya is úgy szeretlek, amilyen vagy: hibáiddal együtt is, hogyha mindig megvan benned a javulásra való törekvés. És ha ezek adják meg kicsinységed mértékét, úgy arra szolgálnak, hogy általuk méginkább az enyém légy.
Mozgalmam papjai, ne féljetek, hogyha némelykor még igen messze érzitek magatokat attól a példaképtől, amelyet nektek ajánlok. Számomra elég a ti alázatotok, a ti bizalmatok, a ti jóakaratotok.
A papok olyan seregét készülök megalakítani, akik talán soha nem lesznek tökéletesek, de bizonyosan mindnyájan az enyémek lesznek.
Az a tökéletesség, amelyet bennük kialakítok, belső lesz és rejtett: mások szemében kicsinyek lesznek, de nagyok az enyémben. Sokan megvetik és üldözni fogják őket, de lelkükben mindig az én örömömet hordozzák.
Azt óhajtom, fiam, hogy névnapomra ezeket a virágokat ajánld fel nekem.
Megáldalak téged, megáldalak mindannyiótokat, hálás elismeréssel.”

Ravenna, 1973. július 13.
A harmadik fatimai jelenés évfordulója

Könnyeim oka
„(...) Igen, valóban megvigasztaltál. Mosollyá változtattad könnyeimet, örömmé szomorúságomat.
Reád mosolyogtam. Megáldottalak.
Könnyeimet, az Édesanya könnyeit, az a sok fiam fakasztja, aki Istenről megfeledkezve él. Belemerülnek a testi gyönyörökbe. Vesztükbe rohannak, amelyből nem lesz menekülés. Közöttük sokért hiába hullottak könnyeim, mert közömbösen fogadták.
Főleg a papok miatt sírok, akik az én Szeretett gyermekeim, felszentelt fiaim, a szemem fénye.
Látod, hogy már alig szeretnek? Hogy többé már nem óhajtanak? Látod, mennyire nem hallgatnak Fiam szavára? Mily gyakran elárulják Őt? Mennyire nem vesznek tudomást az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusról. Egyedül hagyják az oltárszekrényben. Gyakran megbántják Őt szentségtörésekkel, könnyelmű hanyagsággal.
Te felajánlottad nekem Papi Mozgalmamat: Szívembe fogadom és megáldom őket.
Az én papom lesz az, aki felajánlja magát nekem és mindazt megteszi, amit majd meghagyok neki.
Közel van az idő, amikor hangomat meghallják, amikor magam állok harcrakész seregem élére.
Jelenleg fejlődniök kell nagy alázatban és kívánságom szerint. Szeretniük kell a pápát és az Egyházat, maradjanak velük közösségben. Az Evangélium szerint kell élniük, és csak arról kell prédikálniuk. Ma igen nagy szükség van erre.
Szeretem és egyenként megáldom őket.

1975. december 8.
Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe

A győztes én leszek

„Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Eljöttem az égből, fiaim, és Lourdes-ban emlékeztettelek benneteket erre az igazságra, amelyről az Egyház nemrég hivatalosan nyilatkozott.
Abban a kiváltságban van részem, hogy minden bűntől, még az eredeti bűntől is mentes vagyok, amelynek ti mindnyájan részesévé váltok fogantatástok pillanatában.
Mentes vagyok a bűntől, mert a Szentháromság ebben az alázatos teremtményében akarta csorbítatlanul meg valósítani ragyogó tervét.
Mentesen a bűntől, beteltem kegyelemmel, mert arra választattam, hogy az Ige Anyja legyek és arra rendeltettem, hogy nektek ajándékozzam Fiamat, Jézust. És Fiam, Jézus ajándékozott engem mindegyikőtöknek, mint igaz Anyátokat.
Emiatt az én anyai feladatom veletek kapcsolatban, hogy Saját szeplőtelenségembe öltöztesselek benneteket. Abból a bajból akarlak főleg kigyógyítani, amely igen elcsúfít benneteket, a bűnből.
Szeretett fiaim, Szeplőtelen Szívemnek szentelt papok: kezdettől fogva azt jövendölték rólam, hogy ellensége, ellenfele és legyőzője vagyok a Sátánnak, aki minden bűn atyja és első szerzője.
Küldetésem az, hogy küzdjek a Sátánnal, és legyőzzem őt, hogy sarkammal széttiporjam fejét.
Enyém volt a győzelem már kezdetben, amikor a Szent háromság engem, mint a biztos győzelem jelét mutatott be, abban a pillanatban, amelyben a bűn rabszolgaságába esett az egész emberiség. „Ellenkezést vetek közéd és az Asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, míg te sarka után leselkedsz.”
Enyém volt a győzelem, amikor „igenem” nyomán testté lett az Ige tiszta méhemben, és amikor Fiam, Jézus a Kálvárián feláldozta magát a kereszt oltárán.
Teljes győzelmem valósult meg Őbenne, aki mindegyikőtöket megváltott.
Ezt a küzdelmemet az Egyház földi vándorlásának hosszú évei alatt folytattam: legnagyobb győzelmeit különleges anyai segítségemnek köszönheti.
De, amikor az elmúlt században Ellenfelem oda akarta vetni elém a kihívás kesztyűjét, és küzdelmet akart indítani ellenem; az ateizmus tévedésén keresztül az egész emberiséget bűnre akarta csábítani és félrevezetni, eljöttem az égből és megjelentem a földön minta Szeplőtelen, hogy megerősítselek benneteket, mivel elsősorban az a feladatom, hogy küzdjek a gonosz lélek ellen, és legyőzzem őt.
És ebben a században, amikor az ateizmus nagyhatalommá szerveződött az egész világ meghódítására és Egyházam teljes tönkretételére, ismét megjelentem az égből, hogy megmondjam, ne féljetek, mert ebben a rettentő küzdelemben a győztes én leszek: „Végül Szeplőtelen Szívem fog diadalmaskodni!”
Szegény fiaim; titeket sújt leginkább az a küzdelem, amely főleg köztem, és Ellenfelem, az őskigyó, a Sátán között folyik, aki csábító, és minden rossz szerzője.
Emiatt hívtalak meg anyaként mielőtt a harcot meghirdetném, hogy biztos menedéket keressetek magatoknak. Meneküljetek hozzám, bízzátok magatokat teljesen Szívemre.
Értsétek meg fiaim, hogy miért az én Szeplőtelen Szívem a legnagyobb ajándék, amelyet a mennyei Atya nektek felajánl.
Szeplőtelen Szívem a ti legbiztosabb menedéketek, és a menenekülés eszköze, amelyet ebben az időben Isten az Egyház és az emberiség részére ad.
Szívem rendkívüli beavatkozása ez a Mű, amelyet most hozok létre Egyházamban, hogy minden papot, minden Szeretett fiamat meghívjam, meneküljön hozzám.
Nem látjátok, mennyire behatolt már a Sátán az Egyház belsejébe? Mennyire megtéveszti, megrontja és magához ragadja sok szegény papfiamat?
Ez tehát az az óra, amelyben én is személyesen közbe lépek.
Felszólítottalak titeket a bizalomra, a teljes rámhagyatkozásra, és hogy mindnyájan ajánljátok fel magatokat Szeplőtelen Szívemnek. Felfedtem előttetek tervemet, elmondtam nektek, mely fegyvereket választottam erre a harcra.
Most, fiaim, megerősítem kijelentésemet, hogy egyedül én leszek a győztes (...)“.

1982. január 1.
Szűz Mária istenanyaságának ünnepe

A vigasztalás Anyja vagyok

„Istenanyaságom fényében ma éj évet kezdtek. Az Egyház ma engem mint Anyát szólít meg, és azt kéri, hogy mindenkire terjesszem ki anyai védelmemet.
Ma egyesítitek könyörgéseteket Istenhez a béke ajándékáért. És annak közbenjárása által kéritek, akit ti a Béke Királynőjének neveztek.
A béke Isten legnagyobb ajándéka, amelyet éppen karácsony napján kaptatok meg.
A gyermek Jézus, akit oly törékenynek láttok születése pillanatában Betlehemben, a béke örök királya.
„Béke” az Ő neve: ajándéka a béke, küldetése, hogy békét hozzon mindenkinek. „Dicsőség Istennek a magasságos mennyben és békesség a jóakaratú embereknek a Földön” — énekeltek az örvendező angyalok a jászol körül születése éjszakáján.
Béke Isten és az emberek között: emiatt testesült meg az Atya Igéje szűzi méhemben, született meg Betlehemben, és áldozta fel magát a Kálvárián.
Béke az emberek között: mert mindnyájan Isten gyermekei vagytok, Jézus igaz testvérei, és egymás testvérei.
A béke forrása az emberek számára testvériségtek átélése. A béke ajándékát csak a szeretet útján lehet meg találni. Az jár rajta, aki megtartja Isten törvényét és parancsolatait. Ezek tanítanak meg bennünket az Isten és a felebarát iránti szeretetre és önmagunk szeretetére, ezekre épül az igazságosságon, az igazságon és a szereteten nyugvó összhang. Mindaddig, míg el nem fogadják a béke Istenét, Sőt továbbra is makacsul tagadják és visszautasítják Őt, arra sem lesznek képesek, hogy meg védjék az emberi és polgári jogok elismerésének követelményeit. Hogyha nem tisztelik az Úr törvényét, sőt egyre nyíltabban megsértik, az emberiség a zűrzavar, az igazságtalanság, az önzés és az erőszak útján halad.
Ez az oka annak, hogy még soha nem fenyegette annyira az emberiséget a háború és a szenvedés, mint most.
Mennyi szenvedést látok a világ minden útján elszórva az új év kezdetén!
A kicsinyek szenvedését, akiknek hiányzik táplálékuk és a segítség, a magára maradt és a kiábrándult ifjúságét, azoknak az embereknek a szenvedését, akik méltóságát lábbal tiporták, akik a hatalom és az erőszak eszközeivé váltak, az asszonyokét, akik családi otthonuk széthullását siratják...
Az emberiség közel áll egy újabb világháború veszélyéhez. Mily nagy az én aggodalmam amiatt, ami reátok vár, szegény gyermekeim, akiket annyira fenyeget az éhség, a háború, a gyűlölet és az erőszak!
Meneküljetek ma Szeplőtelen Édesanyátok köpenye alá.
Még soha nem éreztem ennyire szükségesnek, hogy fájdalmatokban vigaszt nyújtsak nektek, hogy bizalmat öntsek belétek, ha elcsüggedtek, reménységet adjak csalódásaitokban és biztonságot megpróbáltatásotokban.
Most már mindig érezni fogjátok égi Édesanyátok vigasztaló jelenlétét.
Annál erősebbé válik, minél nagyobb szenvedéseket kell elviselnetek a nagy tisztulás legfájdalmasabb időszakában.
A vigasztalás Anyja vagyok
Megérzitek nagy vigasztalásomat, amely bátorságot és védelmet ad nektek, főleg a megpróbáltatás véres óráiban, amelyet már régen megjövendöltem nektek. Ezért ma mindannyiótokat palástomba takarlak, Szeplőtelen Szívem menedékébe gyűjtelek, bizalomra és gyermeki rámhagyatkozásra biztatlak, és megáldalak benneteket.”

Melbourne (Ausztrália), 1985. december 1.
Advent első vasárnapja

Boldogok lesztek a várakozásban

„Üzenetem már eljutott a világ minden részébe. Szeretett fiaim, nagylelkűen és bizalommal segítsétek égi Édesanyátok tervét.
Éljetek a szív békéjében.
Szeressetek, imádkozzatok, engeszteljetek.
A gyermekek egyszerűségével éljétek a jelen pillanatot, amelyet az Atya Isteni Gondviselése ajándékaként ad nektek.
Ne hagyjátok, hogy félrevezessenek benneteket azok, akik éveket és napokat jelölnek meg, mintegy határidőt szabva Fiam, Jézus Szíve végtelen irgalmasságának.
Ma igen sok a hamis próféta, aki hazug üzeneteket terjeszt, hogy aggódást és félelmet keltsen sok gyermekemben.
A reménység és a bizalom Anyja vagyok. Éljétek át velem második adventetek idejét. Ahogy Jézus szűzi Anyja voltam az Ő első eljövetelében, úgy vagyok most dicsőséges Anyja második eljövetelében.
Éljetek ebben a várakozásban és boldogok lesztek. Boldogok lesztek mindenféle megpróbáltatás és szenvedés közepette, annak bizonyságában, hogy a jelen szorongattatás órája Fiam, Jézus második, dicsőséges eljöttének idejét készíti elő.
Boldogok lesztek a meg nem értés és az üldözés közepette, mivel Szeplőtelen Szívembe írtam be neveteket, és mivel biztonságos anyai menedékemben őrizlek benneteket.
Boldogok lesztek akkor is, hogyha sötétbe borult, meg sebzett és megosztott Egyházban éltek, mert haláltusájának órája egy második pünkösd sugárzó hajnalát készíti elő számára.
Éljetek boldogan Szeplőtelen Szívemben és várjátok örömteli reménységben Fiam, Jézus dicsőséges eljöttét.”

Milánó, 1989. február 2.
A gyermek Jézus bemutatása a templomban

Jézushoz viszlek benneteket
„Kedves fiaim, örömmel éljétek át a gyermek Jézus jeruzsálemi templomban történt bemutatásának misztériumát. Engedjétek ti is engedelmesen, hogy Édesanyátok karjában hordozzon benneteket.
Negyven nappal születése után, eleget téve a törvény előírásának, fölmegyek tiszta jegyesemmel, Józseffel együtt a templomba, hogy felajánljam az Úrnak elsőszülött Fiamat, és bemutassam az Őt kiváltó áldozatot.
Mily szeretettel szorítom a gyermek Jézust anyai karomba! És mily engedelmességgel és fiúi ráhagyatkozással engedi magát hordozni a kis Gyermek, miközben határtalan gyengédséggel szorítom Szívemre Őt.
Miután Édesanyja odavitte, bemutatta és felajánlotta, Jézus belép templomának dicsőségébe.
Jézus belép a jeruzsálemi templomba, mert azt Őérte, a Messiásért, az Úrért és Üdvözítőért építették és szentelték fel.
Jézus jön dicsőségének fényével és birtokba veszi isteni hajlékát. Jézus fényének ragyogásában mutatkozik meg minden nép megvilágosítására.
Jézust mint az ellenemondás jelét jövendölik meg, Sokak üdvére és romlására Izraelben.
Az agg Simeon úgy veszi karjába Jézust, minta századok óta várt Messiást és népének Szabadítóját.
És küldetésének misztériumába bensőségesen bele van szőve anyai tevékenységem kimenetele: Tőr járja át lelkedet, ó Anya.”
Mert anyai hivatásom, hogy elhozzam nektek Jézust és mindnyájatokat Jézushoz vezesselek.
Én vagyok az Út, amelyen járnotok kell, ha el akartok jutni üdvözítő Uratokhoz.

Jézushoz viszlek benneteket

— Elviszlek Jézushoz a ti Igazságotokhoz
Mert ebben az időben, amikor sokan távolodnak el a hittől, azért, hogy tévedéseket kövessenek, számos, rend kívüli jelenésemmel lépek közbe, hogy elvezesselek mind nyájatokat az Evangélium teljes igazságára. Legyen éltetek a megélt Evangélium, hogy ti is az igazság fényét ajándékozhassátok másoknak.
— Elviszlek benneteket Jézushoz, a ti Életetekhez.
Mivel ma sokan esnek a bűn és a halál sötétségébe, erős jelenlétemmel segítek nektek Isten kegyelmében élni, hogy végül ti is részesülhessetek Urunk, Jézus életében.
Ha a nagy megpróbáltatás sötét idejében nem engeditek gyermeki rámhagyatkozással és engedelmességgel, hogy karjaimban hordozzalak benneteket, akkor nehezen fog játok kikerülni Ellenfelem elétek állított ravasz kelepcéit.
Kísértései Oly veszélyessé és ravasszá váltak, hogy alig lehet elmenekülni előlük.
Abban a nagy veszélyben forogtok, hogy kísértésbe estek. Ellenfelem azért csábít benneteket bűnre, hogy eltávolítson Jézustól és tőlem.
Mindenki áldozatául eshet megtévesztésének.
Áldozatául esnek a papok és a püspökök is.
Áldozatául esnek a hívek és a felajánlottak is.
Áldozatául esnek az egyszerűek és a tanultak is.
Áldozatául esnek a tanítványok és a mesterek is.
De sohasem esnek áldozatául azok, akik kisgyermek- ként felajánlják magukat Szeplőtelen Szívemnek és engedik, hogy anyai karjaimban hordozzam őket.
Most már egyre világosabbá válik az Egyház és a világ előtt, hogy a kicsiny nyájat, amely hűséges marad Jézushoz és az Evangéliumhoz, megvédem Szeplőtelen Szívem anyai menedékében a nagy hitehagyás éveiben.

— Elviszlek benneteket Jézushoz, a ti Utatokhoz.
Ő vezet el benneteket mennyei Atyátokhoz.

Jézus az Atya tökéletes képmása, egyszülött Fia, a Vele egylényegű Ige, szépségének visszfénye és Szeretetének kinyilatkoztatása.
Jézus és az Atya egy.
Az Atyától, a Fiú által kaptátok ajándékba a Szeretet Lelkét, hogy ti is behatolhassatok ennek az isteni egységnek csodálatos misztériumába.
Ha Jézus lesz életetek, eljuttok az Ő karjaiba és a ti mennyei Atyátok karjaiba.
Ha Jézussal jártok, akkor ti is ugyanazzal a szeretettel és ugyanolyan engedelmesen valósítjátok meg életetek folyamán az isteni akaratot, ahogy Ő teljesítette mindig az Atya akaratát.
— Így a kisgyermekek bizalmával és ráhagyatkozásával fogtok élni, akik mindent úgy várnak és úgy fogadnak el, mint mennyei Atyjuk szeretetének ajándékát.
Akkor égi Édesanyátok mindennap Szeplőtelen Szíve oltárán vihet benneteket az Úr fényének és dicsőségének templomába.
Így tudlak benneteket az életben a Szentháromság tökéletes dicsőítésére felajánlani és így tudom általatok mindenhol szétsugározni az Ő isteni ragyogásának fényét.
Miután ez a fény bevilágította és átformálta az egész világot, eljön hozzátok Jézus dicsőségében, hogy megalapítsa országát.”

Dongo (Como), 1991. december 24.

A fénylő barlang

„Úgy éljétek át Velem együtt, szeretett fiaim, e Karácsonyotokat, mint a szeretet és a fény titokzatosságát!
Szeretnélek végigvinni benneteket azon a hosszú úton, amely Betlehembe vezetett bennünket.
A szeretet szüntelen elragadtatásába merültem isteni Gyermekemmel, akit szűzi méhemben hordoztam. Tiszta jegyesem, József, igyekezett mindenben segítségemre lenni, hogy könnyebbé tegye a fáradságos utazást.
A zajos karaván közepette lelkünkben belső csönd honolt.
A szív elmélyült imája kísért utunkon haladva célunk felé.
A lélek nyugalmas békéje hatotta át a tovatűnő boldog órákat a beteljesedő nagy titok bensőséges tudatában.
Amikor Betlehembe érkeztünk, és azon az éjen minden ajtó bezárult szállást kereső kérésünk előtt, pásztorok mutattak nekünk egy szegény barlangot, amely kietlenségében mégis készen állt befogadásunkra.
Ez a szent éj.
Ez az a szent éj, amely beteljesítette a századok várakozását.
Ez az az éj, amely megnyílik a fény előtt és örökre lezárja az első ádvent időszakát.
Ez az éj kelti fel az új napot, mely nem ismer naplementét.
Ezen az éjszakán az Ég eljegyzi a Földet; az angyalok éneke egyesül a kicsinyek, a szegények, a tiszták hangjával; a pásztorok minden ember örömére kapják a hírt:
»Ma született nektek Megváltótok!«
Hajoljatok le Velem együtt, hogy a Gyermeket csókkal és könnyel, meleggel és szeretettel, kedvességgel és figyelmes gyengédséggel vegyük körül.
Olyan kicsiny, még épp hogy csak megszületett; sír a dermesztő hidegben; felsóhajt a nagy fagyban, amely körülveszi az egész világot!
Miként a pásztorok, vigyétek el Neki ti is egyszerű ajándékaitokat. Szeretettel telt papi szívetek váljék számára az egyedüli nagy vigasszá.
És fogadjátok be ti is a nagy örömhírt, amit ma kaptatok: közel van második, dicsőséges eljövetele.
Egy hosszú Út végső szakaszán jártok most ti is. A második ádvent időszakát készültök lezárni.
Éljétek át most ti is velem és József jegyesemmel együtt az új vigília drága óráit.
Mélységes csend vegye körül a szavak és a képek össze-visszaságát, amely ma az egész világot betölti.
A szív imája tartson benneteket szüntelen párbeszédben az Úr Jézussal, aki eljött, aki eljön és aki el fog jönni dicsőségében.
A lélek nyugodt békéje jellemezze múló napjaitokat, melyek oly fenyegetőek és fájdalmasak minden ember számára.
Haladjatok biztosan a nagy szorongattatás végső idejének viharos hullámain. Ne háborodjatok fel látva, hogy ismét bezárulnak az ajtók Jézus Krisztus előtt, aki eljön.
Szeplőtelen Szívem az a fénylő barlang, amely lezárja a második ádventet, mert e Szív diadala által jön vissza hozzátok Jézus a dicsőségben.”

San Marco (Udine, Olaszország), 1995. február 11.
A lourdesi jelenés évfordulója

Mosakodjatok meg a forrásnál!
„Tekintsetek ma Égi Édesanyátok életszentségének és tisztaságának a ragyogására, aki Lourdesban Szeplőtelen Fogantatásként jelent meg! Fussatok mindannyian, beteg és bűnös fiaim, a Kegyelem és az isteni Irgalom forrásához!

Mosakodjatok meg a forrásnál!
Mosakodjatok meg az élő vizek forrásánál, ami Jézus Szívéből ered, amelyet a római katona lándzsájával átdöfött.
A kis Bernadett kezeivel a sziklából fakasztottam a tiszta vizek forrását.
Ezért kérlek titeket, hogy menjetek és mosakodjatok meg a forrásnál.

Mosakodjatok meg a forrásnál!
Szüksége van a mosakodásra annak, aki bepiszkolta magát.
A bűn az, ami beárnyékolja a lelketek szépségét; a bűn az, ami elveszít a megszentelő kegyelmet, és elválaszt titeket az Úrtól, a ti Istenetekkel való életközösségtől; a bűn az, ami visszavezet titeket a Sátán rabságába, aki így rajtatok gyakorolja a gonosz uralmát; a bűn az, ami rávisz benneteket az örök pusztulás útjára.

Mosakodjatok meg a forrásnál!
Merüljetek el az isteni Irgalom forrásában!
Ezt a forrást, amely Jézus átdöfött Szívéből fakad, a ki engesztelődés Szentsége ajándékozza nektek.
Azt Jézus a Megváltása értékes gyümölcseként alapította, azért hogy a végső gyengeségetekhez segítséget nyújtson.
A föltámadása napján megmondta az apostoloknak: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneit, azok bocsánatot nyernek.”
Ettől a pillanattól kezdve megadatott nektek a lehetőség, hogy annyiszor mosakodjatok meg, ahányszor a lelketeket elcsúfítja a bűn.

Mosakodjatok meg a forrásnál.
Ezekben az években a kiengesztelődés Szentségét mindinkább elhanyagolják, sőt alattomos és gonosz módon támadják.
Ezért terjed a szokás, hogy a bűnt könnyedén elkövetik, azt igazolják, nem bánják meg, hogy bocsánatot nyerjenek, és többé meg sem gyónják azokat.
Az Egyházban oly sok helyen a szentségi gyónás teljesen eltűnt. Egyre ritkábbak azok a papok, akik alkalmat adnak ennek a nélkülözhetetlen Szentségnek a gyakorlására.
Ily módon az Egyház teljesen megbénul az apostoli tevékenységében, és mély sebekkel van tele mintegy leprás.

Mosakodjatok meg a forrásnál!
Ma kinyilvánítom Égi Édesanyátok lángoló és lelkes felhívását, hogy a nagy gyötrelem ezen utolsó idejében a kiengesztelődés Szentsége térjen vissza az én Egyházamba teljes ragyogásban! Mert csak ez a forrás az, amelyből az isteni Irgalom kiáradhat az egész emberiségre.
Ez által a Szentség által formálhatja Jézus az új szíveket és a megújult életet.
Csak ez által az értékes Szentség által közölheti Jézus, irgalmas szeretetét az Egyház és az egész emberiség számára.
Ezért ma meghívlak benneteket, hogy engedjétek magatokat elmerülni az isteni Irgalom forrásában, és nézzetek Rám, Égi Édesanyátokra, aki Szeplőtelenül fogantattam azért, hogy számotokra az Irgalom Anyja legyek.”

Fatima (Portugália), 1995. március 11.
Cenákulum a M. R. M. portugál papjaival és híveivel

Az én titkom
„Ebben a tisztelt szentélyemben elfogadlak mindannyiatokat, szeretett és nekem szentelt fiaim, hogy bezárjalak titeket Szeplőtelen Szívem biztos menedékébe.
Én itt mint a Napba öltözött Asszony jelentem meg, hogy kijelöljem az utat, amelyen járnotok kell, ebben a gonosz Lélek által annyira tőrbe csalt századotokban.
Én lejöttem ide az égből, hogy menedéket ajánljak nektek, és segítséget nyújtsak a Köztem és az Ellenfelem közti nagy küzdelem pillanataiban, valamint a nagy gyötrelem és büntetés fájdalmas óráiban.
Én itt indítottam útjára a Máriás Papi Mozgalmamat, ezen kis fiam által, akit ezekben az években a világ minden részébe elvittem, és megalapítottam most már a harcra s az én legnagyobb győzelmemre kész seregemet.
Ma itt akarlak benneteket lelkileg egyesíteni e fiam körül, ahol a Mozgalmam egy nagy cenákulumát tartjátok az Égi Édesanyátok képmása előtt, amelyet ugyanarra a helyre tettek ki, ahol a három gyermeknek, Jácintának, Ferencnek és Luciának megjelentem.
Itt mindannyiatokat Magam köré gyűjtelek, és tetszésemet nyilván ki felhívásom elfogadásáért, hogy csatlakozzatok a Máriás Papi Mozgalmamhoz, és ajánljátok fel magatokat Szeplőtelen Szívemnek, hogy mindenhol terjesszétek az ima cenákulumait a papok, a gyermekek, a fiatalok között és a családokban.
Azt akartam, hogy itt legyetek Velem, mivel most már beléptek a századotok utolsó periódusába, amikor az általam előre megjövendölt események egészen beteljesülnek.
Ezért ma ugyanazon a helyen, ahol megjelentem, ki akarom nyilvánítani az én titkomat.

Az én titkom az Egyházra vonatkozik.
Az egyházban tetőfokára lép a hittagadás, amely az egész világon el fog terjedni, a szakadás be fog teljesedni, az evangéliumtól és az igazi hittől való általános eltávolodás által.
Az Egyházba be fogja fészkelni magát a gonosz ember, aki szembeszegül Krisztussal, és aki beviszi az Egyházba a pusztítás gyalázatát, megadva így a szörnyű szentségtörésbe teljesedését, amiről Dániel próféta beszélt (Mt. 24,15).

Az én titkom az emberiségre vonatkozik
Az emberiség a korrupció és a gonoszság, a szeretet törvénye elleni nyílt ellenszegülés, és az Isten elleni lázadás tetőfokára ér. Megismeri a legnagyobb büntetés óráját, amit már Zakariás próféta előre megmondott (Zak. 13. 7-9).
Akkor ez a hely úgy fog megjelenni mint az anyai jelenlétem fényes jele a nagy gyötrelmetek végső órájában. Innen az én fényem el fog terjedni a világ minden részébe, és ebből a forrásból fog fakadni az isteni Irgalom vize, amely le fog szállni, hogy megáztassa a most már egy hatalmas sivataggá vált világ szárazságát.
Végül az én szeretetem és mentségem rendkívüli művében meg fog jelenni mindenki számára annak a Szeplőtelen Szívnek a diadala, akit úgy hívnak, hogy az irgalom Anyja.”

Dongo (Como), 1988. április 2.
Nagyszombat

Szomorúságom fájdalmában

„Nagyszombat van.
Nagy fájdalmam napja ez.
Szakadatlan imádságom napja ez.
Ebben a nekem szentelt Mária-évben ez a nap egybe esik a hónap első szombatjával.
Eljöttem az égből, hogy megkérjelek benneteket, ajánl játok fel nekem az öt első szombatot.
Leányomtól, Lúcia nővértől kértem ezt 1925. december 10-én, amikor a pontevedrai kolostorban tartózkodott.
Azt kértem, hogy töltsék ezt a napot az engesztelés szellemében azokért a megbántásokért, amelyekkel égi Édesanyátokat illetik.
Miért kértem a hét napjai közül tőletek a szombat felajánlását?
Azért, hogy emlékezzetek azokra a fájdalmas órákra, amelyeket azon az egyetlen napon éltem át, amikor Fiam nélkül maradtam.
Jézus teste holtan fekszik az új sírba helyezve és én szüntelen imádságban virrasztok gyötrő fájdalmamban, a hit, a szeretet és a remény bensőséges egységében az Atyával, aki kimondhatatlan várakozásom sebei fölé hajol isteni vigasztalása csókjával.
Azt szeretném, hogy ma legyetek mind mellettem, fájdalmas Anyátok mellett, hogy megvigasztaljatok, és hogy megtanítsalak benneteket bizalommal imádkozni, engedelmesen szenvedni, a szív tisztaságával szeretni, rendíthetetlen bizonyossággal hinni, hősiesen szeretni a látszat ellenére is.
Ez a nap virágként nyílt ki szeretetem, fájdalmam, hitem és biztos reményem hősiességéből.
Ez az a nap, amikor szomorúságom fájdalmába gyűjtelek benneteket és kinyitom nektek az ajtót, hogy mindnyájan betérhessetek lelki anyaságom biztos lakhelyére.
Ez a nap a ti megnyugvástok napja.
Ezért meghívlak benneteket, ajánljátok nekem az első szombatokat, egybekötve a Szent rózsafüzér imádkozásával, a titkain való elmélkedéssel, szentségi gyónással és engesztelő szentáldozással, Szeplőtelen Szívemnek tett felajánlástok megújításával.
Ily módon jóvátehetitek azokat a nekem okozott meg bántásokat is, amelyek miatt Szívem annyit szenved.
Ama terjedő tévedések között égi Édesanyátok személyét és tiszteletét érintő tévedések is vannak.
Egyesek szeplőtelen fogantatásomat és kegyelemmel teljes voltomat tagadják. Mások nem hisznek többé örök szüzességem nagy kiváltságában, isteni és egyetemes anyaságomban.
Eltávolítják tőlem azokat a fiaimat, akiknek különös szükségük van rám: a gyermekeket, a kicsinyeket, a szegényeket, az egyszerűeket, a bűnösöket.
Ezenfelül az istentisztelet helyéről gyakran eltávolítják képeimet is.
Azt kérem, terjesszétek el ma ismét az öt első szombat ájtatosságát e megbántások kiengesztelésére, amelyekkel égi Édesanyátok Szeplőtelen Szívét illetik.
Kértem ezt századotok első szakaszában, ma visszatérek, hogy újra kérjem, mialatt e század igen fájdalmas vége felé halad.
Hogyha megteszitek azt, amit tőletek kérek, akkor mindinkább elterjed az irántam való tisztelet. Akkor majd kifejthetem nagy hatalmamat, amelyet a legszentebb Háromság adott nekem.
Fiam, Jézus dicsőséges diadalában az emberiség teljes megújulásának új korszakát tudom így előkészíteni.”

1976. május 13.

Az első fatimai jelenés évfordulója

„Kedves fiaim, ma emlékeztek meg földi megjelenésemről a fatimai szegény Cova da Iriában. Eljöttem az égből, hogy megkérjelek benneteket, ajánijátok magatokat Szeplőtelen Szívemnek.
Amit akkor kértem, az ma valósul meg a ti segítségetekkel, Mozgalmam papjai. Ti felajánljátok magatokat Szeplőtelen Szívemnek, és a rátok bízott lelkeket is elvezetitek erre a felajánlásra, amelyet kérek.
Azóta sok idő telt el, már ötvenkilenc év.
Megjövendöltem nektek a második világháborút is, amelyet Isten annak az emberiségnek a megbüntetésére engedett meg, amely sajnos nem tért meg.
Most élitek át azt az időt, amikor a vörös sárkány, a marxista ateizmus az egész világon elterjedt, ás egyre nagyobb pusztítást visz végbe a lelkekben.
Valóban sikerült elcsábítania és lesöpörnie az égről a csillagok egyharmadát.
Ezek a csillagok az Egyház egén a pásztorok, ti vagytok ezek, szegény papfiaim.
Vajon nem ezt bizonyította Fiam helytartója is, hogy ma legkedvesebb barátai, asztaltársai a papok és szerzetesek azok, akik az Egyházat elárulják és ellene szegülnek?
Itt az idő tehát, hogy arra a nagy menedékhelyre gyűljetek, amelyet az Atya ajánl nektek, hogy a gonosz lélek kísértéseinek ellenállhassatok és szembeszálljatok a teljes hitehagyással, amely szegény fiaim között egyre jobban elterjed.
Ajánljátok magatokat Szeplőtelen Szívemnek
Aki magát felajánlja nekem, annak viszonzásul megígérem a megmenekülést: e világon megmenekül a tévedésektől és elnyeri az örök üdvösséget.
Ezt rendkívüli anyai beavatkozásomra kapjátok.
Meg fogom akadályozni, hogy beleessetek a Sátán csapdájába. Én magam védelek és oltalmazlak, én magam vigasztallak és erősítelek benneteket.
Itt az idő, most hallgassa meg felhívásomat minden pap, aki hűséges akar maradni.
Mindenki ajánlja fel magát Szeplőtelen Szívemnek és a ti segítségetekkel, papjaim, sok gyermekem meg is teszi ezt a felajánlást.
Olyan ez, mint a védőoltás, amelyet jó Anyaként adok nektek, hogy megőrizzen a hittagadás járványától, amely megfertőzi sok fiamat ás lelki halálba sodorja őket.
Ez az az idő, amelyet megjövendöltem, ez a tisztulás ideje (...).“

Tananarive (Madagaszkár) 1981. június 7.
Pünkösd

„Jőjj Szentlélek!”

„A Szentlélek jegyese vagyok.
Hatalmas közvetítő szerepem köztetek és Fiam között főleg abban nyilvánul meg, hogy túlcsorduló mértékben esdjem ki számotokra a Szeretet Lelkét az Atyától és a Fiútól.
Ennek az isteni tűznek kell megújítania és átalakítania az Egyházat. A Szeretetnek ez a tüze fogja megújítani az egész világot. Erőteljes életadó lehelletére végre fel fog nyílni az Új ég és az új föld.
Szeplőtelen Szívem cenákulumában készüljetek fel az isteni Lélek fogadására.
Az Atya ajándékozza nektek Őt, hogy bensőségesen megossza veletek Saját életét, és hogy mind tökéletesebben tükröződhessék bennetek a Fiú képmása, akiben nagy kedve telik.
Jézus megváltása legdrágább gyümölcseként, saját Személye és isteni küldetése tanújaként közli veletek a Szentlelket.
Ezen a távoli földön is látod ezt, ahol ma tartózkodsz, és ahová én hoztalak, hogy sok fiammal cenákulumot tarts, ahol a misszionáriusok áldozatos munkája nyomán elterjedt az Evangélium.
Ma az egész világot el kell juttatni az igazság teljességére, Jézus Evangéliumához, az egyetlen Egyházhoz, amelyet Krisztus akart és megalapított, és ez a Szentlélek feladata.
Az Egyháznak meg kell nyílnia isteni tüzére, hogy teljesen megtisztulva készen álljon új pünkösdje ragyogását befogadni Fiam, Jézus második, dicsőséges eljövetelére felkészülve.
Ma meghívlak benneteket, térjetek be Szeplőtelen Szívem cenákulumába: a Szeretet Lelke teljességének befogadására várva, akit az Atya és a Fiú ad ajándékul nektek.
Szeplőtelen Szívem az az aranykapu, amelyen keresztül ez az isteni Lélek eljut hozzátok. Ezért kérem, ismételjétek gyakran: „Jöjj Szentlélek, jöjj a Te leginkább Szeretett Jegyesed, Mária Szeplőtelen Szívének hathatós közbenjárására.”

1973. augusztus 24.

Életed nagy célja a megszentelődés

„Fiam, életed annyira értékes, hogy egyetlen pillanatát sem szabad elfecsérelned.
Ezért igyekezz, hogy mindig bennem maradj, az én Szívemben. Velem együtt esdekelj, az én értelmemmel gondolkodj, szememmel figyeld a dolgokat, kezemmel érints, és Szívemmel szeress.
Vannak pillanatok, amikor különösen átérzed ezt és ez akkor történik, amikor velem vagy az imádságban. Akkor valóban újra gyermek vagy Édesanyád Szívén. Lelked így megízlel oly mennyei pillanatokat, amelyeket féltve meg Őrzök Szeretett fiaim számára.
Feleszmélve az imából úgy tűnik, hogy minden más dolog fáraszt és untat téged. És ez újabb ajándék, amelyet neked adok.
Akkor is az ima állapotában kell maradnod, amikor nem imádkozol. Ez akkor sikerül, ha mindig bennem élsz. Olyankor akár beszélsz, akár szórakozol, vagy sétálsz, mindig bennem vagy, mert mindent velem teszel...
Ilyennek kívánom a Papi Mozgalom minden papját. Az én papjaimnak kell lenniük. Megismétlem neked: az enyémeknek.
Amióta felajánlották magukat Szeplőtelen Szívemnek, nem tartozhatnak többé önmagukhoz. Életük, lelkük, értelmük, szívük, minden jócselekedetük, sőt még a rosszak is, és minden hibájuk, mindenük az enyém, mindenük hozzám tartozik.
Szeplőtelen Szívem a legtisztább tűz kemencéje. Mindent eléget, mindent felemészt, mindent átalakít.
És mivel enyémek ezek a papok, hozzá kell szokniuk, egyszerűséggel és ráhagyatkozással engedniük, hogy én vezessem Őket.
Mint Édesanyának örömömre szolgál, ha elvezethetem Őket életük nagy céljához, a megszentelődéshez. Azt szeretném, hogy buzgók legyenek, szeressék nagyon Fiamat, Jézust, és maradjanak hűségesek az Evangéliumhoz.
Kezemben engedelmeseknek kell lenniük az irgalmasság nagy terve szerint. Általuk végtelen sok lelket fogok megmenteni.
Örömömre lesznek. Ők lesznek Szeplőtelen és Fájdalmas Szívem legszebb koronája. E Szív most is az üdvösség eszköze kíván lenni az Egyház és az emberiség számára.”

1973. október 13.
Az utolsó fatimai jelenés évfordulója

Másként cselekszem, mint ti
„Ne aggódj Papi Mozgalmam terjedése miatt. Engedd, hogy én terjesszem és bízzál bennem. Imádat és szenvedésedet ajánld fel e szándékra.
Ne az eredményt figyeld. Mást cselekszem és másként értékelek, mint ti.
Nem kell, hogy sokan legyetek, hanem, hogy szentek legyetek.
Mindnyájatokat nagy életszentségre vezetlek, ha szívből és igazán mind reám bízzátok magatokat.”

Forrás: papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz
2. kiadás
Máriás Papi Mozgalom
1996

A 21. olasz kiadás magyar fordítása
Kijelentjük, hogy az üzeneteket, amelyeket ez a könyv tartalmaz, nem úgy kell értelmeznünk mint egyenesen a Szűzanya ajkáról elhangzott szavakat, hanem mint Stefano Gobbi atyától belső hang formájában kapott közléseket. Ezek kiadása megegyezik VI. Pál pápa 1966. október 14-én kiadott rendelkezésével.
Centro Internazionale
Movimento Sacerdotale Mariano
Via Mercalli, 23
20122 Milano (Italia)
A könyvet, mivel kereskedelmi forgalmon kívül adták ki, ingyen kerül szétosztásra. Tehát senki sincs felhatalmazva arra, hogy pénzösszeget, hozzájárulást vagy adományt kérjen érte. Aki önként kíván hozzájárulni a nyomtatás és a szétküldés költségéhez, szabadon küldhet adományokat a mellékelt csekken.