MAGYARORSZÁG - Tatabánya község
Előd települések évszámokban
Helytörténeti szerkesztés

Nagy László - főtanító
1935.dec.18 "Adatok Tatabánya község történetéből" munkája nyomán


"Azon a területen, melyen telepünk fekszik, 50 évvel ezelőtt (1885) kékszemű ibolyák nézegették bokrok alól a legelésző őzeket, a karcsúlábú koronás fejű szavasokat; kankalinok mosolyogtak a gyáva nyulakon, vaddisznó túrta a háborítatlanul az avart; baracklevelű csengettyűke figyelmeztette harangszavával az erdő szárnyasait, apró vadjait a ravaszdi közeledésére; hóvirág bókolt a közeledő tavasz elé; gyöngyvirágok ezrei húzták harangocskáikat a madarak dalához kíséretül. Ember csak néha taposta a földet, hogy az uraság vagy a község erdejéből téli tüzelőt, épületfát termeljen. Búsongó tót melódia, méla német akkord csak itt-ott kelt versenyre az ezernyi ezer madár füttyével. Talán egy-egy koravén anyóka hajladozott titokban vagy az erdőkerülő jóvoltából a fák alatt, hogy a sovány, fekete kenyér mellé gombát, földiepret szedjen szűkös viszonyok közt élő családja számára; vagy ibolya- s gyöngyvirág csokrot szedett Tata szépeinek, hogy azok árán búcsúfiát vehessen kis unokájának. Arról, hogy a Vértes–Gerecse ölét hamarosan Beethoven isteni zenéje mellé bízvást állítható munka zenéje verje fel, hogy sok ezer ember hálaadó hallelujája szárnyaljon naponta az ég felé, bizony még senki sem gondolta.

A fekete gyémánt

Ezt a csodaszámba menő változást a fekete gyémánt idézte elő. Ennek létéről már közel 80 esztendő óta
(1855) tudomása volt a vidék legnagyobb birtokos családjának: a gróf Esterházyaknak is. Kibányászására is történtek próbálkozások az Esterházy család részéről, de ezeket a kísérletek mindannyiszor veszteség elkönyvelése mellett maradtak félbe.


Kutatások

1894-ben azután a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. szerezte meg a kutatás jogát s Királdi Herz Zsigmond vezérigazgatóval az élen, vette kezébe az itt megmutatkozott, de sem kiterjedésében, sem minőségében nem ismert szénmező kiaknázásának ügyét. Vértessomló /ekkor még Zsemlye/ község határában három ilyen próbafúrást végeztek. A munka mind három helyen meddő maradt. Már-már úgy látszott, hogy az Isten e csodálatosan elrejtett kincse egy későbbi kor gyermeke számára marad rejtve továbbra is. De még egy „utolsó” kísérletet tettek. Felsőgalla, Alsógalla és Bánhida községek határának találkozási pontján, a mai gépműhely közelében végezték e fúrást. Ez az „utolsó” kísérlet kárpótolta a Társulatot csalódásaiért, s gazdagon jutalmazta a bizakodókat. 116 méter mélységben közel hat méter vastag, fekete színű, kagylós törésű s kb. 5.000 kalória hőtartamú szenet mutatott a fúró. Természetes, hogy ez a fúrás lett a kiinduló állomása a fúrások százainak s lett előidézője annak a magasságot ostromló hálaadásnak, mely telepünk lakosaival együtt messze vidék népnek szívéből szárnyal immár évtizedek óta Isten trónja elé. /A fúrásokat a Zsigmondy cég, illetve egy Brodmann német mérnök, a későbbieket Liebscher József fúrómester vezette. Ez utóbbinak leánya: Bognár Józsefné, telepünk lakója ma is."
- Nagy László főtanító


1889

"Melczer Géza és Társai Center-Királdi Bányavállalata"-nak a kedvező szénpiaci helyzet lehetővé tette a viszonylag kis vállalkozás bővítését, ehhez azonban nem rendelkeztek elégséges tőkével. Ezért az egyik cégtárs, Herz Zsigmond, miskolci vállalkozó javaslatára elhatározták, hogy részvénytársasággá alakulnak át, és a fejlesztéshez szükséges többlet tőkét, részvények kibocsátásával szerzik meg. - Szabó - Csics

1891. Június 9

Az alakuló közgyűlést Budapesten tartották és 400 ezer forint** alaptőkével sikeresen létre is jött a "Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat " vagyis — a csakhamar közismertté vált rövidítéssel — a MÁK Rt. Az alaptőke felét a Melczer-féle vállalkozás képezte, a másik felét magánszemélyek jegyezték. A részvénytársaság elnökének gr. Teleki Géza, volt belügyminisztert., vezérigazgatónak Herz Zsigmondot, bányaigazgatónak pedig Hönsch Edét, a királdi bánya vezetőjét választották. - Szabó - Csics

1894. január 1.

Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Tatai Bányászata 1894 - 1946

December 4-én írják alá Gróf Esterházy Miklós József hitbozomány urával a kutatási és bérleti szerződést 2 évre.

Pekar2.jpg (37612 bytes)A kutatásra konzorcium alakul: 20% MÁK Rt és 80% (Herz Zsigmond elnök, Hönsch Ede igazgató, Pekár Imre M. Leszámítoló Bank elnöke, ...). Ez sem rossz üzlet, mert később igen nagy haszonnal adják át/vissza a termelési jogot a MÁK Rt-nek. A fontos emberek tudják hol kell beruházni!

Ribényi mérnök úr vezetésével megkezdik a lejtakna mélyítését.

 

Wikipédia Pekár Imre



1896

1896_1905k_1_Esterhazy.jpg (110699 bytes)A hármas határban (Bánhida - Alsógalla - Felsőgalla) szénbánya megnyitása. (a fúrás 1896. március 11-én hoz eredményt)

1896 - 1923
Gróf Eszterházy Ferenc akna
(I-es lejtakna)

1896. december 24
Az első csille szén
Emléktábla helye: GPS
Ságvári út, tömbház falán, a postával szemben
Az akna valahol a Népligettől ÉK-K-re kb 100 méterre lehetett (későbbi ipari terület Bányagépgyártó és tőle délre elhelyezkedő meddőhányó között - 1976-ban még kis kénkúpok füstölögtek itt)

Gróf Eszterházy Ferenc - (?-?)
"a telek tulajdonosa 1897-től" (a zeneszerző? nem mert ő csak 1 éves volt még ekkor)  - a szerződéskötő még gróf Esterházy Miklós József volt, Ferenc tőle örökli a hitbizományos részt.


"A terület szénvagyonát ekkor mintegy 1000 millió métermázsára* becsülték. A tatai szénmedence feltárása az ország gazdasági életére jelentős kihatással volt, minthogy Magyarország szénfogyasztása 1895-ben már 13 millió métermázsával* haladta meg a hazai termelést és abban az időben gyáriparunk, különösen gép- és malomiparunk fellendülésnek indult."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

"III. A szénkészlet kiszámítása.
A már öt furólyuk által konstatált széntelep vastagsága, a furási kísérletek szerint, 5.8, 14.51, 11.49 és 10.57 meg 8 méter között ingadozott és így átlag 10 méter vastagságban találtatott. Ha e vastagságot elfogadjuk, minden négyszögméter terület alatt van 10 köbméter, vagyis 100 métermázsa termelhető szén. Tekintettel a fejtési és egyéb veszteségekre, a szilárd köbméter szenet csak 10 métermázsával véve számba, egy négyzetkilométernyi területen, mely (1000X1000=) egy millió négyzet métert foglal magában : 100 millió métermázsa a szén mennyisége. Miután a medenczének (4X5=) 20 négyzet-kilométer kiterjedése van, az abban beágyazott szénmennyiség 2000 millió métermázsa. " - 1896. szeptember 25. Herz Zsigmond

1897

1998_SzM_02.jpg (19801 bytes)A hármas határban egy bányász kolónia, az Ótelep építése — közigazgatásilag Alsógallához tartozik.

Hivatalos neve: Alsógalla-bányatelep

A lakótelep szerkezetében társadalmi tagozódás tükröződik.

A Bányafelügyelő: Ranzinger Vince

Tb_tegla.jpg (45066 bytes)

A nagyszabású építkezések miatt téglagyár építése.

A lakosság létszáma 1890 és 1900 között 614-ről 5816-ra emelkedik.

1898

Bányászzenekar

Folyamatosan épül az ótelep. A bányászoknak 6 ajtós házakat építenek. Ezekben 6 lakás volt. Wc és szenes kamra az épület 2 oldalán van. A házak mögött pici kertecske, amelyet a házak megkerülésével értek el. A lakás egy 3,7 x 2,85 = 10,5 nm-es konyhából, amely tartalmazta a rakott tűzhelyt, egy 1 x 3,7=3,7 nm-es kamra (fon.: speiz - Speisekammer) és egy 4 x 4,2 = 16,8 nm szoba. Ezekben a 30 négyzetméteres (kamrával együtt) lakásban nem ritkán 7 - 10 tagú család lakott. Ezért később elterjedt, hogy a konyha elé építettek egy új konyhát, ami kb. 2,5 x 3,85 = 9,6 nm lehetett és így a régi konyhából is szoba lett, alakás pedig 40 négyzetméterre növekedett.

1999_eromu.jpg (14886 bytes)A központi erőmű megépítése, ...

1901k_Ero.jpg (54271 bytes)

... vasúti rakodó és szénosztályozó építése.

1904_Tb_Szo.jpg (60560 bytes)

1898_Tb_KHZs_II_01.jpg (76167 bytes) 1898_Tb_KHZs_II_02.jpg (74619 bytes)
1898 - 1930 Királdi Herz Zsigmond akna (II-es lejtakna)

Királdi Herz Zsigmond (1856-1903)

1891.július 9-től alapítója és vezérigazgatója a MÁK Rt-nek.
1894. december 4-én kötötték meg gróf Esterházy Miklós Józseffel a hitbizomány 56 ezer holdnyi területére a szénkutatás és kitermelés jogot a részvénytársulat részére.

A kezdeti bankhitel kiapad és már 4 millió forint a tartozás. A Kereskedelmi Bank szorgalmazza a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt (fő rivális)-be való beolvadást. A részvények 40%-ot zuhantak.

1899

1900k_Tb_TG_01.jpg (72858 bytes) 1900k_Tb_TG_02.jpg (72924 bytes)
1899 - 1934 Gróf Teleki Géza akna (III-as lejtakna)

Gróf Teleki Géza (Dés, 1843. szept. 28. – Bp., 1913. szept. 27.)
Volt királyi Belügyminiszter. Az ő elnökletével akalult meg 1891. június 9-én a MÁK Rt

A nyomott szénárak, és a kezdeti beruházási költségek óriási mértéke mellett is folyik a termelés

1900k_Tb_kor.jpg (71927 bytes)
Az első, régi, 50 ágyas kórház megnyitása.
Vezetékes víz, áram és műtő. 1912-ben, az új kórház átadását követően, munkáskaszinó és étkezde lesz belőle.

Tőle jobbra és balra 3-3 utca és a Villamos erőműig tart az ótelep, az első "lakótelep"
Kórház utca (Rákóczi Ferenc u. - teljes átépítése a területnek/utcának)
Később itt épült fel a Napsugár Áruház, majd e helyét egy DM és kínai ruházati bolt nyílt.

1899. április 8

Az első bányaszerencsétlenség. Dinamitos repesztés következtében súlytólégrobbanás 6 halálos áldozat. 115-en megijednek és egyből leszámolnak.

Május 19

Rt Közgyűlés, olyan heves vitákat vált ki a fúzióról, hogy a rendörség is kivonul. Végül NEM a fúzióra, ami a Leszámítoló Banknak (a Salgó egyik fő részvényese) nem jó, de a Wiener Bankverein-nek kedvező döntés volt, így módosította is a hitel feltételeket kedvező irányba, sőt újabb hitelt is adott.

 

1900

A Bányafelügyelőség Bányaigazgatósággá szervezik át.
A Salgóval kartell szerződést kötnek

1910k_Tb_HS.jpg (69032 bytes)1900-1934
Hegedűs Sándor akna

 

 

Hegedűs Sándor (Kolozsvár, 1847. ápr. 22. – Bp., 1906. dec. 28.) Az akkori Kereskedelmi miniszter 1899.február 26 és 1902.március 4 között.

1910k_Tb_LL.jpg (53707 bytes)Külfejtést kezdenek a szénosztályozónál - Lukács László akna.

Ez az akna a vasút alatt átfúrt alagúton szállított szén felemelését szolgálta a szénosztályozóhoz.

Lukács László (Zalatna, 1850. nov. 24. – Bp., 1932. febr. 23) Az akkori pénzügyminiszter

Alsógalla bányatelepi református egyházközösség, majd 1902-től

1901

1902_Tb_mh.jpg (77454 bytes)Önálló vasúti megállóhely

Akkor még Alsógalla-bányatelep néven

Ismét előtérbe került a Svájci hitel lehetősége, ami jobb volt, mint a bécsi bankké. Ez 12 millió aranyfrank (4,8 millió forint = 9,6 millió korona) 4,5%-os kamatra és 41 évre. Vissza is fizették belőle a többi banktartozást és emelték az alaptőkét is 12 millió koronára.

1901, 1927

Brikettgyár épül, majd bővítik
1906_Tb_br.jpg (67213 bytes) 1927_Tb_Br.jpg (72310 bytes)

1902

Kőbánya (mészkő) létesítése a Keselő-hegyen

Fg_kb2.jpg (95191 bytes) Fg_kb1.jpg (103603 bytes)

1902-1907 Függélyes akna (V-ös akna)

A székely munkások és alföldi kubikusok letelepítése sikeres.

Átadják a elemi iskolát (ma József Attila Általános Iskola)

Ekkor már 4 munkás kaszárnya (mai fogalmazással munkásszálló), 2 iskola, 3 vendéglő 1 élelemtár (konsum) és csendörség is volt. Hiszen közel 200 ház volt a telepen. (térkép készítése folymatban van)

1902. szeptember 16       Tatabánya kisközség
Elszakad Alsógallától és önálló fejlődésbe kezd.
1902. december 22 Vármegyei határozat a jóváhagyásról

1903

Az új aknák (leendő VI-os és VII-es) megnyitása előtt elkezdik építeni az ehhez tartozó lakótelepeket is, a VI-os és VII-es (új-telep) telepeket. Itt is a már bevált 6 ajtós házak épültek eleinte.

Fg_rm.jpg (92259 bytes)Felépítik a mészégetőt (régi üzem)

1903. június 21 Herz Zsigmond meghal 49 éves korában. Az új igazgató: Ranzinger Vince.
1903 - 1981 Ranzinger Vincze akna (VI-os akna) a Mútahegyen 1905-től termel.

1903 - 1981 VII-es akna (1971-től VI-assal összevonva)
1907_RV_VI_akna.jpg (108866 bytes) 1907_Tb_VII.jpg (124600 bytes)
Ranzinger Vince akna (VI-os akna)                                                    VII-es akna                 

RV.jpg (44233 bytes)Ranzinger Vince (1856 Gottschee - 1933. április 24. Bécs)
1899-ben lett a tatai szénbányák igazgatója, 1902-ben bányatanácsos. 1907-ben megy nyugalomba, de haláláig tanácsadóként közreműködik.

szeptember 17: Elsőként vezette be az iszaptömedékelést vastag szénrétegek lefejtéséhez, ezzel jelentős költséget és munkát takarít meg.

Bányalelkészség létrehozása - Seedoch Károly vezetésével

1904

Központi javító műhelyt építenek, de nem csak javítanak

Az új szénosztályozó megkezdi a működését.

Az első bányalelkészi templom a "Libadomb"-on.

1905

A település tovább növekszik. Épül a VI-os és VII-es telep az aknákhoz igazodva
Egy darabig Felsőgalla-Mútahegybánya nevet viselte a terület, de később a Felsőgalla-Újtelep nevet kapta a kapcsolódó VI-os és VII-es telep. A későbbi időkben az Újtelep szó a temetőnél maradt meg napjainkban is, míg a 60-as években még a VI-os és VII-es telep külön név is meg volt még.

Tb_VI_VII.jpg (126428 bytes)

1905, 1908, 1914

Új üzem és újabb mészégető kemencék beüzemelése

1906

2300 LE (lóerő) gőzturbina felszerelése az erőműben

Európai szintű vagon hiány lép fel, ami gátolja a kitermelést, amely 1912-ig tart és jelentős károkat is okoz a kitermelt szénnek.

A bér meghaladja a hazai legmagasabb keresetet is, de mégis munkás hiány alakul ki 1907 őszéig (Németországból Amerikába, Magyar Királyságból Németországba vándorol ki a munkaerő).

1907

április 1-től jóléti intézkedésekkel, és 12-ről 8 órára csökkentett munkaidővel (innentől kezdve ez a békebeli munkarend) próbálják itt tartani a szakmunkásokat. Ezen magas költségek miatt a következő évben előtérbe kerül a gépesítés növelése.8 órás műszak bevezetése

1907_Tb_Ia.jpg (66856 bytes)1907 - 1941 Az I/a akna, 1909-től termel.
Homok táglagyár
1907_Tb_Tegla.jpg (64718 bytes)

szeptember 1-től Ranzinger Vince távozik és Jex Simon lesz az új igazgató.

1908

MÁK Rt 20.000 db új részvényt bocsát ki, ezzel 12 millióról 16 millió koronára emeli az alaptőkét, ebből 6 millió tartalék.

1908. május 3jsz1.jpg (69954 bytes)

"A Magyar Általános Köszénbánya Részvénytársulat szombaton tartotta XVI. évi rendes közgyűlését Teleki Qéza gróf elnöklésével. Jelen volt 29 részvényes 43.765 részvény képviseletében. Szende Lajos vezérigazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését, melyből a következőket emeljük ki: A lefolyt esztendőben a szénszükséglet ellátásának kérdése állandóan előtérben á'lott és az élénk kereslet időnként sürgős alakban nyilvánult. Ez a tünet az ipari föllendülésből eredt ugyan, azonban nagy része volt benne a munkáshiánynak, valamint a forgalom lebonyolításában jelentkező nehézségeknek. A közlekedési zavarok különösen az idegen szénre utalt fogyasztókat sújtották, mig a magyar királyi államvasutaknak az enyhe tél folytán sikerült megfelelő intézkedésekkel elejét venni nagyobb torlódásoknak. Ismeretes, hogy az Egyesültt Államok ipari válsága és Németország konjunktúrájának ellanyhulása megállította hazánkban a munkáskivándorlás áradatát; a mult év őszén a hazai kőszénbányászat már elégséges munkaerővel rendelkezett, minélfogva módjában állott az ipari fogyasztás igényeit teljesen kielégíteni. A munkásviszonyok javulása folytán a társulat széntermelése emelkedett, bár meg kellett küzdenie a nyolcz-órás munkaszakaszra való átmenet nehézségeivel. Munkásai érdekében azonban nem késett e nagyjelentőségű ujitás bevezetésével, noha ez tetemes áldozatokkal és jelentékeny beruházásokkal járt. A társulat tavalyi szénszállítása 18,304.760 métermázsa volt, 751.511 métermázsával több az előző évinél. Tatabányai főtelepét tavaly tervszerűen tovább fejlesztette a társulat: az I. A. aknát üzembe helyezte, épitett 88 munkásházat, egyenkint 6 munkáscsalád részére, több tiszti lakóházat, kezelési épületet, uj iskolát és egyéb épületet. Az aknák kiépítését rendszeresen folytatta, azokat iszaptömedék-hálózattal és réselő-gépekkel szerelte föl; uj középponti gép- és kazánházat épitett 6000 lóerejü villamos erőtelep részére, mely ez idő szerint szerelés alatt áll. Brikettgyára 5355 vvaggon brikettet gyártott. Mészüzlete az egész éven át igen élénk volt; Felsőgallán 3 legújabb szerkezetű nagyszabású körkemenczét épitett; elszállított 4565 waggon meszet. Ez idő szerint a felsőgallai mészégetőtelepe magában évi 70.000 tonna mész termelésére van berendezve. Esztergomi bányászata a fölmerült nehézségek leküzdése után jobb eredménnyel dolgozott; a társulat borsodi bányászatának királdi telepe kielégítően szállított, mig sajószentpéteri bányájában a munkáshiány legéleseb-89 ben jelentkezett. D.-Horváth község halárában két lejtős aknát mélyített és 7 kilométeres normálvágányu vasutat épített a magyar királyi államvasutak Barczika állomásához. Az 1908. évi munkaprogram czéltudatos folytatása az eddiginek: főleg Tatabánya fejlesztése nagyarányú uj aknával (VIII), uj villamos középponttal, nagyobb számú munkásházzal és egyébb építményekkel. A társulat törekvése ezentúl is oda irányul, hogy széntermelése hazánk iparának normális fejlődésével lépést tartson, a lefolyt évben a szénpiaczon uralkodott kivételes viszonyokat azonban e tekintetben nem tartja mértékadónak. A megfontolás ez irányban annál inkább helyén való, mert a kormány nagyszabású szénakcziója oly figyelemreméltó jelenség, mellyel a magánszénbányászatnak számot kell vetnie. Ranzinger Vincze, bányatanácsos, kinek szakavatott vezetése alatt fejlődött a tatai bányászat mai színvonaláig, magánokból megvált a szolgálattól ; kiváló munkaereje az igazgatóságba történt megválasztása folytán a vállalat részére a jövőre is biztosíttatott. Tatabánya műszaki vezetésével kitűnő munkatársunk, Jex Simon bányaigazgató bízatott meg. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jóváhagyta az előterjesztett évi zárószámadást, melyszerint az 1907. évi 3,562.258 k. 98 fül. bruttonyereségből 1,236.671 k. 97 fill. értékcsökkenési tartalékokra és leírásokra, 310.000 k. általános tartalékra, 30.000 k. külön adományul a tisztviselők nyugdijalapja, 50.000 k. a bányatárspénztárak részére, 125.000 k. munkásjóléti tartalékalapra, 198.182 k. 18 fill. az igazgatóság és a tisztviselők alapszabályszerü jutalékára es 1,200.000 korona a részvénytőke tízszázalékos osztalékára fordittassék, mig a fönmaradó 412.404 k. 83 fill. további leírásokra használtassák és a mult évről elővezetett 897.687 k. 86 fill. nyereségáthozat változatlanul uj számlára vitessék elő. Mindé javaslatokat egyhangúlag elfogadván, a közgyűlés megadta a fölmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak és elhatározta, hogy az osztalékszelvényt a szokásos helyeken május 1-étől kezdve 20 koronával fogják beváltani. A választáson Bisieghi Rudolf és Szende Lajos vezérigazgató, kiknek tisztsége lejárt, újból beválasztattak az igazgatóságba. A közgyűlést követő igazgatósági ülés elnökké Teleki Géza grófot, alelnökké Bourgoing Othon bárót és Löw Tivadar drt választotta.

(Bp. Hlp. 1908. 102. sz.) "

1909

1909_Tb_VIII.jpg (80633 bytes)1909 - 1968 VIII-as akna
(Szende Lajos akna) megnyitása

Szende Lajos (? - ?) Királdi Hez Zsigmond utáni vezérigazgató




Létre jön a Bányatiszti Kaszinó

1909_Tb_IX.jpg (75575 bytes)1909 - 1954 IX-es akna
(Löw Immanuel akna)
1910-től termel


Löw Immanuel
(Szeged 1854. január 20. - Bp., 1944. július 19)
Főrabbi, a Felsőház tagja 1927-ben


4 hónapon keresztül tartó tífusz járvány, amely 44 áldozatot követelt. Megépül a járványkórház (a mai tűzoltóparancsnokság helyén 1955-ig?).

Jex Simon (MÁK Rt sokadik keresése) ismételten felülvizsgáltatja Csordakút és Németegyháza környékét és nem találják a szenet

1910

TBSC2.png (59536 bytes)Február 6-án megalakul a Tatabányai Sport Club 71 fővel.

"Köteles gondoskodással munkásaink jólétéről, létesítettünk egy társulati Munkás-Balesetbiztosító Pénztárt, megvalósítván bányamunkásaink javára az 1907. évi XIX . t.-c. rendelkezéseit oly értelemben, hogy balesetnél munkásaink ugyanazt a kártalanítást kapják, melyet a törvény más ipari munkások részére nyujt. E balesetbiztosítás terhét magunkra vállaltuk. " - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1911

Megépül a cementgyár

Fg_cem2.jpg (88766 bytes) Fg_cem1.jpg (78609 bytes)

 

Szent István templom Aláírják az alapító okmányát, majd 1912. május 12-én felszentelik a Szent István templomot. A "Libadomb"-i templomot megkapják közös használatra a reformátusok és az evangélikusok.
Több mint 8000-en dolgoznak a Bányánál.
Az építkezésket a MÁK Rt végzi.
Megépítik a sportpályát.
Bányamentő állomás:
1911_Tb_bm.jpg (54331 bytes)

1912

A szénosztályozó kétszeresére bővítése

Új kórház, mellette jobbra, orvosi rendelő
1912_Tb_korhaz.jpg (73813 bytes) 1914k_Tb_korhaz.jpg (75789 bytes)

Később (az ötvenes- hatvanas évekre) átalakítják a mai formára.

korhaz_no_ff.jpg (37942 bytes) Tb_Korhaz_anno.jpg (63669 bytes) korhaz_ferfi_ff.jpg (36310 bytes)
Búza Barna: Anya gyermekével, Bányász (1954)

2009_X.jpg (94732 bytes)1912 - 1970 X-es akna, 1913-tól termel GPS
Sorompóval elzárt az utolsó 100 méter, de gyalog megközelíthető a betonúton haladva


1919-ben Lenin nevet kapja egy rövid időre

1913

1913_Tb_pat.jpg (86671 bytes)A patika követi a kórházat az új helyre

Orvosi rendelőt építenek a Kórház mellé., ami előbb csak egy földszintes épület.

A MÁK Rt. ekkor, Európa 50 legnagyobb ipari vállalkozása közé tartozik!

1914

július 28 Bécs hadat üzen Szerbiának

"A világháború kitörése 1914 derekán mélyreható zavarokat támasztott üzemeinkben. Munkásaink tetemes része, tisztviselőink nagyobbik fele hadba vonult. A háborús események további folyománya volt az összes üzemi anyagok folytonos drágulása. A megdrágult élelmiszereket munkásainknak — megélhetésüket könnyítendő — mélyen a beszerzési áron alul adtuk. Tatabánya termelése ez évben, fennállása óta először, alatta maradt az előző évinek. " - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Tavasszal meghal Szende Lajos vezérigazgató, Vida Jenő lesz az új vezérigazgató.

Megvásárolják a Síkvölgyi Ferraris birtokot (6600 hold) Mezőgazdasági élelemellátónak és a fakitermelésre.

szeptembertől a nagy munkaerő hiány miatt rendszeressé válik a 12 órás műszak

1915

Az Állam korlátozást vezet be az országosan az élelmiszer ellátásban. A napi kenyér fejadag 26 deka.
1978-ban a Központi Műhelyben, ahol "csak" gépészek dolgoztak, ennyit egy szerény reggelire megettek.

1915. november 2-án meghal Jex Simon igazgató, helyét Tiles János veszi át.

Tiles János (Körmöcbánya, 1872 - Bp., 1938. jan. 10.)
Tokodról kerül át 1898-ban Tatabányára. Hamarosan a III. akna főmérnöke lesz. 1909-ben helyettes igazgatóvá lép elő. Ő vezette be a gépi réselést és frontfejtést.

1916

Huszöt éves a Magyar Általános Kőszénbánya Rt
"1916-ban, a világháború közepette, érkezett el társulatunk fennállásának huszonötödik évfordulójához. A világháború tombolása minden ünnepi hangulatot elnémított és a sors úgy akarta, hogy mostani ötvenedi k évfordulónk ismét súlyos küzdelemben találjon bennünket. Negyedszázados jubileumunk alkalmából hagyományaink szellemében munkásaink és tisztviselőink ellátása, sorsának, jövőjének további biztosítása, munkásjóléti és művelődési intézményeink további erősítése jelentette főgondunkat. Háborús Segélyalapunkat 900.000 koronára emeltük." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1917

1915_Tb_Nh02.jpg (85719 bytes)Felépítik a Népházat, ami most Jászai Mari Színház, Népház néven üzemel.
Népház

1915_Tb_Nh01.jpg (63332 bytes) Tb_NL01.jpg (87248 bytes)
    Népház színházterme                                      Vida Jenő park - Népliget

"Az 1917. évet a bányamunkásság fegyelmének teljes meglazulása jellemzi. Az élelmiszeradagok csökkenése, különösen pedig az a körülmény, hogy az akkoriban még tiszta búza, néha-néha pedig árpával kevert liszthez szokott munkásság lisztadagja 20 %-ban tengeri lisztet tartalmazott, oly elégedetlenséget váltott ki, amely összes bányatelepeinken passzív rezisztenciában nyilvánult ...
... A munkásság nagyfokú elégedetlenségének most már erőteljesebben kívánt hangot adni. Hírek kezdenek keringeni, hogy május l-re általános sztrájk van készülőben. A tények megcáfolják e híreszteléseket. A munkásság május l-re szünnapot kért, hogy a békekötés mellett tüntethessen. Kérésük teljesíttetett, mire május 2-án ismét rendben megindult a munka. A jelzett szrájknak semmi híre. Ehelyett
azonban a munkásság a bérek emelését — pl. a tatabányai bányánál a béreknek 200 %-kal való felemelését — és a háború előtti 8 órai munkaidőnek visszaállítását követeli, most azonban már oly hangon, hogy a kérés teljesítésére május 15-ig terminust szabnak. A kritikus idő alatt a passzív rezisztencia egyre fokozódik. A bérkérvényt a Panaszbizottság* május 9-i ülésén tárgyalja és 25 %-os bérpótlékot állapít meg. A határozatot a bányakapitányság 1917. május 10-én közli a munkássággal. Ugyanakkor a tatabányai telepen 1030 katona jelenik meg, hogy a nyilvánvalóan sztrájkra készülő munkássággal szemben a közrendet és a bányamű berendezéseit megvédje...

...És akkor megtörtént az, ami a nagy katonai karhatalom megjelenésére tekintettel kizártnak látszott: a tatabányai bányászat összes munkásai szembehelyezkedtek a haditörvényekkel és beszüntették a munkát. ...
... Május 15-én összeül a rögtönítélö katonai bíróság és meghozza ítéletét az előállított hét munkás felett. Az ítélet agyonlövetés általi halálra szól. ...
... A helyzet borzalmas volt. Megoldhatatlannak látszik a konfliktus, amelyben szembekerült egymással egyfelől a törvény szigora, másfelől az akarata mellett elszántan kitartó munkásság...
... Két és fél napon át a legizzóbb hangulatban folyt a rögtönítélő bíróság vizsgálata és ítélkezése, amikor végre május 17-én a munkásság egyik vezetője — utalva a halálraítélt munkások megkegyelmezésének lehetőségére — sztrájkban álló társait a munka felvételére hívja fel. A felhívásnak megvolt a kívánt eredménye. Munkatársaik életének megmentése érdekében a sztrájkolók zúgolódás nélkül hagyják el a sztrájktanyát és egy emberként térnek vissza munkahelyeikre."
- Vida Jenő - GyOSz 1927-ben tartott jubileumi közgyűlésére írt jelentése

1918

MÁK Rt 20.000 db új részvényt bocsát ki, ezzel 16 millióról 20 millió koronára emeli az alaptőkét.

Bővitik a Központi műhelyt, mert egyre nagyobb szerepet kap a karbantartás mellett az új alkatrészek gyártása is.

1918, 1922, 1924

1925_Tb_strand.jpg (106751 bytes)"hatalmas, gyönyörű környezetbe állított, vízipóló mérkőzésekre is alkalmas s használt úszómedencéket építtetett, melynek felszerelése a környéken még télen is látvány." - Nagy

 

1934_Tb_strand1.jpg (66157 bytes) 1934_Tb_strand2.jpg (76221 bytes)

1919

"A vesztett háborúból gazdasági és szellemi romlás fakadt és ez melegágya lett a bolsevizmusnak, mely 1919-ben, négyhónapi uralma alatt, hazánk gazdasági életét feldúlta és csaknem a sír szélére sodorta. A bolsevizmus megszüntét a román megszállás követte. Az embertelenül kegyetlen békefeltételek ezeréves hazánk területének kétharmadát ellenséges szomszédainknak ítélték. E csapás kimerítette az ország gazdasági erejét; itthon mérhetetlen drágaság, külföldön pedig valutánk teljes elértéktelenedése lett a következménye. A súlyos helyzetből csak a termelő munka emelhetett fel bennünket. A kommunista tévtanok végsőkig lerontották a munkakedvet, a szénhiány és a külföldi szén teljes kimaradása megbénította az ipart és mezőgazdaságot. Nem lehetett szó nagyobb befektetésekről, midőn a hazai ipar teljesen pangott, a külföldi piacokon pedig a politikai és gazdasági romlás megrendítette az ország hitelét. Az év első fele állandó küzdelem volt a rendbontás elemeivel, csak ősszel foghattunk hozzá a produktív munkához. A széntermelés természetesen mélypontjára zuhant, az 1913. évi termelés felén aluli mennyiségre. A közrend helyreállta után lassanként megindulhatott a munka ; a lakás- és munkáshiány okozta, hogy a széntermelés csak igen mérsékelt ütemben javulhatott. 1920-ban szibériai hadifogságban sínylődő magyar testvéreink hazahozatalára 400.000 koronás, a hazai szénbányászat fejlesztésének céljára 1 millió koronás alapot létesítettünk."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Két éven keresztül érezteti rendkívül negatív gazdasági hatását a békeszerződés.
"Az élelmiszerek és ruházati cikkek árai hallatlan mértékben felszöktek, ennek szükségszerű következményeként a szénárak rendkívül magasra emelkedtek, bár nem érték el az iparcikkek áremelkedésének átlagát."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1919. szeptember 6
A visszaesett termelés és a létszám hiány miatt ismét előtérbe kerül a 12 órás műszak, amit a proletárdiktatúrát követően a munkások nem fogadtak el és végül az igazgatósági épület elé vonulnak. Huber csendör főhadnagy parancsnoksága alatt, a csendőrök belelőnek a tüntetőkbe, 7 ember vesztette életét. - Ennek emlékeként vezették be 1951-től minden év szeptember első vasárnapján a "Bányásznapot"

1920

MÁK Rt 20.000 db új részvényt bocsát ki, ezzel 20 millióról 24 millió koronára emeli az alaptőkét.

Hitelszövetkezet megalakulása

Vida Jenő akna (XI) 2009_XI.jpg (78386 bytes)
1917 (1920) - 1978 Vida Jenő akna                                                      2009               
(XI-es akna) GPS
A regionális szemétlerakó felé kell menni, és annak bejárata előtt már meglátjuk a baloldalon. Kár, hogy nem ásták ki, ahogy a korabeli képen látható.

Vida Jenő (Budapest 1872. augusztus 30. - Auschwitz 1945. március)
1914-től vezérigazgató a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nál (MÁK).
A századfordulón felszámolás előtt álló MÁK-ot átszervezte és hatalmas iparvállalattá fejlesztette, meghonosítva a karbid, a robbanóanyagok és más iparcikkek gyártását. Az I. világháború alatt megépíttette a felsőgallai cementgyárat. Felsőgallán alumíniumkohót helyeztetett üzembe. 1927-től a felsőház tagja. Mo. német megszállása után a németek elhurcolták és Auschwitzba deportálták

1920_Tb_Et02.jpg (79859 bytes) 1920_Tb_Et01.jpg (79465 bytes)
M.Á.K. Rt. Élelemtára (Konsum)

Június 4-én, a trianoni békeszerződés kimondta, hogy kötelesek lecserélni az utód-államok a régi Osztrák Magyar Monarchia pénzét a Koronát. Magyarország a magyar Koronát vezette be, amit 1:1-ben váltottak át. Mivel kezdetben felülbélyegzéssel is lehetett pénzt forgalomban tartani, és ez a bélyegzés könnyen hamisítható volt, így a Monarchia pénze (még inkább itt maradt) erősen higította a magyar Koronát, és ez erősítette az inflációt. Csak nehezen tudták stabilizálni.

Június 15-22 újabb bérsztrájk eredménye a 20%-os béremelés és a pótlékok emelése volt. Rehling Konrád, igazgató javasolja a dolgozók jubileumi (5-10 év) külön fizetett szabadság bevezetését.

Október 8-án, Vitális István (geológus) javaslatára a Salgó Rt kutatási és hasznbérleti szerződést köt a tulajdonosokkal a Németegyházai és Csordakúti területekre. Mint utólag kiderül Taeger Henrik (geológus) szakvéleményével igen nagyot tévedett a MÁK Rt felé.

A nagyobb lakásokat is a 6 ajtósokból alakították ki, úgy hogy kevesebb lakást alakítottak ki belőlük, így nagyobb alapterületűek voltak. Ezeket váltja fel a új háztípus, a gangos házak, amelyek nagyobb lakásokat és nagyobb kertet tartalmaztak.

1921

"... a feltárt geológiai viszonyok alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a csordakúti—németegyházi terület, dacára a körletében kibontakozó eocénnek és a tatabányai medencéhez való közelségének, nem jelent értéket, mert az eocén nem a tatabányai faciesben, hanem telepüres kiképzésben jelentkezik, s így bányászati szempontból reményre sem jogosít." - Taeger Henrik

Január 13: Karbidgyár
Mivel ez is hiánycikk lett, a MÁK Rt elhatározta a saját gyártását (alapanyag volt hozzá)
Koksz és mész segítségével kalcium-karbidot állítanak elő, amihez későbbi felhasználás során vizet adva, acetilén gáz keletkezik. Karbidos lánghegesztő készüléket még az 1980-as években is használtak.

MÁK Rt 40.000 db új részvényt bocsát ki, ezzel 24 millióról 32 millió koronára emeli az alaptőkét.

"Az 1921. év a társulat fennállásának harmincadik üzletéve. Számadataiban már erősen mutatkoznak az inflációs idők zavaró tünetei, az értéket jelentő számok eltorzulnak, az összehasonlítás lehetetlenné vált.

Fennállásának 30-ik évfordulóján a társulat, főleg Tatabánya hatalmas haladása következtében, eredményekben gazdag három évtizedre tekinthetett vissza. A haladó műszaki tudomány minden eszközét a vállalat szolgálatába állíthatta. A vasúti forgalmat már három állomás bonyolította le: Felsőgalla , Tatabánya és Bánhida. A munkások átlagos létszáma 10.000, a telep lakosságának lélekszáma 24.000, az épületek száma 1.111. A munkások egészségügyi, vallási és művelődési ellátása a kor színvonalán áll. A szénszállítást már 10 modern lejtősaknából bonyolítják le függősínpályáink. A 23.500 LE teljesítményű központi villamosmű 462 villamosmotort hajt, az összes aknák hossza 5788 méter, a függősínpályák hossza 5740 méter, az üzemben levő vágatok hossza 95.139 méter, a lefektetett bányavasutak és külszíni vasutak hossza 159.660 méter, a tömedékcsővezeték hossza 51.830 méter.

A harmincadik évforduló emlékének megörökítésére jóléti alapjaink erőteljes támogatásán kívül Jubiláris Jutalomalapot teremtettünk, a társulat szolgálatában 25 évet eltöltött munkásaink és tisztviselőink jutalmazására." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Tüdőszanatórium megépítése (Ma szakközépiskola), ami 1933-ra anyagi okok miatt bezárt.

1922

MÁK Rt 82.000 db új részvényt bocsát ki, ezzel 32 millióról 48,4 millió koronára emeli az alaptőkét.



1922. december 12

Tatabánya nagyközség
A Vármegye 1923. május 30, Belügyminiszter 1923. szeptember 1-én hagyja jóvá

1923

1940_Tb_Kh.jpg (65545 bytes)Átadják az új községházát (ma a 3-as sz. POSTA hivatal)

"Minthogy frankértékre szóló elsőbbségi kötvényeink már túlbőséges tartalékkal rendelkeztek az e célra szolgáló tartalékszámlán, az 1923. április 28-i közgyűlés elhatározta, hogy ezen tartalékból 435,600.000 koronát Részvénytőke-Számlánkra átutal, ezzel a nevezett számlát 484,000.000 koronára és 200 korona névértékű részvényeinket egyenként 2000 korona névértékre felemeli, egyben Rendkívüli Tartalékalap-Számlát létesít. E művelet az inflációs helyzet szükségszerű követelménye volt."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1924

Stefánia Szövetség helyi csoportja (védőnők)

Tavasz - 5 hetes országos bányászsztrájk

Bányatiszti Kaszinó
1924_Tb_btk01.jpg (61137 bytes) 1924_Tb_btk02.jpg (68106 bytes)

"A kormány 1924. március 15-én feloszlatta az Országos Szénbizottságot, azonban a szénárak megállapítása továbbra is az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság hatáskörében maradt és így a szén hatodfél évvel a háború befejezése után még nem volt szabad forgalom tárgya. — Ez évben egyebek közt két nagy, modern fürdőmedencét építettünk; bányászaink gyermekeinek üdültetését külön jóléti alap terhére megkezdtük." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1920-as évek alsógallai kistemplom átadása

1925

Bányatelepi Levente Egyesület alakulása (1927-ben Tatabányai Levente Egyesület)

1930k_Tb_Or.jpg (67113 bytes)"1925. február elején munkásainktól a munkahelyen való felváltást, ezzel tehát a békebeli 8 órás munkaidő teljes visszaállítását kívántuk. E követelésünk heves sztrájkot váltott ki, mely, sajnos, február 3-tól április 14-ig, tehát 10 hétig tartott és 3 millió métermázsa* szén kiesését okozta. A mozgalom lezajlása után a teljes rend és munkafegyelem visszatért telepeinkre. Altisztjeink nem csatlakoztak a sztrájkhoz, rendzavarás nem történt. A munkásság belátta, hogy saját érdekeit szolgálja a legjobban, midőn a békebeli rendhez visszatér." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Orvosi rendelőt emelet ráépítéssel bővítik.       
Ekkor már 10 orvosi rendelő van a községben    

1926

rv200.jpg (198055 bytes)"Társulatunk 1925. január l-re a 7000/1925. P. M. számú rendelet alapján a kereskedői mérlegvalódiság helyreállításának céljára újértékelés ű megnyitó mérlege t készített, melyet az 1926. április 30-án megtartott közgyűlés megállapított és jóváhagyott. Vagyontárgyaink újértékelését pengőben a leggondosabb, szakszerű becslésekkel végeztük. A mérleg eredményeként kitűnt, hogy társulatunk 1925. január 1-én P 72,600.000.— tiszta vagyonnal rendelkezett, tehát 242.000 darab részvényünkre egyenként P 300.— tiszta vagyon esett. Ehhez képest 242.000 darab részvényünket egyenként 200 pengőre felértékeltük, a Részvénytőke-Számlára 48,400.000 pengőt írtunk, továbbá a Tőketartalék-Számlára részvényenkint 100 pengőt, összesen tehát 242.000 db. részvény után 24,200.000 pengőt fordítottunk. Óvatos pénzügyi politikánkkal sikerült a társulat vagyonát e nehéz időkön átmenteni, sőt gyarapítani.

Az 1926. üzletév már 3 1/3 millió métermázsával* emelte a széntermelést, főleg az angol szénbányászok hathónapos sztrájkja nyomán keletkezett rendkívüli európai szénkonjunktúra hatása alatt. Az angol szén teljes kimaradása lehetővé tette a magyar szenek kivitelét távoli országokba is és ezen kivitel jelentősen hozzájárult a hazai termelés időleges fellendítéséhez. Tatai szenünknek ez időben jó vevője volt különösen Olaszország, azonban állandó piacunk nem maradhatott a túlmagas szállítási költségek következtében. — A gyermekvédelmet munkásaink gyermekeinek ingyenes nyaraltatásával, a telepen megnyitott anya- és csecsemővédő intézettel, ingyentej-akcióval sikeresen folytattuk." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

március 30-án megvásárolják a tulajdonosoktól a németegyházi (nagyegyházi) és csordakúti szénvagyont. Így a Salgó Rt-nek a MÁK Rt-től kellene azt haszonbérbe venni. A Salgó ajánlatot tesz az előző szerződés lemondására. Az egész terület ismételt megszerzése összesen 6 millió pengőbe kerül a MÁK Rt-nek. Köszönhetik Teager Henriknek

1927

1927_Tb_Bc.jpg (82027 bytes)Bauxit-cementgyár

Gőzfürdő 1966-68-ban átépítették
1927_Tb_gf.jpg (56827 bytes)

1927_Tb_Itej.jpg (148384 bytes)Ingyenes tejakció bevezetése

A hiperinfláció megállítása miatt 1:12500, bevezetik a Pengőt a magyar Korona helyett. Akkor még senki sem sejtette, hogy a hiperinfláció ennél sokkal nagyobb, és pont a pengőt fogja sújtani (1: 400.000 kvadrillió).

1928

2009_Ivh.jpg (65138 bytes)Emlékművet állítanak az I.világháború 64 bányász áldozatának emlékére

Háromnyílású aluljáróval újjáépítik a vasúti megállóhelyet. Majd 1979-ben a vasúti pálya korszerűsítése miatt lebontják és újat építenek.

1929

Fg_st_csalad.jpg (54832 bytes)Új-telepen is felépül a templom, amely a Szent-Család nevet kapja

Rehling Konrád akna (XII)1929(1924) - 1978 Rehling Konrád akna (XII akna) GPS
A ROTECH táblát kell követni és

2009_XII.jpg (78843 bytes)

rehling1921.jpg (44666 bytes)Rehling Konrád
(Pécs, 1874. nov. 26. – Eger, 1957. jún. 6.)
Bányamérnök. A Magyar Általános Kőszénbányánál 1920-tól a bánya- és ipari üzemek vezető igazgatója lett. Több korszerű aknaüzemet létesített s a bányamunka megkönnyítésére nagyarányú gépesítést vezetett be. A gyengébb minőségű szén-égőpala kitermelése céljából a villamos erőművet fokozatosan bővítve megépítette a veszprémi távvezetéket, mely a Közép-Dunántúl nagy részét villamos árammal látta el. 1936-ban megindította az oroszlányi medence széntermelését. Az égőpala felhasználását szorgalmazta; kibővítette az azt felhasználó üzemeket, az új üzemeket égőpala üzemre rendeztette be. Igazgatósága idején egészségügyi, kulturális és sportintézményeket létesített.

1931

Szénlepárló elindítása (benzin, kátrány, koksz, ...)

"Az 1931. év derekán töltötte be társulatunk fennállásának negyvenedik esztendejét. Az idők komor hangulata nem volt alkalmas az ünneplésre, csupán arra, hogy visszatekinthettünk négy évtizedes törekvéseinkre. — A gazdasági hanyatlás és pesszimizmus korszaka következett. A világpiacokon rendkívüli ársüllyedés, világkrízis, a termelés megbénulása, soha nem látott arányú munkanélküliség. A válság a gazdasági élet minden rétegét súlyosan érintette, de elsősorban mezőgazdaságunkat támadta meg létalapjában. A kifejlődött iparellenes hangulat igazságtalan volt; hiszen az ipar és a bányászat is lényegesen visszaesett a fogyasztás súlyos válsága következtében. A csaknem 3 millió métermázsával* csökkent tatai széntermelés mellett árainkat is leszállítottuk, ezzel együttjárt a termelési és üzleti költségek viszonylagos emelkedése; mindezek folytán a társulat hozama tetemesen visszaesett az előző évekkel szemben. Az építkezés úgyszólván teljesen megállt, úgyhogy mész- és cementtermelésünk is csökkent." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1932 gazdasági válság alatt

"Az országos jelentőségű szociális probléma, a munkáskérdés napirendre került: választanunk kellett a munkások nagy részének elbocsátása vagy munkaszünnapok beiktatása között. A racionális gazdálkodás szempontjából társulatunkra kedvezőtlenebb megoldást választottuk. Tatabányán 73 szünnapot tartottunk ez évben. Segítenünk kellett munkásainkon, hogy a nehéz időkön át kitarthassanak. Törekvésünk nem volt eredménytelen, összes szállításunk csak 2.25%-kal csökkent, holott a hazai iparvállalatok ez évben 14%-kal kevesebb belföldi szenet fogyasztottak az előző évinél. A nehéz helyzettel küzdő mezőgazdaság szénellátását megkönnyítendő, az e célra szállított szén és brikett árát 10%-kal mérsékeltük. Ugyancsak kétízben is mérsékeltük a háztartási szén és brikett árát. Beruházások terén csak az üzem folytonosságát biztosító berendezések csekély kiegészítésére szorítkozhattunk. " - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Sikvolgyi_a.jpg (54464 bytes)1932-1964 Síkvölgyi akna, a szám nélküli akna - babonából a 13-as számot kihagyták.

Ennek ellenére balszerencsés lett, mert sok és erős vízbetörés volt.

A kormány erősen korlátozza az importot, így előtérbe kerülhetett a tatai brikett.

1933 gazdasági válság alatt

"Az 1933. év a világválságot kimélyítette, a fogyasztás és életszínvonal tovább hanyatlott, a gazdasági nyomottság nem enyhült. Az ipari és mezőgazdasági termelés összezsugorodott, a szénfogyasztás sem mutatta javulás jeleit. Bár a romlás ütemében bizonyos lassúbbodás állt be, de a kibontakozás lehetősége még teljesen bizonytalan volt. Az előző évi 73 szünnap helyett 91 szünnapot volt kénytelen Tatabánya beiktatni. A szünnapok állandó beiktatása részünkről a társadalomnak hozott áldozatot jelentett.

Egy új, különleges közteher jelentkezett, a szénadó , melyet a M. Kir. Pénzügyminiszter úr a gabonaárak feljavítása céljára 1933. június 11-én kiadott 1300/1933. P. M. sz. rendeletével léptetett életbe. Ezen adó mérve nem a szén minőségéhez, hanem részben termelési, részben az értékesítési tényezők alakulásához köttetett. Indokolt aggályainkat illetékes helyen előadtuk. — A mezőgazdaság válsága következtében a mezőgazdasági szénfogyasztás csökkenése hátrányosan hatott termelésünkre. A mezőgazdasági célra szállított szén és brikett árát 1933-ban újra mérsékeltük. Szénkivitelünk a szomszéd államok mind szigorúbb elzárkózása következtében tovább hanyatlott, viszont a központi fűtéseknek hazai szénre való átalakítása nagyobb mérvben folytatódott. — Tatabányán az iszapolásnál eternitcső beépítésével tettünk kísérletet."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1934 gazdasági válság alatt

"A munkaszüneti napok száma Tatabányán még mindig 79. Szénkivitelünket a szomszédállamok mesterségesen gátolták. A M. Kir . Államvasutak előkészültek a személyforgalomnak nyersolaj- és benzinüzemű sínautobuszokra való részbeni átállítására ; ugyanakkor úgy intézkedtek, hogy szekéren és teherautókon szén ne legyen szállítható."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1935 kibontakozás kezdődik

"A helyzet visszásságát jellemzi, hogy az ország szénfogyasztása 11.44%-kal emelkedett, a közgazdasági élet minden terén már élénkülés volt észlelhető, azonban a szénárak a verseny következtében csökkentek. A csehszlovák kormány lényegesen leszállította a magyar szénnek a szomszédos szlovák területekre bevihető mennyiségét.

Tatabányán ez évben 66 szünnapot kellett beiktatnunk.

Szomorúan emlékezetes szerencsétlenség történt 1935. július 14-én. A tatabányai IX. lejtősakna légközléjében a szén öngyulladása bányatüzet okozott, mely egy reményteljes fiatal mérnökünk és három derék vájárunk életét oltotta ki. A mentőmunkálatok közben rangkülönbség nélkül megnyilvánult bajtársi összetartás a kötelességteljesítésnek és önfeláldozásnak megható példáit szolgáltatta."   - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1936

További szünnapokat kellett még beiktatni, a szénárak lemorzsolódása tovább folytatódott

Vida Jenő lesz a vezérigazgatósági poszt megtartásával a részvénytársaság elnöke is.

1937

2009_XIV.jpg (78763 bytes)1937 - 1983 Szent István akna (XIV-es akna) GPS
Egy kissé csal a térkép (az út mellé van rajzolva), de nem lehet eltévedni

"Tatabányán erdei iskolát nyitottunk, a gyermeknyaraltatást jelentősebb mérvben megismételtük. Szociális rendeltetésű kiadásaink összege az 5 millió pengőt meghaladta.

A törvényhozás a gazdasági életben alkalmazottak munkaidejét, legkisebb munkabérét és fizetéses szabadságát korszerűen szabályozta. E helyütt is megemlítjük, hogy mi a bányamunkások nyolcórás munkaidejét már a világháború előtt rendszeresítettük." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

Megkezdődik az oroszlányi medence szénbányászata is (MÁK Rt). Az aknák számozása a XVI és e felettiek.

1938

"Az 1938. évi XX . t.-c.-ben szabályozott egyszeri beruházási hozzájárulás (vagyonváltság) címén társulatunkra P 27,245.459.20 rovatott ki, öt éven belül 20 negyedévi részletben való lefizetésre.

Villamos erőművünkkel szerves kapcsolatban megkezdtük Felsőgallán egy korszerű aluminiumgyár építését.

Az 1938. évi XXXIV . t.-c. bevezeti az ipari munkások részére a gyermeknevelési pótlék intézményét; társulatunk bérfizetési rendszerében a családi körülményekre már korábban is figyelemmel voltunk." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

A lakók száma a Tatabánya nagyközségben 23 200 fő.

1940

január 23 - Aluminiumkohó üzembe helyezése

október - 2 hétre sztrájkba lépnek a bányászok, már érezhetőek a nyilaskeresztesek ideológiai hatása.

1941

VV.jpg (46221 bytes)A rasszista törvények bevezetése miatt, Vida Jenőt minden posztjából leváltják. Vizer Vilmos váltja fel.

A további országrész visszacsatolások növelték a szén keresletét, ami csúcsteljesítményt hozott a bányának is.

"Munkás jóléti, szociális és művelődési célokra ez évben 7 1/2 millió pengőt áldoztunk. Munkásaink gyermekei részére erdei iskolánkat és a már rendszeressé vált balatoni nyaraltatást fenntartottuk. A beszerzési nehézségekre való tekintettel munkásaink és családtagjaik kedvezményes ellátásáról elsőrendű fontosságú élelmiszerekkel és ruhaneműekkel állandóan gondoskodtunk, mindezen ellátási cikkeket az 1940. október 1-én fennállott árakon szolgáltatván ki." - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1942

1942_XV.jpg (56143 bytes)1942 - 1976 XV-ös akna
(később Rákosi Mátyás nevét is viselte egy darabig) GPS

"Tatabánya — hála nagy koncepciójú tervezőinek — kezdettől fogva nagyszabású üzemnek indult. Ehhez képest már kezdeti berendezkedéseink nagyméretűek voltak. Különféle rendszerű téglagyárainkkal agyag- és mészhomoktégla, valamint tetőcserép termelésére, keretfűrésztelepünkkel széldeszka, palló, épületfa termelésére és a bányából visszanyert fa feldolgozására, fatelítőtelepeinkkel, villamos műhelyekkel, öntődékkel, erdők letarolásával, mezőgazdaságok művelésével racionális önellátásra rendezkedvén be, lényegesen olcsóbbá tettük, illetőleg tökéletesítettük építkezéseinket és üzemeinket. Víz- és tűzveszély eshetőségére minden akna, a többitől teljesen elszigetelve, hatalmas szivattyútelepével, szellőzőberendezésével, önállóan működik. Normális időkben minden üzemünk bőséges, közel 100%-os tartalékkal dolgozik."  - 1942 MÁK Rt Igazgatóság

1942-43
Levente parancsnokság (II.vh után TBSC székház)

1944

Az angolok bombázzák a villamos hálózatot és a szénosztályozó környékét

Decemberre teljesen leáll a termelés a harcok miatt. Karácsony másnapján Tatabánya és Bánhida közt van a hadi frontvonal.

1945

márcus 23-ra végleg túljut a hadi front.

Mivel nem volt áram, a szivattyúk sem üzemeltek, a bányavíz a járatokban maradt.
Nem volt bányafa, nem volt robbanóanyag, nem volt ló, ...

Mohi_194x.jpg (45721 bytes)Az igazgatói teendőket dr. Mohi Rezső
(Garamszentkereszt, 1888. jan. 15. – Bp., 1981. aug. 20.) látja el
Ő már a MÁK Rt alatt nevet szerzett magának, majd az államosítást követően is irányító szerepet töltött be.

Elindul a szegénység okozta cserekereskedelem.
Szenet ruháért, élelemért.

1946

Államosítják a szénbányát.




*   *   *   *   *   *   *    *   *   *   *   *   *    *   *   *   *   *   *    *   *   *   *   *   *    *   *   *   *   *   *    *   *   *   *   *   *    *   *   *

Elnök

1891 - 1913 gróf Teleki Géza
(Dés, 1843. szept. 28. - Bp., 1913. szept. 27.)

1913 - 1936 dr. Berzeviczy Albert
(Berzevice, 1853. jún. 7. - Bp., 1936. márc. 22.)

1936 - 1941 Vida Jenő
(Bp., 1872. aug. 30. - Auschwitz, 1945. márc.)

1941 - (1945) Vizer Vilmos
(Pécs, 1873. nov. 18. - Bp., 1945. márc. 15.)

Vezérigazgató

1891 - 1903 királdi Herz Zsigmond
(1856-1903)

1903 - 1914 Szende Lajos
(? - ?)

1914 - 1941 Vida Jenő
(Bp., 1872. aug. 30. - Auschwitz, 1945. márc.)

1941 - (1945) Vizer Vilmos
(Pécs, 1873. nov. 18. - Bp., 1945. márc. 15.)

Bánya igazgató

(1897 Bányafelügyelő - 1900) Ranzinger Vince
1900 - 1907.szept.01  Ranzinger Vince
(Gottschee, Ausztria, 1856 - Bécs, 1933. ápr. 24.)

1907 - 1915  Jex Simon (Dobsina, 1862 - 1915.11.02)

1915 - 1916  Tiles János (Körmöcbánya, 1872 - Bp., 1938. jan. 10.)

1916 - (1945) Rehling Konrád (Pécs, 1874. nov. 26. - Eger, 1957. jún. 6.)

MÁK Rt, majd Kerületi Bányaigazgatóság - Igazgató

1945 - 1948. november 1 dr. Mohi Rezső (Garamszentkereszt, 1888. jan. 15. – Bp., 1981. aug. 20.)

 

Tb_szen_1896_1947.png (154383 bytes)

Összességében elmondtható, hogy egy sikeres üzleti vállalkozás hozta életre a Tatabánya községet, nagyközséget. A kor olyan hatalmas nyereséget hozó válalkozása volt, amely szükségessé tette a nagy tömegű munkaerő teljes körű ellátását és kezelését az élet minden területén. Megvizsgálták, hogy a széntermelésen kívül, mi az amit még termelni lehet, és így született meg a közel 115 év alatt, a sok féle mellékág (mészkő, mész, cement, bauxit, vízbánya-vízkezelés, villamoserőmű, gépipar, ...) és a szolgáltató ipar.

A mai szemmel nézve már elfogadhatóbb az akkori kor cselekedetei, hiszen ma is ezt éljük át más multi-cégek közreműködésével. Különösen a válságos idők és azok kezeléseinek módozatai
Azonban akkor egy bányatársulat végezte ezt teljes egészében, ma pedig egy város vezetése felügyeli.

Fő beszerzési forrás: József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
Első történeti gyűjteményes verzió készítésének ideje: Tatabánya, 1998

idézett leírt források:
A MÁK fejlődése 50 év alatt (1891-1941)
Nagy László - főtanító 1935.dec.18 "Adatok Tatabánya község történetéből" munkája nyomán
Szabó Lászó - Csics Gyula: Nem csak az ipar kenyere...
Egyéb bányavállalati kiadványok

Köszönet azoknak, akik szintén megőrizték a múltat idéző képeket, történeti leírásokat.
Dátum pontosításokat forrás megjelölésével kérem elküldeni.

Köszönet szüleimnek és feleségem szüleinek, hogy szintén megtartották a múlt képeit, és elbeszélték történeteiket.

*
métermázsa = 100 kg

1000 millió métermázsa = 100.000 kilotonna
1 köbméter kőszén = ~ 1250-1400 kg, ezt vették becslésnél (a veszteségek levonásával) 1000 kg-nak


**
1867 - 1892: Forint (= 100 krajcár)
1892 - 1920: Osztrák-Magyar Monarchia Korona (osztrák Korona = 100 fillér/haller) 1 korona = 1/2 forint
1920 - 1926. december 31: magyar Korona (= 100 fillér) 1 osztrák korona = 1 magyar korona
1927. január 1 - 1946: Pengő (= 100 fillér) 1 pengő = 12500 magyar korona
1946. augusztus 1 - ...  Forint (= 100 fillér) 1 Forint = 440.000 quadrillió pengő


EXERT © 1997-2012