Ezen a területen Árpád-kori település részleteit is feltárták a
régészek.
|
1288 - Első okleveles
említés |
Egy 1288. április
18-án kelt oklevélben ez áll:
„Továbbá minden szekér után, mely portékával Mosonból Pestre, vagy
Pestről Mosonba megy, és nem megy Esztergomba, Tát vagy Bánhida falvakban teljes
vámot fizetnek”.
Ugyanis a település határában fekszik a nyugati országút a „mészárosok
útja”.
Ezt az elnevezést az út a Nyugat-Európába hajtott szarvasmarha csordákról
kapta, míg a török időkben „hadak útja” néven említik.
A középkorban városi rangot kapott a település, de hogy ki és mikor adta, az
nem derül ki az oklevelekből. Az elnevezésére Pesty Frigyes jegyző azt a
magyarázatot adta, hogy egy Bán nevű úré volt a falu, s a községben sok volt a
híd, a kőhíd — Bánhid (ez az elnevezés még most is használatos az idős
lakosoknál), Bánhida, Nagybánhida, Kisbánhida és Egyházasbánhida. Ez utóbbi azt is
jelenti, hogy jelentős temploma volt.
|
1332 |
Katolikus pap 16 garas pápai adót fizet
|
1402 |
Az oklevelek a plébánosát is említik: Nikolaus de
Bánhyda
|
1543 |
Bánhida török kézre kerül. Ez a térség hosszú ideig
határvidék volt, így a környező települések szinte teljesen kipusztultak, illetve a
lakosok elvándoroltak . Két évvel előtte még 15 adózó porta.
|
1622 |
Csak most települ vissza néhány református magyar
család, majd folyamatosan néhány katolikus szlovák család.
|
1629 |
Az Esterházy család szerzi meg a gesztesi uradalmat
(Gerecse, Vértes, Duna).
Még a század végéig erős a török zaklatás
|
1727 |
Esterházy József megvásárolja Tatát a hozzá tartozó
falvakkal együtt.
A következő években még több szlovák telepes érkezik
|
1732 |
Az egyházkörzethez tartozik Szentgyörgypuszta,
Síkvölgypuszta, és Szőlős (Vértesszőlős)
|
1753 |
Lapatári malom
építése - Fellner
Jakab
|
1768 |
75 jobbágy család
|
1774-1775 |
A környék nagy építésze, Fellner
Jakab, átépíti és felújítja a bánhidai római katolikus templomot.
Még ma is látható néhol az eredeti építészeti emlék.
|
1784-87 |
A népszámlálás szerint 156 ház, 207 család,
1158 fő.
1 pap, 6 polgár, 77 paraszt, 136 zsellér.
|
1848-49 |
A községet
„vegyes magyar-tót” faluként említik. A szabadságharc idején sokat
szenvedtek az átvonuló és beszállásolandó seregektől. Lelkesen csatlakoznak a
szabadságharchoz. Vezetőjük Fieba József plébános
|
1884 |
Budapest
- Újszőny vasút átadása.
Önálló vasútállomás a vonalon - Bánhida néven.
Később ez lett Tatabánya-alsó
vasútállomása.
|
1885 |
Feszty Adolf
Neoromán stílusban újjáépíti a templomot
|
1886 |
Önkéntes Tűzoltó Egylet
|
1891 |
A hiteligény kielégítése érdekében megalakítják a
Bánhidai-Gallai-Szőlősi Önsegélyező Egyesületet.
|
1894 |
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. kutatási és
kitermelési jogot szerez a környéken.
Az egyetlen eredeti település (Tatabánya 6-os és 7-es telepet leszámítva),
amely alá ment a bánya (XV-ös akna)
|
1896. március 11. |
Bánhida határában 118 m-es mélységben 6 m vastag
kiváló minőségű szenet találnak
A bányanyitás miatt rohamos fejlődésbe kezd a falu is.
|
1898-99 körül, mert |
Eredeti helyesírás szerint
Vasárnapi Ujság 1899. június 25
A BÁNHIDAI TURUL.
Közelebb egy új emlékszobor készült el:
ama hatalmas turul-alak, melyet a komárommegyei Bánhida mellett emeltek annak az
emlékére, hogy itt győzte le Árpád döntő csatában Szvatoplukot.
A szép eszme, hogy eme történeti nevezetességű helyen valamely méltó emléket
állítsanak és épen egy kardot tartó hatalmas turul-alakot, Jókai Mórtól és Feszty
Árpádtól származott.
Az eszme Komárommegye hazafias közönségénél lelkes visszhangra talált, megalakult a
szobor-bizottság Sárközy Aurél főispán és Tuba János országos képviselő
elnöklete alatt, a gyűjtések is megindultak, melyekhez filléreikkel a legszegényebbek
is szíves készséggel járultak.
Az óriási mintát jeles szobrászunk, Donáth Gyula tervezte és készítette, az
érczmunkálatokat a Zellerin-gyár hajtotta végre. Mind Donáth Gyula, mind a
Zellerin-gyár vezetői, mindenekelőtt azt tekintvén, hogy a szobor csakugyan nagyszerű
s ama nevezetes esemény emlékéhez méltó legyen, részükről is tetemes anyagi
áldozatokat hoztak.
A most már helyén álló szobor valójában megkapó, nagyhatású mű, mely a
hegytetőről mérföldekre ellátszik. Szárnyait kiterjesztő koronás turul-madarat
ábrázol, mely kardot tart karmai között.
Az egész turul vörösrézből van kiverve s hogy arányai mily roppant nagyok, arról
fogalmat nyújthat az, ha elmondjuk, hogy a magassága a lábától a szárnyhegyig 20
méter 84 centiméter, a két szárnyhegy közti távolság 14 méter 26 centiméter, a
kard, melyet a madár tart, 12 méter 38 centimé-ter hosszúságú, a turul egyik
középső karmának az üregébe pedig 5 liter víznél több férne el.
Ez a turul Európa legnagyobb szobra. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk: A
többi nagyságukról híres szobrok ily sorban következnek utána: a müncheni Bavaria,
a niederwaldi Germauia, a Hermáim szobra a teutoburgi erdőben, a belforti oroszlán.
Nagyobb szobor a turulnál csak egy van a világon s ez a new-yorki szabadság-szobor.
A turul vasszerkezetét Czekélius Aurél miniszteri tanácsos és jeles hídépítő
rajzolta, a szoborfelállítási nehéz munkálatok pedig Donáth Gyula vezetése alatt
mentek végbe.
Végül megjegyzendő még, hogy eme sikerült alkotás minden munkáját a
legnagyobbaktól a leg-apróbbakig csupán és kizárólag magyar emberek csinálták.
|
1902. szeptember 12 |
Bánhida - Pápa közötti vasútvonal átadása
|
1907 |
A milleneumi megbízást követően átadják, - az egyik
képeslap szerint ez a hivatalos ünnepség ideje - a Donáth Gyula alkotta, Európa
legnagyobb madár szobrát (Turul-madár), amely méltó emléket
állít Árpád vezérnek, aki a monda szerint Bánhida térségében
győzte le Szvatopluk morva fejedelem seregeit.
|
|
|
A korabeli panoráma még egy sík, mezőségi területet mutat sok szántóval |
1910-es évek |
Braun Mór
vendéglője Bánhidán.
|
1912 |
A vasútállomás újjáépítése
|
1919-1945 |
A szomszédos községekkel szinte teljesen összenő, így
felmerül az egyesítés lehetősége. Először az egyesülést a MÁK Rt. ellenezte a
nagyobb közterhek miatt, majd a II.világháború után a községek féltették
önállóságukat.
|
1924 |
Levente Egyesület
|
1927-1930 |
Emlékművet avatnak fel az I.világháború áldozatainak
és hőseinek tiszteletére
|
Bánhidai
Erőmű — Verebély László tervei alapján.
Verebély László
(Budapest, 1883. aug. 27. - Budapest, 1959. nov. 22.)
Villamosmérnök, műegyetemi tanár
1906-ban a budapesti műegyetemen kitüntetéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet.
1906-1910 között az USA-ban járt tanulmányúton s itt szerzett villamosmérnöki
diplomát; ő volt az első okleveles villamosmérnök Európában. 1913-tól mint a
Societa Italiana Westinghouse Vado Ligure-i gyárának főmérnöke, Kandó Kálmán
munkatársaként részt vett az olasz államvasutak villamosításában. 1917-1918-ban a
bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) vasútosztályára vezényelték.
1918-tól a MÁV villamos osztályának vezetője; mint Kandó munkatársa vett részt az
50 periódusú fázisváltós mozdonyok kifejlesztésében és próbaüzemeinek
lebonyolításában. Nevéhez fűződik az ország villamosenergia-ellátásának
megtervezése, a Bánhidai Erőmű építése és a budapest hegyeshalmi vonal
villamosítása. 1929-1957-ig a műegyetem I. sz. elektrotechnikai tanszékének tanára,
1945 után rektora volt az egyetemnek. Széles körű tudományos munkásságot fejtett
ki.
|
Ez tette lehetővé a Budapest - Hegyeshalom közötti vasútvonal
villamosítását 1932-34 között.
A széntelep egészen idáig ér, itt külfejtést is alkalmaznak.
|
Környezetébe lakótelepet épít a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.
Erőműi lakótelep (kertes jellegű telep) |
|
A Hunyadi Laktanya, később II.sz. kórház, amit Hunyadi Kórháznak neveznek el a
laktanyáról.
Majd a nagykórház bezárásakor, erre a területre költözik és Szent Borbála
nevet kapja.
|
1930 |
A lakosok száma: 9.800
A református gyülekezet létre jötte.
|
1932 |
Bánhidai Evangélikus Fiókegyház alakul
|
1934 |
Bánhidai Sport egyesület
|
1935 körül |
Bánhida főtere az I. világháborús emlékművel
Községháza
Egy utca |
Bánhida földjei nagy területet fogtak át, egészen a kőhegyig |
|
1937 |
A tatai Esterházy Ferenc zeneiskola tagozataként kezdte meg működését a
zeneiskola.
December 19-én szentelik fel az evangélikus templomot.
|
1939 |
Elkészül a református templom, és megnyitja kapuit a
református elemi népiskolaamely csak 1948-ig működhetett
|
1941 |
A lakosok száma: 11.750
|
1947. október 1. |
A bányák államosítása után létre jön a községek
között az "egyezség" és megalakul Tatabánya város
|
Forrás, első történeti gyűjteményes verzió
készítésének ideje: József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1998
Köszönet azoknak, akik szintén megőrizték a múltat idéző
képeket, történeti leírásokat.
Dátum pontosításokat forrás megjelölésével kérem elküldeni.
Sajnos nem ismerek mindenkit, de ha elküldöd a linkedet, akkor azt is feltüntetem itt.
Köszönet szüleimnek és feleségem szüleinek, hogy szintén megtartották a múlt
képeit, és elbeszélték történeteiket.
EXERT © 1997-2012
|