MAGYARORSZÁG - Bánhida
Előd települések évszámokban

 Ősidők

   A terület a kedvező természeti adottságok miatt a paleolitikum óta lakott hely. Ezt bizonyítja a Szelim-barlangban talált leletek többsége. A barlangban a későbbi homosapiens és a neolitikum népeinek is előkerültek a leletei. Dózsakert területén egy késő bronzkori település nyomaira bukkantak a régészek — település részlet és köznépi temető. De megtalálhatjuk a kelták (kr.e.: 400), a rómaiak (I.sz.) és a gót, longobárd népek nyomait is. Bánhidán avar kori vaskengyelt és kopját találtak, míg Alsógallán bizonyítottan használták az avarok a VII.sz.-tól a IX.sz-ig a temetőt. Az Által-ér és a Galla-patak találkozásánál honfoglalás kori települést találtak, amely alátámaszthatja a legendát (907. július 6.), mi szerint Árpád seregei Bánhida térségében győzték le Szvatopluk morva fejedelem hadát.


Ezen a területen Árpád-kori település részleteit is feltárták a régészek.

1288 - Első okleveles említés

      Egy 1288. április 18-án kelt oklevélben ez áll:
Továbbá minden szekér után, mely portékával Mosonból Pestre, vagy Pestről Mosonba megy, és nem megy Esztergomba, Tát vagy Bánhida falvakban teljes vámot fizetnek”.

Ugyanis a település határában fekszik a nyugati országút a „mészárosok útja”.
Ezt az elnevezést az út a Nyugat-Európába hajtott szarvasmarha csordákról kapta, míg a török időkben „hadak útja” néven említik.
A középkorban városi rangot kapott a település, de hogy ki és mikor adta, az nem derül ki az oklevelekből. Az elnevezésére Pesty Frigyes jegyző azt a magyarázatot adta, hogy egy Bán nevű úré volt a falu, s a községben sok volt a híd, a kőhíd — Bánhid (ez az elnevezés még most is használatos az idős lakosoknál), Bánhida, Nagybánhida, Kisbánhida és Egyházasbánhida. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy jelentős temploma volt.

1332

Katolikus pap 16 garas pápai adót fizet

1402

Az oklevelek a plébánosát is említik: Nikolaus de Bánhyda

1543

Bánhida török kézre kerül. Ez a térség hosszú ideig határvidék volt, így a környező települések szinte teljesen kipusztultak, illetve a lakosok elvándoroltak. Két évvel előtte még 15 adózó porta.

1622

Csak most települ vissza néhány református magyar család, majd folyamatosan néhány katolikus szlovák család.

1629

Az Esterházy család szerzi meg a gesztesi uradalmat (Gerecse, Vértes, Duna).
Még a század végéig erős a török zaklatás

1727

Esterházy József megvásárolja Tatát a hozzá tartozó falvakkal együtt.
A következő években még több szlovák telepes érkezik

1732

Az egyházkörzethez tartozik Szentgyörgypuszta, Síkvölgypuszta, és Szőlős (Vértesszőlős)

1753

FJ.jpg (44036 bytes)Lapatári malom építése - Fellner Jakab

1768

75 jobbágy család

1774-1775

Bh_Rkt.jpg (49883 bytes)    Bh_tplm4.jpg (59034 bytes)

A környék nagy építésze, Fellner Jakab, átépíti és felújítja a bánhidai római katolikus templomot.
Még ma is látható néhol az eredeti építészeti emlék.

1784-87

A népszámlálás szerint 156 ház, 207 család, 1158 fő.
1 pap, 6 polgár, 77 paraszt, 136 zsellér.

1848-49

FiebaJ.jpg (61680 bytes)A községet „vegyes magyar-tót” faluként említik. A szabadságharc idején sokat szenvedtek az átvonuló és beszállásolandó seregektől. Lelkesen csatlakoznak a szabadságharchoz. Vezetőjük Fieba József plébános

1884

Bánhida vasútállomás - képeslapBudapest - Újszőny vasút átadása.
Önálló vasútállomás a vonalon - Bánhida néven.

Később ez lett Tatabánya-alsó vasútállomása.

1885

fa.jpg (44183 bytes)Feszty Adolf Neoromán stílusban újjáépíti a templomot

1886

Önkéntes Tűzoltó Egylet

1891

A hiteligény kielégítése érdekében megalakítják a Bánhidai-Gallai-Szőlősi Önsegélyező Egyesületet.

1894

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. kutatási és kitermelési jogot szerez a környéken.
Az egyetlen eredeti település (Tatabánya 6-os és 7-es telepet leszámítva), amely alá ment a bánya (XV-ös akna)

1896. március 11.

Bánhida határában 118 m-es mélységben 6 m vastag kiváló minőségű szenet találnak
A bányanyitás miatt rohamos fejlődésbe kezd a falu is.

1898-99 körül, mert

Eredeti helyesírás szerint
Vasárnapi Ujság 1899. június 25

A BÁNHIDAI TURUL.

Közelebb egy új emlékszobor készült el:
ama hatalmas turul-alak, melyet a komárommegyei Bánhida mellett emeltek annak az emlékére, hogy itt győzte le Árpád döntő csatában Szvatoplukot.
A szép eszme, hogy eme történeti nevezetességű helyen valamely méltó emléket állítsanak és épen egy kardot tartó hatalmas turul-alakot, Jókai Mórtól és Feszty Árpádtól származott.
Az eszme Komárommegye hazafias közönségénél lelkes visszhangra talált, megalakult a szobor-bizottság Sárközy Aurél főispán és Tuba János országos képviselő elnöklete alatt, a gyűjtések is megindultak, melyekhez filléreikkel a legszegényebbek is szíves készséggel járultak.
Az óriási mintát jeles szobrászunk, Donáth Gyula tervezte és készítette, az érczmunkálatokat a Zellerin-gyár hajtotta végre. Mind Donáth Gyula, mind a Zellerin-gyár vezetői, mindenekelőtt azt tekintvén, hogy a szobor csakugyan nagyszerű s ama nevezetes esemény emlékéhez méltó legyen, részükről is tetemes anyagi áldozatokat hoztak.
A most már helyén álló szobor valójában megkapó, nagyhatású mű, mely a hegytetőről mérföldekre ellátszik. Szárnyait kiterjesztő koronás turul-madarat ábrázol, mely kardot tart karmai között.
Az egész turul vörösrézből van kiverve s hogy arányai mily roppant nagyok, arról fogalmat nyújthat az, ha elmondjuk, hogy a magassága a lábától a szárnyhegyig 20 méter 84 centiméter, a két szárnyhegy közti távolság 14 méter 26 centiméter, a kard, melyet a madár tart, 12 méter 38 centimé-ter hosszúságú, a turul egyik középső karmának az üregébe pedig 5 liter víznél több férne el.
Ez a turul Európa legnagyobb szobra. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk: A többi nagyságukról híres szobrok ily sorban következnek utána: a müncheni Bavaria, a niederwaldi Germauia, a Hermáim szobra a teutoburgi erdőben, a belforti oroszlán.
Nagyobb szobor a turulnál csak egy van a világon s ez a new-yorki szabadság-szobor.
A turul vasszerkezetét Czekélius Aurél miniszteri tanácsos és jeles hídépítő rajzolta, a szoborfelállítási nehéz munkálatok pedig Donáth Gyula vezetése alatt mentek végbe.
Végül megjegyzendő még, hogy eme sikerült alkotás minden munkáját a legnagyobbaktól a leg-apróbbakig csupán és kizárólag magyar emberek csinálták.

1902. szeptember 12

Bánhida - Pápa közötti vasútvonal átadása

1907

A milleneumi megbízást követően átadják, - az egyik képeslap szerint ez a hivatalos ünnepség ideje - a Donáth Gyula alkotta, Európa legnagyobb madár szobrát (Turul-madár), amely méltó emléket állít Árpád vezérnek, aki a monda szerint Bánhida térségében győzte le Szvatopluk morva fejedelem seregeit.

1908k_BhT1.jpg (53129 bytes) 1908k_BhT3.jpg (52300 bytes) 1908k_BhT2.jpg (51519 bytes)
1910k_BhT1.jpg (74385 bytes) 1908_BhT.jpg (66269 bytes)
1910k_BhT2.jpg (52361 bytes)
A korabeli panoráma még egy sík, mezőségi területet mutat sok szántóval

1910-es évek

1900k_Bh_vend.jpg (86106 bytes)Braun Mór vendéglője Bánhidán.

1912

A vasútállomás újjáépítése

1919-1945

A szomszédos községekkel szinte teljesen összenő, így felmerül az egyesítés lehetősége. Először az egyesülést a MÁK Rt. ellenezte a nagyobb közterhek miatt, majd a II.világháború után a községek féltették önállóságukat.

1924

Levente Egyesület

1927-1930

Emlékművet avatnak fel az I.világháború áldozatainak és hőseinek tiszteletére

Verebely.jpg (40287 bytes)Bánhidai Erőmű — Verebély László tervei alapján.

Verebély László
(Budapest, 1883. aug. 27. - Budapest, 1959. nov. 22.)

Villamosmérnök, műegyetemi tanár
1906-ban a budapesti műegyetemen kitüntetéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1906-1910 között az USA-ban járt tanulmányúton s itt szerzett villamosmérnöki diplomát; ő volt az első okleveles villamosmérnök Európában. 1913-tól mint a Societa Italiana Westinghouse Vado Ligure-i gyárának főmérnöke, Kandó Kálmán munkatársaként részt vett az olasz államvasutak villamosításában. 1917-1918-ban a bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) vasútosztályára vezényelték. 1918-tól a MÁV villamos osztályának vezetője; mint Kandó munkatársa vett részt az 50 periódusú fázisváltós mozdonyok kifejlesztésében és próbaüzemeinek lebonyolításában. Nevéhez fűződik az ország villamosenergia-ellátásának megtervezése, a Bánhidai Erőmű építése és a budapest hegyeshalmi vonal villamosítása. 1929-1957-ig a műegyetem I. sz. elektrotechnikai tanszékének tanára, 1945 után rektora volt az egyetemnek. Széles körű tudományos munkásságot fejtett ki.

Bánhidai erőmű talán a 30-as évekbenEz tette lehetővé a Budapest - Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítását 1932-34 között.

A széntelep egészen idáig ér, itt külfejtést is alkalmaznak.

Bánhidai erőmű 1929-30 körül Bánhidai erőmű a 30-as években
Környezetébe lakótelepet épít a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. Erőműi lakótelep (kertes jellegű telep)

Bánhidai erőmű - kor ismeretlen

 

193x_Bhlv.jpg (60047 bytes)
A Hunyadi Laktanya, később II.sz. kórház, amit Hunyadi Kórháznak neveznek el a laktanyáról.

Majd a nagykórház bezárásakor, erre a területre költözik és Szent Borbála nevet kapja.

1930

A lakosok száma: 9.800

A református gyülekezet létre jötte.

1932

Bánhidai Evangélikus Fiókegyház alakul

1934

Bánhidai Sport egyesület

1935 körül

Bánhida Fő tér 1930-as években Bánhida Községháza - képeslap
Bánhida főtere az I. világháborús emlékművel                                         Községháza                      
Bánhida
Egy utca

Bánhida és a Turul Bánhida és a kőhegy
Bánhida földjei nagy területet fogtak át, egészen a kőhegyig

1936_BhT.jpg (60575 bytes)

1937

A tatai Esterházy Ferenc zeneiskola tagozataként kezdte meg működését a zeneiskola.

December 19-én szentelik fel az evangélikus templomot.

1939

Elkészül a református templom, és megnyitja kapuit a református elemi népiskolaamely csak 1948-ig működhetett

1941

A lakosok száma: 11.750

1947. október 1.

A bányák államosítása után létre jön a községek között az "egyezség" és megalakul Tatabánya város

 

Forrás, első történeti gyűjteményes verzió készítésének ideje: József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1998

Köszönet azoknak, akik szintén megőrizték a múltat idéző képeket, történeti leírásokat.
Dátum pontosításokat forrás megjelölésével kérem elküldeni.
Sajnos nem ismerek mindenkit, de ha elküldöd a linkedet, akkor azt is feltüntetem itt.
Köszönet szüleimnek és feleségem szüleinek, hogy szintén megtartották a múlt képeit, és elbeszélték történeteiket.



EXERT © 1997-2012