MAGYARORSZÁG - Alsógalla
Előd települések évszámokban

Ősidők

A terület a kedvező természeti adottságok miatt a paleolitikum óta lakott hely. Ezt bizonyítja a Szelim-barlangban talált leletek többsége. A barlangban a későbbi homosapiens és a neolitikum népeinek is előkerültek a leletei. Dózsakert területén egy késő bronzkori település nyomaira bukkantak a régészek — település részlet és köznépi temető. De megtalálhatjuk a kelták (kr.e.: 400), a rómaiak (I.sz.) és a gót, longobárd népek nyomait is. Bánhidán avar kori vaskengyelt és kopját találtak, míg Alsógallán bizonyítottan használták az avarok a VII.sz.-tól a IX.sz-ig a temetőt. Az Által-ér és a Galla-patak találkozásánál honfoglalás kori települést találtak, amely alátámaszthatja a legendát (907. július 6.), mi szerint Árpád seregei Bánhida térségében győzték le Szvatopluk morva fejedelem hadát.




Alsógalla a másik legnagyobb Avar- és Árpád-kori leleteket adó terület

1251 - Első okleveles említés

Udwarnici villa Galla. Később Galya, Galia, Kisgalya és Galya maior néven említik az oklevelek. Komáromi királyi várhoz tartozik, majd Vitány várához.

1426

Tata várához kerül.

1529

Török elpusztítja, elnéptelenedik

1733

Esterházy József Elzászból Württemberg, Würzburg és Bamberg vidékéről telepít be katolikus németeket.

1765-66

FJ.jpg (44036 bytes)Római katolikus templomot (Szent Gál-templom) épít a környék neves építésze, Fellner Jakab
Addig csak kápolnája volt.

1768

Fellner Jakab megépíti az alsógallai vendéglőt, ma József Attila Művelődési Ház.

1784-87

A népszámlálás szerint 76 ház, 112 család, 573 fő.
41 paraszt, 66 zsellér.

1800

Önálló plébánia, papja Zetykó János
Alsógallai Katolikus Elemi Népiskola

1831

Esterházy János újjáépíti a Szent Gál-teplomot

1848-49

A nemzeti törekvésekkel nem tudnak azonosulni, de biztosították az előírt számú újoncokat.

1884

Budapest - Újszőny vasút átadása
A vasút építői nem tudták, hogy a széntelep széle felett megy a tervezett pálya

1896

1896_1905k_1_EsterhazyA hármas határban (Bánhida - Alsógalla - Felsőgalla) szénbánya megnyitása.
(Magyar Általános Kőszénbánya Rt)

Mivel a bányatelepülés Alsógallához tartozik, így a falu is gyorsan fejlődik.

1897

A hármas határban egy bányász kolónia, az Ótelep építése — közigazgatásilag Alsógallához tartozik, míg önálló nem lesz. A lakótelep szerkezetében társadalmi tagozódás tükröződik.

A nagyszabású építkezések miatt téglagyár építése.
Téglagyár

6-ajtós telepi ház (Szabadtéri múzeum)

A lakosság létszáma 1890 és 1900 között 614-ről 5.816-ra emelkedik. Ne feledjük, hogy 1902-ig a bányatelep is ide tartozik, ezért ilyen magas a szám. Így a szétváláskor a falu népessége ismét csak az eredeti területnek megfelelően alakul.

1898

A központi erőmű megépítése (Overhoff vízhűtő tornyokkal),

I. erőmű 1901 körül

vasúti rakodó és szénosztályozó építése.

Szénosztályozó

100 éves az I-es erőmű
1898-1907

banya.jpg (9882 bytes)Sorra nyitják meg az aknákat (az elsők Esterházy Ferencről, Herz Zsigmondról és Teleki Gézáról kapja a nevét, majd számozzák őket: VI-os, VII-es akna,...)

 

1924

Levente Egyesület

1926

I.világháborús hősi emlékmű felállítása
Táncsics Mihály út (Fő út, Budai út)

I világháborús emlékmű - Alsógalla
1930

A lakosok száma: 1358

1932

Önkéntes Tűzoltótestület

1941

A lakosok száma: 1770

1947. október 1.

A bányák államosítása után létre jön a községek között az "egyezség" és megalakul Tatabánya város

 

Forrás, első történeti gyűjteményes verzió készítésének ideje: József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1998

Köszönet azoknak, akik szintén megőrizték a múltat idéző képeket, történeti leírásokat.
Dátum pontosításokat forrás megjelölésével kérem elküldeni.
Sajnos nem ismerek mindenkit, de ha elküldöd a linkedet, akkor azt is feltüntetem itt.
Köszönet szüleimnek és feleségem szüleinek, hogy szintén megtartották a múlt képeit, és elbeszélték történeteiket.



EXERT © 1999-2008