Rátkai Árpád:
"Az idő megmarad, fölhalmozódik,
rétegződik, megül, megkövül."
SZERVEZETEK, ESEMÉNYEK, ALKOTÁSOK
Az eszperantáliák közterületen vagy onnan látható helyen, illetve közintézményben elhelyezett, eszperantistáknak vagy eszperantó szervezeteknek, eseményeknek, alkotásoknak állított, rendeltetésüket tekintve elmozdíthatatlan emlékek, képző- és iparművészeti alkotások (szobrok, emlékművek, domborművek, emléktáblák, emlékkövek, építménydíszítő elemek, síremlékek, díszburkolatok, maradandó anyagból készült tájékoztató szövegek, stb.).
Az eszperantó vonatkozású földrajzi neveket (hegy, forrás, városrész, utca, stb.) nem soroljuk ide, viszont ide tartoznak az ezeknél elhelyezett illetve ezekre vonatkozó eszperantáliák (emléktáblák, tájékoztató táblák, stb.).
Az emléktáblák feliratainak szövegében a sorokat nem tapadó törtvonalak választják el egymástól. Ez egyben azt is jelzi, hogy a közölt szöveg hiteles, fényképpel is dokumentált. Sok emlékről azonban még nem készült fénykép, így szövegük nem hiteles vagy ismeretlen.
Babits Mihály (1883-1941) költő, műfordító, szerkesztő.
|
|
|
| Baja, portédombormű | Babits Mihály sétány emléktáblája | Az emlékegyüttes főalakja |
|
|
|
| Attila út 133 | Attila út 103 | Logodi út 31 |
|
|
| Babits Mihály emléktábla | Babits Mihály síremlék |
|
| Babits Mihály emlékház |
|
|
|
| Bronz mellszobor, mészkő posztamens. | Babits Mihály emléktábla | Bronz és szürke márvány dombormű. |
|
|
| Babits Mihály dombormű és emléktábla | |
|
|
| Babits Mihály emléktábla | |
| |
| Mészkő mellszobor | |
|
|
| Emlékház kivülről és az udvarban ülő szobor | |
| |
| Bronz szobor a Sétakertben | |
Bácskai István (1908-1996) vasúti jogász.
Baghy Gyula (1891-1967) eszperantó költő, író, eszperantista mozgalomszervező, pedagógus.
|
|
|
| Rottenbiller u. emléktábla | Baghy Gyula síremlék | Baghy Gyula u. emléktábla |
|
|
|
| Baghy Gyula emléktábla és forrás | ||
|
|
| Baghy Gyula emléktábla | |
Bálint Gábor, szentkatolnai (1844-1913) orientalista nyelvész, a kolozsvári egyetem tanára.
Baranyai Imre (1902-1961) eszperantó költő, író (Emba)
Bárczi Géza (1894-1975) nyelvész, egyetemi tanár
|
| |
| Bárczi Géza emléktábla | ||
Bleier Vilmos (1903-1940) kiadó és irodalom-szervező.
Comenius Ámos János / Jan Amos Komenský / Johannes Amos Comenius (1592-1670)
|
|
| Comenius Ámos János emléktábla, Comenius u. 7 | |
Comenius Ámos János dombormű
| | |
Cseh András (1895-1989) római katolikus pap.
Dienes Pál (1882-1952) előbb Budapesten matematikus, utána egyetemi professzor Nagy-Britanniában.
Dienes Valéria (1879-1978, 1905-ig Geiger Valéria)
| |
| Dienes Valéria szobra | |
Erdey Ferenc (1895-1966) pap, filozófus
Kriptafülke
| | |
Farkas Imre (1906-1945) budapesti tanító, a katonai ellenállási mozgalom mártírja.
| |
| Farkas Imre mellszobor | |
Galyasi Miklós dr. (1903-1974) költő, múzeumigazgató, művészettörténész.
| |
| Galyasi Miklós dombormű | |
Giesswein Sándor (1856-1923) pápai prelátus, kanonok
![]() |
|
| Giesswein Sándor mellszobor | Giesswein Sándor emléktábla |
| |
| Giesswein Sándor eredeti síremléke a Kerepesi úti temetőben 1931-1958 | |
Hámán Kató (1884-1936)
|
| Hámán Kató mellszobra |
Hules Béla (1926-2002)
| |
| Hules Béla emléktábla | |
Jakab Lajos (1859-1929) a Déli Vasút főellenőre, gyorsírási szakértő,
|
| Jakab Lajos névmagyarázó tábla |
Kalocsay Kálmán (1891-1976) orvos.
|
|
| Kalocsay Kálmán mellszobor | |
|
|
| Kalocsay Kálmán emlékszoba | Kalocsay Kálmán emléktábla |
|
| Kalocsay lakóházán |
| |
| Kalocsay Kálmán kriptája, falán emléktábla | |
|
|
| Kalocsay Kálmán forrás és emléktábla | |
Karinthy Frigyes (1887-1938) író.
|
|
|
| Síremlék, Kerepesi temető | Szobor a Karinthy utcánál | Karinthy Frigyes dombormű |
| |
| Karinthy Frigyes szobor | |
Kilián György (1907-1943)
|
| Kilián György mellszobra |
Kiss János (1857-1930) filozófus, egyetemi tanár, egyházi író, eszperantista.
Korach Mór (1888-1975) Vegyész, keramikus, az MTA tagja.
| |
| Korach Mór síremléke | |
Kossa István (1904-1965)
|
|
| Kossa István pápai emléktáblája | Kossa István pulai emléktáblája |
| |
| Kossa István emléktábla | |
Kosztolányi Dezső (1895-1936)
|
|
|
| Logodi utcai emléktábla | Emléktábla az Üllői út 21. sz. házon | Statuo sur placo Kosztolányi Dezső |
|
| Mellszobor Svetozar Marković Gimnázium mellett |
KÖKÉNY Lajos (1897-1985)
Kulich Gyula (1914-1944) szabómunkás
| |
| Kulich Gyula díszkút | |
Lajos Gyula (1877-1955)
Langlet, Valdemar (1872-1960)
Lengyel Pál (1868-1932) nyomdász.
| |
| Lengyel Pál emléktábla | |
Mihalik József, hernádszurdoki (1883-1959) tanítóképző intézeti tanár.
|
|
| Mihalik József lakóháza és emléktábla | |
Nemes Antal (1855-1941)
Nezvál Ferenc dr. (1909-1987)
Palkó Sándor (1911-2001) nyomdász.
| |
| Palkó Sándor mellszobor | |
Pallós Istvánné (1822-1995)
Pázmány Zoltán, szőlősi, szilasi és laki (1869-1948)
Pechan Alfonz (1902-1994)
Rajczi Rezső (1886-1920)
Réthly Antal (1879-1975) a földrajztudományok doktora
Robicsek Pál (1892-1931) posta- és távírda számtiszt, újságíró.
Rubinyi Mózes (1881-1965) Tanár, nyelvész, irodalomtörténész.
Schulek Frigyes (1841-1919) építész, egyetemi tanár.
|
|
| Schulek Frigyes mellszobor | |
Simonyi Zsigmond (1853-1919) nyelvész, egyetemi tanár.
|
| Simonyi Zsigmond emléktábla |
Stromfeld Aurél (1878-1927)
| |
| Stromfeld Aurél mellszobor | |
Szakasits Árpád (1888-1965) újságíró, politikus.
Szalai András (1917-1949) (eredeti neve: Lädler Ervin)
| |
| Szalai András emléktábla | |
Szathmári Sándor (1897-1974) gépészmérnök.
Széchenyi István, gróf (1791-1860)
Szerdahelyi István dr. (1924-1987)
Takács József dr. (1890-1944) orvos
| |
| Takács József emléktábla | |
Tolnai Pálné Göndör Rózsi (-1944) magántisztviselő
Ungár Imre (1909-1972)
Vándor Sándor (korábban: Venetianer) (1901-1945)
| |
| Vándor Sándor emléktábla | |
Vasady-Kovács Ferenc (1904-1977)
Veigelsberg Hugó másnéven Ignotus (1869-1949)
Vikár Béla (1859-1945) etnográfus, műfordító
| |
| Vikár Béla emléktábla | |
Zachár Géza (?-1944) a Nemzeti Színház műszaki dolgozója
Zamenhof, Lazar Markovics (1859-1917) orvos.
|
|
| Az eredeti Zamenhof fej | Zamenhof mellszobor |
|
|
| Debrecen: Zamenhof emléktábla és utca | Eger: Eszperantó sétány. Zamenhof emléktábla. |
|
| |
| Gyula, Hétvezér út: Zamenhof emléktábla | az emléktábla közelebbről |
| |
| Makó: Zamenhof emléktábla | |
| |
| Miskolc: Zamenhof emléktábla | |
| |
| Pécs: Zamenhof emléktábla | |
Az alábbi táblázat feltünteti, hogy az egyes személyeknek mely évben állítottak először emléket (kivéve a síremléket), továbbá "E" betűvel jelölve azt, hogy mely évben állítottak először olyan emléket, amelyen az eszperantó nemzetközi nyelvvel kapcsolatos tevékenységükre is van utalás. Az eszperantisták viszonylag későn, a nyolcvanas években kezdték felismerni az ilyen emlékek jelentőségét, de nem eléggé. Így fordulhatott elő az, hogy például még a Bárczi Géza emléktábla szövegéből sem derül ki, hogy ő a nemzetközi nyelv történetében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
| 1929 | Simonyi Zsigmond | |
| 1930 | Schulek Frigyes | |
| 1932 | Giesswein Sándor | |
| 1948 | Karinthy Frigyes | |
| 1956 | Babits Mihály | |
| 1959 | Hámán Kató | |
| 1959 | Vikár Béla | |
| 1959 | Zamenhof Lazar Markovics | E 1960 |
| 1961 | Kulich Gyula | |
| 1965 | Kilián György | |
| 1965 | Kossa István | |
| 1967 | Szalai András | |
| 1968 | Baghy Gyula | E 1968 |
| 1968 | Korach Mór | |
| 1969 | Stromfeld Aurél | |
| 1970 | Comenius | |
| 1975 | Baranyai Imre | E 1975 |
| 1979 | Farkas Imre | |
| 1980 | Kalocsay Kálmán | E 1987 |
| 1983 | Takács József | E 1983 |
| 1986 | Lengyel Pál | E 1986 |
| 1986 | Valdemar Langlet | |
| 1994 | Bálint Gábor | E 1994 |
| 1994 | Bárczi Géza | |
| 1994 | Réthly Antal | |
| 2001 | Hules Béla | E 2001 |
| 2004 | Palkó Sándor | 2010 |
* * *
Számos alkotás keletkezési éve egyelőre ismeretlen, ezért ebből a felsorolásból egyelőre hiányoznak a Galyasi Miklós, Mihalik József, Robicsek Pál, Vándor Sándor és Zachár Géza emlékére állított alkotások. Egyéb adatok pontosításakor még a táblázatban szereplők sorrendje is némiképp változhat.
| |
| Aggteleki emléktábla | |
| |
| Békefa | |
| |
| Makó: Zamenhof emléktábla | |
|
|
| Volt eszperantó tér | |
|
|
| Szegedi emlékkő | Székesfehérvári emléktábla |
| |
| Eszperantista temészetbarátoknak állított elmékkő | |
Eszperantó nemzetközi nyelv
| |
| I. kerületi díszkút mozaikja | |
| |
| Emléktábla a dunaújvárosi Eszperantó utcában | |
|
|
| Emléktábla a győri Eszperantó utcában | |
| |
| Makói emléktábla | |
Eszperantó park
|
|
| Budapest, I. ker, Eszperantó Park, 1966-os világkongresszus, emlékkő | |
| |
| Volt eszperantó park | |
|
|
| Emléktábla a pécsi Eszperantó parkban | |
| |
| Tatai emlékkő | |
| |
| Hódmezővásárhelyi emléktábla | |
Az eszperantáliákról egy részéről fénykép készült. A pirossal jelzett eszperantáliák (újra)fényképezése tervben illetve folyamatban van. A megszűnt emlékhelyet † jelzi.
Az eszperantáliák felirataiban, szövegeiben az esetek többségében semmi nem utal azok eszperantó vonatkozásaira, esetenként még az eszperantisták által állított Zamenhof vagy Kalocsay eszperantáliák esetében sem, noha azt kizárólag az eszperantóval kapcsolatos érdemeik miatt állították. Ha tehát csak azokat az emlékeket sorolnánk az eszperantáliák közé, amelyeken vagy amelyek mellett ott van az eszperantóra való utalás is, akkor többek között az említetteket is mellőznünk kellene. Akkor járunk el tehát helyesen, ha az összes eszperantistáknak állított emléket ide soroljuk.
Mindemellett csak azoknak az eszperantistáknak a síremlékét soroltam ide, akiknek egyéb emléket is állítottak, vagy különleges sírhelyet kaptak (pl. templomban, vagy neves képzőművész alkotása). Ezzel a szubjektivitás veszélye nélkül elkerültem a lista abszurditásig történő bővítését.
Az eszperantó mozgalom kezdetben csak a Zamenhof személyével és az eszperantóval kapcsolatos emlékeket tartotta számon, ZEO néven. Ezzel szemben az összes eszperantistával kapcsolatos emléket az eszperantáliákhoz sorolunk, tágan értelmezve az eszperantista fogalmát is. Az eszperantó mozgalom előzményének tekintett volapük mozgalom képviselői éppen úgy ide tartoznak, mint idisták. Ezt az említett mozgalmak közötti személyi fluktuáció is indokolja, például Bálint Gábor nem csak az első magyarországi eszperantista volt, hanem az első magyarországi idista is. Ugyanakkor más szempontból is tágan kell értelmeznünk az "eszperantista" fogalmát. Valószínűleg Zamenhof, Baghy és Kalocsay botránkoznának meg leginkább azon, ha bárkit is nyelvtudásának viszonylag alacsony szintje miatt zárnánk ki ebből a körből.
Sokan életüknek csak egy bizonyos szakaszában foglalkoztak az eszperantóval, de ez sem vezethet megkülönböztetésükhöz. Nem lenne járható út ez már csak azért sem, mert nem ritka az olyan életpálya, amelyben fiatalkori eszperantista tevékenységet követően akár évtizedeken át is csak más tevékenység kötötte le, majd ismét nagyon intenzív eszperantista tevékenységbe kezd, mint például Bárczi Géza vagy Korach Mór akadémikusok.
Az eszperantó nyelv szempontjából Lazar Markovics Zamenhof, Baghy Gyula, Kalocsay Kálmán, Szerdahelyi István és Lengyel Pál a legjelentősebbek azok közül, akiknek emléket állítottak. Ők tagjai voltak az Eszperantó Akadémiának is. A mozgalomszervezők, vezetők közül a mártírhalált halt Takács József, továbbá Baghy Gyula a legjelentősebbek. A tudósok közül Simonyi Zsigmond, Giesswein Sándor, Bárczi Géza és Korach Mór tevékenysége befolyásolta jelentősen a mozgalom történetét. Zamenhof, Kalocsay Kálmán, Baghy Gyula, Bárczi Géza és Hules Béla nevével az eszperantó irodalom történetében találkozhatunk.
Az eszperantó szervezetek vezetői közül emléket állítottak magyar és a svéd országos egyesületek elnökeinek. Tisztségviselésük sorrendjében Giesswein Sándor (1911-1923), Karinthy Frigyes (1932-1938), Kalocsay Kálmán (1938-1941), Palkó Sándor (1949-1950), Baghy Gyula (1955-1965), illetve a svéd Valdemar Langlet (1906-1911) elnököknek, továbbá a munkás-eszperantista egyesület elnökének, Kossa Istvánnak (1945-1947).
Az eszperantó mozgalom egyidős a tömeges levélpostai forgalommal. A "tipikus" eszperantista nagy levelező volt. Zamenhof is több magyar eszperantistával is levelezett, Vikár Béla pedig grúz eszperantista levelezőpartnere segítségével fordította magyarra a grúz nemzeti eposzt. Ők sokat is utaztak, de az eszperantisták, a levelezőpartnerek zömének személyesen soha nem nyílt alkalma személyes találkozóra. Csak a 20. század utolsó évtizedeiben vált tömegessé a nemzetközi rendezvényeken való részvétel.
Kilián György, Kossa István és Kulich Gyula koruk jellegzetes, "egyszerű" eszperantistái voltak, amennyiben ők is kiterjedt levelezést folytattak külföldi eszperantistákkal. Kulichnak nem volt alkalma levelező partnereivel találkoznia, fiatalon halt meg a dachaui koncentrációs táborban. Kiliánnak sikerült kijutnia bécsi és lipcsei eszperantó találkozókra, majd miután bolgár eszperantista barátaihoz is ellátogatott, elesett a háborúban. Kossa túlélte a háborút, majd élete utolsó éveiben immár miniszterként, hivatalos külföldi útjai alkalmával nyílt alkalma meglátogatni régi orosz és kínai levelezőtársait.
A magyarországi idisták közül Schulek Frigyes, az ex-eszperantista Barabás Ábel, Schulek Frigyes, továbbá az eszperantóhoz átpártoló ex-idista Babits Mihály szerepelnek a listán. Látszólag kilóg a sorból a már-már elfeledett Comenius, aki kidolgozta a nemzetközi nyelv elméletét. Zamenhof jó 200 évvel később Comeniustól függetlenül jutott ugyanarra a felismerésre, neki azonban elődjétől eltérően sikerült a nyelvtervezetet is kidolgoznia.
A névsorban szereplők foglalkozását tekintve is igencsak tarka az összkép. Van közöttük filozófus (Erdey), magántisztviselő (Tolnainé), magyar író (Karinthy), meteorológus (Réthly), műfordító (Babits, Vikár), nyelvész (Bálint, Bárczi, Simonyi), nyomdász (Lengyel, Palkó), olasz író (Marcello Cora alias Korach Mór), orvos (Kalocsay, Takács, Zamenhof), pápai prelátus (Giesswein), pedagógus (Farkas, Mihalik), püspök (Comenius), szabómunkás (Kulich), szakszervezeti vezető (Hámán, Kossa), színész (Baghy) és rendőrkapitány, szobrász (Schulek), távírda- és postatiszt (Robicsek), teológus (Kiss), újságíró (Langlet), vasmunkás (Kilián), vegyész (Korach), vezérkari tiszt (Stromfeld), villamos-kalauz (Kossa), és zeneszerző (Vándor).
A nekik állított emlékek nem tesznek említést közéleti szerepükről sem. Három országgyűlési képviselő volt közöttük (Giesswein, Kossa, Palkó). Közéleti-politikai irányultságukat tekintve volt közöttük szabadkőműves (Vikár), irredenta (Mihalik), keresztényszocialista (Giesswein), szociáldemokrata (Stromfeld, Vándor) és szociáldemokratából lett kommunista (Hámán, Kilián, Kossa, Kulich, Palkó, Robicsek, Szalai). Életének nagy részét emigrációban élte le Comenius, Korach és Robicsek. Hazájától távol hunyt el Comenius, Robicsek, valamint Dunába lőtt Farkas, a háborúban eltűnt Kilián és a Dachauban meggyilkolt Kulich.
Az ellenforradalmi rendszer áldozatai közül Hámán Katónak, fasizmus áldozatai közül Kulich Gyulának, Takács Józsefnek és Vándor Sándornak, a sztálinista önkény áldozatai közül Szalai Andrásnak állítottak emlékeket, ám csupán Takácsnál van utalás arra, hogy eszperantista volt. Ugyancsak megörökítették az üldözötteket mentő Kalocsay Kálmán, Langlet Valdemar, Mihalik József és Szalai András emlékét, noha ilyen tevékenységükre csak Langlet esetében van utalás.
A fegyveres ellenállás hősei közül szobrot kapott az 1945-ben meggyilkolt Farkas Imre, valamint az ejtőernyős bevetésen 1943-ban eltűnt Kilián György. Az ellenállók közül a kivégzés elől Milánóban 1944-ben véletlenül megmenekült Korach Mórnak domborművet állítottak. Egyiküknél sincs utalás az eszperantóra.
Két nő van a között a harminckét személynek között, akinek emléket állítottak: Hámán Kató és Tolnainé Göndör Rózsi.
A rendszerváltást követően egyes településeken illetve budapesti kerületben elmozdították helyéről az antant 1919-es támadásával szembeszegülő Stromfeld, az ellenforradalmi rendszerben agyonvert Hámán, a háború-ellenes megmozdulásokat szervező Kulich, a Lengyelországban elesett Kilián, valamint a szovjet csapatokhoz menekült Kossa emlékére állított eszperantáliákat. Egy-egy Hámán- és Stromfeld-emlék szoborkertbe került, néhány emlékről pedig másfél évtizede viták dúlnak. Az egyes személyek történelmi szerepének értékelésére ezúttal azért nem térünk ki, mert az eszperantó mozgalomban szakmai, tudományos, katonai, politikai vagy vallási tevékenységüktől függetlenül, mint eszperantistákat tartják számon őket. Ez tehát független az egyes településeken folyó vitáktól.
A kilencvenes években színesfém-tolvajok számos bronz-emléket elloptak, köztük két Zamenhof-, két Kulich és egy Stromfeld-szobrot illetve emléktáblát. Listánkon ezek is szerepelnek, bár alig remélhető hogy valaha is előkerülnek. Egyesekről van fénykép sőt fellelhető a gipsz-másolat is.
Az eszperantáliák összességükben ha nem is hiánytalan, de elég jellemző képet adnak a több mint száz éves magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő személyiségeiről csakúgy, mint az ő emléküket megörökítő huszadik századi törekvésekről.
A fenti forrásokból csak egyes képzőművészeti alkotások adatait vettem át, a személyi adatok forrása a készülő Eszperantista Életrajzi Lexikon.
Ezúton is köszönetet mondok azoknak, akik adatokkal, észrevételekkel, fényképpekkel vagy más módon segítették munkámat:
|
Alföldy Zoltán (Hatvan), Csiszár Ada (Bp), Csiszár Gábor (Bp), Dömötör Lajosné dr. (Veszprém, Egyetemi Levéltár), Faragó Katalin (Hódmezővásárhely), Farkas Balázsné (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Farkas Julianna dr. (Bp), Felső Pál dr. (Pécs), Felsőné Szabó Flóra dr. (Pécs), Flender György dr., Fődi Katalin (Kiskunhalas), G. Nayg Róbert (Dombóvár), Goldgruber Árpád (Bp. VIII. Polgárm. Hiv.), Halász József dr. (Miskolc), Horváth József dr. (Győr), Kiss Horváth Miklós (Kútmúzeum, Orosháza), Kovács János (Komló), Kováts Katalin (Hága), Ködmön Károlyné (Tata), Kristály Tibor (Komárom), Lencsés József (Miskolc, Polgárm. Hiv.) Mészáros István (Bp), | Mihá Erika (Bp) Molnár László (Sárospatak), Németh József dr. (Szekszárd), Németi Gábor (Hatvan), Oláh Szilveszter (Bp. Rákoshegy), Palkó Sándor ifj. (Bp), Paszabi János (Bp), Pásztor Lászlóné (Miskolc), Phersy Ferenc (Bp), Próder István (Vegyészeti Múzeum, Várpalota), Salga Attila dr. (Debrecen), Szabóné Vörös Gyöngyi (Veszprém Megyei Könyvtár), Szekeres Mihály (Makó), Szilvási László (Bp), Tihanyi Péter (Tatabánya), Tóth Attila dr. (Szeged), Tóth Tamás (Szeged), Trnka József (Csolnok), Váradi Zsolt (Szeged), Varró Sándorné (Bp), Vörös László (Kecskemét) és Wehner Tibor (Képző- és Iparművészeti Lektorátus). |
| © Rátkai Árpád, 2006-2010 ratkai.a@gmail.com |
| Központi oldalak az eszperantóról: www.eszperanto.hu | eszperantó tanfolyamok |